Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.098/2013/3.szám A Győri Ítélőtábla a dr. Sárközy Gergő ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Horváth Gizella ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. alperesek ellen 5.000.000,-Ft és járulékai megfizetése iránt indított perében a Győri Törvényszék
- június
- napján kelt P.20.992/2010/
- számú ítélete ellen az I-II.r. alperesek által
- és
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 80.000,- (Nyolcvanezer) Ft másodfokú perköltséget, viseljék továbbá a fellebbezéssel felmerült költségeiket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében kötelezte az I-II.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessenek meg egyetemlegesen a felperesnek 3.000.000,-Ft-ot és ennek
- december 7-től a kifizetés napjáig minden naptári félév teljes idejére az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. A bíróság az alperesek marasztalását előzetesen végrehajthatóvá nyilvánította, a fentieket meghaladóan a keresetet elutasította. Kimondta, hogy a felek a perköltségeiket maguk viselik, az I-II.r. alpereseket pedig egyetemlegesen kötelezte 180.000,-Ft feljegyzett kereseti illeték állam javára való megfizetésére. Határozata indokolásában megállapította, hogy a felek
- december 5-én adásvételi előszerződést kötöttek az alperesek tulajdonát képező Város 1... hrsz-ú, .... ingatlanra, felperesi társasházingatlan-beruházás céljára. A vételárat 17.000.000,-Ft-ban, továbbá két (80 és 40 m2 alapterületű) földszinti társasházi lakásban és egy (14 m2-es) garázsban határozták meg. A szerződés szerint a vevő 2.000.000,-Ft-ot
- december 20-ig köteles megfizetni foglaló címén, a fennmaradó 15.000.000,-Ft-ot a végleges adásvételi szerződés megkötésétől számított 30 napon belül fizeti ki a felperes, az építési engedély jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt kötnek végleges adásvételi szerződést. Az építésügyi hatóság előbb építési engedélyt adott, majd
- november 11-én a határozatát visszavonta és a módosított tervek alapján a felperesnek, mint építtetőnek engedélyt adott 10 lakásos lakóépület építésére. A másodfokú közigazgatási szerv
- március 29-én a határozatot megsemmisítette, új eljárás lefolytatását rendelve el. Az új eljárás során az építtető visszavonta az eredeti kérelmét, majd a műszaki tervek részbeni módosítását követően ismételt kérelmet nyújtott be, melyet
- november 23-án az elsőfokú hatóság elutasított. A határozatot
- február 23-án a másodfokú közigazgatási szerv helybenhagyta. Ezt követően 4 lakás, 1 üzlet és 1 iroda megépítésére az elsőfokú építésügyi hatóság építési engedélyt adott ki, a másodfokú hatóság azonban új eljárás lefolytatását rendelte el. Az elsőfokú hatóság
- január 23-án ismételten építési engedélyt adott ki a benyújtott tervdokumentációnak megfelelően, a másodfokú közigazgatási szerv
- június 27-én kelt határozatával az engedélyt változatlanul hagyta, így az jogerőre emelkedett. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint az eljárás elhúzódó időszaka alatt
- augusztus 29-én 2.000.000,-Ft-ot,
- december 17-én 500.000,-Ft-ot,
- december 22-én 200.000,-Ft-ot,
- június 28-án 300.000,-Ft-ot vettek át az alperesek a felperestől. A mindösszesen átvett 5.000.000,-Ft-ból 2.000.000,-Ft az előszerződést biztosító foglaló volt. A végül jogerőre emelkedett építési engedély alapján az előszerződés szerinti garázs nem volt biztosítható az alperesek részére. A felek ezt követően hosszas egyeztetést folytattak a módosítandó szerződési feltételek tekintetében. Mindenre kiterjedő megállapodás azonban a felek között nem jött létre. Az elsőfokú bíróság ítélete jogi indokolásában rámutatott arra, hogy a perbeli jogvita lényege a teljesítés meghiúsulásáért való felelősség fennállásának a megítélése és a foglaló sorsa volt. A
- december 5-i előszerződést a felek 2.000.000,-Ft foglalóval biztosították. Az abban foglalt tartalommal az adásvételi szerződés megkötésére nem volt lehetőség, hisz az építési engedély ezt nem tette lehetővé. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a
- december 16-i alperesi ajánlat
- január 6-i felperesi elfogadása ellenére a felperesnek róható fel az előszerződés - módosított tartalmú - teljesítésének, azaz a végleges adásvételi szerződés megkötésének elmaradása, hiszen ennek oka a vállalt fizetési kötelezettség teljesítőképességének hiánya volt. A teljesítés meghiúsulásáért tehát a felperes felelős, így az adott 2.000.000,-Ft foglalót a Ptk.
- §.
(1)bekezdése alapján elveszti. Ekkor, tehát
- január-február hónapban hiúsult meg a teljesítés, a lehetetlenülés jogkövetkezménye pedig a szerződés megszűnése. A Ptk.
- §.
(3)bekezdése alapján az alperesek 3.000.000,-Ft és kamatai egyetemleges megfizetésére kötelesek a felperesnek. Az elsőfokú bíróság rámutatott arra, hogy 3.000.000,-Ft és kamatai tekintetében az alperesek a kereset teljesítését nem ellenezték, így elismerő nyilatkozatuk alapján a Pp.
- §. b.) pontjára figyelemmel a marasztaló rendelkezés előzetes végrehajthatóvá nyilvánításának volt helye. Az alperesek pontosított fellebbezési kérelmükben az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását, elsődlegesen a marasztalási összeg 500.000,-Ft-ra való leszállítását és annak megfizetésére 10 havi részletfizetés engedélyezését, másodlagosan pedig az ítélet előzetesen végrehajthatóvá nyilvánításának mellőzését és a 3.000.000,-Ft megfizetésére 60 havi részletfizetés engedélyezését kérték. Elsődleges kérelmük tekintetében kiemelték, hogy a perben az alperesek már hivatkoztak a felperesi követelés elévülésére. A Ptk.
- §.
(1)bekezdése értelmében az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. A megyei közigazgatási hivatalt
- március 29-én megsemmisítette az elsőfokú hatóság által kiadott építési engedélyt. Ekkor tudhatóvá vált, hogy a felperes nem tudja vállalni a szerződésben foglalt társasház felépítését, így nem tudja a megfelelő helyiségeket biztosítani az alperesek számára. A teljesítés lehetetlenné válása miatt ekkor vált esedékessé a felperes által
- augusztus 29én átadott 2.000.000,-Ft vételárrész visszakövetelése iránti igény, a
- december 17-én átadott 500.000,-Ft vonatkozásában pedig jogalap nélküli kifizetés miatt már aznap megkezdődött az elévülés. A felperes csupán a
- június 29-én módosított kereseti kérelmében jelezte először az 5.000.000,-Ft visszafizetésére vonatkozó igényét. Addigra azonban a követelése elévült, így bírósági úton nem érvényesíthető (Ptk.
- §.
(1)bekezdés). A fellebbezés kiegészítésében az alperesek hivatkoztak arra, hogy az elévülési kifogás mellőzésére vonatkozó alperesi nyilatkozat eljárásjogi nyilatkozat, amely nem annulálja a Ptk. 325. §.
(1)bekezdésben foglaltakat, miszerint az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet. A másodlagos fellebbezési kérelem tekintetében arra hivatkoztak, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Pp.
- §. b) pontjában foglaltakat. Előzetesen végrehajthatóvá csupán akkor nyilváníthatta volna a marasztalást, amennyiben az alperesek az 5.000.000,-Ft és járulékaira, tehát a teljes kereseti követelésre vonatkozó fizetési kötelezettséget ismerték volna el. A felperes fellebbezési ellenkérelme a támadott rendelkezések helybenhagyására irányult. Utalt arra, hogy a lehetetlenülés ítéletben megállapított időpontjához, tehát
- január februárhoz képest az igényérvényesítés nem évülhetett el a perindításig, továbbá hivatkozott az alperes
- április 10-én kelt írásbeli nyilatkozatában kinyilvánított beszámítási szándékára, amely tartalmilag a követelés elismerésének minősül, így az elévülés megszakítására alkalmas. Az alperesek fellebbezése az alábbiak szerint nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a keresetet részben elutasító rendelkezését arra alapította, hogy az előszerződés módosított tartalmú teljesítésének, azaz a végleges adásvételi szerződés megkötésének elmaradása a felperesnek róható fel, így a teljesítés (az adásvételi szerződés megkötésének) meghiúsulásáért felelős felperes az adott foglalót elveszti. A felek ezen ítéleti rendelkezést fellebbezéssel nem támadták, az a Pp.
- §.
(4)bekezdése alapján jogerőre emelkedett, így a másodfokú eljárás tárgyát csupán az alpereseket a felperes javára egyetemlegesen marasztaló ítéleti rendelkezés felülbírálata képezte. Ennek során az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítás adatainak okszerű mérlegelésével megállapított tényállásból a Ptk. 312. §.
(3)bekezdésére alapítva helyes jogkövetkeztetést vont le, az alpereseket marasztaló döntéssel szemben a fellebbezésben hivatkozott elévülési kifogás nem megalapozott. Az ítélőtábla egyetértett azzal az elsőfokú bíróság által elfoglalt állásponttal, hogy az adásvételi előszerződés teljesítése
- január - február hónapban hiúsult meg, ekkor vált esedékessé a felperes vételárelőleg visszafizetésére irányuló követelése. A fellebbezésben foglaltakkal szemben az előszerződés teljesítése nyilvánvalóan nem
- március 24-ével, tehát az első építési engedély másodfokú közigazgatási hatóság általi megsemmisítésével lehetetlenült. Ekkor az alperesek sem elállásra, sem a lehetetlenülésre alapítva nem szándékozták és nem is kísérelték meg a felek közti jogviszony felszámolását. Megállapítható, hogy a felek a szerződés által elérni kívánt célok, anyagi érdekek realizálása érdekében továbbra is az adásvételi szerződés - eltérő tartalommal való - teljesítésére törekedtek. Ennek eredményeképpen a
- december 16-i alperesi ajánlat
- január 6-i felperesi elfogadásával a vételár kiegyenlítésének módja tekintetében módosították az előszerződést, a felperes a meghatározott vételárat teljes egészében pénzben vállalta kiegyenlíteni. A módosított tartalmú előszerződés teljesítése, azaz a végleges adásvételi szerződés megkötése ezt követően a felperes teljesítőképességének hiánya miatt hiúsult meg. A módosított tartalmú előszerződés tehát a Ptk.
- §.
(1)bekezdésére figyelemmel ekkor szűnt meg, ekkor vált esedékessé a felperes által már teljesített pénzbeli szolgáltatás visszakövetelése iránti igény. A Ptk. 326. §.
(1)bekezdése szerint tehát ekkor kezdődött az elévülés. Alaptalan az alpereseknek a marasztalás előzetes végrehajthatóságát kimondó ítéleti rendelkezéssel szembeni fellebbezése is. Az alperesek a tárgyalás berekesztését megelőzően ellenkérelmükben 3.000.000,-Ft tőke és kamatai tekintetében a felperesi követelést elismerték, ezen követelés tekintetében tehát fennálltak az előzetes végrehajthatóvá nyilvánítás Pp.
- §. b.) pontjában foglalt jogszabályi feltételei. Az ítélőtábla nem ítélte megalapozottnak az alperesek részletfizetés iránti kérelmét sem. Az alperesek által a költségmentesség iránti kérelmük során a jövedelmi és vagyoni viszonyaik körében feltárt adatok szerint a jövedelmükön túl rendelkezésükre áll a perrel érintett ingatlan értékesítéséből befolyó vételár és a jelenlegi lakóhelyüket képező ingatlannal kapcsolatos ráfordításaik közötti, majd 10.000.000,-Ft-os különbözet, továbbá hozzávetőleg 10 évvel ezelőtt hozzájutottak a per tárgyát képező foglalóhoz és vételárelőleghez. Ezen körülmények mellett az ítélőtábla megítélése szerint - a II.r. alperes egészségi állapotával kapcsolatosan felmerülő kezelési költségek ellenére is - súlyosan sértené a felperes méltányos érdekeit, ha a követeléséhez részletfizetés útján jutna csak hozzá. A kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit a Pp.
- §.
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező alpereseket a Pp. 78. §.
(1)bekezdése alapján kötelezte a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- §.
(2)bekezdés a.) pontja és
(5)bekezdése szerint megállapított - az ÁFA-t is magában foglaló - ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség felperes javára való megfizetésére, továbbá a fellebbezéssel felmerült költségeinek viselésére. Győr,
- március
- napján Dr. Zámbó Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: . Maurer Ádám sk.. Sarmon Hedvig sk. előadó bíró bíró