A határozat elvi tartalma: Az alperes nem köteles a bíróság utasításai szerint eljárni megismételt eljárásban, ha az alapeljárásban fel sem merült olyan körülmény, amit akkor vizsgálnia kellett volna és ezért a neki benyújtott kérelem szerint járt el. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.35.215/2013/3.szám A Kúria a (...) felperesnek a (...) osztályvezető jogtanácsos által képviselt alperes neve alperes ellen fogyatékossági támogatás ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében Kecskeméti Törvényszék
- december
- napján kelt 14.K.21.457/2012/
- számon hozott ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - az alulírott napon meghozta a következő ítéletet A Kúria a Kecskeméti Törvényszék 14.K.21.457/2012/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. A perben felmerült 60.550.szakértői díjat az állam viseli. (hatvanezer-ötszázötven) forint Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felperes súlyos, az agyában kialakult fehérállományi betegségben szenved, mely 2004-ben kezdődött és 2011-ben hatalmasodott el. A felperes
- január 6-án orvosi beutalót kapott fogyatékossága véleményezése céljából. A beutalóban nevezett értelmi fogyatékosságát jelölték meg. A beutalóból kitűnően a felperes akkor járóképes volt. A felperest az alperes szakértői megvizsgálták, és megállapították, hogy nevezett nem minősül súlyos értelmi fogyatékosnak, mivel értelmi akadályozottsága
- életéve után bekövetkezett károsodás következménye. Ezért az alperes
- június 5-i CST-3540/4/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyva a halmozott fogyatékosságok miatt kért támogatást elutasította. Határozatában a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló
- évi XXVI. törvény (a továbbiakban: FOT)
- §-ára és a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/
- (VIII.9.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm.r.)
- mellékletének
- pontjára hivatkozott. A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezésével súlyos fogyatékossága miatt fogyatékossági támogatás megállapítását kérte. Előadta, hogy veleszületett anyagcsere betegsége lehet, ami fehérállomány sérülését okozhatta. A törvényszék ítéletében a határozatot hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő a felperesnél mozgásszervi károsodást is megállapított. Idézte az alkalmazott jogszabályokat, azok környezetének bőséges ismertetésével. Elfogadta a szakértő véleményét és értékelve azt, az új eljárásra előírta a fogyatékossági támogatás megállapítását. Abban a kérdésben, hogy mozgásszervi fogyatékossága is van a felperesnek, de erre vonatkozóan a közigazgatási eljárásban nem folytattak vizsgálatokat, mert a kérelem csak értelmi fogyatékosság miatti ellátásra irányult, kifejtette a bíróság, hogy abból, hogy a felperes maga több panaszra hivatkozott, nem ezek mellőzésére, hanem hiánypótlásra lett volna szükség az alperes részéről, amelyben a felperest felhívja kérelme részletezésére. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve lényegében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását. Előadta, hogy kérelmében ugyan a felperes halmozott fogyatékosságot jelölt meg, de csak értelmi fogyatékosságáról csatolt igazolást, és a helyi orvos által kiállított igazolás is csak erre vonatkozott. Mozgásszervi betegségre az eljárás során sem hivatkozott, ezért erre vonatkozóan vizsgálatot sem lehetett lefolytatni. Kifogásolta, hogy egy igazságügyi szakvélemény alapján fogyatékossági támogatás megállapítására köteles volna anélkül, hogy az eljárást meghatározott körülményekre vonatkozóan maga lefolytathatta volna. Kifogásolta továbbá a szakértői díj fizetésre kötelezését is. Jogszabálysértésként a FOT
- §
(1)bekezdésére, a Korm.r. 5. §ára, 23/A. §
(1)bekezdésére, és 23/B. §
(5)bekezdésére hivatkozott. A felülvizsgálati kérelem alapos. A Kúriának arról kellett döntést hozni, hogy kérelemben indult eljárásban jogszabálysértő-e olyan tényezők vizsgálata, melyeket a kérelem nem tartalmazott, illetőleg, hogy előírhat-e a bíróság olyan kérdésekben döntést az alperes számára, mely kérések vonatkozásában az alperes nem is vizsgálódott és határozatot sem hozott. A Kúria ítéletének alkalmazta. meghozatalánál az alábbi jogszabályokat A FOT 23. §
(1)bekezdésének
- c)pontja értelmében fogyatékossági támogatásra az az egyéb feltételeknek megfelelő személy jogosult, akinek értelmi akadályozottsága genetikai károsodás következtében következett be, vagy a
- h)pont értelmében az állapota kromoszóma rendellenesség miatt súlyosnak, vagy középsúlyosnak minősíthető, és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul. Halmozottan fogyatékos ugyanakkor az a személy, a FOT 23. §
(1)bekezdés
- f)pontja értelmében, akinek az a),
- e)és
- h)pontban meghatározott súlyos fogyatékossága közül legalább két fogyatékossága van, végül e szakasz
(1)bekezdésének e) pontja értelmében a jogosult fogyatékossági támogatásra az is, akinek mozgásszervi betegsége van. A mozgásszervi betegségeket és a mozgásszervi fogyatékosságot a Korm.r. részletezi a fogyatékossági támogatással összefüggésben. A Kúria álláspontja szerint tévedett a törvényszék, amikor a közigazgatási eljárásban még nem tapasztalt, a per során kirendelt szakértő által megállapított mozgásszervi megbetegedésre tekintettel, annak vizsgálatának elmaradása miatt az alperest új határozat hozatalára kötelezte. Tévedett akkor is, amikor a hatóságot hiánypótlás kiadásának elmaradására tekintettel jogszabálysértést állapított meg. A felperes kérelméhez csatolt orvosi beutalóból ugyanis egyértelmű volt, hogy eljárását értelmi fogyatékosság miatt kellett az alperesnek lefolytatni. Erre vonatkozóan az alperes vizsgálódott is, és elutasító döntésre jutott. Ebben a körben a felperes helyesen utal arra, hogy a FOT 23/B. §
(1)bekezdése szerint a fogyatékossági támogatásra irányuló eljárás kérelemre indul. Ehhez a Korm.r. 5. §
(1)bekezdése szerint mellékelni kell a kérelmező háziorvosa által kiállított orvosi beutalót és orvosi dokumentációt is. Az utóbb felmerült sajnálatos körülmények ugyanakkor nem teszik lehetővé az alperesi eljárás jogszerűtlenségének megállapítását, különösen ha a felperes ugyanakkor nincs elzárva attól, hogy kérelmét immár az utólag bekövetkezett tüneteire is tekintettel ismételten előterjessze. Tévedett tehát a törvényszék, amikor az alperes határozatát jogszerűtlennek tartotta. A kifejtett indokok alapján a Kúria a törvényszék ítéletét a Pp. 270. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a keresetet elutasította. A felülvizsgálati kérelem érintette a perköltség összegét is. A törvényszék álláspontja a szakértői díj viselésével kapcsolatban az volt, hogy a FOT 23/B. §
(5)bekezdése kizárólag az igénylő vonatkozásában állapítja meg, hogy az eljárási illeték költségmentes. Ehhez képest a FOT 23/B. §
(5)bekezdése szerint a fogyatékossági támogatás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes. Ez a szabály az eljárási illeték- és költségmentességét állapítja meg, amennyiben ilyen igényt érvényesítenek. Nem jelöli meg ugyanakkor, hogy ez csak az igényérvényesítőt, vagy az igényt elbírálót illeti-e meg, ezért az eljárási illeték és költségmentessége mindkét félre vonatkozik. Tévedett tehát a bíróság, amikor az alperest szakértői díj fizetésére kötelezte. A fenti rendelkezés folytán a felmerült szakértői díjat az állam viseli. A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria a törvényszék ítéletét a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. A perköltségre vonatkozóan fentebb kifejtett indokok miatt a FOT 23/B. §
(5)bekezdésénél fogva költség- és illetékmentes ügyben kirendelt szakértő díját az állam viseli. Budapest,
- október
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Dávid Irén s.k. bíró