← Magyarország

Pf.20187/2013/9 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.III.20.187/2013/

  1. szám Az ítélőtábla a felperesnek dr. Gáll Ferenc ügyvéd által képviselt alperes ellen határozat megsemmisítése iránt indított perében - mely perbe a felperes pernyertességének érdekében a dr. Vereb Antal ügyvéd által képviselt beavatkozó beavatkozott - a Tatabányai Törvényszék
  2. május
  3. napján kelt 4.P.21.498/2012/
  4. számú ítéletével szemben, az alperes által
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest arra, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesi beavatkozónak 10.000.-(Tízezer) forint fellebbezési eljárási költséget. A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás: A Tatabányai Törvényszék a fellebbezéssel támadott ítéletében az alperes
  6. július 9-i tisztújító küldöttgyűlésén hozott ... TKGY. számú határozatokat megsemmisítette és elrendelte, hogy az alperes az ítélet jogerőre emelkedését követő 90 napon belül az ezen határozatokkal érintett és a hatáskörébe tartozó kérdésekről hozzon új határozatot. Kötelezte az alperest, hogy felhívásra fizessen meg az államnak 36.000.-Ft le nem rótt illetéket. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesi beavatkozónak nettó 20.000.-Ft ügyvédi munkadíjat, mint perköltséget. Rendelkezett, hogy az ezt meghaladó költségeiket a felek maguk viselik. Az ítéletben rögzítette, hogy az alperes tisztújító küldöttgyűlését a választási bizottság elnöke
  7. július
  8. napjának 14 órájára hívta össze. A meghívó a napirendi pontok feltüntetése mellett tartalmazta, hogy a küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint a fele megjelent. Amennyiben a küldöttgyűlés a megjelentek aránya miatt nem határozatképes, úgy a küldöttgyűlés változatlan napirenddel
  9. július 9-én 14 óra 10 percre ismételten összehívásra kerül. Az ismételten összehívott közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A tisztújító küldöttgyűlésről
  10. július 9-én felvett jegyzőkönyvben a levezető elnök megállapította, hogy „A meghívóban közölt 14 órakor nem állapítható meg a küldöttgyűlés határozatképessége, tekintettel arra, hogy a küldöttek regisztrálása még folyamatban van, így nem állapítható meg a megjelent küldöttek száma. A levezető elnök a meghívóban írt tájékoztatásnak megfelelően 14 óra 10 perckor a küldöttgyűlést megnyitja." „A levezető elnök tájékoztatja a küldöttgyűlést arról, hogy a jelen jegyzőkönyv
  11. számú mellékletét képező jelenléti ív szerint 61 fő küldött jelent meg. Tekintettel a meghívóban közöltekre, a küldöttgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes." A küldöttgyűlés meghozta a 3/2012.07.
  12. TKGY. számú határozatot, amellyel "A" 31 szavazattal megválasztotta a alperes elnökének. A szintén jelölt "B" 29 szavazatot kapott egy érvénytelen szavazat mellett. Az általános alelnök személyére történő többszöri eredménytelen szavazás után további egy küldött érkezett, így a küldöttek létszáma 62 fő lett. A későbbiekben a jegyzőkönyv tartalmazta, hogy „A levezető elnök megállapította, hogy a jelenléti íven feltüntetett személyek és a szavazásra jelentkezők személyazonosságát nem lehet megállapítani - a szavazatszámláló bizottság elnökének megállapítása szerint - ezért a jelenléti ív és a megjelentek mandátumának az egybevetését rendelte el a küldöttgyűlésen megjelent küldöttek számának és személyének pontos megállapítása érdekében. Mivel a szavazatok hitelességének megállapítása a 3/2012.07.0.
  13. TKGY számú határozat esetében nem történt meg, a határozat nem tekinthető érvényesnek, a korábbi szavazási eljárás megismétlése indokolt." A küldöttek egy része, 26 fő kifogásolta a mandátumok ismételt egybevetését és eltávoztak a helyszínről, így a létszám 62-ről 36 főre csökkent. A küldöttgyűlés 33 igen, 1 tartózkodás és 1 ellenszavazattal meghozta a 4/2012.07.
  14. TKGY számú határozatot a 3/2012.07.
  15. TKGY számú határozat hatályon kívül helyezéséről és az elnökválasztás megismétléséről. Egy jelenlévő nem szavazott. Ezt követően a jelenlévők létszáma 33 főre csökkent. A küldöttgyűlés 5/2012.07.
  16. TKGY számú határozatával - 33 igen szavazattal - a alperes elnökének "B"t választotta meg. A 6-13/2012.07.
  17. számú TKGY határozatokkal a küldöttgyűlés további tisztségek betöltéséről döntött. A 14- 15/2012.07.
  18. TKGY számú határozatok rögzítették, hogy a alperes ellenőrző bizottságának elnöke "I", a alperes etikai bizottságának elnöke "C". A Tatabányai Törvényszék
  19. november 10-én hozott Pk.60.190/1994/
  20. számú végzésével a köztestület új képviselőjének, "B"nek a nyilvántartásba történő bejegyzését rendelte el. Az alapszabály módosításának időpontjaként
  21. július
  22. napját tüntette fel. Az elsőfokú bíróság az felperes neve, mint felperes kereseti kérelmének helyt adó döntésében - az alperes érdemi védekezésében foglaltakra tekintettel - elsőként azt vizsgálta, hogy a támadott határozatok megsemmisítésére irányuló kereseti kérelem benyújtására határidőben került-e sor. Az elsőfokú bíróság abból indult ki, hogy a felperes a felperesről szóló 2011 évi CLXIII. tv. Ütv.
  23. §

(3)és
(4)bekezdéseiben írt törvényi lehetőségeivel élt. Az Ütv. 26. §
(3)bekezdése kimondja, hogy a felperes a fellépését megelőzően önkéntes teljesítésre történő felhívással élhet, amelyben 60 napon belüli határidő tűzésével indítványozza a törvénysértés megszüntetését. A felhívás címzettje a megadott határidőn belül az iratok megküldésével tájékoztatja a felperest arról, hogy a törvénysértést orvosolta, testületi döntést igénylő esetben a testület összehívásáról intézkedett, vagy - indokai kifejtésével - arról, hogy a felhívásban foglaltakkal nem ért egyet. Az Ütv. 26. §
(4)bekezdése szerint, ha a felhívás címzettje a felperes által megadott határidőn belül a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, nem válaszol vagy a felhívásban foglaltakkal nem ért egyet, a felperes 30 napon belül fellép. Testületi döntést igénylő esetben ezt a határidőt a testület döntést hozó ülésének időpontjától kell számítani. Kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy az idézett rendelkezésekben előírt 60 napos és 30 napos határidő elmulasztásához a jogszabály jogvesztést nem fűz, ezért ezek elévülési jellegű határidők. A 4/
  1. Polgári Jogegységi Határozat értelmében, ha a bírósági eljárást megindító keresetlevél késedelmes benyújtása nem vezet jogvesztésre, a mulasztás jogkövetkezményéről az ellenérdekű fél elévülési kifogása alapján az ügy érdemében hozott ítéletben kell dönteni. Az alperes védekezésében előadottakkal szemben - a fentiek alapján - a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításnak és a permegszüntetésnek még abban az esetben sem lett volna helye, ha a kereseti kérelem elkésetten kerül előterjesztésre. A törvényszék azonban megállapította, hogy a felperes a kereseti kérelmét határidőben terjesztette elő. Az Ütv.
  2. §
(3)bekezdésében írt felhívás nem azonos a felperes adatkérésével. A felperes
  1. augusztus 9-én kelt irata - az alperes álláspontjával szemben - adatkérésnek tekinthető, ezért ahhoz az Ütv.26.§-ban írt határidők nem fűződhetnek. A felperes a
  2. szeptember 4-én kelt levelében adott ki felhívást az alperes titkárához, "D" hez címezve, amelyben indítványozta a tisztségviselők megválasztásáról szóló ... TKGY számú határozatok hatályon kívül helyezését és intézkedést kért új választás lefolytatására. A felhívás tartalmazta, hogy egyetértése esetén az alperes - a kézhezvételtől számított 60 napon belül - az iratok megküldésével tájékoztassa a felperest a küldöttgyűlés összehívásáról, vagy indokai kifejtésével arról, hogy az felperesi állásponttal nem ért egyet. A felhívás tartalmazta azt is, hogy az abban foglaltak teljesítése hiányában, a felperes „a küldöttgyűlés időpontjától számított 30 napon belül felléphet", azaz keresetet nyújthat be a Gktv.
  3. §
(3)bekezdés a.) pontja szerint a törvénysértő határozatok megsemmisítése iránt. A felhívást
  1. szeptember 14-én vette át az alperes meghatalmazottja. A felperesi felhívásra az alperes
  2. október 13-án,
  3. november 8-án,
  4. november 26-án kelt válaszleveleiben fejtette ki azon álláspontját, hogy a
  5. július 9-i tisztújító küldöttgyűlés jogszabályszerű volt, ezért nem indokolt a határozatok hatályon kívül helyezése. Az elnökségi ülés jegyzőkönyvi kivonatát
  6. november 26-i levele mellékleteként megküldte. A keresetlevél benyújtására
  7. december 13-án,
  8. november
  9. napjától számított 30 napon belül, tehát határidőben került sor. Az elsőfokú bíróság kitért arra, hogy a
  10. szeptember 4-én kelt felhívás jogszerűen került megküldésre "D" titkárnak, akinek az önálló képviseleti jogát a közhiteles nyilvántartás
  11. április
  12. napjától kezdődően feltüntette. A gazdasági kamarákról szóló
  13. évi CXXI. törvény (Gktv.)
  14. §
(3)bekezdése és az alapszabályának
  1. és
  2. pontja alapján leszögezte, hogy a megismételt küldöttgyűlésre csak akkor kerülhet sor, hogyha a küldöttgyűlés az eredeti időpontban nem volt határozatképes, azaz azon a küldötteknek több mint a fele nem jelent meg. A megismételt küldöttgyűlés akkor tartható meg, ha az eredeti időpontra meghirdetett küldöttgyűlés határozatképtelenségének megállapításán túl annak elhalasztása is megtörtént. A fentiekkel szemben a
  3. július 9-én kelt jegyzőkönyv szerint 14 órakor nem a küldöttgyűlés határozatképtelensége, hanem az került rögzítésre, hogy annak határozatképessége nem állapítható meg, mivel a küldöttek regisztrálása folyamatban van. A küldöttgyűlés megnyitása időpontjában, 14 óra 10 perckor az összesen 66 küldöttből 61 megjelent. A küldöttgyűlés nem a megjelentek számától függetlenül, hanem azért volt határozatképes, mert azon a küldöttek több mint a fele megjelent. A fentiekre tekintettel az eredeti időpontra meghirdetett küldöttgyűlésre vonatkozó szabályok és nem a megismételt küldöttgyűlés szabályai irányadók. A küldöttek 33 főre csökkenésének időpontjától azonban a küldöttgyűlés már nem volt határozatképes, ezért az 5-15/
  4. számú határozatok meghozatala a Gktv. és az alapszabály hivatkozott rendelkezésébe ütközik. Megállapította a törvényszék, hogy a 3/2012.07.
  5. TKGY. számú határozatot hatályon kívül helyező 4/2012.07.
  6. TKGY. számú határozat meghozatalára a választási szabályzat
  7. § sérelmével került sor. Az ebben foglaltak értelmében ismételt választást akkor kell tartani, ha akár nyílt, akár titkos szavazás esetén még erősorrend alapján sem lehet dönteni arról, hogy mely jelölt nyerte el bármely mandátumot. Jelen esetben - az egyértelmű szavazati arányok alapján - megállapítható volt "A" megválasztása az elnöki tisztségre, ezért az ismételt választás feltételei nem álltak fenn, a meghozott 4/
  8. 07.
  9. TKGY. határozat törvénysértő. A törvényszék kitért arra, hogy a levezető elnök által a megismételt szavazás indokaként a jegyzőkönyvben feltüntetett azon körülmény, hogy a jelenléti íven küldötti mandátummal nem rendelkező személyek írtak alá, a szavazatszámláló bizottság elnökének - a jegyzőkönyvben korábban rögzített - tájékoztatásából nem olvasható ki. A peres eljárás folyamán az alperes a törvényszék felhívása ellenére sem igazolta azon állítását, hogy a szavazó küldöttek személyazonossága és az elnökválasztásra leadott szavazatok hitelessége kérdésében megalapozott kétely merült fel, amely a szavazás megismétlését szükségessé tette. A törvényszék utalt arra, hogy az alperes eljárása törvénysértő az okból is, hogy a jegyzőkönyv nem tükrözi a mandátumvizsgáló bizottság tevékenységét, valamint a jelenléti íven az eltávozók személyét és az eltávozás időpontját pontosan meg nem határozható személy tüntette fel. Az elsőfokú bíróság kitért arra, hogy az "E" és "F" tanúvallomásának értékelése során a bíróság figyelembe vette, hogy "E" az általános elnökválasztás során maga is érintett volt. A tanúk nyilatkozatai azonban a jegyzőkönyvből levonható következtetésekkel összhangban voltak, azokat alátámasztották, ezért mellőzésük - esetleges elfogultságuk okán - nem volt indokolt. Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy az ellenőrző bizottság és az etikai bizottság elnökének megválasztásáról szóló ... TKGY. számú határozatok meghozatala nem tartozott a küldöttgyűlés hatáskörébe. Az alperes a fellebbezésében az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Ismételten előadta, hogy a Pp.
  10. §
(1)bekezdés g.) pontja alapján a keresetlevelet a törvényszéknek idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania, vagy a pert a Pp.157. § a.) pontja alapján meg kellett volna szüntetnie. Állította, hogy a felperes a rendelkezésre álló 30 napos keresetindítási határidőt elmulasztotta, a késedelmét nem mentette ki. Nem osztotta az alperes a törvényszék álláspontját „az Ütv.26.§
(4)bekezdésében meghatározott 30 napos határidő jogi természetét illetően sem…. az Ütv. és a Gktv. kógens jogszabályok, azok rendelkezéseitől csak azokban az esetekben lehet eltérni, ahol a jogszabály erre lehetőséget ad…a felperesre a törvényességi felügyeleti előírások vonatkoznak, amely fogalmilag kizárja a törvényszék által írt elévülési jelleget." Rámutatott, hogy a felperes 2012. augusztus 9-én kelt irata nem „adatkérésnek", hanem felhívásnak minősül, ezért a keresetindítási határidőt ehhez viszonyítva kell megállapítani. A Gktv.21. §
(1)bekezdése értelmében az alperes törvényes képviselője az elnök. A felhívással a felperesnek a kamara elnökét kellett volna megkeresnie. "D" titkár nincs feljogosítva a kamara státuszkérdéseiben történő képviseletre. Fenntartotta azon álláspontját, hogy a felperes kereseti kérelme nem felelt meg a Pp.121. §
(1)bekezdés c.) és e.) pontjában írt követelményeknek. Nem állapíthatók meg az érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tények és a tényekre vonatkozó bizonyítékok sem. Téves az elsőfokú bíróság azon álláspontja, miszerint nem alkalmazhatók a megismételt küldöttgyűlés szabályai, hanem az eredeti időpontra meghirdetett küldöttgyűlés eljárási szabályai irányadók. Sem jogszabály, sem az alperes belső szabályzata nem írja elő, hogy a határozatképtelen küldöttgyűlést el kell halasztani. Külön „elhalasztási határozat" nincs. A levezető elnök kijelentése, miszerint „14 órakor nem állapítható meg a küldöttgyűlés határozatképessége, ….azt jelenti, hogy a határozatképesség vonatkozásában nem lehet állást foglalni, tehát a levezető elnök nem állapíthatja meg 14 órakor a határozatképességet ". „A jogszabályoknak, belső szabályzatoknak és a küldöttgyűlési meghívóban foglaltaknak teljes egészében megfelelt, hogy 14 óra 10 perckor a levezető elnök megállapíthatta, hogy a küldöttgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes ". A meghívó szerint 14 óra a küldöttgyűlés kezdő időpontja, amikor nem volt megállapítható a határozatképesség. A levezető elnök 14 óra 10 perckor - figyelemmel a Gktv. 18. §
(3)bekezdésében és az alapszabály
  1. pontjában foglaltakra - köteles volt a megismételt küldöttgyűlést megnyitni, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes volt. Az alperes hivatkozott arra is, hogy a keresetlevél szerint a határozatokat sérelmező, több bejelentés érkezett a felpereshez. Nincs azonban jogi lehetőség arra, hogy azon személyek, akik a Gktv.
  2. §
(1)bekezdése és a Gktv.
  1. §. alapján a küldöttgyűlés határozatainak megtámadására nem jogosultak, bejelentés útján, a vonatkozó szabályok megkerülésével az felperestől kérjék a per megindítását. Hangsúlyozta, hogy a törvényszéknek az elfogult tanúk, "E" és "F" vallomását a bizonyítékok közül ki kellett volna rekeszteni. Az általuk elmondottak „hangulati alátámasztásul" szolgáltak, tényeket nem tartalmaztak. Kiemelte, hogy a Tatabányai Törvényszék
  2. november 10-én kelt Pk.60.190/1994/
  3. számú végzésével - a küldöttgyűlésen hozott határozatok alapján - a változásokat nyilvántartásba vette. A változásbejegyzési kérelem és annak mellékletei tehát a Tatabányai Törvényszék álláspontja szerint a jogszabályoknak és az alperes belső szabályzatainak is megfelelt. A felperes a változásbejegyzési kérelmet elbíráló végzéssel szemben jogorvoslattal nem élt. A fellebbezés elmulasztása ugyanakkor a jelen eljárás megindítása között tapasztalható ellentmondást nem magyarázza a felperes azon előadása, hogy a párhuzamos eljárásokat indokolatlannak ítélte. A változásbejegyzésre irányuló nem peres eljárás rendeltetése ugyanis nyilvánvalóan más, mint a Gktv.
  4. §
(3)bekezdés a.) pontja szerinti perindítás. Közölte, hogy a küldöttgyűlésről eltávozók személyét és az eltávozás időpontját "G" és "H" rögzítette. Mivel az elsőfokú eljárásban erre vonatkozóan kérdés nem merült fel, ezért ezen adat hiányát az elsőfokú bíróság nem értékelheti az alperes terhén. A felperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte annak helyes indokai alapján. Rámutatott, hogy az felperes a Gktv. 28. §
(1)bekezdése alapján törvényességi ellenőrzési jogkörében jár el, a rá irányadó külön jogszabályok keretei között keresetindításra is jogosult. A tudomására jutott adatok alapján fellépésére hivatalból, és nem a hozzá eljuttatott adat bejelentője helyett került sor. Kiemelte, hogy a tanúvallomásokkal kapcsolatosan annak van jelentősége, hogy a tanúk a küldöttgyűlésen jelen voltak, az eseményekről információval rendelkeztek függetlenül attól, hogy a jelenlétük milyen jogviszonyon alapult. Utalt arra, hogy az alperes elnöke 2012.november 26-án közölte a felperessel, hogy a küldöttgyűlést nem hívja össze, a törvénysértést nem orvosolja. Az Ütv.26. §
(4)bekezdésében írt 30 napos keresetindítási határidő ezen időponttól kezdődött. A
  1. december 13-án benyújtott kereset nem késett el. Az alperes
  2. december 23-án bejelentette, hogy a
  3. október
  4. napjára összehívott küldöttgyűlés a 2/2013.10.
  5. KGY. számú határozattal hatályon kívül helyezte a
  6. július
  7. napján hozott 1-15/2012.07.
  8. TKGY. számú határozatokat. Ez alkalommal került sor az alperes elnökének, alelnökeinek, elnökségi tagjainak, ellenőrző bizottsági tagjainak, etikai bizottság tagjainak és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldötteinek a megválasztására is. A köztestület határozatainak a nyilvántartásba vételére irányuló Pk.60.190/
  9. számú eljárást a Tatabányai Törvényszék felfüggesztette. A felperesi beavatkozó kifejtette, hogy a jelen eljárásra tekintettel az alperesnek nem volt jogszabályi lehetősége a
  10. július 9-én megtartott tisztújító küldöttgyűlés határozatainak hatályon kívül helyezésére. A fellebbezés nem megalapozott. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállásból helytálló jogi következtetéseket levonva adott helyt a felperes kereseti kérelmében foglaltaknak. Az ítélőtábla az érdemi döntés lényegi indokaival is egyetért. Osztotta az ítélőtábla a törvényszék keresetindítási határidővel kapcsolatosan elfoglalt álláspontját. A felperes keresetindítására az Ütv.
  11. §
(3)és
(4)bekezdései alapján került sor. Az ott írt határidők elmulasztásához a törvény jogvesztést nem fűz, így azok elévülési jellegű határidőknek tekinthetők. A 4/
  1. Polgári Jogegységi Határozat értelmében azok elmulasztása esetén - az ellenérdekű fél elévülési kifogása alapján - a kereset érdemi elutasítására kerülhet sor. A Pp.
  2. §
(1)bekezdés
  1. g)pontja és a 157. §
  2. a)pontja alapján a per megszüntetésnek nincs helye. A felperes 2012. szeptember 4-én kelt és az alperes által szeptember 14-én kézhez vett levelében adott ki az alperes részére az Ütv.26. §
(3)bekezdése értelmében vett felhívást. Az ebben foglaltak teljesítésére rendelkezésre álló 60 napos határidő - függetlenül a felek ez alatt folytatott levelezésétől -
  1. november 14-én telt le, amelytől számított 30 nap állt rendelkezésre a felperes keresetindítására. Figyelemmel arra, hogy a keresetlevél
  2. december 13-án érkezett, így az határidőben került előterjesztésre. Az ítélőtábla rámutat, hogy a perben annak van jelentősége, hogy a
  3. július 9-én megtartott tisztújító küldöttgyűlésre az eredeti időpontban - azaz
  4. július
  5. napján 14 órára - a meghirdetett küldöttgyűlés általános szabályai, vagy a megismételt küldöttgyűlés szabályai az irányadók. A
  6. július 9-én kelt jegyzőkönyv azt rögzíti, hogy 14 órakor a küldöttek regisztrálása még folyamatban volt, ezért az eredeti időpontra meghirdetett küldöttgyűlés határozatképessége ekkor adatok hiányában még nem volt megállapítható. A küldöttgyűlés megnyitására 14 óra 10 perckor került sor, amely időpontban azonban az összesen 66 küldöttből 61 fő jelent meg. Az eredeti időpontra meghirdetett, noha 10 perc késéssel megkezdett küldöttgyűlés határozatképes volt, mivel azon a küldöttek több mint fele, azaz 66/61 fő megjelent. A küldöttgyűlés határozathozatala folyamán az eredeti küldöttgyűlésre irányadó, általános szabályokat kell figyelembe venni. A megismételt küldöttgyűlés speciális rendelkezései nem alkalmazhatók. Tévesen rögzíti a jegyzőkönyv, hogy „a küldöttgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes". A megismételt közgyűlés megtartására a meghívóban is közöltek szerint csak abban az esetben kerülhetett volna sor, ha az eredeti időpontban nem a regisztráció folyamatban léte, hanem a megjelentek elégtelen aránya miatt „nem állapítható meg a küldöttgyűlés határozatképessége". Az eredetileg kitűzött 14 óra időponthoz viszonyítva - a küldöttek számbavétele miatt - a küldöttgyűlés megnyitásának 10 perces késése a küldöttek több mint felének megjelenése mellett nem teszi lehetővé a megismételt küldöttgyűlésre irányadó eljárási szabályok alkalmazását. Figyelemmel arra, hogy a küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint a fele jelen van, így a határozatképességhez a 66 főből legalább 34 fő jelenléte szükséges. A jegyzőkönyv adatai szerint 16 óra 22 perckor a létszám 33 főre csökkent, ezt követően a küldöttgyűlés nem volt határozatképes. Ezért az ezután született 4-15/
  7. számú közgyűlési határozatok meghozatalára a Gktv.
  8. §
(3)bekezdése és az alapszabály
  1. és
  2. pontjának sérelmével került sor. A 4/2012.07.
  3. TKGY számú határozat a 3/2012.07.
  4. TKGY határozatot hatályon kívül helyezte és megállapította, hogy az elnökválasztást meg kell ismételni. Ennek meghozatala időpontjában, 16 óra 17 perckor a küldöttgyűlés 66/36 fővel még határozatképes volt. A
  5. számú határozat azonban az alperes választási szabályzata
  6. pontjába ütközik. Ennek értelmében ismételt választást akkor kell tartani, ha akár nyílt, akár titkos szavazás esetén még erősorrend alapján sem lehet dönteni arról, hogy mely jelölt nyerte el bármely mandátumot. Figyelemmel arra, hogy az elnökválasztás során a szavazatok aránya alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy az elnöki mandátum nyertese "A", ezért a megismételt elnökválasztás feltételei nem álltak fenn. Ez okból indokolt a 4/2012.07.
  7. TKGY. számú határozat hatályon kívül helyezése. Az elnökválasztás megismétlése indokaként feltüntetett körülmény, miszerint „a jelenléti íven feltüntetett személyek és a szavazásra jelentkezők személyazonossága nem állapíthatók meg" ellentmondásos jegyzőkönyvi megállapításokon alapulnak (
  8. július 9-i jkv.
  9. oldal 5-6 bekezdés), így a választás megismétlésének indokául nem szolgálhat. A fellebbezésben írtakra tekintettel az ítélőtábla utal arra, hogy a keresetindításra a felperes törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva, hivatalból került sor. Nincs jelentősége annak, hogy a felperes által is jogszabálysértőnek ítélt és a felperes keresetindítására alapot adó határozatokat azok megtámadására nem jogosult személy is bejelentés útján - sérelmezi. A felperes Ütv.
  10. §
(3),
(4)bekezdésén alapuló fellépésének nem képezi eljárásjogi akadályát az a körülmény, hogy a Tatabányai Törvényszék változásbejegyzési kérelmet elbíráló
  1. november 10-én meghozott Pk.60.190/1994/
  2. számú végzésével szemben a felperes jogorvoslattal nem élt. Az ítélőtábla megállapította, hogy az alperes támadott küldöttgyűlési határozatai a fentiekben kifejtettek okán törvénysértőek, ezért a törvényszék helytálló érdemi döntéssel rendelkezett azok hatályon kívül helyezéséről. Figyelemmel arra, hogy a 3/
  3. számú határozatra a kereseti kérelem nem terjed ki, ezért az nem volt a bíróság által felülbírálható. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - annak helyes indokaira tekintettel - a Pp.
  4. §
(3)bekezdése alapján hagyta helyben. Az ítélőtábla az eredménytelenül fellebbező alperest a Pp.78. §
(1)és 83.§.
(1)bekezdése alapján kötelezte - a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(5)bekezdése alapján megállapított mértékű ügyvédi munkadíjból álló - másodfokú perköltség felperesi beavatkozó részére történő megfizetésére. Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §
(1)bekezdés d) pontja alapján illetékmentes, ezért a feljegyzett fellebbezési illeték a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13.,
  1. §. alapján az állam terhén marad. Győr,
  2. február
  3. napján Dr. Havasiné dr. Orbán Mária sk. Dr. Sarmon Hedvig sk. a tanács elnöke előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Világi Erzsébet sk. bíró Kiadó:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.