Gfv.30255/2013/7 – Kúria

(1)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.255/2013/7.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Dr. Horicsányi Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Horicsányi László ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Kussinszky Péter ügyvéd alperes ellen társasági határozatok felülvizsgálata iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 11.G.40.359/

1. számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.650/2012/
2. számú jogerős ítéletével befejezett perben, amely perbe a Dr. Horicsányi László Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Horicsányi László ügyvéd által képviselt a felperes pernyertessége érdekében beavatkozott, a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 19.050 (tizenkilencezerötven) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
3. február 20-án szóban megkötött, majd március 10-én írásba foglalt adásvételi szerződéssel 2896 db, egyenként 10.000 Ft névértékű, az alaptőke 49,68 %-át képviselő nyomdai úton előállított alperesi törzsrészvényt vásárolt meg a felperesi beavatkozótól. A felperesi beavatkozó a forgatmánnyal ellátott részvényeket átadta a felperesnek. Az adásvétel tényét bejelentette az alperes igazgatóságának, kérve a tulajdonosváltozás bejegyzését a részvénykönyvbe. A felperes a jelentős befolyásszerzés tényét
4. március 17-én a cégbíróságnak bejelentette, azt április 6-án közzétette. A felperesi beavatkozó
5. április 18-án levélben tájékoztatta a felperest arról, hogy tulajdonszerzése a részvénykönyvbe bejegyzésre került, de az igazgatóság másik két tagja a hitelesítést megtagadta. (Az alperes létesítő okiratának az adott időszakban hatályos 5.
6. pontja szerint a részvénykönyvbe történő bejegyzéshez az igazgatóság két együttes tagjának aláírása volt szükséges.) cégjegyzésre jogosult A részvényátruházást követően az alperes igazgatósága
7. április 14-én, április 29-én, május 5-én, május 22-én a felperesi beavatkozó mint igazgatósági tag távollétében ülést tartott és különböző határozatokat hozott. Az ülésen jelenlévők tárgyaltak a felperes tulajdonszerzésének részvénykönyvbe történő bejegyzéséről, de arra nem került sor, alakszerű határozatot nem hoztak erről.
8. május 31-én és június 22-én az alperesnél közgyűlést, illetve megismételt közgyűlést tartottak. Ez utóbbin megválasztották az igazgatóságot, amelynek már nem tagja a felperesi beavatkozó. Az új igazgatóság
9. augusztus 22-én ülést tartott és számos határozatot hozott. A jelen per folyamatban léte alatt a cégbíróság által kirendelt felügyelőbiztos (megbízatása
10. március 5-től június 5-ig szólt), összehívta az alperes közgyűlését. A
11. június 4-én megtartott közgyűlésen tájékoztatta a részvényeseket arról, hogy a felperest az adott napon a részvénykönyvbe bejegyezte. A közgyűlés
12. számú határozatával megtagadta a felperes részvénykönyvbe történt bejegyzésének elismerését. E tárgyban folyó perben a Kúria a Gfv.VII.30.292/2010/
13. számú végzésével a felperes keresetének elutasítását helybenhagyó jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, s az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az eljárás jelenleg is folyik. A per időtartama alatt, a felperesi beavatkozónak a felperes elleni részvény adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló perben a bíróság bírósági meghagyást bocsátott ki. A
14. március 16-án jogerőre emelkedett bírósági meghagyás szerint a jelen per beavatkozója és a felperes között
15. március 10-én létrejött részvény adásvételi szerződés érvénytelen és a jelen per felperese a perbeli részvények 8 napon belüli felperesi beavatkozó részére történő visszaszármaztatásra köteles. A felperes
16. április 26-án előterjesztett keresetével a gazdasági társaságokról szóló
17. évi CXLIV. törvény (
18. évi Gt.)
19. §-a alapján a
20. április 14-i igazgatósági határozatok hatályon kívül helyezését kérte, mivel a felperesi beavatkozó az igazgatósági ülésen nem vett részt. Sérelmezte a részvénykönyvi bejegyzésének elmaradását is. Keresetét
21. június 15-én kiegészítette és a
22. április 29-i, május 5-i és május 22-i igazgatósági határozatok hatályon kívül helyezését is kérte. E körben arra hivatkozott, hogy a felperesi beavatkozó
23. március 20-án kelt nyilatkozatával az igazgatósági tisztségéről lemondott. Emiatt a két tagúvá vált igazgatóság figyelemmel az
24. évi Gt. szabályaira - amely szerint az igazgatóság tagjainak száma minimum 3 fő - jogszerűen határozatot nem hozhatott. A felperes a keresetét
25. augusztus 11-én ismét kiegészítette és a
26. május 31-i és a
27. június 22-i közgyűlési határozatok, valamint az „általa nem ismert"
28. június 22-i igazgatósági határozatok hatályon kívül helyezését is kérte.
29. november 16-án a
30. augusztus 22-i igazgatósági határozatokat is megtámadta, kérve azok bíróság általi felülvizsgálatát. A felperes álláspontja szerint a forgatmányozásra tekintettel ő a részvények tulajdonosa. A felperesi beavatkozó is hasonlóan nyilatkozott, hangsúlyozta, hogy a felügyelőbiztos visszaható hatállyal jegyezte be a felperest a részvénykönyvbe. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felperest keresetindítási jog nem illeti meg, mert a részvénykönyvbe bejegyzésre nem került. Érdemben hangsúlyozta, valamennyi támadott igazgatósági, közgyűlési határozat megfelel a jogszabályoknak. A felperesi beavatkozó lemondása az alpereshez nem érkezett meg, így ahhoz az
31. évi Gt.
32. § /1/ és /2/ bekezdésében meghatározott jogkövetkezmény nem fűződhet. Az igazgatóság másik két tagja a lemondásról csak
33. június 8-án szerzett tudomást, de ekkor már a
34. június 22-ei közgyűlést összehívták. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felperes a keresetlevél benyújtásakor nem volt a részvénykönyvbe részvényesként bejegyezve. A jogerős bírósági meghagyás alapján pedig megállapítható, hogy nem is szerezte meg a részvényeket, azt jogellenesen tartotta birtokában, így keresetindítási jog nem illette meg. Az elsőfokú bíróság ezen túlmenően hivatkozott arra is, hogy a kiterjesztett kereset előterjesztésére az
35. évi Gt.
36. § /3/ bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőn túl került sor. Rámutatott arra is, hogy a felperesi beavatkozó lemondása az alpereshez a releváns időszakban nem érkezett meg, így az nem hatályosult. Az igazgatóság ezért a per tárgyát képező időszakban jogszerűen működött. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét, eltérő indokolás mellett helybenhagyta. Kifejtette, egy adott részvénycsomag vevőjét a társasági határozatok felülvizsgálata iránti perekben mindaddig részvényesnek kell tekinteni, amíg a részvényesi jogviszonyt megalapozó adásvételi szerződés érvénytelenségét megállapító jogerős bírósági határozat meg nem születik. Ilyen határozat meghozatala esetén azonban a részvényes jogai, így kereshetőségi joga is, megszűnik (elenyészik). Erre tekintettel a felperes kereshetőségi jogának - a per során -
37. március 16-án történt megszűnését megállapította. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatályú hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 338/B. és C. §-ában, a gazdasági társaságokról szóló
38. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.)
39. § /1/ bekezdésében foglaltakat. Egyetértett a másodfokú bíróság arra vonatkozó jogi következtetésével, hogy a felperes a perindításkor az értékpapírból eredő jogok jogosultjának volt tekinthető, a részvénykönyvi bejegyzését követően a perindításra jogosult volt. Állította azonban, önmagában a bírósági meghagyás jogerőre emelkedése nem eredményezte a perbeli legitimációjának megszűnését. A Gt.
40. §ának /2/ bekezdése folytán irányadó Ptk. 338/C. § értelmében nyomdai úton előállított, névre szóló részvény alapján a részvényesi jogok gyakorlására ugyanis az jogosult, akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata igazol, továbbá akit a részvénykönyvbe bejegyeztek. Ezek a feltételek pedig mind az első-, mind a másodfokú ítélet meghozatalakor, de a felülvizsgálati kérelem előterjesztésekor is fennálltak. A részvény adásvételi szerződés érvénytelenségének jogerős bírósági meghagyással történt megállapítása az eredeti tulajdoni állapotot nem állította helyre, az csak jogcímet teremtett a részvények kiadása iránti igényhez a felperesi beavatkozó részére. A részvényesi jogok gyakorlására mindaddig a felperes jogosult, amíg a jogerős bírósági meghagyás végrehajtásra nem kerül. A felperes előadta azt is, őt a felügyelőbiztos
41. június 4-én a részvénykönyvbe bejegyezte. Álláspontja az volt, a Kúria Gfv.VII.30.292/2012/
42. számú határozatában kifejtettek a felülvizsgálati kérelmében előadottakat alátámasztják. Az alperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból érdemben nem találta jogszabálysértőnek. A kereset benyújtásakor (
43. április 26-án), majd a kereset első kiterjesztésekor
44. június 15-én a Gt. még nem volt hatályban. A későbbi kiterjesztésekkor,
45. augusztus 11-én, illetve november 16-án már hatályos volt, de nincs adat arra, hogy az alperes létesítő okirata ebben az időben a Gt.-nek megfelelően módosításra került volna. Az
46. évi Gt. rendelkezései tükrében kellett ezért vizsgálni, hogy a felperest a kereshetőségi jog valamennyi, általa támadott társasági határozat tekintetében megillette-e. Egyébként a Gt. sem tartalmaz a perbeli jogvita eldöntése szempontjából releváns körben eltérő rendelkezéseket. Így a Gt. rendelkezései alapján is azonos lenne a döntés. Az
47. évi Gt.
48. § /1/ bekezdésének rendelkezései szerint a társasági határozat bírósági felülvizsgálatát többek között a részvényes kérheti. Az
49. évi Gt.
50. § /2/ bekezdése, illetve
51. § /1/ bekezdése folytán irányadó Ptk. 338/C. § /1/ bekezdés b)
52. pontja szerint nyomdai úton előállított, névre szóló részvény esetén az jogosult az értékpapírból eredő jogok gyakorlására, akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata igazol, ezen túlmenően, a 338/A. § /1/ bekezdésében írtakra tekintettel, annak birtokában is van. A keresetlevél benyújtásakor, illetve a kiterjesztett keresetek előterjesztésekor a felperes vonatkozásában a fenti feltételek fennálltak. Ugyanakkor a részvényes a részvénytársasággal szemben gyakorolható részvényesi jogokkal akkor rendelkezik, ha a részvénykönyvbe bejegyzést nyert, figyelemmel az
53. évi Gt.
54. § /1/ bekezdésében írtakra. A társasági határozat megtámadásának joga pedig a társasággal szemben gyakorolható részvényesi jog (BH.2013.129). A felperes a támadott társasági határozatok meghozatalakor, a kereset benyújtásakor, keresetének kiterjesztésekor nem minősült a részvénykönyvbe bejegyzett személynek. Ahhoz ugyanis az lett volna szükséges az alperes alapszabálya 5.
55. pontjának rendelkezése folytán, hogy a bejegyzést két igazgatósági tag aláírja. Ebben az időszakban erre nem került sor. A felperes a keresetében ugyan sérelmezte a részvénykönyvbe történt bejegyzésének elmaradását, de e vonatkozásban konkrét kereseti kérelmet nem terjesztett elő, és nem is volt olyan erről szóló határozat, amelynek hatályon kívül helyezését kérhette volna. A jelen perben olyan határozatokat támadott meg, amelyek részvényesi minőségétől független tárgyban születtek. Ezen határozatok megtámadására pedig az
56. évi Gt.
57. § /1/ bekezdése alapján nem volt jogosult. A felperes
58. június 4-én került az alperes alapszabályának megfelelően a részvénykönyvbe bejegyzésre. Ennek azonban visszaható hatálya nincs. A Kúria tehát az elsőfokú bírósággal értett egyet atekintetben, hogy a felperes a perbeli határozatok meghozatalakor, illetve a keresetének, kiterjesztett kereseteinek előadásakor perbeli legitimációval nem rendelkezett. A Kúria szerint, mivel bonyolult bizonyítási eljárás lefolytatása után lehetett az adott tényállás mellett a felperes kereshetőségi jogának fennállásáról dönteni, a kereset érdemi elutasítása nem volt jogszabálysértő. (Ehhez hasonló álláspont jelenik meg a BH.2013.160 számú eseti döntésében is.) A Kúria végül hangsúlyozza, a Gfv.VII.30.292/2012/
59. számú kúriai határozatban kifejtettekkel a jelen döntése nem ellentétes. A hivatkozott ügyben éppen a felperes részvénykönyvi bejegyzését felülvizsgáló közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését kérte a felperes. Mindezekre tekintettel a felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre. A felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértések nem voltak megállapíthatók. A Kúria ezért a jogerős ítéletet - bár eltérő indokolás mellett - a Pp.
60. § /3/ bekezdése alkalmazásával - hatályában fenntartotta. A felperes pervesztes lett, így a Pp.
61. § /1/ bekezdése folytán irányadó, Pp.
62. § /1/ bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni, amelynek mértéke a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet
63. § /3/ és /5/ bekezdése alkalmazásával, ÁFA-val növelt mértékben került megállapításra. Budapest,
64. március
65. Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Dr. Vezekényi Ursula sk. előadó-bíró, Dr. Barsi József sk. bíró