Pf.22081/2013/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.22.081/2013/

1. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Tunyogi András Márton (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.) jogtanácsos által képviselt Vidékfejlesztési Minisztérium (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.) felperesnek a Dr. Szűcs Ügyvédi Iroda által képviselt LEADER Közhasznú Egyesület (3127 Kazár, Diófa u. 13.) alperes ellen támogatás visszafizetése iránt indított perében a Balassagyarmati Törvényszék
2. augusztus
3. napján kelt 22.G.21.072/2011/
4. számú ítélete ellen a felperes részéről 77., az alperes részéről
5. és
6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, az alperes marasztalásának összegét 199.631.965 (százkilencvenkilencmillióhatszázharmincegyezer-kilencszázhatvanöt) Ft-ra felemeli, a felperes által fizetendő perköltség összegét 3.100.000 (hárommillió-százezer) Ft + áfa összegre leszállítja, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 1.550.000 (egymillió-ötszázötvenezer) Ft + áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az ítélőtábla a kereset, az ellenkérelem, az elsőfokú ítélet ismertetésénél és saját döntésének indokolásában is a határozatát a felek szerződésében meghatározott költségvetési tételek szerint tagolta az alábbi számozás szerint: I. megalapozó tanulmány elkészítése, II. honlap fejlesztés, üzemeltetés, III. módszertani háttér kidolgozása, IV. rendelkezésre állás, konzultáció, V. megyei rendezvények lebonyolítása, VI. országos rendezvények lebonyolítása, VII. tájékoztató kiadványok elkészítése, VIII. összefoglaló tanulmány elkészítése, IX. projektmenedzsment. X. szám alatt a jogalap nélküli gazdagodás címén előterjesztett kereset szerepel. A felperes módosított keresetében (43/F/I., 53.) kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 489.539.255 Ft és ezen összeg után
7. december 22-től a kifizetés napjáig számított, a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamat és perköltség megfizetésére. Követelését hibás teljesítés miatt kártérítés címén terjesztette elő a Ptk. rendelkezéseire hivatkozva. Tényként adta elő, hogy támogatási szerződést kötött az alperessel, aki az átutalt 500.000.000 Ftot nem a szerződésben foglalt célra használta fel, illetve nem a szerződésben foglaltaknak megfelelően számolt el a felhasznált összegről. I. A megalapozó tanulmányok készítéséért a H. Kft-nek és az R. Kft-nek, valamint az ezen tanulmányok nyomtatási munkáinak elvégzéséért a M. L. Kft. részére kifizetett teljes összeg (59.640.000 Ft) visszafizetését kérte a felperes. Állította, hogy az elkészült tanulmányok túl általánosak, nem, vagy csak igen távolról kapcsolódnak a támogatási szerződés tárgyához. Sérelmezte az R. Kft. esetében, hogy az általa készített diák egyetlen rendezvényen sem kerültek felhasználásra és valószínűnek tartotta, hogy az egyik tanulmány nem is az alperessel kötött megbízási szerződés alapján készült. Állította, hogy semmilyen dokumentum nem igazolja, hogy a M. L. Kft. az alperessel kötött szerződés alapján bármilyen tevékenységet végzett. A H. Kft., valamint az R. Kft. tanulmányai sem utalnak a M. L. Kft. által átadott adatokra. II. A honlap fejlesztés, üzemeltetés címén az alperes által a D. Kft-nek weboldal tervezéséért és elkészítéséért, valamint a DZ Kft-nek tartalomfejlesztésért kifizetett teljes összeget, mindösszesen 45.054.000 Ft-ot követelt vissza a felperes. Álláspontja szerint a honlapfejlesztés nagyrészt az alperes napi működésének elősegítését szolgálta. A válságkommunikációs kampánnyal csak egy fejleszteni tervezett aloldal erejéig foglalkozott a honlap, melynek felépítése viszonylag egyszerű struktúrát követett, a navigáció nem volt optimális. Sok oldal nem volt teljes, „feltöltés alatt" állt. A „LEADER Hírmondó Térségi Sikerek" című D. TV sorozat legtöbb sugárzott része sem volt a honlapon elérhető. A tervezés és tartalomfejlesztés ellenértékeként megállapított 26.040.000 Ft pedig túlzott mértékű. Az adatgyűjtésre, tartalomfejlesztésre kötött szerződés tárgyát képező feladat nem valósult meg. A honlap csak
8. június 29-én készült el, így a kampány időszakában a tartalomfejlesztés eredménye már nem tudott hasznosulni. III. A felperes a módszertani tanulmányok elkészítéséért a T Bt. és a G Zrt. részére kifizetett 69.360.000 Ft visszafizetését kérte. Előadta, hogy a G Zrt. által készített tanulmányok céljai túl általánosak és makró szintűek, ezért egy konkrét kommunikációs kampány támogatására nem szolgálhatnak. A Zrt. által végzett kutatás iránya nem esik egybe a támogatási szerződés
9. pontjában meghatározott tartalmi kritériumokkal. A tanulmány nagy része adatgyűjtés, illetve az adatok feldolgozása, ezért kérdéses, hogy mennyiben tekinthető módszertani háttértanulmánynak. A
10. április 30-i szerződéskötéskor a kampány két hónapja folyt, ezért módszertani háttéranyag kidolgozása már felesleges volt. A tanulmány a rendezvénysorozat utolsó napjára készült el, így abban hasznosulni nem tudott. A T Bt-vel kötött szerződés alapján a Bt. feladata nem módszertani háttértanulmány kimunkálása volt. Az átadott mű a támogatási szerződésben foglaltaknak sem felel meg, elkészítésének célja a 2008 tavaszán indult Komplex Zászlóshajó Program értékelése. A tanulmányhoz kapcsolódó kérdőív minta 20 kérdéséből 4-nek ugyanaz a tartalma, a kérdések olyan mértékben általánosak, hogy a teljes kommunikációs rendezvénysorozat háttéranyagaként nem szolgálhatnak. IV. A rendelkezésre állás, konzultáció címén elszámolt 50.000.000 Ft-ot is teljes egészében visszakövetelte a felperes. Állította, hogy az alperes a 18 megyei iroda felállítására és működtetésére fordított összeg elszámolására nem jogosult, mert a támogatási kérelmében kifejezett előnyként mutatta be megyei irodahálózatát. Másrészt a megyei irodák vezetői minden esetben az alperes tagjai voltak. Az irodák az Európai Unió LEADER programjához kapcsolódó Helyi Akciócsoport (HACS) tevékenységet végeztek, ami nem a válságkommunikációs célt szolgálta. Az oktatásra, az irodák működéséről összefoglaló tanulmány készítésére, irányításimonitoring kézikönyvre, valamint irodaszerek vásárlására és irodai szolgáltatásra kötött szerződések sem függnek össze szorosan a rendelkezésre állás, konzultáció témakörével. Az összefoglaló tanulmány az irodák által készített havi beszámolók összevágása, a tárgyhoz nem tartozó témák feldolgozása. Az E Zrt. az irodahálózat megyei irodáinak folyamatos monitorozására, helyi ellenőrzésére, projektelőkészítő dokumentumok, így összefoglaló megvalósíthatósági tanulmány, projektirányítási kézikönyv és monitoring kézikönyv készítésére szerződött. A megállapodás azonban csak
11. április 20-án köttetett, a művek
12. június végére készültek el, így funkciójukat nem tölthették be. V. Az ország 6 régiójában szervezett regionális rendezvényekre kifizetett összesen 6.000.000 Ft visszafizetését is kérte a felperes. Elsődlegesen azon indokkal, hogy a támogatási szerződés szerint az alperes csupán megyei és országos rendezvények szervezésére kapott támogatást. Ezen felül kifogásolta, hogy egyes rendezvényeknél a vezető egy LEADER HACS teljes munkaidőben fizetett vezetője volt; a költségek vagy azok nagy része nincs alátámasztva alvállalkozói számlával; a résztvevők nagy aránya HACS és HVI (Helyi Vidékfejlesztési Iroda) munkatárs; a témák nem, illetve kevésbé kapcsolatosak a válságkezeléssel, illetve annak kommunikációjával. A megyei rendezvények, fórumok, kötetlen beszélgetések megszervezésének költségeire a rendezvényenként kifizetett 250.000 vagy 500.000 Ft-os összegekből a felperes 32 megyei rendezvény vonatkozásában összesen 8.616.034 Ft visszafizetését kérte Az alacsony részvételi számra, a HACS és HVI munkatársak nagy arányára, illetőleg arra hivatkozással, hogy a rendezvényeken elhangzott előadások nincsenek összhangban a támogatási szerződésben foglaltakkal. Egyes rendezvények vonatkozásában hivatkozott még a megbízó nevére kiállított számla hiányára, illetőleg arra, hogy a teljesítést nem az végezte, akivel az alperes szerződést kötött. Álláspontja szerint a műhelybeszélgetések kapcsán ténylegesen költség nem merült fel. Sérelmezte, hogy két fórum csatolt beszámolója, két másik fórum jelenléti íve teljesen megegyezik. Piackutatással, adatfeldolgozással kapcsolatos számlák kerültek becsatolásra és egyes rendezvényeken HACS munkatársak is tartottak előadást, akik a munkakörükhöz tartozó tevékenységért nem jogosultak javadalmazásra. A 73 helyi rendezvény megszervezéséért kifizetett 38.080.291 Ft visszafizetésére irányuló kérelem indokaként a felperes előadta, hogy a támogatási szerződés szerint az alperes csak megyei és országos rendezvények szervezésére kapott támogatást. 20 rendezvény vonatkozásában minőségi kifogásokat is emelt. Kifogásolta egyes események kapcsán, hogy az előadások témája eltért a szerződésben foglaltaktól; HACS és HVI munkatársak tartottak előadást a munkakörükbe tartozó vidékfejlesztési témakörben; alacsony volt a részvételi szám, a jelenlévők részvétele nem igazolt. A felperes a rendezvényekhez kapcsolódó marketing, sajtómegjelenés díja címén az M Kft. részére marketingstratégia kidolgozásáért, a D Zrt.. részére televíziós műsorkészítésért, valamint a R Bt. részére televíziós műsor szervezési munkáiért, országos és megyei rendezvények szervezéséért kifizetett mindösszesen 28.540.000 Ft visszafizetését is kérte. Állította, hogy a megyei rendezvények szervezésére biztosított támogatási keret marketingre nem volt használható. Másrészt az M Kft-vel kötött szerződés szerint a Kft. feladatát nem csak a marketingstratégia kidolgozása, hanem az annak megvalósításában való részvétel is képezte, de semmi nem támasztja alá, hogy ténylegesen adott volna szakmai tanácsokat a kiadványok elkészítéséhez, a rendezvények szervezéséhez, illetve hogy a rendezvényeken ténylegesen részt vett volna. A D Zrt.. által készített, a 19 megyében működő LEADER akciócsoportokat, azok tevékenységét, valamint a megyékben már működő, pályázatokat nyert vállalkozásokat és civil szervezeteket bemutató műsorsorozat tárgya nem egyeztethető össze a támogatási szerződés tárgyával, nem szolgál válságkommunikációs célokat. A tévécsatorna nyilatkozata szerint a műsor elkészítéséhez külső gyártási kapacitást nem vett igénybe, ennek alapján kérdéses, hogy a R Bt. végzett-e valós tevékenységet. A R Bt.-nek a siófoki záró konferenciával kapcsolatos 2.000.000 Ft-os díja az országos rendezvényeknél írt indokok alapján nem fogadható el, valamint azért sem, mert az alperes minden rendezvény szervezésére külön kötött szerződést. A megbízási díj a Bt. kötelezettségéhez képest aránytalanul magas, a cég a szerződéses feladatait nem is teljesítette, a konferenciára szóló meghívókat az alperes küldte ki. VI. Az országos rendezvényekre kifizetett 20.000.000 Ft teljes visszafizetését a felperes azon indokkal kérte, hogy az alperes nem szervezett sem nyitó, sem záró konferenciát. A II. Magyar Agrárakadémia rendezvényének a költségét számolta el a nyitó konferencia költsége címén, ezt azonban nem ő szervezte és a társszervezők között sem szerepelt. A saját éves nagy rendezvénye, a Magyar Nemzeti Vidék Hálózat LEADER szakterületi munkaértekezlete nem minősül záró konferenciának. Azon nem a támogatási kérelemben megjelölt célcsoportok (vállalkozások, civil szervezetek és önkormányzatok) vettek részt, hanem HACS elnökök, HACS munkaszervezet vezetők, valamint az MNVH elnöksége. A három napos programból csak a június 25-i volt kapcsolatos a támogatási szerződés témakörével, míg június 24-én az MNVH elnökségi ülésére, 26-án pedig a szakterületi munkaértekezletére került sor. Indokolatlan volt ezért a Hotel E. által elszámolt szállás szolgáltatás. A B Kft. számlája szerint az általa történt teljesítés időpontja
13. június 29., ami a konferencia utáni időpontra esik. V. Z. számlája szerint mindhárom napra szolgáltatott hangosítást, ezért költségének elszámolása a támogatás terhére nem indokolt. Az E Bt. számlája szerint a teljesítés napja
14. június 26., mely az MNVH szakterületi munkaértekezlet napja volt. VII. A felperes kérte a tájékoztató kiadványokra elszámolt 60.000.000 Ft visszafizetését is. Álláspontja szerint a B Kft. által elkészített kiadvány nem a válságkommunikációs rendezvénysorozat keretében elkészített tájékoztató, hanem egy LEADER hírekkel foglalkozó rendszeres havi kiadvány. A L Bt. által elkészített kiadványok különböző megvalósult projekteket mutatnak be, azonban a támogatási szerződés tárgyához nem kapcsolódnak és a leszállításuk már az alperes teljesítésigazolását megelőzően megtörtént, ami kétségessé teszi a teljesülés valós voltát. Az X Kft-vel az alperes országos rendezvénysorozat lebonyolítása, valamint szakmai anyagok előkészítése tárgyában kötött megbízási szerződést. Az országos rendezvénysorozat nem finanszírozható a tájékoztató kiadványok elkészítésére vonatkozó támogatásrészből. A Kft. ügyvezetőjének nyilatkozata szerint helyszínbiztosítási, hang- és világítástechnikai feladatokat láttak el a rendezvényeken, valamint az érdeklődők kulturált kiszolgálását végezték. Ezt meghaladóan a rendezvények dokumentációja alapján a helyszíneken szinte senki nem látható, csak üres színpadok és széksorok. A kiadványokat nem a támogatási kérelemben megjelölt célcsoportoknak adták át, hanem járókelőknek. A T Kft-vel az alperes saját logóját, levélpapírját, borítékát, továbbá asztali zászlókat és válságkommunikációs mappákat terveztetett meg. Erre a célra a tájékoztató kiadványok készítése érdekében adott támogatási összeg nem használható fel, és ezen kiadás a rendezvénysorozat lebonyolítása szempontjából sem volt indokolt. A válságkommunikációs mappák elkészültét nem igazolja semmi, valamint az állítólagos tervezésük befejezését (
15. június 29.) követő napon a kampány már lezárult. Ugyanezen indokok alapján kifogásolta a felperes az elkészült kiadványok nyomdai formátumra alakításáért és nyomdai levilágításáért történt kifizetéseket. Nem találta igazoltnak, hogy a Kft. részére az alperes ténylegesen átadott volna anyagokat. A levilágítás tárgyában a teljesítésigazolás
16. június 10-én, a nyomdai formátumra alakítás tárgyában pedig
17. június 30-án került kiállításra, holott egyes kiadványok már a korábban készült fényképeken is szerepelnek. A kiadványok első ismert megjelenésének kései időpontja kétségessé teszi azok érdemi hasznosulását. VIII. Az összefoglaló tanulmányok készítéséért az I. Kft -nek, a M. Kft-nek, a C. Kft-nek és a K. Kft-nek kifizetett 49.160.000 Ft összeg visszafizetését kérte a felperes. Álláspontja szerint az alperes egyetlen összefoglaló tanulmány elkészítésére kapott támogatást, másrészt az elkészített négy tanulmány nem kapcsolódik a támogatási szerződés
18. pontjában megjelölt kommunikációs kampány témájához vagy tapasztalataihoz. Általános témájú elméleti fejtegetéseket tartalmaznak, érdemi hozzáadott értéket nem teremtettek. Egy részük már a kommunikációs kampány elején vagy időszaka alatt elkészült, a kampány tapasztalatainak összegzését ezért nem tartalmazhatták. Annak sincs jele, hogy ezen tanulmányok az alperes részéről bármilyen módon hasznosultak volna. A felperes az elkészült négy összefoglaló tanulmány vonatkozásában külön-külön is részletezte kifogásait. IX. A felperes teljes egészében visszakövetelte a projektmenedzsment tárgykörben elszámolt 40.000.000 Ft-ot. Az E. Kft. tevékenysége vonatkozásában előadta, hogy nincs nyoma projektmenedzsmenti feladatok ellátásának a cég részéről. E feladatok körébe nem tartozó tevékenységet végzett, melyekre az alperestől nem is kapott megbízást, és amely nem szolgálta a kampány eredményességét. A Sz. Kkt. feladata a könyvelés és a pályázati szöveges beszámoló összeállítása volt, ami a támogatási szerződés alapján az alperes kötelezettsége lett volna. A Z. Ügyvédi Irodával megkötött szerződés az alperes napi működéséhez, nem pedig a támogatott tevékenységhez kapcsolódik, másrészt nem projektmenedzsment tevékenységet foglal magában. Az iroda által végzett tevékenység nem is szolgálja a támogatási szerződés
19. pontjában meghatározott támogatási célt. A központi iroda üzemeltetése címén a M. L. Kft. által végzett irodabérlés és adminisztráció szintén nem projektmenedzsmenti tevékenység. Az elszámolás összeállítása a Sz. Kkt. feladata volt. Semmi nem igazolja, hogy H. ... szám alatt végzett tevékenységet az alperes, a kérdéses cím ugyanis a T Kft.. székhelye volt, melynek ügyvezetője az alperes elnöke.
20. június 1-jétől a M. L. Kft. székhelye is e címen található, ami kétségessé teszi a tárgyi megbízási szerződés teljesülését. Az alperesi egyesület saját irodájának működtetése nem a kommunikációs kampány lefolytatását célozza. X. A felperes igényt tartott a fentieket meghaladóan a támogatásból az alperes folyószámláján, elkülönített számláján és lekötött betétben tartott összegek tekintetében a
21. január
22. és
23. június
24. napja között a jóváírt, mindösszesen 15.088.930 Ft kamat megfizetésére jogalap nélküli gazdagodás címén. Állította, hogy a támogatás összegének lekötésére az alperes nem volt jogosult, annak haszna nem illeti meg. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Kifejtette, hogy nem megbízási, hanem támogatási szerződést kötött a felperessel, melyben csak a kampány tárgya, tematikája, valamint a megvalósítás érdekében végzendő feladatok költségeire fordítható legmagasabb összeg került meghatározásra. A támogatás folyósítása és rendeltetésszerű felhasználása feltételeként szempontrendszert nem határoztak meg, különösen nem a felperes keresetében felhívott feltételeket. Az elszámolási kötelezettségének eleget tett. I., III., VIII. A tanulmányok vonatkozásában általánosságban előadta, hogy a kampány témájában készültek és azokat a felperes részére további felhasználásra átadta. A szerződés a részletes tartalmukat, a minőségi szempontokat nem határozta meg. Ezen kívül folyamatosan kapcsolatban állt a felperessel. A tanulmányokat készítők kiválasztásáról, megbízásáról, teljesítéséről a felperes is tudomással bírt, azzal akkor egyetértett. Értékaránytalanságra hivatkozással az általa kötött szerződések nem támadhatók, mert azoknak a felperes nem alanya. Az egyes tanulmányok nem a kampány időbeli stádiumához, hanem a megjelölt témákhoz igazodóan minősülnek megalapozó, összefoglaló, illetőleg módszertani jellegűnek. Nem minősül tehát hibás teljesítésnek, ha egyes megalapozó tanulmányok nem a kampány elején, illetőleg összefoglaló tanulmányok nem a kampány végén készültek el. A
25. december 19-én elkészített, a felperesnek megküldött és általa nem kifogásolt költségvetésben részletezésre került, hogy mit értett megalapozó és összefoglaló tanulmány alatt, amit a felperes akkor nem vitatott. A M. L. Kft. teljesítésénél adatszolgáltatás elszámolására nem került sor. Ilyen megbízást e fejezet vonatkozásában a Kft. nem kapott és nem teljesített. A feladata a megalapozó tanulmányok fejezetben kiadvány szerkesztése, nyomtatása volt, mert a tanulmányokat minden esetben CD-n és csupán egy nyomtatott példányban kapta meg. Az e jogcímen kiállított számláin szereplő 1.560.000 Ft-ot kívánta csak elszámolni. A T. Bt. csupán hivatkozott a Komplex Zászlóshajó Programra, mint a válság idején a hátrányos vidéki térségekben működő egyik programra, de nem kifejezetten annak az értékelését végezte el. II. A honlap fejlesztése, üzemeltetése tárgyában az alperes előadta, hogy a szerződéskötést megelőzően nem volt honlapja. A megbízási szerződés a weboldal tervezésére, elkészítésére és a hozzá kapcsolódó adminisztrációs rendszerre jött létre a D. Kft-vel. A honlapra a kampány során minden kapcsolódó adat, rendezvény, program, meghívó, média anyag feltöltésre került. A navigáció bárki számára egyértelmű volt, bár erre vonatkozóan felperesi kifogásnak nincs helye. A tartalom feltöltése folyamatos volt, a megbízás ennek megfelelően
26. március 25-től
27. június 30-ig tartott. A folyamatos fejlesztéséhez a DZ Kft. folyamatosan biztosította az adatokat. IV. A becsatolt számlákból megállapítható, hogy az elszámolt költségek az irodák működtetésével (az ügyfélszolgálatot biztosító emberi erőforrás költsége, bérleti díj, esetleges rezsiköltségek) kapcsolatosak. A támogatás célját szolgálta az alvállalkozók igénybevétele, hiszen a kampány lefolyatására megállapított és biztosított rövid idő más megoldást nem tett lehetővé. Az ügyfélszolgálati irodák fenntartása felmérhetetlen időt, anyagi és emberi erőforrást igényelt volna és elvonta volna az időt a kampány további elemeitől. A feladatokat ellátó személyek között voltak HACS vezetők, alkalmazottak, illetőleg HVI alkalmazottak, de az ő munkaköri kötelességük csupán a vidékfejlesztéssel, ezen belül is csak a LEADERrel kapcsolatos tájékoztatás, a per tárgyát képező program keretében pedig más tájékoztatásra volt szükség. A B Kft. az iratanyag rendszerezésére iratrendezőket és gyorsfűzőket, a nyomtatáshoz pedig papírt és tonert szállított, melyek a kampány során keletkezett tanulmányok, iratok, elszámolások, egyéb okiratok rendszerezésére szolgáltak A R Bt.-nek a 96 Helyi Akciócsoport képviselőinek, munkatársainak adatait, elérhetőségeit kellett összegyűjtenie, rendszereznie, ami a siófoki országos rendezvény szervezéséhez volt szükséges. A SZ. Bt. az ügyfélszolgálati irodák munkatársainak 10 alkalommal tartott oktatást, képzést a projektmenedzsment feladatokról, a hatékony kommunikációról, a programban együttműködő partnerként szereplő szervezetek tevékenységeiről, uniós ismeretekről, szakmai feladatokról és az elszámolások rendjéről. Erre azért volt szükség, hogy az ügyfélszolgálati irodák a támogatási célnak megfelelő színvonalon tudják ellátni a feladataikat. 4 alkalommal, napi 8 órában tartott konzultációs napokon a gyakorlati feladatok ellátásában nyújtott segítséget. Ezen felül a program ideje alatt állandó e-mailes, telefonos és személyes konzultációt biztosított a képzésben résztvevőknek. A K. Kft. által készített írásos anyag a rendelkezésre állás tárgyában készült összefoglaló, mely egységes szerkezetben mutatja meg a megyékben folytatott ügyfélszolgálati tevékenységét. A támogatási szerződésből nem következik, hogy e fejezetben tanulmány nem számolható el. Az E Zrt.. megbízási szerződése alapján nem egyszeri teljesítésre, hanem a
28. április 20-tól
29. június 30-ig terjedő időszakban folyamatos szolgáltatásra volt köteles. A 19 megyei iroda folyamatos monitorozására, helyi ellenőrzésére, tevékenységük folyamatos segítésére. Ennek érdekében készültek el a felperes által kifogásolt dokumentumok is. V., VI. A rendezvények tekintetében az alperes arra hivatkozott, hogy azokat a támogatási szerződés
30. pontjában írtaknak megfelelően mindenkor a felperessel egyetértésben szervezte meg. A kampány során úgy ítélték meg, hogy regionális és helyi rendezvények lebonyolítása is szükséges, e körben a szerződést módosították. Csatolta a felperesnek 2009 márciusában írt levelét, melynek mellékletét képzete az adott hónap rendezvényeinek felsorolása, és ebben helyi, továbbá regionális rendezvények is szerepeltek. A szerződés nem írta elő, hogy a rendezvényekről beszámolót kell készíteni, és valótlan azon felperesi hivatkozás, hogy a rendezvényeken nem volt senki. Az országos rendezvények kapcsán a P. Agrárakadémia közös szervezésben valósult meg. A felperes határozta meg, hogy mely költségeit kell elszámolnia a támogatás terhére. S-on V. Z. egyéni vállalkozó a június 25-i rendezvényen szolgáltatott hangosítást, amely a reggeli időpontban kezdődött. A berendezéseket ezért már előző nap fel kellett szerelni, 24-én és 26-án csak egy mobil mikrofont és egy hangfalat biztosított az MNVH elnökségi ülés és szakterületi munkaértekezlet számára. Az E. Kft. a videofelvételt a
31. június 25-i programról készítette, mely rendelkezésre áll, a számlán a
32. június 26-i teljesítési időpont nyilvánvalóan elírás. A felperes által témájukat illetően nem a támogatás körébe tartozónak minősített előadások tekintetében az alperes megjelölte, hogy azok a támogatási szerződés
33. pontjának mely alpontjaihoz kapcsolódtak. Előadta, hogy a rendezvények megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatosan általa kötött megbízási szerződések átalánydíjasak voltak. Csupán azért kért a felmerülő költségekről számlákat, hogy lássa, mire költenek. Az egyes előadók díját a megbízottjai a részükre kifizetett átalánydíjból teljesítették. A támogatási szerződés az egyes rendezvények vonatkozásában nem tartalmazott létszám kikötést, másrészt a megbízottak igazolták a megfelelő számú meghívó kiküldését. Egyes költségek, pl. terembérlet, szervezési költség, hangosítás, előadók díja pedig a résztvevők számától függetlenül merültek fel. A kampány szempontjából a HACS-ok, HVI-k is célcsoportnak tekintendők. Ezt meghaladóan a HACS, HVI vezetők, alkalmazottak az előadásokat megtartották, a teljesítésért a díjra jogosultak. Amennyiben esetlegesen az előadás megtartásával munkaszerződést szegtek, azért a munkáltatójuk felé felelnek. A rendezvényekhez kapcsolódó marketing, sajtómegjelenés költsége kapcsán a D. TV megyei HACS-okat és pályázatokat nyert vállalkozásokat, civil szervezeteket bemutató sorozata kifejezetten megfelelt a támogatási szerződés
34. pont 1., 3.,
35. és
36. alpontjában rögzített témáknak. A R Bt. egyik feladatát a televízió-műsor szervezési munkái, a másikat pedig az országos és a megyei rendezvények szervezése képezte. A televízió-műsor vonatkozásában kapcsolattartó, koordinátor volt. A megyei rendezvények esetében azok szervezésében, koordinálásában, a sajtóanyagok megjelenésének a szervezésében vett részt. A siófoki országos rendezvény kapcsán pedig - mivel a megyei rendezvények révén az akciócsoportokkal és a kisebb egységekkel megvolt a kapcsolata - kézenfekvő volt, hogy ő végezze a konkrét szervezési munkákat, nevezetesen a meghívók kiküldését, a regisztrációt, a szállást. A 2.000.000 Ft ez utóbbi tevékenységért illette meg. VII. A tájékoztató kiadványokkal kapcsolatosan a B Kft. által készített kiadvány a kampány keretében a D. Tv-n futott, azonos című sorozathoz köthető ajánlat, nem azonos a LEADER hírekkel foglalkozó, havonta megjelenő folyóirattal. A L Bt. által készített „Legjobb gyakorlatok kézikönyve" c. kiadvány három füzetében foglalt információk hasznosan alkalmazhatóak a vidékfejlesztés területén, hiszen megnevezik a pályázót, a pályázott és elnyert összeget, valamint felhívják a figyelmet a projekt kapcsán fellépő esetleges negatívumokra, hibákra is. A teljesítésigazolás a kiadványok leszállítását követően történt. Az X Kft. az általa végzett nyomdai kivitelezéshez a kiadványok alapanyagát elektronikus formában kapta meg. Az országos rendezvények kapcsán nem látott el rendezvénylebonyolítói feladatokat. A vidéki helyszíneken csupán helyszínbiztosítást, hang-, és világítástechnikai munkát, valamint az érdeklődők kulturált kiszolgálását, elhelyezését végezte. A budapesti rendezvényeken a megjelenése kizárólag a kiadványok terjesztését szolgálta. A Kft. egy úgynevezett road show-t szervezett, melynek során közterületen sátrat, asztalt állított, és itt az elkészült kiadványokat terítette. Mindezek igazolására az alperes csatolta az X Kft. ügyvezetője által a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) részére adott tájékoztatást, amely szerint a budapesti kiadványosztások és nyomdai kivitelezés költségei 35 %-át, a vidéki rendezvényeken történt kiadványosztások és nyomdai kivitelezés költségei 24 %-át, míg a vidéki rendezvények szervezése és lebonyolítási költségei 41 %-át tették ki a teljes költségnek. A T Kft. nem válságkommunikációs mappákat, hanem azok dizájnját készítette el. A meglévő logójának nyomdai formátumban felhasználható elkészítésére azért volt szükség, mert azokat rá kellett nyomtatni a rendezvényeken felhasznált transzparensekre, roll-up-okra. A grafikai tervezés teljesítése
37. április 30-án igazolásra került, ezt megelőzően történt a teljesítés és nem a felperes által megjelölt június 29-én. A grafikai tervezés a tájékoztató kiadványok elkészítéséhez nélkülözhetetlen volt, hiszen fel kellett tüntetnie, hogy azokat ki készíttette, másrészt a felperest mint támogatót. A Kft. teljesítése nem esik egybe a L Bt. teljesítésével, mert azokat a kiadványokat, emlékeztetőket, dossziékat, dekorációs anyagokat készítette el, melyeket az egyes rendezvényekre vittek és azokon szétosztottak a résztvevőknek. A L Bt. pedig a Jó gyakorlatok 1., 2., 3., A gazdasági válság és a munka világa, valamint a Túlélési tanácsok a gazdasági válságban című kiadványokat készítette el.
38. április 30-án a grafikai tervezést igazolta le, a nyomdai előkészítést nem. IX. A projektmenedzsment tevékenység tekintetében a kampány lebonyolítása nem csak tanulmányok készítését és rendezvények szervezését, hanem jelentős háttérmunkát, emberi és anyagi erőforrást igényelt. Köztük jogi és könyvelési segítséget, a szervezéshez rendelkezésre álló háttércsapatot, gépeket, telefont és irodát. Az E. Kft. nem tanulmányt készített, hanem projekt tervet, forgatókönyvet, beszámolót, és ezekhez készültek a becsatolt diagramok is. Ezáltal a Kft. projektmenedzsment szolgáltatást végzett. Nem vitásan közbeszerzési eljárásra nem került sor, ez csak azért került bele a megbízási szerződésbe, mert annak megkötésekor nem voltak biztosak abban, hogy erre szükség lesz-e. A Sz. Kkt. feladatát képezte a szakmai, pénzügyi elszámolás készítése és benyújtása. A szerződés nem tiltotta, hogy erre a feladatra megbízást kapjon. A felmerült többletköltségek nem a hétköznapi működéséhez kapcsolódó tételek. A Z. Ügyvédi Iroda megbízatása csak a támogatással érintett tevékenységre és a kampány időszakára korlátozódott. A központi iroda üzemeltetése kapcsán az alperes előadta, hogy a székhelye K-on van, a hivatkozott, csak a kampány időszakára bérelt központi iroda pedig H-en található. Bérleti díjat és fenntartási költséget (rezsit) nem számolt el, csupán megbízási díjat, azaz az iroda működtetését szervezte ki. A helyet az elnökének életvitelszerű ott tartózkodása indokolta, mert a kampány lefolytatása jelentős napi elfoglaltságot jelentett. Fizikailag megoldhatatlan lett volna a tevékenységet az egyesület székhelyén végezni. A M. L. Kft. székhelye valóban H. ... szám alatt található, azonban nem a kampány céljára bérelt iroda, hanem az adott épületben a H-i Önkormányzattól bérelt helyiség. X. A támogatási összeget nem jogcím nélkül, hanem a támogatási szerződés alapján tartotta a számláján és kezelte. Így jogalap nélkül nem gazdagodhatott, a támogatási szerződés pedig nem tiltotta a támogatás felhasználásig az átutalt összeg lekötést. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 68.508.412 Ft-ot és ezen összegnek
39. december 22-től a kifizetés napjáig számított, félévente a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 5.000.000 Ft + ÁFA ügyvédi munkadíjat és rögzítette, hogy az eljárás során felmerült illetéket az állam viseli. Az elsőfokú bíróság tényként állapította meg az alábbiakat: Az alperes
40. december 1-jén kelt támogatási kérelmet nyújtott be a felperes jogelődjéhez (a továbbiakban: felperes), a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz (FVM). Javaslatot tett egy országos kommunikációs kampány megszervezésére, melynek célja a nemzetközi gazdasági válság hatásainak csökkentésére hozott kormányzati intézkedések és az elért eredmények bemutatása, megvitatása. A felperes a kérelmet elfogadta és a felek
41. december 18-án támogatási szerződést kötöttek. A felperes vállalta, hogy az alperes mint támogatott működési költségeihez 500.000.000 Ft egyszeri költségvetési támogatást nyújt, melynek teljes összegét a szerződés hatálybalépését követően átutalja. A megállapodás
42. pontja szerint az alperes vállalta, hogy a támogatást teljes egészében a kérelmében részletezett,
43. március-június közötti időszakban, „A nemzetközi gazdasági válság hatásainak a vidéki térségekben történő kommunikációja" címmel megtartandó, az egész országra kiterjedő kommunikációs kampány szervezési költségeire fordítja a következő témakörökben: 1.) a munka világa a vidéki térségekben: fókuszban a munkahelyek megőrzése; 2.) a vidéki értelmiség helyzete, szerepe a nemzetközi válság hatásainak kezelésében, kommunikációjában; 3.) vállalkozásösztönzési programok hatékony lebonyolítása a vidéki térségekben; 4.) képzési programok a vidéki munkavállalás növelése érdekében; 5.) mikro-hitel programok indítása vidéki vállalkozások, önkormányzatok részére; 6.) új típusú energetikai megoldások a vidéki lakosság körében; 7.) önfoglalkoztatás és önellátás a vidéki közösségekben - hangsúlyeltolódás a munka-intenzív ágazatok és a fenntartható foglalkoztatás irányába; 8.) digitális eszközök a felzárkózás szolgálatában. A támogatási összeg az alábbi bontásban kerül felhasználásra: I. megalapozó tanulmány elkészítése 60 millió forint II. honlap fejlesztés, üzemeltetés 50 millió forint III. módszertani háttér kidolgozása 70 millió forint IV. rendelkezésre állás, konzultáció 50 millió forint V. megyei rendezvények lebonyolítása 100 millió forint VI. országos rendezvények lebonyolítása 20 millió forint VII. tájékoztató kiadványok elkészítése 60 millió forint VIII. összefoglaló tanulmány elkészítése 50 millió forint IX. projektmenedzsment 40 millió forint Az alperes vállalta, hogy az eseményekről azok megrendezése előtt legkésőbb 10 nappal értesítést küld a felperesnek. Utólagos elszámolás keretében a támogatás felhasználásáról - a kifizetések jogcímeiről és az ahhoz rendelt pénzeszközökről - a szerződés
44. sz. mellékletét képező minta szerinti pénzügyi elszámolást készít és azt a teljesítést követően, de legkésőbb
45. július 31-ig megküldi. A szerződés
46. pontja szerint a támogatás más társadalmi szervezeteknek nem adható tovább. A 7-
47. pont értelmében a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésének, a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának pénzügyi ellenőrzését az FVM Ellenőrzési Osztálya, szakmai ellenőrzését az FVM Agrár- Vidékfejlesztési Főosztálya végzi. A vállalt kötelezettségek nem teljesítése, a támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználása, a beszámolási, elszámolási kötelezettség nem teljesítése esetén a támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, melyet az igénybevétel napjától számítottan a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamattal köteles a támogatott részére visszafizetni
48. augusztus 31-ig. Részleges teljesítés esetén a támogatás azon része minősül jogtalanul igénybe vett támogatásnak, amely teljesítéssel nem érintett. A felek kijelentették, hogy a szerződésben nem vagy nem teljes részletességgel szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései az irányadók. Az alperes
49. december 19-én készített egy részletes költségvetést a támogatási összeg tervezett felhasználásáról, amit megküldött a felperesnek. Ebben az egyes részfeladatokra tervezett költség megjelölése mellett kifejtette az egyes részfeladatok tartalmát. A támogatási szerződés szerinti összeget a felperes
50. december 22-én átutalta az alperes bankszámlájára. Az alperes ajánlatkérést követően a kiválasztott vállalkozókkal szerződéseket kötött, melyekben részletesen megjelölésre került egyebek mellett a megbízás tárgya, a teljesítési határidő és a megbízási díj összege. A Helyi Akciócsoportokkal (HACS) kötött együttműködési megállapodások, valamint a megyei és regionális rendezvények lebonyolítására egyesületekkel, nonprofit szervezetekkel és gazdasági társaságokkal kötött, rendezvényenként 250.000, 500.000, illetőleg 1.000.000 Ft-os átalánydíjas megbízási szerződések alapján
51. március 23-tól elkezdődtek az egynapos Helyi Akciócsoport rendezvények és megyei fórumok. Közben sor került egy országos nyitó rendezvényre, a
52. április 16-17-én megrendezett P. Agrárakadémia keretén belül. 2009 júniusában az ország 6 régiójában egynapos regionális rendezvényeket tartottak,
53. június 24-26-án S-on pedig egy országos záró konferenciát. Az alperes által adott megbízások alapján részben a rendezvények kezdő időpontját megelőzően, részben azok időtartama alatt elkészültek a módszertani, a megalapozó és összefoglaló tanulmányok, a honlap, a tájékoztató kiadványok, szóróanyagok. Lezajlottak a fókuszcsoportos felmérések, közvélemény kutatások, értékelések. A D Zrt.. a magyarországi helyi vidékfejlesztési közösségeket és az őket segítő szervezeteket bemutató 19 részes közszolgálati magazinműsort sugárzott. A kampány ideje alatt 18 megyében rendelkezésre állás, konzultáció céljára egy-egy megyei iroda üzemelt. Ezek működési költsége az alperes által kötött megbízási szerződésekben havi bruttó 250.000 Ft volt. Az alperes a megbízottak részére a megbízási szerződés szerinti feladataik teljesítését követően teljesítésigazolást állított ki és számla alapján fizette ki a díjukat. A támogatási összeg felhasználásáról
54. július 31-én összefoglaló beszámolót nyújtott be a felperesnek, melyet
55. augusztus 10-én további dokumentumokkal egészített ki és átadta az elkészült tanulmányokat. A pénzügyi elszámolás szerint a támogatás összegéből 16.746.418 Ft-ot nem használt fel, melyet
56. augusztus 28-án, annak kamatát pedig
57. november 13-án visszautalta. A felek a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetési határidejeként megjelölt időpontot
58. november
59. napjára módosították. A felperes
60. január 25-én kelt levelében 314.296.774 Ft visszafizetésére szólította fel az alperest, aki a visszafizetési kötelezettségét nem ismerte el. Az elsőfokú bíróság - tényállási elemeket is tartalmazó - jogi indokolásában abból indult ki, hogy az államháztartásról szóló és a jelen eljárásban alkalmazandó
61. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 13/A. §