← Magyarország

Gf.40538/2013/7 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.538/2013/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Boda László ügyvéd (...) által képviselt ...(....) felperesnek a dr. Chikán Zoltánügyvéd (....) által képviselt ...(....) alperes ellen kártérítés és járulékai megfizetése iránt indított perében az Egri Törvényszék
  2. május 15-én kelt 4.G.20.468/2010/
  3. számú ítélete ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 200.000 (kettőszázezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes
  4. május 1-jén alakult, korábbi neve ...volt, fő tevékenységi köre szennyvíz gyűjtése, kezelése. Tevékenységét a Pest megyei Páty községben kezdte meg, azt Nógrád megyében folytatta, majd a Tisza-tó melletti területre tette át. Itt négy település, ..., korábban egyidejűleg valósította meg a szennyvíz és ivóvízhálózata kiépítését. Poroszló község szennyvízhálózatát alperes, Tiszanánáét a ...Sarud és Újlőrincfalva községekét felperes üzemeltette. A négy településen összegyűjtött szennyvizet egy közös gerincvezeték szállította el, melyet a felperes üzemeltetett, ezen keresztül került a községek szennyvize elszállításra az .... kiskörei szennyvíztisztítójába, a
  5. december 2-án megkötött
  6. december 31-ig szóló tisztítási szerződés alapján. A felperes 151 forint / m3+ áfa tisztítási díjat és 17,5 forint / m3+ áfa vízterhelési díjat tartozott fizetni a .... A felperes a Sarud és Újlőrincfalva községek szennyvíz közműveinek üzemeltetésére a
  7. október 5-én kelt, évente írásban módosított szerződése volt. A szerződés
  8. pontja értelmében a lakosságtól beszedett fogyasztói díjak összege az üzemeltetés költségei mellett és 3% hasznot tartalmazott. A Poroszló község szennyvízhálózatát üzemeltető alperes
  9. február 4-én vállalkozási szerződést kötött a felperessel a község szennyvízének a kiskörei szennyvíztisztító telepre történő szállítására 178 forint / m3 + 12% áfa szennyvíztisztítási díjért és 43 forint / m3 + 12% áfa szennyvíz-elvezetési díjért. A szerződést
  10. február 7-én
  11. évre módosították, a fizetendő díj 151 forint / m3 + áfa szennyvíztisztítási díjat, 18,50 forint / m3+ áfa vízterhelési díjat és 52 forint / m3+ áfa szennyvíz-elvezetési díjat tartalmazott. A felperes
  12. év végéig Nógrád, Diósjenő, Berkenye községek csatornahálózatának közös szennyvíztisztító telepét üzemeltette, ez a tevékenysége
  13. január 1-től megszűnt.
  14. és
  15. évben egyéb vállalkozói tevékenységet is végzett, így ... megbízásából
  16. évben Diósjenő, Nógrád, Berkenye községek szennyvízcsatorna-hálózat II. ütem gravitációs vezetékének üzemeltetését, üzembehelyezését végezte 5.280.000 forint + áfa díjért.
  17. június 25-én gépbérleti szerződést kötött a.....Caterpillar kotró-rakodógép bérbeadására 3000 forint + áfa üzemóránkénti díjért. Ugyanilyen gépbérleti szerződése volt az ...hasonló feltételekkel
  18. és
  19. évre, valamint ürítési szerződése volt ...szippantó vállalkozóval a Tisza-tó térségében 912 forint / m3 + áfa díjért. A Poroszló község szennyvíztisztításával kapcsolatos
  20. február 4-i szerződés alapján alperesnek
  21. június
  22. napjára 14.390.019 forintos vállalkozói díjtartozása keletkezett felperes felé. A Tiszanána község szennyvízcsatornahálózatát üzemeltető ... 15.457.930 forint tartozása állt fenn a felperes felé, ezért
  23. június 14-én Sarud, Újlőrincfalva, Tiszanána Önkormányzata a ... és a felperes képviselői Újlőrincfalván egyeztetést tartottak. Alperes arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az általa üzemeltetett csatornarendszer nem megfelelő elkészítése miatt szivárgó rendszerként is működik, abba nem csak a községek szennyvize kerül bele, hanem talajvíz és csapadékvíz is, így annak elszállítását a lakosságtól beszedett díj nem fedezi. Erre pénzügyi fedezete nincs, a felperesnek átadott szennyvíz tisztítása ellenértékét megfizetni nem tudja. A felperes az alperes és a.... tartozására tekintettel a .... felé fennálló 34.925.218 forintos fizetési kötelezettségét nem tudta teljesíteni, felperesi ügyvezető ...tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a felperes gazdasági ténykedése ellehetetlenült. A felperes pert indított az alperes és a ... ellen vállalkozói díja megfizetése iránt. A Heves Megyei Bíróság
  24. november 10-én kelt G.20.213/2006/
  25. számú ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla a
  26. május 30-án kelt 13.Gf.40.001/2007/
  27. számú ítéletével részben megváltoztatta, s alpereseket perköltség fizetésére kötelezte. A jogerős ítéletben foglalt marasztalási összeget az alperes felperesnek
  28. augusztus 2-án megfizette 2.988.434 forint késedelmi kamattal együtt. Az alperes a felperessel szemben a Poroszló község szennyvízének elvezetése és tisztására kötött szerződésből eredően
  29. május 20-tól július 19-ig 6.536.656 forinttal,
  30. június 20-tól július 6-ig 10.802.041 forinttal,
  31. július 7-től augusztus 19-ig 14.428.149 forinttal, augusztus 20-tól október 19-ig 17.376.466 forinttal, október 20-tól november 2-ig 21.433.029 forinttal és
  32. november 3-tól
  33. augusztus 2-ig 21.518.342 forinttal esett késedelembe. A felperes
  34. január
  35. napján keresetet nyújtott be, alperest 30.000.000 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni, azzal, alperes és a ...a számlái késedelmes megfizetésével részére kárt okoztak, felelősségük egyetemleges; a ... szemben felszámolás indult, ezért vele szemben igényét nem érvényesíti. Utalt arra, a meg nem fizetett számlák miatt ellehetetlenült, jóhírnevét elvesztette, üzleti referenciáit használni nem tudta, kénytelen volt dolgozóit elbocsátani, felhagyni Újlőrincfalva és Sarud községek területén az üzemeltetéssel. Az általa üzemeltetett gerincvezeték üzemeltetését munkaerő-kapacitás hiánya miatt kénytelen volt a ... alvállalkozásba kiadni. Keresetének jogalapjaként a Ptk. 318.§, 355.§ és 359.§-át jelölte meg, keresetét többször módosítva 8.900.000 forintot elmaradt haszonként a Sarud és Újlőrincfalva gerincvezeték üzemeltetése kapcsán létrejött szerződés megszűnése miatt, a gerincvezeték alvállalkozásba adása miatti elmaradt hasznaként 1.800.000 forintot, általános kártérítés címén 20.400.000 forintot különböző szerződések elmaradása miatt (így az ..., Remeteszőlős község szennyvízrendszer üzemeltetésével kapcsolatban, Törökbálint község vízelvezetési munkáinak elmaradása miatt, Zsámbéki lakópark előközművesítési munkái elmaradása miatt, Pusztazámoron elmaradt szennyvízátemelő építésével, Heves községben lévő Öko- thermrendszer működtetésének elmaradásával kapcsolatban), 10.000.000 forintot nem vagyoni kárként, jóhírneve elvesztése miatt, 1.089.320 forintot pedig munkavállalói munkaviszonya megszüntetése miatt érvényesített. Az alperes a kereset jogalapját és összegszerűségét is vitatta. A Heves Megyei Bíróság 4.G.20.011/2008/
  36. számú ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla a
  37. november 16-án kelt 13.Gf.40.441/2010/
  38. számú végzésével hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A másodfokú perköltséget mindkét félnél személyenként 1.000.000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjban, továbbá a felperesnél a személyes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 900.000 forint fellebbezési illetékben állapította meg. A határozat indokolása szerint a jogvita eldöntéséhez nem mellőzhető igazságügyi szakértő kirendelése, azt a felperes kérte, a szakértői díjelőleget letétbe is helyezte, azonban a szakértő kirendelése elmaradt. Az új eljárás során az elsőfokú bíróság részletesen tájékoztatta a feleket a bizonyítás kérdésében, igazságügyi szakértői bizonyítást rendelt el. Az új eljárás során a felperes véglegesített kereseti kérelmében 42.189.300 forint tőkeösszeg és ennek a Ptk. 301/A.§-a szerinti késedelmi kamata és a perköltség fizetésére kérte alperest kötelezni. Az elsőfokú bíróság beszerezte a ".... (...) igazságügyi szakvéleményét, ennek lényege szerint a felperes különböző földrajzi fekvésű, jellegű, részben tervezési, részben kivitelezési-üzemeltetési feladatok elvégzéséhez az általános kártérítési igénye alapjaként megjelölt munkákhoz nem rendelkezett megfelelő műszaki és emberi erőforrás háttérrel, ezen munkálatokat csak alvállalkozók bevonásával tudta volna elvégezni, személyi kapacitása azokhoz nem volt. Ezekkel kapcsolatban előzetesen gyakorlatilag semmilyen költsége nem merült volna fel, a munkákat az alvállalkozók finanszírozták volna, az anyagokat ők vásárolták volna meg, összefüggés az alperesi késedelmes fizetés és a szerződések megkötésének elmaradása között nem volt. Az elsőfokú bíróság a ...szakvéleményét is beszerezte, a szakértő a felperes árbevételi- és nyereség adatait elemezve
  39. és
  40. között, megállapította, csupán 2002-ben ért el 1.997.000 forint, illetve
  41. évben 6.617.000 forintot mint nyereséget; ugyanakkor
  42. évben 12.084.000 forint,
  43. évben 11.160.000 forint,
  44. évben 18.439.000 forint, 2007-ben 2.137.000 forint,
  45. évben 8.575.000 forint és
  46. évben 553.000 forint veszteséget ért el. Az árbevételek alakulását, módosítását, okait, összetevőit a szakértő nem tudta kimutatni, ehhez elő- és utókalkulációk, más analitikus nyilvántartások kellettek volna, de ezeket a felperes nem bocsátotta rendelkezésre. A veszteségek egyértelmű bizonyított okait a könyvszakértő nem tudta feltárni. A felperes által hivatkozott két dolgozót a .... munkaviszonyba átvette. Közvetlenül nem látta igazoltnak a szakértő az ok-okozati összefüggést az alperes nemfizetése és a felperesi Kft. piacvesztése között. A felperes ellehetetlenülése a mai napig is működő tevékenysége, változó eredmények és árbevétel melletti gazdálkodása miatt nem is áll fenn, a piacvesztés mozgó mértékű, az okok egyértelműen nem bizonyítottak. A felperes még
  47. évben is 100.000.000 forint feletti árbevételt realizált, a nyereségtermelő képessége hektikus változására szerződésenkénti elemzéssel lehetne magyarázatot adni. ... igazságügyi könyvszakértő a tárgyaláson akként nyilatkozott, a felperes nem rendelkezett elő- és utókalkulációkkal, bár ezek nem voltak kötelezőek, de ezek hiánya miatt szakértői szinten nem lehetett megállapítani az elmaradt hasznot. A felperes működőképes cég, gazdálkodásának eredményét több évre értékelve megállapítható volt, alperes és a ... nemfizetésétől függetlenül is a tevékenysége veszteséges volt. Az elsőfokú bíróság a felperes kérelmére ... okleveles könyvvizsgáló adószakértő, igazságügyi könyvszakértőt is kirendelte, aki
  48. sorszám alatt előterjesztett szakvéleményében kimutatta, a felperesnek
  49. évtől kezdődően jelentkeztek pénzügyi nehézségei, szakértői bizonyosság szintjén azonban nem volt egyértelműen megállapítható, hogy nehézségeit az alperes okozta. A
  50. évi veszteséget nem okozhatta, a ki nem fizetett összegeket a követelések között kell kimutatni, addig míg kiegyenlítésre nem kerülnek. Iratok hiányában az sem volt megállapítható, milyen összetevők folytán alakult a felperes pénzügyi helyzete, a Sarud és Újlőrincfalva szennyvízhálózat üzemeltetése során az általa beszedett díj fedezte-e a szennyvíztisztítás díját, illetve mi volt az összefüggése a ...felé fennálló felperesi tartozással. Nem volt megállapítható, hogy ha a felperes hozzájut az alperestől és a ... teljes egészében a követeléséhez, rákényszerül-e a ... történő szerződéskötéshez. Az elsőfokú bíróság tanúbizonyítást is lefolytatott, így meghallgatta ...aki előadta, az alperesi nemfizetés után felperes olyan eredménnyel gazdálkodott, hogy ő sem tudta saját számláit fizetni, felperes megítélése romlott, kis cég volt, nem voltak komoly tartalékai. Az elsőfokú bíróság a
  51. május 15-én kelt 4.G.20.468/2010/
  52. számú ítéletével a Ptk. 78.§, 198.§, 277.§, 318.§, 339.§ és 355.§-a alapján a keresetet elutasította, s a felperest az alperes részére 2.917.381 forint első fokú és 1.270.000 forint másodfokú perköltség, valamint az államnak külön felhívásra 900.000 forint első és 900.000 forint másodfokú illeték 15 napon belüli megfizetésére hívta fel. A határozat indokolása szerint az alperesnek a vállalkozói díjat a szerződésben foglaltaknak megfelelően kellett volna kifizetnie, annak késedelmesen tett eleget, a kárátalányként is minősülő késedelmi kamat fizetésének is eleget tett, mind a vállalkozói díjat, mind annak kamatait felperes részére
  53. augusztus 2-án megfizette. Egyebekben csak és kizárólag az általa okozott kárt kellene megtérítenie, és nem tartozik ebbe a körbe a gazdasági környezet esetleges romlásából, a gazdasági feltételek változásából vagy harmadik személy szerződésszegésével összefüggésben keletkezett károk megtérítése. Az elsőfokú bíróság a felperes által állított, a ...egyetemlegesen okozott kár megtérítése körében utalt arra, az egyetemleges kártérítésnek a Ptk. 344.§

(1)bekezdésében foglalt feltételei nem állnak fenn, alperes a ...magatartásáért, késedelmes fizetéséért, illetve nem fizetéséért felelősséggel nem tartozik. A ...és az alperesnek is külön-külön volt szerződése a felperessel, a ....szerződésszegése nem minősül közös károkozásnak, így kizárt az egyetemleges felelősség. A felperes nem bizonyította, hogy a.... és alperes együttműködve, tudatosan, összebeszélve felperesi tevékenység ellehetetlenítése céljából nem teljesítették saját szerződéseiket. Az elsőfokú bíróság a ...igazságügyi szakértő véleményét értékelve megállapította, a felperes az általa megjelölt munkákat csak alvállalkozókkal végeztethette volna el, semmiféle okozati összefüggés alperes perbeli késedelme és a felperes által állított kár között nem található. ...szakvéleménye alapján megállapíthatóan a felperesnél jelentkező veszteségek egyértelmű és bizonyított okait feltárni nem lehetett, nem igazolható az ok-okozati összefüggés az alperesi szerződésszegés és a felperesi Kft. piacvesztése között. A felperes teljes ellehetetlenülése nem áll fenn, működése fennmaradt, bevételei időlegesen csökkentek ugyan, de
  1. évre jelentősen növekedtek. ... igazságügyi szakértő tárgyaláson tett előadása, illetve ...igazságügyi könyvszakértő szakvéleménye ugyancsak értékelésre került az elsőfokú bíróság által. Utalt arra az elsőfokú bíróság, ezek alapján sem volt megállapítható a késedelmes alperesi fizetésből eredő gazdasági lehetetlenülés, illetve a felperes által megjelölt elmaradt haszon és az alperesi magatartás között. Az elsőfokú bíróság az elmaradt haszonra, többletkiadásra vonatkozó kereseti tételekkel kapcsolatban megállapította, a felperes az általa hivatkozott kárigényét s az alperes magatartása közti ok-okozati összefüggést nem bizonyította, a nemvagyoni kártérítés iránti igény egyrészt egyetemlegesség hiánya, másrészt bizonyítottság hiánya miatt tekinthető megalapozatlannak. Az elsőfokú bíróság utalt arra,
  2. év elején a felperes üzleti kapcsolatai alperessel kötött szerződésen kívül gyakorlatilag a Sarud és Újlőrincfalva község csatornahálózat üzemeltetésére, illetve a ...kötött szerződések voltak. A jó hírnevének fennálltát, annak sérelmét ebben a körben kellett értékelni és a három jogi személy képviselői a
  3. évi egyeztetéseken részt vettek, ők tisztában voltak a felperes helyzetével, annak okaival is, s azzal, a felperes az általa vállalt kötelezettségeit jóhiszeműen megpróbálja teljesíteni, az eredmény elmaradása számára nem róható fel. Az elsőfokú bíróság utalt a tulajdonosok döntési jogkörére a gazdálkodó szervezet vagyonnal történő ellátását illetően, illetve az általános üzleti kockázatra, melyet megfelelő tőkésítéssel, szerződést biztosító mellékkötelezettségekkel, egyéb módon lehet mérsékelni, elkerülni. A pénztartozások késedelmes megfizetése tekintetében a kártérítési felelősséget kiterjesztően nem lehet értelmezni, a szűk piaci szegmensben tevékenykedő gazdálkodó szervezet üzleti kockázata fokozott, körültekintéssel kell eljárnia. Alperes és a .... tartozása mellett
  4. évben a felperesnek emellett is volt 15.000.000 forint körüli vesztesége, így alperesi magatartásra kizárólag visszavezethető ellehetetlenülés ezért sem állapítható meg. Az elsőfokú bíróság a kereset elutasítása folytán a Pp. 78.§-a alapján kötelezte a felperest az alperes felmerült perköltségeinek, így a per során érvényesített legmagasabb pertárgyérték után számított ügyvédi munkadíj, az alperes részéről előlegezett szakértői díj, illetve a korábbi másodfokú határozatban megállapított munkadíj és az államnak járó illeték megfizetésére. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, azt részletesen indokolta. Az első fokú ítélet megváltoztatását és az alperes marasztalását kérte keresete szerint. Az egyetemlegesség körében előadta, az alperessel és a...kötött szerződések tartalmilag azonosak voltak, külön szerződés volt a ... A szerződéses rendszer azonban olyan zárt rendszer volt, melyből eredően egy gazdasági szereplő szerződésszegése a teljes pénzügyi folyamatot megakaszthatta, felboríthatta, erről úgy alperesnek, mind a ... tudomása volt. Alperes és a ...egymás tevékenységéről tudva nem teljesítették kötelezettségeiket, s tisztában voltak azzal, hogy ez az ő ellehetetlenülésével jár. Hivatkozva a Ptk. 344.§-ára, a PK
  5. számú állásfoglalásra és eseti döntésre, kifejtette, az esetben, ha az egyetemleges károkozás nem állapítható meg, szükséges az alperes közrehatása mértékében történő marasztalása. Jó hírneve is sérelmet szenvedett, ez objektív kategória, függetlenül attól, hogy a menedzsmentet a partnerek jószándékúnak, tisztességesnek minősítették, objektíve a társaság ellehetetlenült. Félreértelmezte ebben a körben az elsőfokú bíróság ...tanúvallomását is. Az alapítást követően a gazdálkodó szervezet tevékenysége a tulajdonosoktól elkülönül, a kirendelt szakértők kizárólag számviteli, pénzügyi oldalról vizsgálták alperes szerződésszegésének következményeit. A
  6. évi árbevétel csupán átfutó tétel volt, azt a Tiszamenti Vízműveknek kellett kifizetni. Ekkora vállalatméretnél túlzott adminisztrációval járt volna minden szerződésre kalkulációt készíteni, az elmaradt szerződésekből eredő kárt átlagos hozammal, illetve árakkal, speciális piaci ismeretek alapján lehetett volna megállapítani.
  7. évtől likviditási hiány volt, vállalata ellehetetlenült, a mérleg beszámolóban az elmaradt haszon nem jelent meg. A piacvesztés miatt felmerült költség volt a konkurens vállalathoz átszerződött alkalmazottak végkielégítése, munkabére, a költség másik része nem számszerűsíthető, a munkavállalókat átvették, az ő szempontjukból ez pozitív, azonban az ő szempontjából kár keletkezett. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását és a felperes másodfokú eljárási költségekben marasztalását kérte. Előadta, az elsőfokú bíróság az ítéletét széleskörű bizonyítás alapján hozta meg, a felperes először előterjesztett kereseti kérelmében azt a kárt kívánta rá hárítani, ami a ... felszámolása folytán részére nem térült meg, majd más-más kereseti igényt terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság részletesen indokolta, hogy a ...szerződésszegéséért ő miért nem tartozik felelősséggel. A korábbi, hatályon kívül helyező végzésnek az elsőfokú bíróság eleget tett, a szakvélemények egybehangzóak voltak abban, magatartásától függetlenül a felperes műszaki feltételek hiánya miatt sem tudta volna az általa megjelölt munkákat elvégezni, az iratanyag alapján sem lehetett más érdemi megállapítást tenni. A felperes álláspont változásai is nehezítették a szakértői tevékenységet, de azt nem lehetetlenítették el, további szakértői bizonyítás indokolatlan lett volna. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan. Az
  8. évi IV. törvény (Ptk.) 298.§ a) pontja szerint a kötelezett késedelembe esik, ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt. A 299.§
(1)bekezdése alapján a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A 301.§
(1)bekezdése kimondja, a kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. A
(4)bekezdés azt is kimondja, a jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát. A 318.§
(1)bekezdése szerint a szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni. Az elsőfokú bíróság az új eljárás során részletesen tájékoztatta a feleket a Pp. 3.§ának megfelelően a bizonyítás kérdésében és igazságügyi szakértői véleményeket szerzett be. Az általa részletesen értékelt szakértői vélemények alapján helytállóan állapította meg, az egyetemleges kártérítésnek a Ptk. 344.§
(1)bekezdésében foglalt feltételei nem álltak fenn, a ...magatartásáért, nemfizetéséért az alperes felelősséggel nem tartozik. A felperes nem tudta bizonyítani az alperes és a ... közötti tudatos együttműködést a szerződés nemteljesítése vonatkozásában. Az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte a bizonyítékokat a felperes elmaradt hasznát, illetve nem vagyoni kárát illető igényének megalapozatlanságát illetően is. Az elsőfokú bíróság egyebekben ítéletét részletesen indokolta, az alperesnek a Ptk. 339.§-a szerinti kártérítési felelősségét megállapítani nem lehetett. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Pp. 78.§ és 239.§-a alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező felperest az alperes javára a másodfokú eljárással összefüggésben felmerült ügyvédi munkadíj megfizetésére a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)és
(6)bekezdése alapján. Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásra tekintettel a korábban le nem rótt fellebbezési illeték megfizetésére is kötelezte a felperest, így a Fővárosi Ítélőtáblának e tárgyban rendelkeznie nem kellett. Budapest, 2014. január 31. . Rózsa Éva s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana írnok Dr. Rutkai Éva s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.