A határozat elvi tartalma: Az NRSZH kétfokú orvosi bizottságának az igazságügyi orvosszakértővel azonos szakvéleménye esetén, további bizonyítás elrendelésére - a szakvéleményeken belül eltérő értékeléseket illetően - nincs szükség, a végkövetkeztetés azonossága okán. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.228/2013/5.szám A Kúria a dr. Pataki László pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróságon 6.M.872/
- szám alatt indított és a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság
- november 6-án kelt 6.M.872/2011/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Nyíregyházi Munkaügyi ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 6.M.872/2011/
- számú A pervesztes felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját felülvizsgálati eljárásban felmerült illetéket a magyar viseli. és a állam I n d o k o l á s Az igénylő biztosított
- május 1-jétől folyósított rokkantsági nyugdíjra való jogosultságát megszüntette a Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága
- március 31-én kelt határozatával azon indokkal, hogy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) szakhatósági állásfoglalása szerint összszervezeti egészségkárosodásának mértéke 41%-os. Az igénylő fellebbezése folytán eljárt Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság határozatával az elsőfokú határozatot akként változtatta meg, hogy az igénylőnek az össz-szervezeti egészségkárosodása az NRSZH másodfokon eljáró orvosi bizottságának szakvéleményén alapuló szakhatósági állásfoglalása szerint 45%-os, azonban ez sem jogosít a rokkantsági ellátásra. A határozatot az igénylő keresettel támadta meg a munkaügyi bíróság előtt és kérte annak megállapítását, hogy össz-szervezeti egészségkárosodása
- év márciusához képest változatlan mértékű, ezért a rokkantsági nyugellátásra való jogosultsága fennáll. Az alperes a kereset elutasítását kérte, fenntartotta a másodfokú társadalombiztosítási határozat ténybeli és jogi indokait. A Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság 6.M.872/2011/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Döntése indokolásában a munkaügyi bíróság hivatkozott arra, hogy a perben igazságügyi orvosszakértőt rendeltek ki, és dr. S. M. szakvéleményében a felperes 45%-os összszervezeti egészségkárosodását találta megállapíthatónak. Figyelemmel az NRSZH orvosi bizottságainak szakvéleményében és az azokkal egyező dr. S. M. igazságügyi szakértő véleményében írtakra hozta meg a munkaügyi bíróság döntését, indokolva azt, hogy az ellátásra miért nem jogosult a felperes. Indokolta azt is, hogy miért helytálló és miért találta elfogadhatónak döntése alapjául dr. S. M. igazságügyi szakértő véleményét. Az ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel törvénysértésre hivatkozva és az ítélet hatályon kívül helyezését, a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérte [Pp.
- §
(4)bekezdés]. Felülvizsgálati kérelmének indokai szerint a munkaügyi bíróság a szakértői vélemények közötti ellentétet nem oldotta fel. Sérti a döntés a 7/2012.(II.14.) NEFMI rendelet 2. §
(1)bekezdésében és 4. §
(1)bekezdésében írt rendelkezéseket. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának a felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint azt kellett vizsgálnia, hogy a munkaügyi bíróság az eljárásjogi és anyagi jogi szabályokat betartva hozta-e meg döntését és mindezt abban a körben vizsgálta, amelyben a felülvizsgálati kérelemben sérelmezte a felperes az ítéletet. A munkaügyi bíróság a jogszabályok helyes értelmezésével rendelkezett igazságügyi orvosszakértői vélemény beszerzéséről. Ezt követően két egymástól teljesen elkülönült különböző orvosi testület és orvosszakértői vélemény egybehangzó megállapítása volt az, hogy a felperes össz-szervezeti egészségkárosodása nem éri el az 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 36/A. §-ában meghatározott mértéket, az 50%-ot. Minden betegséget értékelve jutott az NRSZH mindkét fokú orvosszakértői bizottsága, illetve dr. S. M. igazságügyi orvosszakértő az egészségkárosodás mértéke meghatározására, azt a felperes sem tudta kétségessé tenni, így további orvosi vizsgálat szükségtelen lett volna. A Pp. 177. §
(1)bekezdése a bíróság kötelezettségévé teszi, hogy a perben szakértő kirendelésével tisztázza azokat a tényeket, körülményeket, amelyek megállapításához olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik. A Pp. 182. §
(3)bekezdése szerint, ha a szakvélemény homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni. A fél erre irányuló indítványa alapján a bíróság más szakértőt rendelhet ki. A Kúria több eseti döntésében, így az Mfv.III.11.120/2010/3. számú ítéletében is rögzítette, hogy a Pp. 182. §
(3)bekezdése értelmében a szakvélemény aggályosságát, ellentmondásosságát a bíróságnak elsődlegesen a szakvélemény kiegészítésével, a szakértő felvilágosítás adására való felhívásával, ennek sikertelensége esetén más szakértő kirendelésével kell felszámolnia. A Kúria a Tny. 36/A. §
(1)bekezdés a) pontja és a Pp. 183. §
(3)bekezdése alkalmazása kapcsán már korábbi határozataiban kifejtette azt is, hogy az egészségkárosodás valós és helyes mértékének meghatározása, illetve az egyéb kérdések (kezdő időpont), orvosi szakkérdések, tehát szakértő megválaszolását igénylik. A rokkantságon alapuló ellátások tárgyában hozott társadalombiztosítási határozatok alapjául szolgáló, az NRSZH bizottságai által adott szakvélemények/szakhatósági állásfoglalások és a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perben beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemények orvosszakmai kérdésekben kimutatható ellentmondásait, amennyiben az eltérések a per eldöntésére kihatással bírnak, a bíróságnak további szakértői bizonyítás elrendelésével kell feloldania, az orvosszakmai kérdésben kimutatható ellentmondások bírói mérlegelés útján nem oldhatók fel (EBH 2005.1359.). Nem vitás, hogy a társadalombiztosítási szerv által lefolytatott orvosszakértői bizonyítás eredménye ugyanaz volt, mint a jelen bírósági eljárásban kirendelt dr. S. M. igazságügyi orvosszakértői véleményében foglalt megállapítások. Minden betegséget együttesen értékelve jutott az NRSZH orvosszakértői testülete, illetve az orvosszakértő az egészségkárosodás mértéke súlyának meghatározására, így további orvosi vizsgálat szükségtelen lett volna. A NEFMI rendeletben írtakat sem sértették meg eljárásuk során a társadalombiztosítás szervei, sem a bíróság, mert vizsgálták a felperes össz-szervezeti egészségkárosodását részletesen, minden betegségre kiterjedően, és a közigazgatási eljárásban a rehabilitálhatóságát illetően is megállapítva, hogy rehabilitálható, de komplex rehabilitációja javasolt, a rehabilitáció időtartamát 12 hónapban határozták meg. Utóbb rehabilitálhatónak találták a felperest azzal, hogy a komplex rehabilitációt nem javasolták. Az igazságügyi orvosszakértő is egyetértett ezen minősítéssel. A felperes további komplex vizsgálatát azért nem kellett elrendelni, mert egyik orvosszakértői vélemény szerint sem érte el a felperes össz-szervezeti egészségkárosodása a Tny. 36/A. §-ában meghatározott 50%-os mértéket. A fenti indokok szerint tehát helytálló a munkaügyi bíróság ítélete, ezért azt a Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban perköltségigénye nem volt, ezért a Kúria annak viseléséről a Pp. 78. §
(2)bekezdése szerint nem döntött. A pervesztes felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját a
- évi LXXX. törvény 11/A. §-a alapján, és a felülvizsgálati eljárásban felmerült illetéket a magyar állam viseli a Tny.
- §-a értelmében, mert a nyugellátással, illetve egészségkárosodással kapcsolatos perek tárgyi illeték- és költségmentesek. Budapest,
- március
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Patassyné dr. Dualszky Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő