A határozat elvi tartalma: Jogellenes munkáltatói intézkedés hiányában a munkavállalónak a munkaviszony jogellenes munkáltatói intézkedéssel történő megszüntetésére irányuló keresetét el kell utasítani. Mfv.II.10.421/2013/3.szám A Kúria a Dr. Molnár Péter Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Molnár Péter ügyvéd) által képviselt felperesnek felperesnek a Szabó és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szabó László János ügyvéd) által képviselt alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Pécsi Munkaügyi Bíróságon 2.M.86/
- szám alatt megindított és másodfokon a Pécsi Törvényszék 1.Mf.21.377/2012/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen felperes felülvizsgálati kérelme folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Kúria a Pécsi Törvényszék hatályában fenntartja. 1.Mf.21.377/2012/
- számú ítéletét A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s: A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes
- szeptember 7-től állt közalkalmazotti jogviszonyban a ... Nemzeti Színházzal, amely
- december 31-ig költségvetési szervként működött. ... Önkormányzatának Közgyűlése a 310/2011.(VI.23.) számú határozatával e költségvetési szervet
- december 31-ével jogutód nélkül megszüntette és
- január
- napjával az önkormányzat 100 %-os tulajdonú társaságaként megalapította az alperesi társaságot. E határozat rendelkezett arról is, hogy a megszűnő költségvetési szerv útján ellátott önkormányzati közfeladatot a közgyűlés az alperes részére adja át közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. A határozat
- pontja szerint a megszüntetett intézmény vagyoni jogai és kötelezettségei tekintetében, valamint valamennyi elismert, pénzben kifejezett tartozásai tekintetében jogutód ... Város Önkormányzata.
- december 1-jén kapta meg a felperes a munkatársaival együtt az önkormányzati határozatról szóló írásos tájékoztatást, amely tartalmazta azt, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló
- évi XXXIII. törvény (Kjt.) 25/A. §
(8)bekezdésére figyelemmel a közalkalmazotti jogviszonya
- december 31-én megszűnik,
- január 1-től határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatását az alperes biztosítja. A tájékoztató kitért a munkaszerződés további tartalmi elemeire (munkakör, személyi alapbér, munkaidő, munkavégzés helye) és arra, hogy a munkaszerződés megkötése során az átvevő munkáltató a tájékoztatásban foglaltakhoz kötve van, attól csak a munkavállaló kifejezett hozzájárulásával térhet el.
- december 30-án a felperes átvette a munkaszerződés-tervezetet és még e napon írásban nyilatkozott arról, hogy nem kíván az alperesnél munkát végezni, erre tekintettel átadta a munkakörét és elszámolt a munkáltatóval. A felperes
- január 4-én, vagy 5-én vette át a közalkalmazotti jogviszonyának a megszűnésére vonatkozó okiratot, amely szerint az
- december 31-én a költségvetési szerv megszűnésére tekintettel szűnt meg. Ekkor került sor a jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó munkáltatói igazolások kiadására is. A felperes az eredetileg előterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, hogy jogellenes a közalkalmazotti jogviszonyának a megszüntetése arra történő hivatkozással, hogy a költségvetési szerv megszűnt. Erre tekintettel a Kjt.
- §-a alapján kérte az alperes marasztalását. Később a keresetét úgy módosította, hogy kérte annak megállapítását, hogy az alperes a
- január 4-én, vagy 5-én közölt jognyilatkozattal jogellenesen szüntette meg a „foglalkoztatási jogviszonyát". Tekintettel arra, hogy a munkaviszony helyreállítását nem kérte, az Mt.
- §
(4)bekezdése alapján hat havi átlagkeresetének és végkielégítésének, valamint a felmentési időre járó átlagkeresetének a megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes arra tekintettel kérte a kereset elutasítását, hogy a felperes és közötte a felperes nyilatkozatára tekintettel semmilyen jogviszony nem jött létre, az alperes részéről nem volt a felperes foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetésére irányuló semmilyen intézkedés. A Pécsi Munkaügyi Bíróság a 2.M.86/2012/6. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítéletének indokolása szerint a Kjt. 25/A. §
(8)bekezdése alapján a munkavállalónak nem kell írásbeli nyilatkozatot tenni arról, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e, ezért a közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva alakul át munkaviszonnyá. A felperes
- december 30-án a munkaszerződést nem írta alá, bejelentette, hogy
- december
- után nem kíván munkát végezni az átvevő munkáltatónál. A felperes ezzel a jognyilatkozatával a jogviszonyát
- december 31-el egyoldalúan megszüntette, vonatkozásában munkaviszony már nem jött létre. A felperes
- december 30-ai nyilatkozatát lemondásnak kell tekinteni a ... Nemzeti Színház jogutód nélküli megszűnésére tekintettel, a lemondási idő letöltésére már nem volt lehetőség, így a színház az adott helyzetnek megfelelően töltötte ki a
- január 4-én, vagy 5-én a felperes részére kézbesített igazolást a jogviszony megszűnésének módjáról, hiszen a lemondási idő alatt bekövetkezett a munkáltató jogutód nélküli megszűnése. A Pécsi Törvényszék az 1.Mf.21.377/2012/
- elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. számú ítéletével az Az ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és helytálló döntést hozott, azonban részben nem értett egyet az elsőfokú bíróság indokaival. A másodfokú bíróság szerint tévesen következtetett az elsőfokú bíróság arra, hogy a felperes a közalkalmazotti jogviszonyát lemondásával megszüntette, az írásba foglalt nyilatkozatnak a még meglévő közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó semmiféle utalása nincs, az kizárólag arra irányult, hogy a felperes kifejezze, hogy nem kíván munkát végezni az alperesnél. Nem jogellenes a ... Nemzeti Színháztól származó
- december 9én kelt okirat, bármikor is vette azt át a felperes, mivel a tartalma szerint arról szólt, hogy a színház
- december 31-ei jogutód nélküli megszűnésére tekintettel e nappal a felperes közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 25/A.§
(8)bekezdése alapján a törvény erejénél fogva megszűnik. Bármennyire is az tűnik ki a fenti jogszabályi rendelkezésből, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követően az új munkaviszony minden további cselekmény nélkül létrejön, a felperesnek az az írásbeli nyilatkozata, amit ezzel összefüggésben
- december 30-án tett és aminek megfelelően az átadó munkáltatónál leszámolt, az átvevő munkáltatónál munkavégzés céljából nem jelent meg, a munkaszerződést nem írta alá, kizárta ezt. A munkaszerződés tartalmi elemei nem valósultak meg, munkaviszony nem jött létre a felperes erre irányuló szándékának hiányában. Tekintettel arra, hogy jogellenes alperesi intézkedésre nem került sor, a kereset nem megalapozott. A felperes a felülvizsgálati kérelmében kérte az ítéletek hatályon kívül helyezését és a keresetének történő helyt adást. Álláspontja szerint a „munkavégzésre irányuló" jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói jognyilatkozat közlésére
- január 4-én, vagy 5-én került sor. Tekintettel arra, hogy ebben az időpontban a Kjt. 25/A. §
(8)bekezdésében foglaltak alapján már munkaviszonyban állt az alperesnél, a közalkalmazotti jogviszonyt nem lehetett megszüntetni. A fenti jogszabályi rendelkezés alapján a közalkalmazotti jogviszony
- december 31én megszűnt és
- január 1-jén az új munkáltatónál munkaviszony létesült. A munkaviszony létrejöttéhez munkaszerződés aláírására nem volt szükség, mivel a közalkalmazotti jogviszony
- december 31-ével a jogszabály erejénél fogva megszűnt és a következő napon ugyancsak a törvény erejénél fogva a munkaviszony létrejött, ezért a
- január 4-én, vagy 5-én kézbesített, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésére vonatkozó munkáltatói jognyilatkozat mindenképpen jogszabályba ütközött. Az alperes jogellenesen tekintette megszűntnek a munkaviszonyt, illetve téves az a hivatkozása, hogy a munkaviszony az alperessel létre sem jött, így az Mt.
- §-a szerinti jogkövetkezmények alkalmazására sor kerülhet. Nincs jelentősége a
- december 30-ai nyilatkozatának, hiszen a munkaviszony a törvény erejénél fogva létrejött az alperessel. Az alperes utasíthatta volna a munkavégzési helyen történő megjelenésre, a munkavégzésre és csak az utasítás megtagadása esetén intézkedhetett volna jogszerűen a munkaviszony megszüntetéséről. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kjt. 25/A. §
(8)bekezdése szerint amennyiben a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szervezet útján ellátott közfeladatot - az alapító közvetett, vagy közvetlen legalább többségi befolyása alatt álló - gazdasági társaság utódszervezet részére adja át közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik és a megszűnését követő nappal az új munkáltatóval munkaviszony létesül. Ebben az esetben az átadó és átvevő munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége csak a
(2),
(3)bekezdésben foglaltakra kiterjedően áll fenn. A munkaviszony tartalmi elemeit az e bekezdésben foglaltak szerint adott tájékoztatás és a 25/B. § rendelkezései alapján kell meghatározni, és legkésőbb az átadás napjáig írásba foglalni. Ezt figyelembe véve helyesen hivatkozott a felülvizsgálati kérelem arra, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya
- december 31-én a jogszabály erejénél fogva megszűnt. Ugyanakkor az átadó munkáltató a
- december 9-én kelt okiratban (1/F/
- számú irat) a felperest csupán e tényről tájékoztatta, ennek megfelelően ez az irat deklaratív jellegű és mint ilyen, rögzíti azt a tényt, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya a költségvetési szerv munkáltató megszűnésére tekintettel
- december 31-én megszűnik. Figyelembe véve azt, hogy a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva szűnt meg, nincs jelentősége annak, hogy az e tényt deklaráló okirat felperesnek történő kézbesítésére csak
- január elején került sor és annak sem, hogy azt ki kézbesítette. Ugyanakkor ez az okirat az átadó munkáltató által kiállított okirat, így annak jogellenességére hivatkozni erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányában az alperes ellen indított perben a kereshetőségi jog (passzív perbeli legitimáció) hiányában nem lehet. A jogerős ítélet ugyan állást foglalt abban a kérdésben, hogy a felek között nem jött létre munkaviszony, mivel annak létrejöttét éppen a felperes nem kívánta, azonban a per eldöntése szempontjából ennek a körülménynek azért nincs jelentősége, mert amennyiben a felperes nyilatkozatától függetlenül a munkaviszony
- január 1jén létrejött, az alperes részéről annak jogellenes megszüntetésére akkor sem került sor, az Mt.
- §-ában foglalt jogkövetkezmények alkalmazására pedig csak ekkor van lehetőség. E tekintetben helyesen utalt a jogerős ítélet arra, hogy jogellenes alperesi intézkedés hiányában a felperes keresetét el kellett utasítani. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, így az erről történő rendelkezést a Pp. 78. §
(2)bekezdése alapján mellőzte. A felperes a Pp. 358/B. §-a költségkedvezményre jogosult, így a illetékét az állam viseli. alapján munkavállalói felülvizsgálati eljárás Budapest,
- február
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Suba Ildikó s.k. előadó bíró, Szolnokiné Dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő