Mfv.10425/2013/2 – Kúria

(3),

1. XLIII. Tv.
2. §

(1),

1. XLIII. Tv.
2. §

(2),

1. XLIII. Tv.
2. §

(4),

1. LXIX. Tv.
2. §

(1),

1. LXIX. Tv.
2. §

(6),

1. LXIX. Tv.
2. §

(1),

1. LXIX. Tv.
2. §

(3)Mfv.II.10.425/2013/4.szám A Kúria a dr. Szabó Zsuzsanna Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szabó Zsuzsanna ügyvéd) által képviselt felperesnek - a ... jogtanácsos által képviselt alperes ellen fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróságon 1.M.129/

1. szám alatt megindított és másodfokon a Zalaegerszegi Törvényszék 2.Mf.21.523/2012/
2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria A Zalaegerszegi Törvényszék ítéletét hatályában fenntartja. 2.Mf.21.523/2012/
3. számú Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 5.000,- Ft (Ötezer forint) felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s A hivatásos állományú felperes
4. december 3-án szolgálati ideje alatt az általa vezetett ... forgalmi rendszámú S. szolgálati személygépkocsival ... irányába haladt. Az 55+900 km szelvénynél a havas, jeges úton a sebessége helytelen megválasztása következtében megcsúszott, letért az útpadkára, ahonnan megfelelő ellenkormányzással visszatért az úttestre, de ott járműve bal első részével nekiütközött a C. D. által vezetett személygépkocsi mögött szabályosan közlekedő ... állampolgár által vezetett gépjármű bal oldalának. A baleset következtében a felperes és P. M. által vezetett személygépkocsikban anyagi kár keletkezett, személyi sérülés azonban nem történt. A ... Rendőrkapitányság I. fokú szabálysértési hatóságként eljárva
5. február 8-án kelt ... határozatával a felperessel szemben indult közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt indult eljárás iratait a katonai fegyelmi eljárás lefolytatása céljából az alpereshez áttette, azonban az iratok megküldésére ténylegesen
6. október 18-án került sor. A felperessel szemben
7. november 8-án fegyelmi eljárást indítottak. Az alperes a
8. január 5-én kelt ... számú határozatával fenyítés kiszabásának mellőzésével a felperest figyelmeztetésben részesítette. A felperes a panaszának elutasítását követően előterjesztett keresetében a határozat hatályon kívül helyezését kérte. A keresete indokolásában elévülésre hivatkozott, továbbá vitatta annak érdemi megalapozottságát is. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság az 1.M.129/2012/
9. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában utalt a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
10. évi XLIII. törvény (Hszt.)
11. §

(3), továbbá 122. §

(1),

(2)és

(4)bekezdéseire, valamint a szabálysértésekről szóló, a perbeli időben hatályos 1999. évi LXIX. törvény (Szabstv.) 11. §

(1)és

(6)bekezdéseire, amelynek alapján kifejtette, hogy miután az alperes részére a

1. február 8-án kelt határozat csak
2. október 18-ai átirattal került megküldésre, a fegyelmi eljárás megindítására nyitva álló három hónapos határidőt az alperes nem mulasztotta el. Az elévülés nyugvására vonatkozó Hszt.
3. §

(3)bekezdése alkalmazásával az alperes a jogszabályi előírásoknak megfelelő időn belül indította meg a fegyelmi eljárást, azaz a Hszt. 122. §

(4)bekezdése alapulvételével az áttételt követő három hónapon belül. Nem fogadta el a felperes azon hivatkozását, hogy a baleset során a személygépkocsiban tartózkodó állományilletékes parancsnok tudomásszerzésétől kell számítani a Szabstv. 11. §

(1)bekezdésében rögzített hat hónapos elévülési határidőt. A felperes fellebbezése alapján eljárt Zalaegerszegi Törvényszék a 2.Mf.21.523/2012/

1. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással és lényegében az abból levont jogi következtetéssel is, azonban a jogi indokolásból mellőzni rendelte a Hszt.
2. §

(3)bekezdésére, vagyis az elévülés nyugvására történő hivatkozást. A törvényszék érvelése szerint a Hszt. 122. §

(1)bekezdése alapján a fegyelemsértés abszolút elévülési ideje főszabályként három év. A Hszt. 122. §

(4)bekezdése értelmében azonban a szolgálati viszonnyal kapcsolatban elkövetett szabálysértés esetén az elévülési időre a szabálysértésre vonatkozó elévülési szabályok vonatkoznak, amely a Szabstv. 11. §

(1)bekezdésének megfelelően hat hónap. Helyesen hivatkozott az elsőfokú bíróság a Szabstv. 11. §

(6)bekezdésére is, mert a felperes állításával ellentétben szabálysértési eljárás indult, amelynek során a ... Rendőrkapitányság I. fokú szabálysértési hatóságként eljárva

1. február 8-án kelt ... szabálysértési határozatával az iratokat áttenni rendelte az alpereshez a katonai fegyelmi eljárás lefolytatása céljából. Nem volt jogszabálysértő az a levont következtetés sem, hogy az áttétel, majd az iratok
2. október 18-án történő megküldése az elévülést megszakította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet jogi indokolását az Alaptörvény
3. Cikkére hivatkozva kiegészítette és az abban foglalt értelmezési mód figyelembe vételével a Szabstv.
4. §

(5)bekezdésében foglaltakat is megfelelően alkalmazni rendelte. Ez a rendelkezés a megindult büntetőeljárás szabálysértési hatósághoz való áttételéről rendelkezik, amely esetben az áttételt elrendelő határozatnak a szabálysértési hatósághoz érkezése napjával a Szabstv. 11. §

(1)bekezdésében írt határidő újrakezdődik. Mivel ezen rendelkezés célja a különböző hatóságok közötti áttétel esetén a hat hónapos elévülési idő megszakítása, ezért a szabálysértési ügynek a szabálysértési hatóságtól a fegyelmi jogkör gyakorlója részére történő áttétel esetében is megfelelően alkalmazandó, azaz jelen esetben úgy, hogy a szabálysértési iratoknak az alpereshez 2011. október 18-án történt megküldésével a Szabstv. 11. §

(1)bekezdésében írt hat hónapos határidő újra kezdődött. Megállapította továbbá a jogerős ítélet, hogy a Hszt. 122. §

(4)bekezdése értelmében az állományilletékes parancsnoknak az áttételt követő három hónapon belül kell megindítani a fegyelmi eljárást, erre

1. november 8-án került sor, vagyis a jogszabályi előírásokat betartotta. Ebből következően irreleváns, hogy az állományilletékes parancsnok a baleset alkalmával utasként jelen volt a gépjárműben, vagy arról jelentést kapott, illetőleg kártérítési eljárást indított. Ezért nem évült el a fegyelemsértés, a fegyelmi eljárás megindításának jogát az alperes az objektív és szubjektív elévülési határidők betartásával gyakorolta és hozta meg a fegyelmi határozatát. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat meghozatalára való utasítását, valamint az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. Hivatkozott arra, hogy a szabálysértési hatóság áttételt elrendelő végzése nem tartalmazott olyan kitételt, amely szerint azt csak a jogerőre emelkedést követően kell megküldeni a fegyelmi jogkör gyakorlójának. Az áttételt elrendelő végzés
2. február 8-án jogerőre emelkedett, azonban azt csak
3. október 18-án küldték meg a fegyelmi jogkör gyakorlójának, ez azonban nem befolyásolja, hogy a felperessel szemben ezen időpontban már nem volt helye a szabálysértés fegyelmi eljárás keretében történő elbírálásának a Szabstv.
4. §

(1)bekezdése alapján. A felperes álláspontja szerint az eljáró bíróságok tévesen értelmezték a Hszt. 122. §

(4)bekezdésében foglaltakat is, mert a fegyelmi jogkör gyakorlójának vizsgálnia kellett volna, hogy a felperes terhére rótt szabálysértés az áttételt elrendelő végzés kézbesítésekor már elévült a Szabstv. 11. §

(1)bekezdése alapján. A felperes hivatkozott arra, hogy vele szemben a ... Városi Bíróság előtt nem folyt eljárás, ott csak tanúként hallgatták meg, ezért ennek határideje semmilyen kihatással nem volt az elévülésre. Továbbra is állította, hogy a baleset bekövetkeztét követően írásban részletes jelentést tett az állományilletékes parancsnok részére, illetőleg vele szemben kártérítési eljárást is elrendeltek, amelyet egyidejűleg 2010. december 16-án fel is függesztettek. További érvelése szerint a Hszt. 122. §

(2)bekezdésében foglalt rendelkezés is kizárja a vele szemben

1. november 8-án elrendelt fegyelmi eljárás jogszerűségét. Hivatkozása szerint, miután az állományilletékes parancsnok ténylegesen részese volt a baleset bekövetkezésének, mert a felperessel együtt utazott a gépjárműben utasként, ezért az ő tudomásszerzésének időpontját
2. december
3. napjában lehet megállapítani, amelynek alapján a Hszt.
4. §

(2)bekezdésének rendelkezése szerint három hónap elteltével már nem lehetett volna fegyelmi eljárást indítani. A felperes sérelmezte a másodfokú bíróságnak a jogerős ítélet

1. oldalán található megállapítását, amely az elévülés nyugvására vonatkozó elsőfokú ítéleti indokolást mellőzni rendelte, mert érvelése szerint ha
2. február 8-tól október 18-ig eltelt időszak tekintetében nem állapítható meg az elévülés nyugvása, akkor alkalmazható a Szabstv.
3. §

(1)bekezdése, amely szerint hat hónap elteltével már nincs helye felelősségre vonásnak. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a szabálysértési hatóság cselekménye, konkrétan az iratok 2011. október 18-ai áttétele a fegyelmi jogkör gyakorlójához az elévülési időt megszakította és ezzel a Szabstv. 11. §

(1)bekezdésében írt hat hónapos határidő újra kezdődött. A törvényszék azonban nem vette figyelembe, hogy erre az időpontra a cselekmény elkövetésétől számítottan már több, mint tíz hónap eltelt. Az idő múlására tekintettel ezért nem elfogadható a jogerős ítéletnek az Alaptörvény

1. Cikkére történő hivatkozása sem. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a kérelem „elutasítását", valamint a felperes eljárási költségben történő marasztalását kérte. felülvizsgálati felülvizsgálati A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
2. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a felperes

1. december 3-án hivatásos szolgálati viszonya tartama alatt, annak ellátása során közúti baleset résztvevője volt, amelyben egyidejűleg egy polgári személy is érintett volt. A jogvita tárgya, hogy ezen cselekménnyel összefüggésben mely hatóságnak milyen határidő betartásával kellett a szabálysértési, illetőleg fegyelmi eljárást lefolytatni. A perben még irányadó szabálysértésekről szóló
2. évi LXIX. törvény (Szabstv.)
3. §

(1)bekezdése szerint a fegyveres szervek (honvédség, rendőrség, polgári védelem, vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) hivatásos (szerződéses) állományú tagja által a szolgálati viszony tartama alatt a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni. A fegyelmi hatóság - amennyiben elkobzás, illetőleg járművezetéstől eltiltás szükségessége felmerül - a szabálysértési hatóságot eljárása eredményéről értesíti. Ha a szolgálati viszony a szabálysértés elbírálása előtt megszűnt, a szabálysértést a szabálysértési hatóság bírálja el.

(3)Ha az

(1)bekezdésben meghatározott személlyel együtt polgári személlyel szemben is szabálysértési eljárást kell indítani, az eljárást a szabálysértési hatóság folytatja le. A tényállás megállapítását követően a szabálysértési hatóság fegyelmi fenyítés kiszabása végett megkeresi a fegyveres szerv illetékes elöljáróját. A felperessel szemben a fenti jogszabályi rendelkezések alapján a ... Rendőrkapitányság, mint elsőfokú szabálysértési hatóság indította meg a szabálysértési eljárást. Az áttételt elrendelő

1. február 8-án kelt határozat meghozatalával, illetőleg annak jogerőre emelkedésével egyidejűleg azért nem történt meg az iratok áttétele, mert a szabálysértési eljárás a balesetben érintett C. D.-al szemben változatlanul folytatódott, illetőleg az áttételt elrendelő határozattal egyidejűleg 16.000,- Ft pénzbírság került kiszabásra. Ezen határozat ellen az érintett polgári személy a ... Városi Bíróságnál kifogást terjesztett elő, amely a 2.Szk.380/2011/
2. számú végzésével az érintett vonatkozásában a határozatot hatályon kívül helyezte és az eljárás alá vont személlyel szemben az eljárást megszüntette. A ... Városi Bíróság végzése
3. szeptember 16-án kelt, ezért a ...Rendőrkapitányság csak ennek kézhezvételét követően -
4. október 18-án - küldte meg az iratokat a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárónak. A Szabstv.
5. §

(3)bekezdésében szabályozottak alapján a Lenti Rendőrkapitányság a felperessel szemben nem alkalmazhatott jogkövetkezményt, azonban a tényállást meg kellett állapítania, majd ezt követően küldte meg az iratokat az alperes részére. A fenti eljárás tehát mind a fegyelmi eljárás, mind pedig a szabálysértési eljárás körében is speciális szabályokat tartalmaz annyiban, hogy ha a hivatásos állományú a szolgálati viszonya alatt azzal összefüggésben követ el szabálysértésnek minősülő cselekményt és abban polgári személy is érintve van, a szabálysértési eljárásnak a tényállás megállapítására vonatkozó része az illetékes szabálysértési hatósághoz, a fenyítés kiszabása azonban a fegyveres szerv elöljárója hatáskörébe tartozik. A fentiekből következően ezért az elévülési határidők számítása is eltérően alakul. Az eljáró bíróságok helytállóan hivatkoztak a Hszt. 122. §

(4)bekezdésében foglalt azon szabályra, mely szerint ha a szabálysértés fegyelmi eljárásban kerül elbírálásra, a szabálysértési törvényben meghatározott elévülési szabályokat kell alkalmazni. Ebből a szempontból azonban a Szabstv. 11. §

(1)bekezdésében foglalt hat hónapos határidő nem a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelmi eljárás megindítására vonatkozó határidejét, hanem az illetékes szabálysértési hatóság részéről történő eljárás megindítási határidőt jelenti, amely a perbeli esetben kétséget kizáróan megvalósult. A felperes a cselekményt 2010.december 3-án követte el, egyidejűleg vele szemben a szabálysértési eljárást az illetékes Lenti Rendőrkapitányság megindította. Ezt követően az elévülési határidők szempontjából figyelemmel kellett lenni a Hszt. 122. §

(4)bekezdésében foglalt három hónapos határidőre is, amelynek túllépése szintén nem volt megállapítható, mert a szabálysértési iratok

1. október 18-ai megküldését követően a fegyelmi eljárás elrendelése
2. november 8-án megtörtént. A felperes a felülvizsgálati kérelmében továbbá alaptalanul hivatkozott arra, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomásszerzését - jelenléte miatt - a baleset bekövetkezése időpontjától kell számítani. A Hszt.
3. §

(1)és

(3)bekezdésében foglalt szabályok alapján ugyanis a fegyelmi jogkör gyakorlójának eljárását kötelezően megelőzte az illetékes szabálysértési hatóság eljárása, így az a tény, hogy a balesetnél jelen volt, a kötelező előzetes eljárást nem tette mellőzhetővé. A fenti indokolásbeli módosítással a Kúria a Pp. 275. § bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

(3)A perköltségről a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján rendelkezett. A felülvizsgálati eljárás illetékét a felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet

1. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
2. november
3. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Sipőczné Dr. Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő