← Magyarország

Kfv.37385/2013/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A közlekedési igazgatási hatóság nyilvántartásába az illetékes más hatóság határozata alapján köteles bejegyzést tenni, e más hatóság eljárásának jogszerűségét nem vizsgálhatja. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.385/2013/5.szám A Kúria a Dr. Kocsis Rita ügyvéd (fél címe 2) által képviselt felperesnek, (...) jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

  1. március
  2. napján kelt 1.K.26.979/2013/
  3. számon hozott ítélete ellen a felperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő ítéletet: A Kúria a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.26.979/2013/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg - külön felhívásra - az államnak 70.000.-(azaz hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000.-(azaz tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes különböző közlekedési szabályszegések miatt büntetőpontokat kapott, melyek
  6. augusztus 6-ára elérték a 20at. A pontok számáról a hatóság tájékoztatta a felperest, de arról nem, hogy azok korábban már a 13-at elérték. A pontokat nyilvántartó szervezet a 20 büntetőpont elérése miatt kezdeményezte a felperes vezetői engedélyének visszavonását. Az elsőfokú hatóság a vezetői engedélyt visszavonta, egyben elrendelte a felperes utánképzésének igazolásáig vezetési jogosultságának szüneteltetését. Az alperes
  7. szeptember 3-i XVIII-B-040/20112/
  8. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, utalva arra, hogy a büntetőpontok függetlenek attól, hogy a felperes mit és milyen jogviszonyban vezetett, ha szabálytalanság volt, ezért helyes volt az elsőfokú szervének döntése. A határozat ellen a felperes élt keresettel, kérve annak hatályon kívül helyezését. Arra hivatkozott, hogy mind a B, C és az E kategóriára jogosítványa visszavonásra került, jóllehet e kategóriák nem mindegyikénél érte el a 20-at a büntetőpontok száma, kifogásolta továbbá, hogy nem értesítették őt arról, hogy 13 büntetőpont elérése után utánképzést kérhet. A Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint jóllehet a felperest külön nem értesítették arról a nyilvántartó szervezet részéről, hogy pontjai száma a 13-at meghaladta,, az alperes által alkalmazott jogkövetkezmények szempontjából ennek azért nincs jelentősége, mert az alperes megkeresés formájában hozott hatósági határozat alapján járt el, így az abban foglaltakat köteles volt teljesíteni. Minthogy a jogszabály a vezetői engedély visszavonásáról szól, nincs lehetőség az egyes járművezetési kategóriák megkülönböztetésére. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet egyben a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. Arra hivatkozott, hogy a nyilvántartó hatóság mulasztása vezetett arra a helyzetre, hogy vezetési jogosultsága szünetelés után utánképzésben kell részt vennie. Jogszabálysértésként a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló
  9. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kpt.)
  10. §-ának

(2)bekezdésére hivatkozott. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának arról kellett döntést hozni, hogy jogszerű volt-e a felperes vezetői engedélyének visszavonása és utánképzésre kötelezése büntetőpontjai emelkedéséről való értesítés nélkül, illetve ha jogosítványa több járművezetői kategóriára kiterjed, a vezetői engedély visszavonását lehet-e egyes járműkategóriákra korlátozni. A Kpt. 6. §
(2)bekezdése kimondja, hogy a nyilvántartó értesíti a járművezetőt, ha pontjainak száma a 13-at elérte, tájékoztatja a pontok csökkentését eredményező önkéntes utánképzés lehetőségéről, továbbá figyelmezteti a felső pontérték elérésének következményeire. Helyes döntést hozott a közigazgatási és munkaügyi bíróság, amikor a felperes keresetét elutasította. Az ügyben a Ket. V. fejezetét kellett az alperesnek alkalmazni, mely a hatósági bizonyítvány és nyilvántartás szabályairól szól. A közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartó által küldött értesítés alapján jár el, annak figyelembevételével hozza meg döntését. A Legfelsőbb Bíróság korábban a Kfv.IV.37.339/2010/
  1. számú ítéletében már rámutatott arra, hogy a hatóság döntését nem befolyásolja az, ha felperes a pontszámokról nem kap tájékoztatást, illetve a tájékoztatás téves. A felperes az egyes szabályszegéseiről szóló határozatokat - noha vitatta - kézhez vette, melyet a nyilvántartó hatóság által küldött megkeresés kellően igazolt azzal, hogy az egyes határozatok jogerőre emelkedésének napját is tartalmazta. Így felperesnek tudnia kellett egyszerű összeadással azt is, hogy összesen hány büntetőpont van a terhén. A Kpt.
  2. §
(1)bekezdése alapján a közlekedési igazgatósági hatóságnak nincs mérlegelési jogköre, amennyiben a nyilvántartó közli a hatósággal, hogy a felperes nyilvántartott pontjainak száma elérte, vagy meghaladta a 18-at. Amennyiben a nyilvántartó közli a hatósággal, hogy a felperes nyilvántartott pontjainak száma elérte vagy meghaladta a 18-at, akkor a vezetői engedélyt a határozattal vissza kell vonnia. A nyilvántartó hatóság per adatai szerint nem vitásan szabálytalan eljárását a nyilvántartó hatóság ellen indított eljárásban lehet kifogásolni. Megjegyzi a Kúria, hogy e hatóság a közigazgatási és munkaügyi bíróság felhívására sem válaszolt azzal azonban, hogy ez a mulasztása a per érdemi elbírálását nem akadályozta, csak késleltette. A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp.
  1. §-a alapján köteles megfizetni az Pp.
  2. §-a értelmében felszámítható felülvizsgálati költségeit. A felperes illetékre kötelezése az illetékekről szóló
  3. évi XCIII. törvény rendelkezésein alapszik. Budapest,
  4. december
  5. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Kárpáti Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.