Mfv.10698/2013/6 – Kúria

(2)Mfv.II.10.698/2013/6.szám A Kúria a dr. Dányi Szilárd ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd által képviselt Kft. alperes ellen elmaradt munkabér megfizetése iránt a Győri Munkaügyi Bíróságnál 6.M.217/

1. szám alatt megindított és másodfokon a Győri Törvényszék 2.Mf.20.106/2013/
2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Győri Törvényszék hatályában fenntartja. 2.Mf.20.106/2013/
3. számú ítéletét Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000,- Ft (Tízezer forint) felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a peres felek
4. július 23-án amatőr sportolói szerződést kötöttek
5. június 30-áig szóló határozott időre. Ugyanezen a napon hivatásos labdarúgói jogviszony létesítésére vonatkozó előszerződést is létrehoztak. Ebben a felek megállapodtak, hogy
6. július
7. napján hivatásos labdarúgói jogviszonyra irányuló szerződést kötnek, ez alapján munkaviszony jön létre közöttük határozott időre, havi nettó 400.000,- Ft díjazás mellett változó munkavégzési helyre. A felperes
8. őszétől az alperes rendelkezésére állt, edzett és meccseken vett részt, illetve az alperes engedélyével próbajátékot játszott, majd
9. márciusától májusáig hosszabb időn keresztül keresőképtelen volt, kórházi ellátásban részesült.
10. május 15-én jelentkezett ismét az alperesnél, edzett és meccset játszott
11. július 15-éig. Az alperes állítása szerint szóban úgy állapodtak meg, hogy abban az esetben kötik meg az előszerződés alapján a felperessel a munkaszerződést, ha megfelel az alperesi követelményeknek. Az alperes
12. decemberében azt állapította meg, hogy a felperes teljesítménye nem felel meg elvárásainak, erről azonban nem tájékoztatta őt és nem állt el az előszerződéstől. Az alperes engedélyével a felperes több alkalommal más csapatoknál próbajátékon vett részt, másik klubbal azonban nem kötött szerződést. A felek
13. június 30-án az előszerződésben kikötött szerződéskötési határidőt közösen
14. július 15-re módosították. A felek között az amatőr sportolói szerződés alapján fennállt jogviszony
15. június 30-án megszűnt, a felperes azonban ezt követően is több esetben edzett és edzőmeccsen is részt vett az alperesnél. A felek
16. július 15-ig nem hozták létre a profi sportolói jogviszonyt, majd
17. július 21-én az alperes közölte a felperessel, hogy az előszerződéstől eláll, figyelemmel arra, hogy a felperes játéka nem megfelelő. A felperes
18. július 30-án amatőr sportolói szerződést kötött egy évre a ... Kft-nél, amely keretében térítésmentesen végzett sporttevékenységet. A felperes keresetet nyújtott be a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon, melyben nem kérte azt, hogy az alperessel kötött előszerződés alapján a bíróság a munkaszerződést hozza létre és tartalmát állapítsa meg, előadta azonban, hogy a szerződés megkötésének elmaradásából adódóan kára keletkezett, ezért 9.756.000,- Ft kártérítés és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság P.20.858/2009/
19. számú ítéletével a felperes keresetének részben adott helyt és 4.800.000,- Ft kártérítés és kamatai megfizetésére kötelezte az alperest. A fellebbezés folytán eljárt Győri Ítélőtábla a pert megszüntette ás a keresetlevelet áttette a Győri Munkaügyi Bírósághoz. A Győri Munkaügyi Bíróság 6.M.217/2012/
20. számú ítéletével 813.000,- Ft kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolásában megállapította, hogy a felek az általuk megkötött előszerződésben arra vállaltak kötelezettséget, hogy egy későbbi időpontban a meghatározott feltételekkel munkaviszonyt létesítenek. A felperest ez alapján az a kötelezettség terhelte, hogy az előszerződés időtartama alatt ne kössön más klubbal szerződést és a megállapított időpontban hozza létre a munkaviszonyt az alperessel. Az előszerződés azzal a függő feltétellel jött létre, hogy a felperes teljesítménye megfelelő. Az alperes nem tudta bizonyítani azt, hogy nem kívánt szerződést kötni a felperessel és akár a megtagadás, akár az elállás jogával élt volna, így a felek ráutaló magatartása arra irányult, hogy az előszerződésben rögzített kötelezettségeiket fenntartják. Az alperes
21. július 21-én élt az elállás jogával, amely a jogviszonyt lezárta, azonban elszámolási kötelezettséget keletkeztetett. E körben nem az Mt.
22. §-ában foglalt jogellenes jogviszony-megszüntetés jogkövetkezményeit alkalmazta. Megállapította, hogy a felek között fennállt amatőr sportolói jogviszony, illetve az előszerződés nem alapozta meg azt a felperesi állítást, hogy a felek között munkaviszony jött létre, hiszen annak elemei nem valósultak meg. A felperes által előterjesztett kártérítési igény körében a felperes által hivatkozott, a Munka Törvénykönyvéről szóló
23. évi XXII. törvény (Mt.)
24. §-áról, a Polgári Törvénykönyvről szóló
25. évi IV. törvény (Ptk.)
26. §-ában foglaltakra tért át, figyelemmel arra, hogy a marasztalásra irányuló kereset elbírálása során a keresetben megjelölt jogcím nem kötötte. A kártérítés körében rögzítette, hogy a felperesnek
27. július 23-ától
28. június 30-ig kellett rendelkezésére állnia az alperesnek az amatőr sportolói jogviszony keretében, ezt követően a felek között létrejött előszerződés alapján a munkaviszony nem jött létre. Az elálló nyilatkozatát az alperes csak
29. július 21-én tette meg, ezért nem a tőle elvárható magatartást tanúsította. Mivel a felperest rendelkezésre állási kötelezettség terhelte és más klubbal is csak az elállást követően volt jogosult szerződést kötni, ezért az alperes felróható magatartására figyelemmel
30. július 1-jétől
31. július 29-ig terjedő időszakra kártérítés fizetésére köteles, melynek mértékét bruttó 813.000,- Ft-ban határozta meg. A felek fellebbezése folytán eljárt Győri Törvényszék 2.Mf.20.106/2013/
32. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét teljes egészében elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy a felek között fennállt amatőr sportolói jogviszony
33. június 30-án megszűnt. Ezt követően kizárólag az általuk létrehozott előszerződés volt hatályban, amely alapján azonban a felperest rendelkezésre állási kötelezettség nem terhelte. A felek között munkaviszony nem jött létre, így az Mt. rendelkezéseit a felperesi igény vonatkozásában nem lelhetett alkalmazni. A Ptk.
34. §

(1)bekezdésére tekintettel megállapította, hogy a feleket szerződéskötési kötelezettség terhelte, az előszerződéstől azonban az alperes

1. július 21-én elállt, így a végleges szerződés megkötése elmaradt. A felperes nem kérte a munkaszerződés létrehozását. Mivel a végleges szerződés megkötését ahhoz a feltételhez kötötték, hogy a felperes megfelel az alperesi elvárásoknak, ez azonban nem valósult meg, az alperes jogszerűen tagadta meg a munkaszerződés megkötését. Nem találta megalapozottnak azt az állítást, hogy az alperes későn közölte elállási nyilatkozatát, mivel a peradatokból megállapíthatónak találta, hogy a felperes már korábban tisztában volt azzal, hogy nem kötnek vele profi szerződést. Ennek megfelelően
2. július 15-ét megelőzően a felperes már alap nélkül számolt azzal, hogy az alperes az előszerződésben rögzített tartalommal hivatásos labdarúgói jogviszony létesítésére irányuló munkaszerződést köt vele, a jogszerű alperesi magatartás pedig nem alapozhatja meg a felperes kártérítési igényét. Utalt arra a másodfokú bíróság, hogy amennyiben a felperes kártérítési igénye a Ptk.
3. §-a alapján került elbírálásra, úgy neki kellett volna igazolnia, hogy milyen mértékű kára merült fel. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria azt változtassa meg és adjon helyt keresetének, illetve szükség esetén a jogsértő ítéletet helyezze hatályon kívül és utasítsa a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára a perköltség viselése mellett. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet indokolása jogszabályellenes és iratellenes. A másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, hogy nem szerepelt az előszerződésben az a megállapítás, hogy a végleges szerződés megkötését attól tették függővé, hogy megfelel az alperesi követelményeknek, holott a Ptk.
4. §

(1)bekezdése rendelkezése szerint - figyelemmel az Mt. 76. §

(2)bekezdésére - ezt írásba kellett volna foglalni. Erre a munkaszerződés létrehozására nyitva álló határidő meghosszabbításakor sem került sor. A másodfokú bíróság nem értékelte azt a körülményt sem, hogy az előszerződés tekintetében határidő-módosításra került sor és az alperesi elvárhatóság objektív mércével nem mérhető, feltételének elfogadása értelmetlenné tenné az előszerződés jogintézményét. Az alperes nem bizonyította a Ptk. 209. §

(5)bekezdése ellenére, hogy olyan körülmény merült fel, amely alapján elállhatott volna a szerződéstől. Megállapíthatónak találta, hogy a felek között munkaviszony jött létre, ezt a felek ráutaló magatartása igazolja. A másodfokú bíróság kellő alap nélkül állapította meg azt, hogy az alperes nem okozott kárt a felperesnek, hiszen nem értékelte azt a körülményt, hogy labdarúgóval csak átigazolási időszakban lehet szerződést kötni, így nagyon rövid ideje maradt arra, hogy más sportszervezettel jogviszonyt létesítsen. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn és marasztalja a felperest a felülvizsgálati eljárás költségeiben, figyelemmel arra, hogy a Győri Törvényszék ítélete megfelel a jogszabályoknak. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A peres felek

1. július 23-án előszerződést kötöttek egymással sportolói jogviszonyra vonatkozó szerződés alapján munkaviszony létesítésére
2. július 1-jéig az abban meghatározott feltételek szerint. Az előszerződés kötelmi igényt keletkeztet a másik féllel szemben a végleges szerződés létrehozására. Az előszerződésben rögzített határidő be nem tartása esetén automatikusan nem lép a szerződés helyébe az előszerződés, így nem állapítható meg, hogy a felek között munkaviszony jött létre. (EBH 2012.K.22.) A Ptk.
3. §

(3)bekezdése rendelkezik arról, hogy miként kell eljárni, amennyiben a szerződés megkötésére az előszerződésben megjelölt határidőn belül nem kerül sor. E szerint a szerződés megkötésének elmaradása esetén a bíróság bármelyik fél kérelmére a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. A perbeli esetben a felperes nem terjesztett elő ilyen igényt, keresetlevelében kifejezetten akként nyilatkozott, hogy nem kéri a munkaviszony létrehozását, így a bíróság ítéletével erről nem dönthetett. A felperes felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy a Ptk. 208. §

(1)bekezdése alapján az Mt. 76. §

(2)bekezdésére figyelemmel az előszerződést munkaszerződésnek megfelelően írásban kellett rögzíteni, ennek a peres felek eljárása megfelelt. A felperes felülvizsgálati kérelmében kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság jogszabályellenesen és iratellenesen értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat és állapította meg azt, hogy a végleges szerződés megkötésének feltétele volt az, hogy a felperes megfelel az alperes követelményeinek. Szintén a bizonyítékok helytelen mérlegelését kifogásolta a tekintetben, hogy az eljárt bíróságok a felek ráutaló magatartása alapján nem állapították meg a munkaviszony létrejöttét, illetve azt a tényt, hogy a felperest az alperes jogellenes magatartása következtében kár érte. A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 272. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben elő kell adni a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A felperes e körben jogszabálysértésként nem hivatkozott a Pp. 206. §

(1)bekezdésére. Mindezekre figyelemmel a Kúria a felperes által előadottak ellenére nem vizsgálta azt, hogy az eljárt bíróságok a tényállás megállapítása során a perbeli bizonyítékokat megfelelően mérlegelték-e. Mivel az eljárt bíróságok nem találták megállapíthatónak azt, hogy a felek között munkaviszony jött létre, helytállóan állapították meg azt, hogy a perbeli esetre az Mt. 88. §

(1)bekezdése nem alkalmazható, így kellő alap nélkül hivatkozott a felperes ezen jogszabályhely megsértésére is. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Pp. 275. §

(3)A felperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, míg az eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet

1. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
2. április
3. Dr. Tálné Dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Sipőczné Dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Szolnokiné Dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő