A határozat elvi tartalma: A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkavállalói kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számítottan 15 napon belül élhet a rendkívüli felmondás jogával. Azonnali döntési kötelezettséget a jogszabály nem ír elő. Mfv.II.10.528/2013/4.szám A Kúria a dr. B. Horváth Ágnes Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. B. Horváth Ágnes ügyvéd) által képviselt felperesnek - a ... jogtanácsos által képviselt alperes ellen rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 1.M.820/
- szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 51.Mf.631.411/2013/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Törvényszék 51.Mf.631.411/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000,- Ft (Húszezer forint) felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
- november 6-tól állt munkaviszonyban az alperesnél kézbesítő munkakörben. A munkáltatói jogkört ... , a Logisztikai Rendszerek Üzletág vezetője gyakorolta. ... szállítási ügyintéző a kézbesítők ellenőrzése során megállapította, hogy a felperes a menetleveleket nem a valóságnak megfelelően vezette és indokolatlanul több kilométert használt fel a szolgálat ellátásához, amelyről nem tett jelentést a vezetőség felé. Az ügyben lefolytatott munkáltatói vizsgálatot követően a Járműüzemeltetési Osztály ügyintézője, ...
- január 14-én a felperes munkaviszonyának megszüntetésére tett javaslatot. A felperes munkaviszonyát az alperes a
- január 27-én kelt rendkívüli felmondással megszüntette, amelyet az alperes nevében ... írt alá. A rendkívüli felmondás indokolása a felperes terhére rótta, hogy a
- szeptember 15-én teljesített szolgálata alatt a kitöltött menetlevelet és annak pótlapjait nem vezette eseményszerűen.
- szeptember 16-án az általa kitöltött menetlevélen 101 km-t tüntetett fel, ugyanakkor a címhely részletező útvonaltervvel történő ellenőrzése során a munkáltató megállapította, hogy a szolgálat ellátásához ténylegesen 69 km megtételére volt szükség. Ugyanezen a napon a felperes a ... Budapest, XI. kerületi lakos részére kézbesített küldemény átadásával nem próbálkozott, hanem az értesítést tévesen ... levélszekrényébe helyezte. A címzett a diszpécserszolgálat felé panaszt tett. A rendkívüli felmondás tartalmazta, hogy felperes
- szeptember 23-án az általa vezetett menetlevélen 55 km-t tüntetett fel, ténylegesen azonban 36 km-t tett meg, november 9-én pedig a szolgálat ellátásához szükséges 25 km helyett 42 km-t tüntetett fel. Két kézbesítési okiratnál hiányzott az átvevő és a címzett kapcsolata, három küldemény esetében pedig nem volt megállapítható, hogy azt a felperes kinek adta át, illetve a jogosult átvevő írta-e alá az átvételt. A munkáltató intézkedése végül tartalmazta, hogy
- december 16án a felperes 14 órától teljesített szolgálatot, amelyet 21 órakor fejezett be. A szolgálat végén a gépkocsi kulcsát, menetlevelét és a gépkocsit nem az előírásoknak megfelelően adta át, hanem a kulcsokat ismeretlen körülmények között a diszpécser asztalára helyezte, majd engedély nélkül elhagyta a telephelyet. ... diszpécser ez idő alatt ellenőrizte a felperes által vezetett gépjármű állapotát és megállapította, hogy azon sérülések találhatók, amelyekről a felperes nem tett bejelentést. A kárt az ... Biztosító kárszakértője még aznap este felvette. A felperes által vezetett szolgálati gépjármű sérülésének észlelését megelőzően a munkavállalók felfedezték, hogy a telephelyen parkoló ... frsz-ú, ... diszpécser tulajdonát képező ... típusú személygépkocsi ismeretlen körülmények között megrongálódott. A felperest ... még aznap este telefonon felszólította, hogy adja át a gépkocsit és a kulcsát, ő azonban ezt megtagadta azzal, hogy már lakására távozott. A felperes ezen magatartásával megszegte a ... Házi Utasításban foglaltakat, amely előírja a postai gépkocsi szabályos átadás-átvételét, illetve a szolgálati gépjármű sérüléséről történő jelentéstételi kötelezettséget. A felperes a keresetében a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását és munkaviszonya helyreállításának mellőzésével az egyéb jogkövetkezmények alkalmazását kérte. Álláspontja szerint a munkáltató intézkedése elkésett, annak indokolása valótlan és elégtelen. Hivatkozott arra is, hogy a munkáltató intézkedése nem a munkáltatói jogkör gyakorlójától származott. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság az 1.M.820/2010/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a rendkívüli felmondás a munkáltatói jogkör gyakorlójától származott. A bizonyítási eljárás adatai alapján igazoltnak találta, hogy ... a munkáltatói jogkör gyakorlója
- január 15-én szerzett tudomást a felperesi kötelezettségszegésekről, ezért a
- január 27-én kelt rendkívüli felmondás mind a szubjektív, mind az abban foglalt kötelezettségszegések időpontját figyelembe véve objektív határidőn belül történt. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a rendkívüli felmondás indokai valósak és okszerűek voltak. A felperes nem a szabályoknak megfelelően vezette a menetlevelet és a pótlapot. Kötelezettségszegést követett el, amikor a munkáltató felhívására sem adott magyarázatot a többletkilométer felhasználásáról. Érvelése szerint a felperes a címzettek kiértesítésekor pontatlanul dolgozott, továbbá egyes esetekben nem győződött meg arról, hogy a küldemények esetében a cég képviseletére jogosult vette-e át a küldeményt. A rendkívüli felmondás utolsó pontjában foglalt kötelezettségszegést szintén bizonyítottnak találta és megállapította, hogy a felperes megszegte a ... számú utasítást, mert a gépkocsi sérüléseit nem jelentette, valamint nem igazolta a kulcsok átadását. Érvelése szerint a felperes együttműködési kötelezettségét is megszegte, amikor a
- január 4-ei jegyzőkönyvi meghallgatása során engedély nélkül távozott. A felperes fellebbezése alapján eljárt Fővárosi Törvényszék az 51.Mf.631.411/2013/
- számú ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. A munkáltatói jogkör gyakorlása körében kifejtette, hogy az alperes megfelelően járt el akkor, amikor a Szervezeti és Működési Szabályzatában rendelkezett a munkáltatói jogkör gyakorlásáról. Az SZMSZ 8.
- pontja szerint a minősített munkáltatói jog gyakorlására az üzletági szinten az üzletágvezetők voltak jogosultak. Az adott esetben tehát nem annak volt jelentősége, hogy az üzletágvezető nem volt név szerint megjelölve, hanem annak, hogy a mindenkori üzletágvezető volt jogosult a felperes feletti munkáltatói jogkör gyakorlására, amelyről egyébként őt írásban is értesítették. A rendkívüli felmondás szubjektív határidejének betartása körében a törvényszék kifejtette, hogy a munkáltató a felperes kötelezettségszegései kapcsán elrendelt vizsgálat összefoglaló anyagát
- január 14-én továbbította a munkáltatói jogkört gyakorló ... üzletágvezető részére. Ezt követően pedig a munkáltatói intézkedés kiadására a törvényben szabályozott 15 napos határidőn belül került sor. A másodfokú bíróság a felperes fellebbezésében foglaltak alapján azt állapította meg, hogy a rendkívüli felmondás 1-
- pontjában foglaltak megszegése miatt nem került sor korábban írásbeli figyelmeztetés kiadására, mert a felperes által hivatkozott irat amelyet az alperes 6/
- sorszám alatt csatolt - tartalma alapján nem írásbeli figyelmeztetés volt, az nem kizárólag a felperesre vonatkozóan tartalmazott bejegyzést és nem a munkáltatói jogkör gyakorlójától származott. Emiatt a felperes által hivatkozott kétszeres értékelést nem lehetett megállapítani. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a munkaügyi bíróság helytállóan minősítette a felperes kötelezettségszegéseit szándékos illetve súlyosan gondatlan magatartásnak. A jogerős ítélet indokolásában a törvényszék részletesen rögzítette az egyes felmondási indokokkal kapcsolatos álláspontját és az elsőfokú bíróság ítéletével egyezően megállapította azok megalapozottságát. A törvényszék kiemelte, hogy a felperes a menetlevelet nem az előírásoknak megfelelően vezette, a többlet kilométer felhasználását a diszpécsernek nem jelentette, valamint a kézbesítésre vonatkozó szabályokat is többször megszegte. A felperes
- december 19-i magatartásával kapcsolatban a másodfokú bíróság megállapította, hogy a munkáltató alapvetően nem a gépkocsi károsodását, hanem a jelentéstételi kötelezettség elmulasztását rótta a felperes terhére. A törvényszék a munkaügyi bírósággal egyetértésben szintén munkaköri kötelezettségszegésként értékelte azt, hogy a felperes a meghallgatása helyszínéről indokolás nélkül távozott. Ez alól a felperest az a körülmény sem mentesítette, hogy a meghallgatás időpontjában táppénzes állományban volt, mert az Mt.
- §-a szerinti együttműködési kötelezettség ekkor is terhelte. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és a felperesi kereseti kérelemnek helyt adó új határozat meghozatalára történő utasítását kérte. Továbbra is hivatkozott arra, hogy a peres eljárás során az alperes nem bizonyította, hogy a rendkívüli felmondás a munkáltatói jogkör gyakorlójától származott, e vonatkozásban az eljáró bíróságok ítéletükben nem indokolták, hogy az általa hivatkozott, a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (Gt.)
- §
(1)és
(2)bekezdését a munkáltató miért nem tartotta be, kizárólag az Mt.
- § teljesülését vizsgálta. A törvényszék megsértette továbbá a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltakat is, mert az alperes által a másodfokú eljárásban foglalt okirati bizonyítékokat figyelembe vette, holott azok nyilvánvalóan már az elsőfokú eljárás során is az alperes rendelkezésére álltak. A felperesi álláspont szerint az Mt. 96. §
(4)bekezdésében foglalt szubjektív határidő betartásával kapcsolatos ítéleti indokolások megkérdőjelezhetőek, mert nem adnak arra érdemi magyarázatot, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója miért csak jelentős késedelemmel, nem pedig az eseményt követően azonnal döntött az intézkedésről. Nem bizonyított továbbá az sem, hogy a terhére rótt kötelezettségszegések körében kárt okozott, a munkáltatónak az üzemanyag többletfelhasználása körében legfeljebb 1.250,- Ft plusz költsége merülhetett fel. A többletkilométer-felhasználás körében a bírósági eljárás során mindvégig hivatkozott arra, hogy annak oka forgalmi akadály, parkolási problémák, illetőleg a külföldi és belföldi csomagok kézbesítésének előírt sorrendje volt, ezért e vonatkozásban a bíróságok megállapításai iratellenesek. Felelősségét egyik felmondási indok tekintetében sem ismerte el és kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy minden esetben úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt, nemcsak a munkáltatói utasítások, de a logika és az ésszerűség szabályai szerint is. Érvelése szerint nem került bizonyításra az sem, hogy a terhére rótt esetekben munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségszegést követett el, mert álláspontja szerint azok legfeljebb apróbb mulasztásnak, vétségnek tekinthetőek. Határozott véleménye szerint az alperes azért élt a munkáltatói rendkívüli felmondással, mert ebben az időszakban táppénzes betegállományban volt, ezért felmondási tilalom alatt állt. Kiemelte, hogy a kötelezettségszegéseit vizsgáló jegyzőkönyv felvételekor valóban távozott, de betegsége ellenére jelent meg, azaz munkaköri kötelezettségét „túlteljesítette". A rendkívüli felmondás utolsó pontjában foglalt, a gépkocsi károsodásával kapcsolatos felmondási indok vonatkozásában előadta, hogy a gépkocsi sérülését az alperesnek kellett bizonyítania, ezt ő a mai napig vitatja. Utalt arra, hogy e körben a szabálysértési eljárás keretében, továbbá a munkaügyi eljárás keretében meghallgatott tanúk vallomásai ellentmondásban álltak. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet „helybenhagyását" és a felperes jogtanácsosi munkadíjban történő marasztalását kérte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozottak jogszabálysértés megállapítására nem alkalmasak [Pp. 275. §
(1)bekezdés, 206. §
(1)bekezdés, 221. §
(1)bekezdés, BH 2001.197., BH 2002.29.]. A törvényszék a jogerős ítéletében helytállóan rögzítette, hogy az alperes a per során okiratokkal bizonyította, hogy a felperes felett a munkáltatói jogkört a mindenkori üzletágvezető gyakorolhatta, mégpedig az alperes Alapító Okiratának 6.
- pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítettek szerint. A munkáltató a felperest erről az Mt.
- §-ában foglaltak szerint megfelelően tájékoztatta, ezért nem volt megállapítható, jogosulttól származott. hogy a rendkívüli felmondás nem a A felperes szintén alaptalanul hivatkozott az Mt.
- §
(4)bekezdésében foglalt szubjektív határidő megsértésére, mert az alapeljárásban is egyértelműen bizonyításra került, hogy ... a Jármű Üzemeltetési Osztály ügyintézője
- január 14-én továbbította ... munkáltatói jogkör gyakorló számára a felperessel kapcsolatban született összefoglaló jelentést, aki ezt követően
- január 27-én hozott döntést a felperes munkaviszonyának megszüntetéséről. Az Mt.
- §
(4)bekezdésében foglalt 15 napos szubjektív határidőn belül a munkáltató bármikor gyakorolhatta a rendkívüli felmondás kiadásának jogát, mert azonnali döntési kötelezettséget sem a jogszabály, sem a bírói gyakorlat nem ír elő. Az eljáró bíróságok helytállóan értékelték a rendkívüli felmondásban foglalt egyes kötelezettségszegéseket is és jogszabálysértés nélkül állapították meg, hogy a felperes a munkáltató belső szabályzatában foglalt, a munkakörére előírt kötelezettségeit szegte meg akkor, amikor egyrészt a lehetséges legrövidebb útvonal munkáltató által is elfogadott mértéket többször túllépte, a postai küldemény továbbítása során nem a címzett részére hagyott értesítést, illetőleg egyes postai küldemények esetében nem rögzítette az átvevő jogosultsági jogcímét. A felperes szándékos kötelezettségszegést követett el akkor, amikor az utolsó munkában töltött napján a telepre történő visszaérkezését követően nem a munkáltató szabályzatában rögzítettek szerint adta le a gépkocsi kulcsait, illetőleg a menetleveleket, továbbá nem jelezte a diszpécser számára azt sem, hogy a gépkocsi a nap folyamán sérült. Ezt követően a munkáltató többszöri felhívása ellenére sem ment vissza a munkahelyére és együttműködési kötelezettségét ezen a napon, valamint a jegyzőkönyv felvételekor is megszegte. A törvényszék tehát a rendelkezésre álló peradatok helyes, okszerű, életszerű értékelésével és a logika szabályainak megfelelően a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megsértése nélkül hozta meg ítéletét, azt a szükséges tartalommal és terjedelemmel indokolta [Pp. 221. §
(1)bekezdés], ezért a felülvizsgálati kérelemben hivatkozottak jogszabálysértés megállapítására nem adtak módot. A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. A felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- február
- Dr. Tálné Dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné Dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Bicskei Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő