← Magyarország

Gf.40345/2013/6 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.345/2013/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Solymár Károlyügyvéd (....) és a Zombori Ügyvédi Iroda (...) által képviselt ...(....) felperesnek a dr. Joó Éva ügyvéd (....) által képviselt ...(....) által képviselt ...[jogelõd: dr. Horváth Z. Péter ügyvéd (....) által képviselt ... (....)] alperes ellen számlatartozás megfizetése és járulékai iránt indított perében az Egri Törvényszék
  2. március 22-én kelt 3.G.20.402/2010/
  3. számú ítélete ellen az alperes részérõl benyújtott fellebbezés és a felperes részérõl benyújtott csatlakozó fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következõ ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 500.000 (ötszázezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás
  4. október 29-én a felperes és a ......(a továbbiakban: ...) szolgáltatási szerződést kötött takarítási feladatok elvégzésére
  5. november 1-től
  6. október 31-ig terjedő határozott időre. A szerződés III.
  7. pontja értelmében a felek a szerződés rendes felmondására nem jogosultak, bármelyik fél rendkívüli felmondással élhet három hónapos felmondási idővel a másik fél súlyos szerződésszegése esetén, melynek eseteit mind a megrendelő, mind a szolgáltató esetében felsorolták. Az V.
  8. pont szerint a megrendelő a szolgáltatási díjat havonta a szolgáltató általi teljesítést és teljesítési igazolást követően utólag minden hónap
  9. napjáig megküldött számla alapján, annak kézhezvételétől számított maximum 30 napon belül kiegyenlíti. Az V.
  10. pont szerint a megrendelő késedelmes teljesítés esetén a jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamatot köteles fizetni. A ... a ...t nem saját költségvetési intézménye útján kívánta működtetni, ezért pályázatot írt ki, melynek nyertese a ...lett.
  11. március 27-én a ..., a ... és a ... között vagyonkezelői, használati, hasznosítási, egészségügyi ellátási, tartozásátvállalási és engedményezési szerződés jött létre 20 éves időtartamra. A szerződés IX.
  12. pontja szerint a ... az átadás napján a ... valamennyi, könyvvizsgálattal alátámasztott számviteli törvény szerint összeállított közbensõ mérlege alapján fennálló és a fordulónapon kiállított teljességi nyilatkozatban szereplõ kötelezettségét - ideértve az egészségügyi ellátásból fakadó pályázatokhoz és külsõ szerve által végzett fejlesztésekhez kötõdõ szerzõdéses kötelezettségeket, kártérítési vagy egyéb igényeket, valamint a folyamatban lévõ polgári jogi perekbõl és munkajogi perekbõl eredõ kötelezettségeket, valamint a továbbfoglalkoztatást nem vállaló közalkalmazottakkal szembeni munkáltatói kötelezettségeket - átvállalta. Ugyanakkor a .. az átadás napján, mint fordulónapon könyvvizsgálattal alátámasztott, számviteli törvény szerint összeállított közbensõ mérlege alapján fennálló valamennyi követelését a ... mint vagyonkezelõ szolgáltatóra engedményezte. A IX.
  13. pont szerint a ... kötelezettséget vállalt arra, hogy a szerződés alapján történő valamennyi tartozásátvállaláshoz a jogosultak hozzájárulását kéri, kötelezettséget vállalt arra, hogy ha a jogosult a hozzájárulást megtagadja, akkor az önkormányzatot olyan helyzetbe hozza, hogy az a lejáratkor teljesíthessen. A felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy az engedményezésről együttesen írásban értesítik a kötelezettet. A IX.
  14. pont rögzítette, a vagyonkezelő szolgáltató a ... nem jogutódja, a ... által a működéséhez szükséges termékek és szolgáltatások beszerzésére kötött, valamint a ... vagy az önkormányzat által az ingatlanok és ingóságok fenntartásával működtetésével, felújításával, karbantartásával kapcsolatban kötött szerződések az átadást követően a vagyonkezelő szolgáltatót nem kötik, azokat jogosult felülvizsgálni, azzal azonban, hogy törekedni kell a fennálló szerződések szerinti szolgáltatókkal történő új szerződéskötésre. Az itt említett szerződések bármelyikének ez okból történő megszűnése, nem teljesítése következtében az önkormányzattal és a ... szemben keletkező kárigényeket, az esetlegesen keletkező kártérítési kötelezettségeket a szerződés IX.2.
  15. pontjában megfogalmazott szabályok szerint a vagyonkezelő szolgáltató ugyancsak átvállalja. A ...
  16. október 31-én kelt levelében tájékoztatta a felperest a
  17. március 27-i szerződésről, felhívta, hogy
  18. október 31-i fordulónappal a zárómérleg elkészítése érdekében nyolc napon belül közölje a ... szembeni követelései jogcímét, összegét. Tájékoztatta a felperest, hogy a követelések egyeztetését követően a ... fogja értesíteni a tartozásátvállalás összegszerűségéről és kérni fogja a hozzájárulást a tartozásátvállaláshoz. Tájékoztatta a felperest, hogy a ... határozatával a ...
  19. október
  20. napjával jogutód nélkül megszüntette. A felperes
  21. november 5-i válaszlevelében közölte követelései összegét, másrészt azt, a tartozásátvállaláshoz az esetben járul hozzá, amennyiben a ... a tartozás megfizetéséért legalább sortartó kezességet vállal. Bejelentette igényét az öt éves határozott idejű szolgáltatási szerződésből eredő elmaradt haszna és költségei arányos részének megtérítésére, azzal, ezt a követelését abban az esetben érvényesíti, amennyiben a ...a takarításra vonatkozó szerződést
  22. október
  23. napja előtt megszünteti, illetve a vállalkozói díj csökkentésére vagy a szerződésben meghatározott mértékű emelést el nem érő emelésre kerülne sor. A ... részéről kezességvállalás nem történt.
  24. november 1-jét követően a felperes nem kötött írásbeli szerződést a ..., de a takarítási szolgáltatást változatlanul ellátta, számláit ezen időtől kezdve a ... nevére bocsátotta ki, mely társaság azokat csak részben fizette meg. A ... a
  25. novemberétől
  26. augusztusig terjedő időszakra kiállított számlákat több esetben késedelmesen fizette meg, erre az időszakra a felperesnek 5.433.846 forint késedelmi kamatkövetelése keletkezett. A felperes a
  27. augusztus, szeptember, október havi teljesítések alapján kibocsátotta a
  28. október 3-i,
  29. november 1-jei és a
  30. december 3-i esedékességű, egyenként 19.368.289 forint összegű számláját, valamint a 336.100 forint összegű
  31. november 6-i esedékességű számláját, melyet a ... nem fizetett ki. A ...
  32. november 1-től
  33. július 31-ig működtette a ..., majd vele szemben felszámolási eljárás indult
  34. július
  35. napjával. A felperes a ... felszámolóhoz
  36. augusztus 25-én összesen 209.608.985 forint összegű hitelezői igényt jelentett be a
  37. november 17-től
  38. augusztus 29-ig terjedő időszakra. A felszámoló a felperes hitelezői igényét visszaigazolta, megküldte a felperesnek a
  39. október 15-i hitelezői tájékoztatóról készült jegyzőkönyvet, mely szerint a hitelezői igények „A" kategóriában sem lesznek kielégíthetők, ha az ... nem fizeti ki a ...által teljesített hónapokra vonatkozó teljesítmény finanszírozást. A felszámoló nyilatkozott, hogy a felperesi követelés megtérülésére fedezet nem várható. A felperes
  40. január
  41. napján hitelezői igényét visszavonta, melyet a felszámoló szintén visszaigazolt. A felperes
  42. augusztus
  43. napja óta is végzi a takarítási szolgáltatást, a
  44. április 27-én a ... kötött megállapodás tanúsága szerint ellátja a ...kapcsolatos takarítási feladatokat. A felperes 3.G.20.449/
  45. szám alatt
  46. december
  47. napján nyújtotta be az eredeti kereseti kérelmet a ... ellen 312.990.279 forint és járulékai megfizetése iránt. Ebből az összegből 205.224.132 forintot az általa elvégzett takarítási munkák kapcsán kiállított számlák megfizetése elmulasztása miatt, számlatartozás címén, 15.609.147 forintot késedelmi kamat címén, a további 92.157.000 forintot pedig a szolgáltatási szerződése teljesítése érdekében eszközölt beszerzések, beruházások, díjak ellenértékeként érvényesített. Másodlagosan kártérítésként kérte az alperest marasztalni, harmadlagosan alperes fizetési kötelezettségét sortartó kezessége alapján kérte megállapítani. Hivatkozott a Ptk. 6.§-ára is az alperes kártérítési felelőssége kapcsán. Az elsőfokú bíróság a
  48. március 4-én kelt 3.G.20.449/2009/
  49. számú végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, a Fővárosi Ítélőtábla a
  50. szeptember 9-én kelt 13.Gf.40.259/2010/
  51. számú végzésével az elsõfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsõfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. A felperes véglegesített keresetében elsődlegesen az alperes kötelezését kérte 197.561.453 forint számlatartozás és ennek késedelmi kamatai megfizetésére a Ptk. 198.§-a alapján; másodlagosan számlatartozás, illetve az államháztartási törvény 90.§

(3)bekezdése alapján 58.440.967 forint, illetve a keresetpontosítás melléklete szerinti késedelmi kamat, ezen túlmenõen a Ptk. 4.§, 6.§ és 339.§-a kártérítésként 139.120.486 forint megfizetésére; harmadlagosan 58.440.967 forint számlatartozás, illetve a Ptk. 361.§-a alapján 139.120.486 forint jogalap nélküli gazdagodás címén történõ megfizetésére kérte alperest kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte, mind a jogalapot, mind az összegszerűséget vitatta. Az elsőfokú bíróság tanúként hallgatta meg a ...felszámolóbiztosát, ...és .... ... előadta, arról nincs tudomása, hogy a ...átvállalt volna bármilyen tartozást ..., mely ... szemben állt fenn, a három oldalú szerződés a ..., a ... és a ... között létrejött, a birtokában van, de konkrét nyilatkozat nincsen, melyben a felperes hozzájárult volna a ... tartozásátvállalásához. ... tanú előadta, közbeszerzési eljárás során kerültek kapcsolatba a ..., mintegy 170 főt foglalkoztattak tovább határozott idejű szolgáltatási szerződéssel, a közbeszerzési szabályokra tekintettel evidens volt, hogy a szolgáltatásuk nélkül a Kórház nem tudott volna működni. Leveleket kaptak a fenntartótól a ... szerepvállalásáról, azonban a felperes nem járult ahhoz hozzá, hogy az önkormányzat tartozását a ...átvállalja. A felperes csak megfelelő bonitással rendelkező állami hátterű cégekkel kötött szerződést, a ...pedig nem ilyen volt.
  1. november 1-je után az önkormányzat levelére tekintettel állították ki a számlákat a ... nevére. A teljesítési igazolás változatlanul a Kórház részéről történt, kizárólag a számlafizető nevében következett be változás. Az önkormányzat sortartó kezességet nem vállalt, az erre vonatkozó levélre nem reagált. A felperes hitelezői igényét a jogvesztő határidőre figyelemmel bejelentette a ... felszámolásában, másrészt, ha az önkormányzat vállalt volna sortartó kezességet, annak érvényesítésének is feltétele volt a felszámolásba történő bejelentkezés. A felperesi munkavégzéssel kapcsolatban kifogás nem merült fel. A felperes a teljesítési igazolásokat a periratokhoz csatolta. Az elsőfokú bíróság a
  2. március 22-én kelt 3.G.20.402/2010/
  3. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 63.874.813 forint tőkét, valamint 19.368.289 forint után
  4. október 3-tól, 19.368.289 forint után
  5. november 1-től, 19.368.289 forint után
  6. december 3-tól, további 336.100 forint után pedig
  7. november 6-tól a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.500.000 forint, alperesi jogelődnek pedig 1.270.000 forint perköltséget, azzal, hogy további költségeiket a felek maguk viselik. A határozat indokolása szerint az elsődleges kereset kapcsán abban a kérdésben kellett dönteni, fennáll-e alperesi fizetési kötelezettség a
  8. november 1-ig a ... által ki nem egyenlített számlatartozásokért, illetve megállapítható-e alperes felelőssége a
  9. november 1-jét követően a ... részére leszámlázott, ki nem egyenlített tartozásokért. A felperes ebben a körben előadta, folytatta a határozott időt lejártát követően is a szolgáltatását, a szerződés meghosszabbításra került. A költségvetési intézmény megszűnt, de az egészségügyi intézmény, mint szerződő fél nem, csak a számlafizető pozíciója változott, az alapellátást biztosítani kellett. Az államháztartási törvény 90.§
(3)bekezdését jelölte meg ebben a körben. Az elsőfokú bíróság kifejtette, a
  1. november 20-i szerződés
  2. október
  3. napjával megszűnt a Kórház mint költségvetési szerv jogutód nélküli megszűnésével.
  4. november 1-től ráutaló magatartással szerződés jött létre a felperes, illetve a ... között. Ebben a körben a Ptk. 216.§
(1)bekezdését hívta fel, illetve azon tényt, hogy a felperes
  1. november 1-jét követõen a ... részére bocsátott ki számlákat, fizetési felszólításokat, s erre utalt a
  2. május 18-i felperesi levél és a bejelentett felperesi hitelezõi igény is. A felperes szolgáltatását változatlanul teljesítette a .... részére, aki a teljesítést elfogadta, a számlákat is befogadta, így a felek közt a korábbi szerzõdés tartalmával megegyezõ szerzõdés jött létre. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 332.§ felhívásával a felek egyező nyilatkozata alapján megállapította, a ... tartozásátvállalásához a felperes nem járult hozzá, az önkormányzat részéről sortartó kezesség vállalására nem került sor, ebben a körben utalt .... tanúvallomására is. Az államháztartási törvény 90.§
(3)bekezdése, illetve a korábbi,
  1. sorszámú végzés felhívása mellett az elsőfokú bíróság rögzítette, a felek egyező nyilatkozata szerint az önkormányzat a
  2. augusztus, szeptember, október hónapokra vonatkozó számlákat nem teljesítette a felperes felé, alperes felelőssége a
  3. október 31-ig fennálló számlatartozásért áll fenn,
  4. november 1-től pedig a ... kötelezettségét képezi. Az elsőfokú bíróság az általa megjelölt számlák tőkeösszege, 58.440.967 forint és a számlák szerinti esedékesség időpontjától számított késedelmi kamatok, továbbá az
  5. sorszámú keresetpontosítás mellékleteként becsatolt kamatszámítás szerinti 5.433.846 forint megfizetésére kötelezte az alperest a Ptk. 301.§ felhívása mellett. Alperes az 5.433.846 forint összegű kamatkövetelés tekintetében érdemi nyilatkozatot nem tett, s a fizetési késedelmét nem cáfolta. Az elsőfokú bíróság a másodlagos kereset kapcsán utalt arra, a felperes kártérítési igényét arra alapította, az alperes az államháztartási törvény 96.§-ában foglaltakat megsértve nem számolt el vele, jogellenes volt az alperes részéről a ..., mint költségvetési szerv megszüntetése. Alperes ebben a körben a kereset elutasítását kérte, utalva arra, jogellenes magatartást nem tanúsított, a felperes tudomásul vette a ... tartozásátvállalását, számláit a ... felé állította ki, továbbra is teljesített. A
  6. október 29-i szerződés nem a megrendelő hibájából szűnt meg, hanem, mert a megrendelő jogutód nélkül szűnt meg, így a felperesi kárigény alaptalan. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 312.§-a, illetve eseti döntés felhívása mellett utalt arra, a
  7. november 20-i szerződés lehetetlenült a Kórház jogutód nélküli megszüntetésével. A szerződés megszűnt, a felperes számára
  8. november 1jén megnyíltak a Ptk. 312.§-a szerinti jogszabályi lehetőségek. A felperes nem volt köteles szerződést kötni a ..., kár csak abban az esetben érte volna, ha az öt évre kötött szerződés a határozott idő lejárta előtt szűnt volna meg, erre utalt a
  9. november 5-i levele is. A felperes, illetve a ...között ráutaló magatartással létrejött szerződéssel mindkét fél magára nézve kötelezően fogadta el a
  10. november 25-i szerződést, így nem került sor a szerződés
  11. október 29-e előtti megszüntetésére, illetve a vállalkozói díj csökkentésére, az alapszerződésben meghatározott mértékű emelést el nem érő emelésre sem. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az a körülmény, hogy a ...a felperes által kibocsátott számlákat csupán részben teljesítette, majd fizetésképtelenné vált, illetve hogy a felperes hitelezői igényére a felszámolásban nincs fedezet, nem teszi lehetővé a felperes számára, hogy visszatérjen a fizetőképes alpereshez, s tőle kártérítésként követelje a ...szerzõdésszegõ magatartása miatt kialakult számlakövetelését. A ... történõ szerzõdés kockázatait a felperesnek kell vállalnia. A harmadlagos kereset kapcsán a felperes hivatkozott arra, eleget tett a kötelezettségének, ugyanakkor annak ellenértékét alperes nem térítette meg, ebből vagyoni előnye származott, felperes nélkül a Kórház nem üzemelhetett volna, költségei nem térültek meg. Az alperes hivatkozott a jogalap nélküli gazdagodás szubszidiárius jellegére, s arra, a felperes rovására jogalap nélkül nem gazdagodott, ez a .... esetében állapítható meg. Az elsőfokú bíróság kifejtette, a jogalap nélküli gazdagodás alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a gazdagodó és a sérelmet szenvedett fél között más jogviszony nem áll fenn, illetve ha a jogvita a felek fennálló jogviszonyára irányadó speciális szabályok szerint nem bírálható el. A felek közti jogvita azonban a Ptk. 312.§, 332.§ és 216.§, valamint az államháztartási törvény 90.§
(3)bekezdése alapján bírálandó el, a felperes az alperesi jogelőd részére szolgáltatást nem teljesített. A felperes szolgáltatását
  1. november 1-ig a Kórháznak mint költségvetési szervnek, ez idő után pedig a ...teljesítette. Az ellenérték nem fizetése miatti vagyoneltolódás a szolgáltatást igénybe vevő vonatkozásában állapítható meg. Ennek folytán az elsőfokú bíróság a keresetet csak részben találta meg megalapozottnak, a túlnyomórészben pervesztes felperest kötelezte alperes, illetve alperesi jogelőd javára perköltség viselésére a 32/
  2. (VIII.22.) IM rendelet 3.§ c) pontja felhívása mellett. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Elsődlegesen annak megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatásra utasítását kérte. Korábbi előadását megismételte és utalt arra, - osztva az elsőfokú bíróság álláspontját - a felperes mint szolgáltató és a ...között
  3. november 1-től a korábbi szerződés tartalmával egyező szerződés jött létre. Ugyanakkor a
  4. október 31-ig fennálló számlatartozás körében vitatta az elsőfokú bíróság álláspontját, mivel a
  5. március 27-i szerződéssel a felperesi követelést a ... átvállalta, mint minden felhalmozódó tartozást. A felperes is úgy nyilatkozott, a ... maradt fenn tartozása vele szemben. Hivatkozott a
  6. október 31-i levélre, s arra is, a felperes a .... felszámolási eljárásában is bejelentette hitelezői igényét a
  7. augusztus, szeptember, októberi díjra. A tartozásátvállaláshoz történő hozzájárulás ráutaló magatartással is kifejezhető volt, a hitelezői igény ezt jelenti. Ebben a körben a Ptk. 200.§ 205.§ és 207.§-át jelölte meg, valamint választottbírósági határozatot hívott fel. A felperes a követelését a ... felszámolása során érvényesítheti, nem az alperessel szemben. Az alperes fellebbezés kiegészítésében a felperesi csatlakozó fellebbezés elutasítását, illetve az első fokú ítélet keresetet elutasító részének helybenhagyását kérte. Utalt a
  8. november 1-től a korábbi szerződéssel megegyező tartalmú szerződés létrejöttére a felperes és a ...között, illetve a
  9. október 31-i levelére, s a ...tartozásátvállalására, a felperes teljesítésére a ...részére. Állította, a felperes kiállította a számlákat a .... felé, a felperes hozzájárult a ... tartozásátvállalásához, így az elszámolásra is a ... köteles. A felperes ismerte a közbeszerzési eljárás előírásait, amellett a munkavállalók helyzetét is, döntési helyzetben volt
  10. novemberétől, előadása ellenmondásos. Az elsőfokú bíróság az ítéletét megfelelően indokolta. A felperes csatlakozó fellebbezést, fellebbezési ellenkérelmet és előkészítő iratot nyújtott be. Az első fokú ítéletnek a felperesi keresetnek helyt adó része helybenhagyását, míg a keresetet elutasító részében annak megváltoztatását kérte, azzal, hogy a keresetének teljes egészében a bíróság adjon helyt. Előadta, az elsőfokú bíróság tévesen következtetett arra, hogy
  11. november 1-től ráutaló magatartással szerződés jött létre takarítási feladatok ellátására a ... és közte. Az önkormányzat tájékoztató levele
  12. november
  13. napján került a felperes részéről átvételre, így a felperes leghamarabb
  14. november 5-től szüntethette volna meg a szolgáltatást. Az alperes utólag értesítette az intézmény megszüntetéséről, majd úgy tett, mintha tőle független helyzet okozta volna az általa előidézetteket, nem volt döntési helyzetben. Az önkormányzat
  15. június 24-ig válaszra sem méltatta, akkor sem a kezesség elutasítását közölte, hanem tárgyalási szándékát jelezte. Kötötte az önkormányzattal létrehozott szerződés, mely szerint az átvett 200 munkavállaló jogviszonyát 5 évig fenn kellett tartania, ha a munkavállalóknak felmond, úgy a határozott idejű foglalkoztatás miatt ez mintegy 200.000.000 forint költséggel, további felügyeleti bírsággal és a közbeszerzési eljáráson való indulás tilalmával járt volna. Az önkormányzat jogellenes magatartását így tárgyalásos úton próbálta rendezni. Az elsőfokú bíróság nem indokolta, hogy miért
  16. november 1-től jött létre a szerződés a .... és közte. Visszamenőleg nem jöhetett létre ráutaló magatartással sem a szerződés, csak a jövőre nézve. A szerződés létrejöttét igazoló tények tekintetében is téves az elsőfokú bíróság álláspontja, a számlák csak azért kerültek a .... részére kiállításra, mert az önkormányzat
  17. október 31-én kelt levelében felszólította felperest a számlák ... részére történő kiállítására, egyeztetésre és szerződéskötésre azonban nem került sor, a ... is csupán
  18. január 12-én kereste meg a felperest. Fenntartotta a felszámolási eljárásban történt hitelezői igénybejelentéssel kapcsolatos álláspontját, melyet azonban az elsőfokú bíróság nem értékelt. Az igénybejelentésre az önkormányzat rosszhiszemű magatartása miatt került sor. Egyébként
  19. nyarán is tárgyalási szándékát lebegtette az önkormányzat. Figyelmen kívül hagyta az elsőfokú bíróság .... tanúvallomását is. Kifejtette, ha a .... és közte létre is jött volna ráutaló magatartással szerződés, alperest akkor is terhelné kártérítési kötelezettség. Az alperesi jogelőd jogellenes magatartást tanúsított azzal is, hogy a költségvetési szerv megszüntetéséről utólag értesítette a felperest, akkor már tényleges választási lehetősége nem volt. A .... és a felperes közti szerződés az elsőfokú bíróság logikája szerint is megszűnt
  20. július
  21. napjával, a felperes ezen időpontig állította ki számláit a .... részére, az alperest tehát terheli a
  22. október
  23. és november 5., valamint a
  24. július
  25. és
  26. október
  27. közötti idõszakra vonatkozóan kártérítési felelõsség még a szerzõdés létrejötte esetére is. Az eredeti szerzõdés az eredeti határozott idõ lejárta elõtt megszûnt, így a felperes elmaradt hasznát meg kellett volna állapítani. Az alperesi fellebbezés elutasítását kérte utalva a felperes
  28. november 5-i levelére, illetve a
  29. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben rögzített, felek által megtett egyező nyilatkozatra. Aggálytalan tény, hogy a sortartó kezesség vállalására az önkormányzat részéről nem került sor, a felperes így a ....tartozásátvállalásához nem járult hozzá, erre utalt .... tanúvallomása is. Az összesen 58.440.967 forint összeg megfizetésére vonatkozóan a tényállás helyes, így e vonatkozásban az első fokú ítélet helybenhagyása indokolt, alperes a további, 5.433.846 forint összegű késedelmi kamat tekintetében nem bizonyította, de még csak nem is állította, hogy a számlák fizetése nem késedelmesen történt volna, így a felek közt ebben is egyező előadás volt. A felperes alperesi fellebbezésre előterjesztett előkészítő iratában a Ptk. 332.§ felhívása mellett kiemelten utalt arra, a felperes részéről hozzájárulásra nem került sor a .... tartozásátvállalásához. Alperes arra hivatkozott, a Kórház megszüntetése jogszerű volt, azonban felperesi hivatkozás szerint nem a döntés ténye jogszerűtlen, hanem annak végrehajtási módja, az értesítés elmaradása és az elszámolás hiánya. Hiába jogszerű a szerződés megszüntetését elhatározó döntés, ha azt követően a szerződés szerinti elszámolásra nem került sor. Utalt arra, feltételhez, kezességvállaláshoz kötötte a tartozásátvállaláshoz történő hozzájárulást, ez pedig nem történt meg az önkormányzat részéről, kezdeményezte az elszámolást is. A ...csak az önkormányzat által megjelölt számlafizető volt, jogviszony ezen túl közte és a ... között nem jött létre, az önkormányzat kérésére került sor a ... felé történő számlázásra. Az önkormányzat erre irányuló kérése alapján számlázott
  30. novemberétől a ...felé. Szerződés a ... nem jött létre. A
  31. november 8-i levél is annyit rögzített, ha létre is jönne a jogviszony, abban az esetben is fenntartja kártérítési és költségigényét, ha a szerződés korábban szűnne meg, mint az önkormányzattal fennállt szerződéskötéstől számított öt év, egyébként a jelen esetben ez történt. A késedelmi kamatra nézve sem volt vita. Csatolta a korábban megjelölt okiratokat, illetve leveleket, azzal, azért tartotta fenn a szolgáltatást, hogy a ... működése ne lehetetlenüljön el, másrészt, hogy a munkavállalók megélhetése ne kerüljön veszélybe. Fenntartotta három jogcímen előterjesztett keresetét, megismételve az eljárás során előadottakat. A fellebbezések az alábbiakra tekintettel megalapozatlanok. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és lényegileg helytállóak voltak jogi következtetései is. Helytálló volt az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy a ... tartozásátvállalásához a felperes nem járult hozzá, azt ugyanis azzal a feltétellel tette volna meg, ha az önkormányzat legalább sortartó kezességet vállal. Ilyen kezességvállalás nem történt és ilyen kifejezett, feltételtõl függõ nyilatkozat megléte folytán ráutaló magatartásról ebben a vonatkozásban nem lehet szó. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor helytállóan állapította meg a felperes és a ... között a szerzõdés létrejöttét ráutaló magatartással - a korábbi,
  32. október 20-i szerzõdés tartalmával megegyezõen -
  33. november 1-tõl, és helytállóan sorolta fel az erre utaló tényeket. Ebbõl a szempontból a felperesi szolgáltatás folyamatos végzésére figyelemmel nem volt jelentõsége annak a felperes által kiemelten hivatkozott körülménynek, hogy csupán
  34. november
  35. napján értesült a felperes a
  36. március 27-i szerzõdésrõl, illetve a Kórház mint költségvetési intézmény
  37. október 31-ével történõ megszüntetésérõl. Tartozásátvállalás hiányában tehát az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes mint a ... jogutódja, a Ptk. 198.§-a és a
  38. október 20-i szerződés alapján a ... által ki nem fizetett számlatartozásokért, illetve a késedelmi kamattartozásért helytállni tartozik. Ugyancsak helyesen mutatott rá, miután a felperes nem élt a ... megszüntetésével összefüggésben a lehetetlenülés jogkövetkezményeivel, s a kifejtettek szerint a szolgáltatást a továbbiakban az eredeti szerződés teljes tartama alatt végezte (folytatta), alperessel szemben megalapozottan kártérítési igényt sem támaszthat. A felperes
  39. augusztus
  40. napja után is folyamatosan végezte a takarítást, ez időtől kezdve a ...fizette a szolgáltatás ellenértékét.
  41. október 31-ig az alperes,
  42. július 31-ig a ....,
  43. augusztus 1-től pedig a ... fizetési kötelezettsége áll fenn. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - lényegében helyes indokaira figyelemmel - a Pp. 254.§
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezések eredménytelensége folytán a Pp. 81.§
(1)bekezdése és 239.§-a alapján kötelezte a felperest az alperes javára fellebbezési részperköltség megfizetésére, melyet a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)és
(6)bekezdése alapján mérsékelt összegben, a ténylegesen kifejtett másodfokú eljárással kapcsolatos munkával arányban állóan állapított meg. A csatlakozó fellebbezést előterjesztő 1.500.000 forint fellebbezési illetéket lerovó felperes az állami adóhatóságtól az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46.§
(4)bekezdésére tekintettel 250.000 forint illetéket visszaigényelhet. Budapest,
  1. január
  2. . Rózsa Éva s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. elõadó bíró Dr. Rutkai Éva s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana írnok

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.