A határozat elvi tartalma: Ha a felperes össz-szervezeti egészségkárosodásának mértékét három egybehangzó szakértői testület, illetve igazságügyi orvosszakértői vélemény állapítja meg, akkor az erre alapított ítélet nem törvénysértő. 1997. LXXXI. Tv. 36/A. §
(1)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.181/2013/6.szám A Kúria a dr. Zakár András pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága (9024 Győr, Szent Imre u. 6.) alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Győri Munkaügyi Bíróságon 4.M.652/
- szám alatt indított és a Győri Munkaügyi Bíróság
- december 4én kelt 4.M.652/2011/
- számú ítéletével befejezett perében amely perbe a főosztályvezető jogtanácsos által képviselt alperesi beavatkozó beavatkozott - a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Győri Munkaügyi Bíróság 4.M.652/2011/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen az alperesnek 15 nap alatt 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban teljes mértékben pervesztes felperes pártfogó ügyvédjének díját és a felülvizsgálati eljárásban felmerült illetéket a magyar állam viseli. I n d o k o l á s A Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága 1004234/2011/
- számú határozatával az igénylő rokkantsági nyugdíj megállapítása iránti kérelmét elutasította azzal, hogy az alperesi beavatkozó (NRSZH) első fokon eljáró szakértői bizottságának szakvéleményén alapuló szakhatósági állásfoglalás szerint az igénylő össz-szervezeti egészségkárosodásának mértéke 34 %, vagyis nem éri el a törvényben meghatározott mértéket és így a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
- évi LXXXI. törvény (Tny.) 36/A. §
(1)bekezdésében és 36/E. §
(1)bekezdésében írt törvényben meghatározott feltételek nem teljesültek. Az igénylő fellebbezése folytán eljárt Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta és a fellebbezését elutasította azon ténymegállapítás módosítása mellett, hogy az igénylőnek a másodfokon eljáró szakértői bizottság szakhatósági állásfoglalása szerint 40%-os össz-szervezeti egészségkárosodása van, ami változatlanul nem jogosít a rokkantsági ellátásra. Az igénylő a határozatot keresettel támadta meg a munkaügyi bíróság előtt és annak hatályon kívül helyezését kérte, vitatva annak az egészségkárosodása mértékét megállapító rendelkezését, állítva azt, hogy eléri a törvényben meghatározott százalékos értéket és így a rokkantsági ellátásra való jogosultsága megállapítható. Az alperes és a beavatkozó a kereset elutasítását kérték. A Győri Munkaügyi Bíróság 4.M.652/2011/32. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában idézte a Tny. 36/A. §-ában és a Pp. 182. §
(3)bekezdésében, valamint a Pp. 339/A. §-ában írt rendelkezéseket, részletesen kitért dr. L. Gy. I. igazságügyi orvosszakértő és dr. K. G. igazságügyi orvosszakértő véleményében foglaltakra, valamint az NRSZH bizottságainak szakvéleményeiben foglalt egyes betegségek százalékos mértékére. A szakértők személyes meghallgatása során figyelemmel volt azok által előadottakra, a szakértői megállapításokra és mindezekből azt a ténybeli következtetést vonta le, hogy dr. K. G. igazságügyi orvosszakértő véleménye amely végkövetkeztetését illetően egyezett az NRSZH mindkét fokú szakhatósági állásfoglalásában írtakkal - aggálytalan, ezért azt ítélete alapjául elfogadta. A felperes keresetét elutasította, mert össz-szervezeti egészségkárosodása nem éri el a törvény által megkövetelt 50%-os mértéket. A határozat ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel törvénysértésre hivatkozva és az ítélet hatályon kívül helyezését, keresete szerinti döntés hozatalát kérte. Hivatkozott a Pp. 182. §
(3)bekezdésében írtakra és arra, hogy a perben először kirendelt igazságügyi orvosszakértő véleménye nem volt sem hiányos, sem homályos és nem állott ellentétben a biztosított által állított tényekkel sem és helyességéhez így nem fér kétség. Ugyanakkor a perben másodikként készíttetett szakvélemény nem teljes körűen értékelte a felperes egészségkárosodását, az hiányos, pontatlan és ez kihatott az egészségkárosodás százalékos mértékének meghatározásához is. Dr. L. Gy. I. által készített szakértői vélemény figyelembevételével kérte a felperes az érdemi döntés meghozatalát. Hivatkozott a Tny. 36/A. §-ának és a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megsértésére. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a munkaügyi bíróság ítéletének hatályban tartását kérte azon indokkal, hogy a jogerős ítélet érdemben helyes, annak hatályon kívül helyezése és új eljárás elrendelése és kereset szerinti döntés hozatala nem indokolt. A jogerős ítélet nem sérti a felperes által hivatkozott jogszabályokat, kiemelte dr. K. G. igazságügyi orvosszakértőnek a perben tett nyilatkozatait, amelyeket a felperesi kérdésekre, észrevételekre tett. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Pp. 339/A. §-a alapján a bíróság a közigazgatási határozatot jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. A per adatai szerint dr. K. G. igazságügyi orvosszakértő értékelte a szakvéleményében a felperes össz-szervezeti egészségkárosodását, a betegségek felsorolásánál és a betegségek részletes leírásánál is. Peradat, hogy az igazságügyi orvosszakértő szakvéleménye az össz-szervezeti egészségkárosodás vizsgálatának végkövetkeztetését illetően egybehangzó az NRSZH mindkét fokú orvosi bizottság szakvéleményeivel, vagyis hogy a felperes nem rokkant. Mindezekre figyelemmel a munkaügyi bíróság az ítélete meghozatalakor nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat és a végkövetkeztetést illetően egybehangzó, különböző testülettől származó orvosszakértői véleményeknek megfelelően állapította meg a tényállást és azt, hogy az alperesi határozat nem jogszabálysértő. Indokát adta a bíróság annak is, hogy miért dr. K. G. és miért nem dr. L. Gy. I. igazságügyi szakértő szakvéleményében foglaltakat fogadta el döntése meghozatala alapjául. A Kúria ítélkezési gyakorlata töretlen abban, hogy ha a felülvizsgálati kérelem azt sérelmezi, hogy a bíróság a Pp. 206. §ának megsértésével állapította meg a tényállást, a jogerős ítélet érintésének csak akkor van helye, ha a tényállás iratellenes, illetve a bíróság a bizonyítékokat nem a maguk összességében értékelte és ezért a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, illetve lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. A munkaügyi bíróság azonban eljárása során ezt a szabályt nem sértette meg, döntése érdemben helytálló, amelyet kellően meg is indokolt. A munkaügyi bíróság ítélete meghozatala során nem sértette a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat és a túlnyomórészt egybehangzó NRSZH és igazságügyi orvosszakértői véleményeknek megfelelően döntött. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdésének az alkalmazásával hatályában fenntartotta. A felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése és a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet
- §-a alapján köteles a pernyertes alperes felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni, míg a pártfogó ügyvédi díjat a magyar állam viseli a
- évi LXXX. törvény 11/A. §-a alapján. A felülvizsgálati eljárás illetékét a Tny.
- §-ára figyelemmel a magyar állam viseli. ,
- március
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Patassyné dr. Dualszky Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő