Fkhar.102/2013/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése szerint büntetendő közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében, 1 rb. a Btk.271.§

(1)bekezdésébe ütköző garázdaság vétségében állapította meg, továbbá a Pesti Központi Kerületi Bíróság mint a fiatalkorúak bírósága által a 15.Fk.25873/2007/

1. számú ítéletében alkalmazott próbára bocsátást megszüntette és a vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb. lopás vétségében mint bűnsegédet, ezért őt 3 év időtartamra próbára bocsátotta megállapítva, hogy a próbaidő alatt pártfogó felügyelet alatt áll. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelről, továbbá a bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére anyagi jogszabálysértés miatt, az alkalmazott intézkedés helyett büntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság
2. január hó
3. napján kelt 21.Fkf.8942/2012/
4. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. A Pesti Központi Kerületi Bíróság mint a fiatalkorúak bírósága 15.Fk.25873/2007/
5. számú jogerős ítéletével kapcsolatban a próbára bocsátás megszüntetését és az ott elbírált bűncselekményben a vádlott bűnösségének kimondását mellőzte és az 1 rb. bűnsegédként elkövetett lopás vétsége miatti eljárást megszüntette. A vádlottat a terhén fennmaradó bűncselekmények miatt halmazati büntetésül 400 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét 200.- forintban megállapítva. Rendelkezett a kiszabott pénzbüntetés meg nem fizetése és behajthatatlansága esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Feltüntette, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletét helyesen fiatalkorú a vádlottal szemben hozta, továbbá azt, hogy az egyik ülnök pedagógus ülnökként járt el. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság ügydöntő határozatában foglaltakra figyelemmel a Be.386.§

(1)bekezdés c./ pontja alapján megnyílt a harmadfokú bírósági eljárás lehetősége. Fiatalkorú vádlott a másodfokú bíróság ítéletével szemben fellebbezést jelentett be enyhítésért. Ebben előadta, hogy jelenleg is kereső foglalkozással rendelkezik, azonban minimálbér közeli fizetésből él, így a 80.000.- forintos pénzbüntetés kifizetése számára nehézségbe ütközik. A kiszabott büntetés enyhítését indítványozta. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.181/2013/

1. számú átiratában a vádlotti fellebbezést nem tartotta alaposnak. Álláspontja szerint az első- és másodfokú bíróság az eljárási szabályokat megtartotta. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott volt, a másodfokú bíróság által hozott, az elsőfokú bíróság döntését megváltoztató rendelkezés törvényes, tekintettel arra, hogy próba alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetőségének elévülése bekövetkezett. Az ügyészi érvelés szerint a másodfokú bíróság ítélete a
2. oldal utolsó és a
3. oldal

(1)bekezdésében elírást tartalmaz, amely szerint a vádlott jelen eljárás során terhére rótt cselekményeket a próbaidő előtt követte el. Ebből következően a másodfokú bírói indokolás nem helytálló, miszerint a vádlott tekintetében a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt csak a próbaidő alatt kerülhetne sor a próba megszüntetésére. Az ügyészi álláspont szerint a másodfokú bíróság nem alkalmazott eltúlzott joghátrányt, ezért a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. A harmadfokú eljárásban a nyilvános ülésen a védő kérte a vádlott fellebbezésében foglaltaknak az elfogadását és a büntetés enyhítését. A harmadfokú nyilvános ülésen az ügyész az átiratban foglaltakat fenntartotta, amelyet azzal egészített ki, hogy a harmadfokú elbírálás során az elkövetés idején hatályos büntető törvényt kell alkalmazni. Indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú bíróság határozatát hagyja helyben. Fk. vádlott a harmadfokú nyilvános ülésen szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. Ez azonban a nyilvános ülés megtartásának, és a másodfellebbezés elbírálásának akadályát a Be.394.§

(2)bekezdése alapján nem képezte, mivel az ügyész a vádlott terhére nem jelentett be fellebbezést. A vádlotti fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság a Be.387.§

(1)bekezdése értelmében bírálta felül a másodfokú bíróságnak a vádlott perorvoslatával támadott ítéletét és az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárást. Ennek során megállapította, hogy az első- és másodfokú bíróság a perrendi szabályok megtartásával folytatta le az eljárást. Az első- és a másodfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás megalapozott, a másodfokú bíróság törvényesen járt el amikor az elsőfokú ítélet történeti tényállását a Be.352.§

(1)bekezdés a./ pontja alapján pontosította. A megalapozott tényállás irányadó volt a harmadfokú bírósági eljárásban. A harmadfokú bíróság, az ügyészi felvetésre tekintettel rámutat arra, hogy a Btk.2.§ában meghatározott időbeli hatály rendelkezéseire figyelemmel a bűncselekményeket az elkövetésük idején hatályban lévő törvény szerint bírálta el (

1. évi IV. törvény). A harmadfokú elbíráláskor hatályos új büntetőtörvény rendelkezései a vádlott számára enyhébb elbírálást nem tettek volna lehetővé, az új Büntető Törvénykönyv (
2. évi C. törvény) alkalmazása szigorúbb elbírálást eredményezett volna. A próbára bocsátás elévülési időn belül történő megszüntetés szempontjából jelentőséggel bír, hogy az új Btk.26.§

(1)bekezdése szerint a bűncselekmény büntethetőségének elévülése legalább 5 év (26.§

(1)bekezdés), szemben az elkövetéskor hatályos Btk.33.§

(1)bekezdés b./ pontjával, amely az elévülési időt 3 évben állapítja meg. Egyebekben az új törvény a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettét 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni (311.§), míg az elkövetéskor hatályos törvény szerint e bűncselekmény 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A másodfokú bíróság törvényesen mellőzte a próbára bocsátás alapjául szolgáló bűnsegédként elkövetett lopás vétségében a vádlott bűnösségének a kimondását és helyesen járt el, amikor e bűncselekmény miatt az eljárást megszüntette. A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság e körben kifejtett indokai részben pontosításra és kiegészítésre szorulnak az alábbiak szerint. A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság mint a fiatalkorúak bírósága 15.Fk.25873/2007/

1. számú ítéletével fk. vádlottat 1 évi időtartamra bocsátotta próbára. Az ítélet fk. vádlottal szemben
2. május hó
3. napján emelkedett jogerőre, ezért az 1 éves próbaidő
4. május hó
5. napján járt le. A vádlott által jelen eljárásban megvalósított bűncselekmények elkövetési ideje
6. szeptember hó
7. és
8. április hó 17., azaz fk. vádlott mindkét bűncselekményt a próbaidő alatt követte el, ezért téves a másodfokú ítélet indokolásának azon megállapítása, miszerint a vádlott a terhére rótt bűncselekményeket a próbára bocsátást megelőzően valósította meg (másodfokú ítélet
9. oldal utolsó bekezdés). A másodfokú bíróság egyébként törvényes rendelkezése valójában azon alapul, hogy a vádlott által a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény büntethetőségének elévülése a Btk.33.§

(1)bekezdés b./ pontja alapján

1. május hó
2. napján bekövetkezett. A Btk.35.§

(4)bekezdése szerint ugyanis a próbaidő tartama az elévülés határidejébe nem számít be, míg a lopás vétsége miatti büntethetőség elévülését félbeszakító utolsó eljárási cselekmény a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet 2008. május hó 23. napján történő jogerőre emelkedése volt a Btk.35.§

(1)bekezdése alapján. Mindezekre figyelemmel megállapítható, hogy a próbára bocsátás alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a büntetőjogi felelősség megállapítására

1. január hó
2. napján - a másodfokú ítélethozatal idején - a büntethetőséget megszüntető elévülés folytán már nem volt törvényi lehetőség. A másodfokú bíróság ítéletének egyéb ítéleti rendelkezései is törvényesek. A törvényszék által kiszabott büntetés alkalmas arra, hogy a Btk.108.§-ában meghatározott speciális büntetési célokat szolgálja. Fk. vádlott a másodfellebbezési beadványa szerint is rendelkezik önálló keresettel, így erre is figyelemmel a másodfokú bíróság törvényesen szabott ki a fiatalkorú vádlottal szemben a Btk.114.§

(1)bekezdésére tekintettel pénzbüntetést halmazati büntetésül. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság ítéletét a Be.397.§-a alapján helybenhagyta. A harmadfokú eljárás során felmerült bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés a Be.385.§-ára tekintettel a Be.381.§

(1)bekezdésén alapul. Budapest,

1. év szeptember hó
2. napján . Lassó Gábor sk.. Ujvári Ákos sk.. Fatalin Judit sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 21.Fkf.8942/2012/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság 2.Fkhar.102/2013/
4. számú végzése folytán
5. szeptember hó
6. napján jogerős és végrehajtható. Budapest,
7. év szeptember hó
8. napján . Lassó Gábor sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Weszely-Földvárszki Tünde tisztviselő