A határozat elvi tartalma: Amennyiben a módosító jogszabály hatályba lépésére vonatkozó átmeneti rendelkezések hatályon kívül helyezésre kerülnek anélkül, hogy a módosított jogszabályba beépülnének, a módosított rendelkezéseket később, a határozathozatalakor nem lehet alkalmazni, azok nem érvényesülhetnek. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.584/2013/6.szám A Kúria Dr. Németh Mónika Regina ügyvéd (cím) által képviselt Felperes neve(Felperes címe) felperesnek, ... jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (1052 Budapest, Váci u. 62-64.) alperes ellen építésügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.K.29.483/2013/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon meghozta a következő ítéletet: A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.K.29.483/2013/
- számú ítéletét, valamint az alperes
- június
- napján kelt V-B-009/1599-2/
- számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint elsőfokú és (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. meg a 40.000 A le nem rótt 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Felperes
- április
- napján építési engedély iránti kérelmet terjesztett elő négylakásos lakóépület építésére a ... helyrajzi számú, ... szám alatti, 787 m2 területű kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megjelölésű belterületi ingatlanra vonatkozóan, amely 19/24-ed eszmei tulajdoni hányadban D.K., míg 5/24-ed tulajdoni hányadban D.K.-né osztatlan közös tulajdonában áll. Az elsőfokú építési hatóság helyszíni szemle tartását követően
- február 16-án kelt II/17744/
- számú határozatával a felperesnek a fenti ingatlanon új, négylakásos lakóépület építésére irányuló építési engedély kérelmét elutasította. Határozata indokolásában megállapította, hogy a területre érvényes kerületi szabályozási terv (KSZT) nincs, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény (Étv.) 18.§
(1)bekezdés, valamint a 6/2002. (III.26.) önkormányzati rendelet (KVSZ) 35.§
(24)bekezdése alapján a tervezett építkezés a KVSZ-nek nem felel meg, mert az övezeti előírások szerint négylakásos, kettőnél több rendeltetési egységet tartalmazó épület az ingatlanra nem építhető. A felperes által előterjesztett fellebbezés folytán eljárt alperes
- június
- napján kelt V-B-009/1599-2/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában rögzítette, hogy az elsőfokú hatóság a kérelem benyújtásakor hatályos helyi, és általános érvényű építésügyi jogszabályokat vette figyelembe közöttük a 16/2011.(IV.28.) önkormányzati rendelettel módosított KVSZ-t is. Az önkormányzati rendelet módosított rendelkezései az Étv. 9/A.§-ban foglaltaknak megfelelnek, ezért az önkormányzat nem sértett törvényt, amikor a
- április
- napján megtartott testületi ülést követően a helyi építési szabályzat új rendelkezéseit
- május
- napjával hatályba léptette. Megállapította, hogy az elsőfokú hatóság helyesen alkalmazta a jogszabályokat és ennek figyelembevételével az építési engedély elutasítására jogszerűen került sor. Felperes a jogelőd alperes határozatával szemben előterjesztett keresetében a határozat elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését, és a közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését kérte. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a keresettel érintett építési engedélyezési eljárás
- április
- napján indult. Az építési engedély elutasításának okát tartalmazó a KVSZ 35.§
(24)bekezdését módosító,
- április
- napján kelt 16/
- önkormányzati rendelet 12.§
(1)bekezdése akként rendelkezett, hogy a rendelet
- május 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Tekintettel arra, hogy a 16/
- önkormányzati rendelet hatályba lépésekor,
- május
- napján az engedélyezési eljárás már folyamatban volt, ezért a
- §
(1)bekezdése szerint a módosító rendelet rendelkezéseit a jelen építési ügyben is alkalmazni kellett. Ítéletében utalt a Kúria Köf.5040/2012/
- számú határozatában foglaltakra, amely a 16/
- önkormányzati rendelet megsemmisítésére irányuló eljárásban született. Álláspontja szerint a 12.§
(1)bekezdése az eljárás folyamatban léte alatt hatályban volt, attól eltekinteni nem lehetett, függetlenül attól, hogy a
- május
- napjával hatályát vesztette, mivel Magyarország Alaptörvénye
- cikke figyelembe vételével a módosító 16/2011 önkormányzati rendelet 12.§-ban szabályozott jogalkotói akarat arra irányult, hogy
- május
- módosított rendelkezésekkel alkalmazásra. napjától a KVSZ hatályosuljanak, szabályai a kerüljenek A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását, és a keresetének helyt adó határozat meghozatalát kérte. Előadta, hogy a jogerős ítéletben megállapított tényállás túlnyomó részt helytálló, azonban az abból levont jogkövetkeztetés az ügy érdemére is kihatóan jogszabálysértő. Az elsőfokú bíróság megsértette a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.) 164.§
(1)bekezdését, tekintettel arra, hogy a bizonyítási teher szabálya a bizonyítandó tények körére alkalmazandó, ugyanakkor a felek között a fennálló tények tekintetében nem is volt vita. Az ítélet tényállása lényegében a felperesi tényelőadással egyező. A bíróság az Alaptörvény
- cikkére való hivatkozással a tételes jogszabályi előírásokkal szemben a józan ész értelmezési alapelvét hívta fel jogkérdés eldöntése kapcsán. Ez sérti az Alaptörvény felhívott
- cikkét, a jogbiztonság és jogállamiság követelményét, sőt, kifejezetten ellentétes a Kúria Köf.5040/2012/
- számú határozata
- pontjában, a jogalkotásról szóló
- évi CXXX. törvény (Jat.) 7.§ és 15.§-ban, valamint a Pp. 339/A.§-ban foglaltakkal. Az önkormányzat megalkotta ugyan a rendelete módosító rendelkezésének főszabálytól eltérő átmeneti szabályait, azok azonban a módosított jogszabályba való beépülés hiányában, valamint hatályon kívül helyezés folytán nem tudtak érvényesülni. Ezen rendelkezések a hatályon kívül helyezésük folytán nem fejthetnek ki joghatást, ezért azokat értelmezésnek sem lehet alávetni, és a jogalkotói szándék, mint értelmezési elv mentén vizsgálni. Ez ellentétes az Alaptörvény
- cikk rendelkezéseivel, amely nyilvánvalóan csak az érvényes és hatályos jogszabályok értelmezésére ad iránymutatást. Az elsőfokú bíróság döntése a Pp. 339/A. §-át is megsértette, mert az alkalmazandó jogszabály helyett a döntését a jogalkotói szándékra alapítva hozta meg. Az építésügyi hatóságnak a kérelem előterjesztésekor hatályos CSVSZ rendelkezéseit kellett volna alkalmazni, mert nem volt olyan eltérő jogszabályi rendelkezés hatályban, amely lehetővé tette a már folyamatban lévő ügyekben a
- május 1-i hatállyal módosított rendelkezések alkalmazását. Alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Utalt arra, hogy a vitatott önkormányzati rendelet módosított rendelkezései összességében beépültek a módosított jogszabályba. A felperes által benyújtott kérelemre indult eljárás
- május
- napján folyamatban volt, ebből következően alkalmazni kellett a módosított rendelkezéseket. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Pp.
- §
(2)bekezdése és a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján. A felperes felülvizsgálati kérelme alapos az alábbiak szerint. A Kúria a felülvizsgálat eredményeként azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság az ügyben irányadó tényállást helytállóan állapította meg, azonban az abból levont jogi következtetése téves. Az ügyben irányadó tényállás szerint a felperes által előterjesztett építési engedély kérelmet követően ... Önkormányzata a ... Rendezési és Építési Szabályzatáról szóló 6/2002.Kt. számú rendeletét akként módosította, hogy az építési engedéllyel érintett területet az „Intenzív kertvárosias lakóterületek (L4-)” építési övezetbe sorolta, ahol telkenként legfeljebb két önálló rendeltetési egység és az azt kiszolgáló funkciójú helyiségek helyezhetők el. A KVSZ-t módosító 16/2011.(IV.28.) önkormányzati rendelet
- május
- napján hatályba lépett, azonban
- május
- napján hatályát vesztette a módosító rendelet azon
- §-a, amely az átmeneti rendelkezések között a Jat. 7.§, illetve 15.§-tól eltérően, a módosított rendelkezést a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni rendelte. Ezen átmeneti rendelkezések
- május
- napján hatályon kívül helyezésre kerültek, és a módosított önkormányzati rendeletbe nem épültek be, ezért ezen rendelkezések nem voltak alkalmazhatók. A 16/
- számú önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban a Kúria Önkormányzati Tanácsa
- április
- napján kelt Köf.5040/2012/6 számú határozatában rámutatott arra, hogy a jogrendből hatályon kívül helyezés folytán kivont norma fő szabályként nem érvényesülhet. A módosító jogszabály azon rendelkezései, amelyek a módosított jogszabályba nem épülnek be, hatályon kívül helyezésüket követően nem fejtik ki hatásukat. Amennyiben a módosító önkormányzati rendelet átmeneti rendelkezései nem jelennek meg a módosított önkormányzati rendeletben, úgy azok a hatályon kívül helyezést követően nem fejtik ki hatásukat, azaz nem érvényesíthetőek. Erre figyelemmel tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor ezen hatályon kívül helyezett rendelkezést célszerűségi indokkal és szempontok alapján Magyarország Alaptörvénye
- cikkében foglaltak mentén, azzal összhangban próbált értelmezni. Mivel ezen indokok alapján az önkormányzat által elkövetett jogalkotási hiba nem volt korrigálható, ezért a módosított rendelkezések nem voltak az ügyben alkalmazhatók. Tekintettel arra, hogy a Pp. 339/A.§-a alapján kell a bíróságnak a közigazgatási határozat felülvizsgálatát elvégeznie, az elsőfokú bíróságnak észlelnie kellett volna, hogy a hatóságok nem a határozat meghozatalakor hatályos rendelkezések alapján döntöttek, így az engedélykérelem elutasítása törvénysértő. A fentiek alapján a Kúria a Pp. 275.§
(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet és a Pp. 339.§
(1)bekezdése alapján az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az új eljárás során az elsőfokú hatóságnak a felperes által előterjesztett építési engedély kérelemmel összefüggésben a kérelem benyújtásakor, vagyis
- április
- napján hatályos építési jogszabályokat kell figyelembe vennie, és a kérelem teljesíthetőségét ezen feltételek alapján kell elbírálnia azzal, hogy a fentiekben megjelölt módosító önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezett, ezáltal nem érvényesülő átmeneti rendelkezései az ügyben nem alkalmazhatók. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban pervesztes alperest a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes jogi képviseletével felmerült elsőfokú, valamint felülvizsgálati perköltsége megtérítésére a 32/2003.(VIII.22.) IM sz. rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései alapján. A felülvizsgálati eljárásban pervesztes alperest megillető személyes illetékmentességre tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM sz. rendelet
- §-a alapján a le nem rótt kereseti, valamint felülvizsgálati eljárási illetékeket az állam viseli. Budapest,
- február
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró