Mfv.10492/2013/4 – Kúria

(2),

1. XLIII. Tv.
2. §

(6),

1. XLIII. Tv.
2. §

(1)c),

1. XLIII. Tv.
2. §

(6)Mfv.II.10.492/2013/4.szám A Kúria a Dr. Kiss Ernő ügyvéd által képviselt felperesnek - a ... jogtanácsos által képviselt Rendőr-főkapitányság alperes ellen visszatartott illetmény megfizetése iránt a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 2.M.467/

1. szám alatt megindított és másodfokon a Veszprémi Törvényszék 3.Mf.20.359/2013/
2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Veszprémi Törvényszék 3.Mf.20.359/2013/
3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000,- Ft (Tízezer forint) felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes
4. október 29-étől kezdődően állt hivatásos szolgálati viszonyban az alperesnél. 2008-ban vele szemben hivatali visszaélés bűntettének elkövetése megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás indult. A B.-i Rendőrkapitányság vezetője fegyelemsértés megalapozott gyanúja miatt
5. május 26-án fegyelmi eljárást rendelt el, melyet június 24-én a felperes ellen indult büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztett, egyben a felperest szolgálati beosztásából felfüggesztette, melynek időtartamára a távolléti díja 50 %-ának visszatartását is elrendelte. A felperessel szemben bűncselekmény elkövetése miatt a Győri Ítélőtábla
6. március 20-án jogerősen szabadságvesztés büntetést szabott ki. Ugyanezen nappal az alperes felmentéssel megszüntette a felperes szolgálati viszonyát, figyelemmel arra, hogy a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált. A felperes keresetében 5.415.220,- Ft visszatartott illetmény és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy B. rendőrkapitánya
7. június 22-i határozatával az ellene folyamatban lévő fegyelmi eljárást a felelősség megállapítása nélkül szüntette meg. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hivatkozása szerint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak jogállásáról szóló
8. évi XLIII. törvény (Hszt.) tételesen felsorolja, hogy milyen esetekben kell a fegyelmi eljárás során visszatartott illetményt az eljárás megszüntetését követően az eljárás alá vontnak visszafizetni. Mivel az adott esetben a fegyelmi eljárás megszüntetésére azért került sor, mert a felperes szolgálati viszonya megszűnt, visszafizetésnek nincs helye. A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.467/2012/
9. számú ítéletével a felperes keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a fegyelmi eljárás megszüntetéséra azért került sor, mert az alperes megszüntette a felperes szolgálati viszonyát. Ítélete indokolásának lényege szerint a Hszt.
10. §

(2)bekezdése a visszatartott illetmény kifizetésére való kötelezettséget arra az esetre írja elő, amikor a fegyelmi eljárás felmentéssel zárul, a felperes esetében azonban ilyen döntés nem született. Hivatkozott az elsőfokú bíróság a Hszt. 137. §

(6)bekezdésére is, mellyel kapcsolatban kifejtette, hogy a fegyelmi eljárásnak a szolgálati viszony megszűnése miatti megszüntetése esetén nem kell kifizetni a visszatartott illetményt. A felperes fellebbezése folytán eljárt Veszprémi Törvényszék 3.Mf.20.359/2013/

1. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság ítélete indokolásában kiemelte, hogy a felperes szolgálati viszonyát azért kellett megszüntetni, mert jogerős büntetőítélet a terhére bűncselekmény elkövetését állapította meg, melynek következtében a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált. A felperes jogviszonya a jogszabály erejénél fogva szűnt meg, ez pedig a Hszt.
2. §

(1)bekezdésének e) pontja szerint a fegyelmi eljárás megszüntetését is eredményezte, azonban ezt nem lehet a fegyelmi felmentéssel azonosítani. Az alperes nem volt abban a helyzetben, hogy a fegyelmi eljárást lefolytassa és az ügyben érdemi döntést hozzon, minthogy a felperes szolgálati viszonyát a büntetőítélet következtében meg kellett szüntesse. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és az alperes keresete szerinti kötelezését kérte. Érvelése szerint a jogerős ítélet jogszabálysértő, minthogy az eljárt bíróságok az ügyben irányadó jogszabályokat - annak szövegével és a Legfelsőbb Bíróság korábban megjelent elvi döntéseivel ellentétesen - tévesen értelmezték, azokból téves jogi következtetést vontak le. Hangsúlyozta, miszerint a vele szemben folyamatban volt fegyelmi eljárást annak ellenére, hogy az érdemi döntés nélkül került megszüntetésre, felmentéssel lezártnak kell tekinteni. Minthogy a terhére nem került sor fegyelmi vétség megállapítására, a Hszt. 107. §

(2)bekezdése alapján a visszatartott illetményt részére a kamataival együtt utólag ki kell fizetni. Álláspontja szerint tévedtek az eljárt bíróságok akkor, amikor az alperes által a fegyelmi eljárásnak a Hszt. 140. §

(1)bekezdés e) pontja alapján történő érdemi döntés nélküli megszüntetését ezzel ellentétesen értelmezték. E körben hivatkozott az EBH 2003.

1. számú elvi határozatra, mely szerint a fegyelmi eljárást felmentéssel lezártnak kell tekinteni a Hszt.
2. §

(2)bekezdésének alkalmazása szempontjából olyan esetben, amikor a Hszt. 140. §

(1)bekezdése alapján a fegyelmi eljárás megszüntetésére került sor. Hivatkozott az EBH 2007.

1. számú elvi határozatára, illetve arra, hogy a Kúria több eseti döntésében is kifejtette, miszerint a beosztásból való felfüggesztés idején visszatartott illetmény utólagos kifizetése szempontjából a fegyelmi eljárást felmentéssel lezártnak kell tekinteni, ha a szolgálati viszony megszüntetése, vagy a lefokozás fenyítés kiszabásáról hozott fegyelmi határozat nem emelkedik jogerőre. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és a felperes költségeiben történő marasztalását kérte. Előadta, hogy a fegyelmi eljárás nem azért szűnt meg, mert a felperes vonatkozásában nem lehetett fegyelemsértést megállapítani, hanem mert őt ugyanazon cselekmény miatt, amely a fegyelmi eljárás alapját is képezte, a büntetőbíróság jogerősen elmarasztalta és ennek következményeként a jogviszonya a törvény erejénél fogva szűnt meg. Álláspontja szerint a felperes által hivatkozott EBH 2003.
2. számú elvi határozat a jelen ügyben nem alkalmazható, mivel annak meghozatalát követően a Hszt. kiegészült több olyan rendelkezéssel, melyek egyértelműen szabályozzák a követendő eljárást abban az esetben, ha a hivatásos állomány tagjával szemben bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen szabadságvesztés büntetést szabott ki. Hangsúlyozta, hogy a Hszt.
3. június 1-től hatályos
4. §

(6)bekezdése tételesen felsorolja, hogy a fegyelmi eljárás megszüntetése esetén mely esetben kell a visszatartott illetményt kifizetni. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pp. 274. §

(1)bekezdés A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Hszt. 107. §

(2)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a beosztásból való felfüggesztés, vagy előzetes letartóztatás miatt visszatartott illetményt és kamatait utólag ki kell fizetni ha a fegyelmi, vagy büntetőeljárás felmentéssel zárul. Helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy jelen esetben a fenti jogszabályi rendelkezés azért nem volt alkalmazható, mert a felperes ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárás nem felmentéssel zárult. Helytálló az a következtetés is, hogy a fegyelmi eljárás megszüntetése esetén nem a Hszt. 107. §

(2)bekezdése alapján van helye az illetmény visszafizetésének, hanem a 132. §

(6)bekezdése alapján. A Kúria EBH 2003.

1. számú elvi határozata a jelen perben nem irányadó, a Hszt.
2. június 1-jétől hatályos
3. §

(6)bekezdése tételesen rendelkezik arról, mi a teendő akkor, ha a fegyelmi eljárást megszüntették, ennek értelmében amennyiben az eljárást a 140. §

(1)bekezdés a)-

1. d)és
2. f)pontjában meghatározott okból szüntették meg, a visszatartott illetményt törvényes kamatával együtt három munkanapon belül ki kell fizetni. A felperes ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárást meg kellett szüntetni, minthogy szolgálati viszonya megszűnt [Hszt. 140. §

(1)bekezdés e) pont második fordulata]. Mivel a Hszt. 132. §

(6)bekezdése erre az esetre nem rendelkezik akként, hogy a visszatartott illetményt ki kell fizetni, az eljárt bíróságok helytálló jogkövetkeztetéssel utasították el a felperes erre irányuló keresetét. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére köteles az alperes részére, míg a felülvizsgálati eljárás illetékét - a felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel - a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet

1. §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
2. február
3. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Bicskei Ildikó s.k. előadó bíró, Szolnokiné Dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő