Gf.30315/2013/3 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.315/2013/

1. szám A Pécsi Ítélőtábla dr. Illés Mária ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek a dr. Dezső László ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) alperes ellen hátralékos számlatartozás megfizetése iránti perében a ...Törvényszék
2. július
3. napján kelt, .....számú ítélete ellen az alperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, az alperest terhelő tőkemarasztalás összegét 784.290,(hétszáznyolcvannégyezerkettőszázkilencven) forintnak
5. augusztus 1-jén érvényes MNB deviza középárfolyamon számított euró ellenértéke, azaz 2.944 (kettőezerkilencszáznegyvennégy) euró. Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja. Mellőzi az alperes elsőfokú perköltségben marasztalását, és kötelezi a felperes, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 167.668,- (százhatvanhétezerhatszázhatvannyolc) forint elsőfokú, és 133.700 (százharmincháromezer-hétszáz) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi a felperest 397.500,- (háromszázkilencvenhétezer-ötszáz), az alperest 64.700,- (hatvannégyezer-hétszáz) forint feljegyzett fellebbezési illeték megfizetésére az állam javára a felhívásban megjelölt időben és módon. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság a felperes - dughagyma árának és ültetőgép bérleti díjának megfizetése iránt előterjesztett - keresetének összegszerűségében helyt adott, és kötelezte az alperest 21.698,- euró, ennek
6. január
7. napjától számított kamata és 1.062.300,- forint perköltség megfizetésére az engedményesként fellépő felperes javára. A felperes kereshetőségi jogát az engedményezési szerződés létrejöttére, és az alperes engedményezésről történt értesítésére tekintettel fennállónak találta. Tényként az alábbiakat állapította meg: Az alperes és a felperes jogelődje
8. április 3-án együttműködési megállapodást kötöttek dughagymatermesztésre, mely megállapodás szerint az alperesnek kellett biztosítania a műveléshez a földterületet, a felperes jogelődjének a dughagymát és az ültetőgépet. A felperesi jogelőd feladata volt a termesztési tanácsadás, és az, hogy a termelést figyelemmel kísérje. A szerződés
9. cikk 5.pontja szerint minden, a termesztéshez tartozó előállítási költséget az alperes visel, még akkor is, ha az többet tesz ki, mint a
10. cikkben meghatározott egyenleg, amely dughagymák termesztéséből származó, és a dughagymák termesztési költsége közti előnyös, adott esetben előnytelen különbség. A szerződés
11. cikkében rögzítették, hogy költségként veszik figyelembe a felperesi jogelőd által leszállított dughagymák értékét áfa nélkül (mely költséget meg kell téríteni a felperesi jogelőd részére), az alperesnek a dughagymák termesztésével kapcsolatos költségeit áfa nélkül (mely költséget meg kell téríteni az alperes részére) , az ültetőgép bérleti díját ( mely költséget meg kell téríteni a felperesi jogelőd részére). Megállapodtak abban is, hogy a gazdálkodás eredményén (hasznán, illetve veszteségén) a felperesi jogelőd és az alperes 30%-70 %-ban osztoznak, és
12. augusztus 1-jén számolnak el. Az alperes 370 tonna termést takarított be, melyből 2.679.250,- forint bevétele származott, ezen kívül területalapú támogatásként kapott 1.360.000.- forintot, a termelés során 14.913.944,- forint költsége merült fel. A felperesi jogelőd által biztosított dughagyma értéke és ültetőgép bérleti díja 5.780.998,- forint, melyről
13. december 1.-jén számlát állított ki,
14. december 15-ei fizetési határidővel. A terméseredmény és a bevétel a várttól elmaradt - az elvárt bevétel 44.783.440,forint lett volna -, ennek oka 90 %-ban az alperes mulasztása volt, mert hagyta elgyomosodni a területet, nem védekezett megfelelően a kártevők ellen, a betakarított termést szakszerűtlenül tárolta, a jégkárt nem jelentette, nem készíttetett kárfelvételi jegyzőkönyvet. A felperesi jogelőd mulasztása az eredmény elmaradásában 10 %-ban hatott közre, mert csak négyszer volt a helyszínen, szaktanácsadása hiányos volt, a jégkár elleni biztosítást nem szorgalmazta. A megállapított tényállásból az elsőfokú bíróság azt a következtetést vonta le, hogy az elszámolás során vizsgálni kell azt is, hogy történt-e szerződésszegés, felróhatóe bármelyik félnek költségek felmerülése, illetve bevételek elmaradása. Ez okból az elszámolásnál az elmaradt bevétel (elvárt és valós bevétel különbözete) 90%-át és a területalapú támogatást tekintette bevételnek, ezt kell csökkentette az e bevételhez szükséges művelési költség összegével, és az így kiszámított egyenleg 30 %-át tekintette a felperes által érvényesíthető összegnek, ez az összeg azonban meghaladta a keresetet, ezért az alperest a kereset erejéig kötelezte fizetésre. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen annak megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt az alperes jelentett be fellebbezést, változatlanul arra hivatkozott, hogy felperesi jogelőddel kötött szerződésben közös kockázatvállalásban állapodtak meg, a felek közt e megállapodás szerint - a valós bevételt és költséget figyelembe véve - kell elszámolni. Változatlanul vitatta az engedményezési szerződés érvényességét, és így a felperes kereshetőségi jogát. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés nagyobb részt alapos. A másodfokú bíróság egyetért az elsőfokú bírósággal abban, hogy a felperes e perben a reá engedményezett követelést érvényesítheti, az alperes az engedményezési szerződés érvénytelenségére jogi érdek hiányában nem hivatkozhat, a szerződés esetleges érvénytelensége csak az engedményezési szerződés alanyainak jogviszonyára hat ki, az adós (alperes) fizetési kötelezettségét nem érinti (EBH.2003.957.). Az alperes a felperestől az engedményezés megtörténtének igazolását követelhette a Ptk.328.§