A határozat elvi tartalma: Ha a jövőbeni mű megalkotására és felhasználásának engedélyezésére vonatkozó szerződés alapján szolgáltatott mű hibái jelentéktelenek, és a szerző vállalja is a hibák kijavítását, a szerződéstől való elállásnak az 1999. évi LXXVI. tv. 49. §
(3)bekezdése alapján nincs helye.
- LXXVI. Tv.
- §
(1)Pfv.V.20.084/2013/
- A Kúria a dr. Szigeti Balázs ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Ugrin Tamás ügyvéd által képviselt alperes ellen 1.680.000 forint és járulékai megfizetése iránt a Somogy Megyei Bíróságon 1.G.40.074/
- szám alatt folyamatban volt, és a Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.128/2012/
- számú ítéletével befejezett perében a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperes részére 50.000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára, felhívásra 168.000 (Egyszázhatvannyolcezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felek között
- augusztus 19-én felhasználási szerződés jött létre, amelyben az alperes 3.600.000 forint + ÁFA összegű díjazás ellenében kötelezettséget vállalt a felperes ingatlanközvetítői tevékenységéhez szükséges szoftver fejlesztésére és átadására. A végső teljesítési határidő
- március
- volt azzal, hogy az alperes e határidőn belül a szoftverfejlesztési tevékenységet három ütemben vállalta elvégezni, a felperes pedig ennek megfelelően három részletben vállalt kötelezettséget a díj megfizetésére. Az I. ütembe tartozó feladatok elvégzésének határideje
- november 04., ellenértéke pedig 1.400.000 forint + ÁFA volt. A II. ütembe tartozó fejlesztési tevékenységet az alperes 1.300.000 forint + ÁFA díj ellenében
- január 13-ig vállalta elvégezni. A III. ütembe tartozó feladatok átadási határideje
- március 10., ellenértéke pedig 900.000 forint + ÁFA volt. Az alperes
- november 13-án egy többórás egyeztetés keretében a felperes rendelkezésére bocsátotta a szerződés első teljesítési ütemének befejezéseként létrejött szoftververziót. A felperes képviselője az elkészült szoftvert nem találta megfelelőnek, több ponton kifogásolta a megjelenését és használhatóságát. Ennek ellenére írásbeli teljesítésigazolást állított ki, amely szerint az I. ütemben vállalt kötelezettségeket az alperes maradéktalanul teljesítette, majd
- november 17-én átutalta a szerződésben meghatározott első díjrészletet is az alperes részére. Ezután az alperes a felperes rendelkezésére bocsátotta a program első verziójának időkorlátozás nélküli példányát, majd a szerződés II. ütemébe tartozó feladatokkal folytatta a program fejlesztését. A felek ezt követően folyamatosan egyeztettek a felperes igényeiről. A felperes mintegy 150 oldalas dokumentumban foglalta össze a kifejlesztendő szoftverrel kapcsolatos elvárásait. Az egyeztetések során a felek között nézetkülönbség alakult ki, az alperes álláspontja szerint ugyanis a felperes újabb igényeket fogalmazott meg, míg a felperes szerint igényei nem változtak, csupán az I. ütemben készített szoftververzió hibáinak kiküszöbölését kérte. Az eredménytelen egyeztetéseket követően a felperes végül
- május 12-én az alperes hibás teljesítésére hivatkozással elállt a szerződéstől. A felperes keresetében az I. ütembe tartozó munkálatok elvégzéséért kifizetett 1.680.000 forint és járulékai visszafizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította, másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. a A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes
- november 13-án - annak ellenére, hogy az átvett szoftververzióval kapcsolatban voltak kifogásai - jogfenntartás nélkül elismerte, hogy az alperes maradéktalanul teljesítette a szerződés I. ütemében vállalt kötelezettségeit, majd kiállította az írásbeli teljesítésigazolást, és megfizette az alperest megillető díjat is. Mindezek azt jelentik, hogy a felperes a Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében lemondott a szerződésszegésből eredő jogairól, így ilyen igényt az alperessel szemben megalapozottan nem érvényesíthet. Ennek megfelelően az alperes hibás teljesítésére hivatkozással jogszerűen a szerződéstől való elállásra sem kerülhetett sor. Annak ugyanakkor - a jogerős ítélet indokolásában kifejtettek szerint - nem volt akadálya, hogy a felperes a Ptk. 395. §
(1)bekezdésében biztosított általános elállási jogát gyakorolva álljon el a szerződéstől. A szerződés I. üteme azonban már az elállás közlését megelőzően megvalósult. Így a jogviszony csak a jövőre nézve szüntethető meg, a felperes a már kifizetett vállalkozói díj visszafizetésére nem tarthat igényt. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a keresetének helyt adó döntés meghozatala, másodlagosan pedig a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt - a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 4. §
(1)bekezdését, 205. §
(3)bekezdését, 277. §
(4)bekezdését, 316. §
(1)bekezdését, valamint a Pp. 206. §
(1)bekezdését. Az írásbeli teljesítésigazoláson ugyanis az állítása szerint azért nem tüntette fel az átvett szoftver minőségével kapcsolatos kifogásait, mert ennek lehetőségéről az alperes őt előzetesen nem tájékoztatta. Ettől függetlenül a szoftver átvételét megelőző egyeztetés során közölte az alperessel a kifogásait, és a vállalkozói díj kiegyenlítését is a hibák kijavításához kötötte. Az alperes az állítása szerint az egyeztetés során el is ismerte, hogy hibásan teljesített. Megjegyezte, hogy a szolgáltatás jellegére figyelemmel a hibákat az átadás-átvétel során teljes körűen fel sem ismerhette. Végül sérelmezte, hogy az általa az alperes hibás teljesítésének igazolása érdekében a másodfokú eljárás során csatolt szakértői véleményt a másodfokú bíróság a jogvita elbírálásakor figyelmen kívül hagyta. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 49. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződés alapján átadott mű elfogadásáról a felhasználó a mű átadásától számított két hónapon belül köteles nyilatkozni. Ha a művet a felhasználó kijavításra visszaadta, a határidő a kijavított mű átadásától számít. Ha a felhasználó az elfogadásra nyitva álló határidőn belül nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni. A jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződés esetében a felhasználó az Szjt. 49. §
(2)bekezdése alapján jogosult az elkészült művet indokolt esetben - megfelelő határidő tűzésével - a szerzőnek kijavítás végett ismételten is visszaadni. Ha a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja, vagy határidőre nem végzi el, a felhasználó az Szjt. 49. §
(3)bekezdése szerint a szerződéstől díjfizetés kötelezettsége nélkül elállhat. Az alperes a perbeli szerződésben a rendelkezésre álló adatok szerint a felperes ügyviteléhez szükséges komplex számítógépes program elkészítésére vállalt kötelezettséget. A három ütemben elkészíteni vállalt program I. ütemében kifejlesztett szoftververziót a felperes annak bemutatását követően nem vitásan átvette, és írásbeli nyilatkozatában elismerte, hogy az alperes a vállalt kötelezettségei első részét maradéktalanul teljesítette. Az elkészült szoftverváltozatnak az elsőfokú eljárás során kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményéből kitűnően lényeges hibái, hiányosságai nem voltak, a jelentéktelen hibák pedig kijavítással a szoftverfejlesztés későbbi fázisában megszüntethetők. Ebből következően a felperes által a szoftver átvételét követően megfogalmazott további elvárások - az alperes helyes álláspontjának megfelelően - újabb megrendelői igényeket, a korábbi megrendelői igények módosítását jelentették. Mindezekre tekintettel figyelembe véve azt is, hogy az alperes a meglévő hibák kiküszöbölésétől nem zárkózott el - a felperes jogszerűtlenül állt el a felek között létrejött szerződéstől. A bíróság ezért a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül rendelkezett az alperes részére átutalt díj visszafizetése iránti kereset elutasításáról. Nem követett el a per során a másodfokú bíróság az ügy érdemi elbírálására kiható, lényeges eljárási szabálysértést sem. A felperes által csupán a másodfokú eljárásban csatolt szakértői véleményt ugyanis az elsőfokú ítélet felülbírálata során a Pp. 235. §
(1)bekezdésének helyes alkalmazásával, indokoltan hagyta figyelmen kívül. A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte. Az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése értelmében a felperes köteles az állam javára, külön felhívásra megfizetni. Budapest,
- február
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró