A határozat elvi tartalma: Az alperes összefoglalóan jelölte meg a felmondás okát, abból a felperes megtudhatta, hogy miért nem kívánják a továbbiakban foglalkoztatni, így a jogviszony megszüntetése nem volt jogellenes. Mfv.II.10.624/2013/5.szám A Kúria a dr. Szende Csaba ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Kiss Péter ügyvéd által képviselt alperes ellen munkaviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása iránt a Pécsi Munkaügyi Bíróságon 5.M.717/
- szám alatt megindított és másodfokon a Pécsi Törvényszék 1.Mf.20.298/2013/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Pécsi Törvényszék hatályában fenntartja. 1.Mf.20.298/2013/
- számú Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen alperesnek 10.000,- Ft felülvizsgálati eljárási költséget. ítéletét meg az Az eljárási illetéket az állam viseli. I n d ok o l á s A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes 2002-től géplakatosként dolgozott az alperes jogelődjénél, majd
- június 1-jétől szennyvízcsatorna-karbantartóként alkalmazták. Gépszerelő (géplakatos) szakmunkás bizonyítvánnyal tűzvédelmi megbízott feladatkör betöltésére jogosító bizonyítvánnyal betanító lánghegesztő és betanító ívhegesztő szakmunkás bizonyítványokkal rendelkezett. Az alperes
- előtt úgynevezett Woma csatornatisztító gépet használt, ezt azonban a felperes nem kezelte, az ő feladata a csatornában lévő egyes szivattyúk úgynevezett láncos emelővel való kiemelése és a csatornatisztítás volt, emellett hegesztői tudását hasznosítva végezte a csatorna védőrácsainak javítását, illetve a csatornából kiemelt egyes gépek javítását. Az alperes szerződést kötött a ... Kft-vel az általa kezelt, M. város területén lévő csapadékvíz-hálózat folyamatos karbantartására és működőképességének biztosítására, e célból új gépeket szerzett be. A csatornakamerázó berendezés működtetéséhez alapfokú számítógépes képzettségre volt szükség, a földmunkagép kezeléséhez pedig megfelelő jogosítványra. A felperes
- szeptember 20-án jogosítványt szerzett Atlasz 1104 D típusú nehézgép, illetve JCB 456-2X nehézgép kezelésére, e tényt azonban az alperesnek nem jelentette be. Mivel a munkáltatónál a munkavállalói állomány bővítésére nem volt lehetőség, minőségi cserével kívánt olyan személyt alkalmazni, aki a kft-vel kötött megbízási szerződés teljesítése érdekében beszerzett új gépek kezelésére is jogosult volt, s az ahhoz szükséges végzettséggel rendelkezett. Erre figyelemmel az alperes a felperes munkaviszonyát
- augusztus 14-én kelt rendes felmondással megszüntette, s annak indokát a munkáltató működésével összefüggő minőségi cserében jelölte meg.
- augusztus 18-án gépkocsivezető és szennyvízcsatorna karbantartó munkakörre új munkavállalót alkalmazott, aki mezőgazdasági gépszerelő, jármű elektromos-berendezés szerelő, ívhegesztő, lánghegesztő, minőségbiztosítási felülvizsgáló és tanúsító, nyomástartóedénygépész, alapfokú szövegszerkesztő és táblázatkezelő, földmunka, rakodóés szállítógépkezelő, továbbá gépszerelő technikusi képzettségekkel és érettségi bizonyítvánnyal rendelkezett. A felperes munkaviszonya megszüntetése jogellenességének megállapítása, s a jogkövetkezményei alkalmazása iránt keresetet nyújtott be a közigazgatási és munkaügyi bíróságon. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.717/2012/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy azt a tényt, hogy az alperes minőségi csere végrehajtásáról döntött, a bíróság célszerűségi és gazdasági szempontból nem vizsgálhatta, s az sem volt vitatható, hogy fennállt-e a létszámbővítés lehetősége a munkáltatónál. A rendelkezésére álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy a munkáltatónak nem volt tudomása arról, hogy a felperes nehézgépkezelői vizsgával is rendelkezik, erről nem tájékoztatta. Megállapíthatónak találta azt is, hogy a felperes helyén alkalmazott új munkavállaló lényegesen magasabb képesítésekkel rendelkezett mint a felperes, s ebből megállapítható volt a felmondás indokának valósága és okszerűsége. A felperes fellebbezése folytán eljárt Pécsi Törvényszék 1.Mf.20.298/2013/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyta helyben, hogy mellőzte a felperes le nem rótt eljárási illetékben és az állam által előlegezett költségben való marasztalását. Megállapította, hogy a felmondás indokolása nem volt közhelyszerű, általános, hanem konkrétumokat tartalmazott és abból a felperes megtudhatta, hogy a továbbiakban miért nincs szüksége az alperesnek a munkájára. A felperes a munkáltató előtt eltitkolt nehézgépkezelői jogosítvány megszerzése ellenére sem volt alkalmas valamennyi, az alperes által vásárolt gép kezelésére, illetve a csatornakamerázó működtetéséhez szükséges számítógépes ismeretekkel sem rendelkezett. A munkáltató magatartása nem ütközött a jóhiszeműség és tisztesség elvébe és nem sértette a kölcsönös együttműködés követelményét, s nem valósult meg rendeltetésellenes joggyakorlás sem. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet „változtassa meg" és adjon helyt kereseti kérelmének. Álláspontja szerint a felmondás a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma
- számú állásfoglalásába ütközött, mivel az indokolásból annak oka világosan nem tűnt ki, s a munkáltató ezzel megszegte a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (Mt.)
- §
(2)bekezdésében foglaltakat is. Érvelése szerint a felmondás, illetve annak indokolása akkor lett volna elfogadható, ha konkrétan tartalmazta volna a vele szemben támasztott követelményeket, vagyis azt, hogy milyen képesítést vár el tőle a munkáltató, aminek ő nem felel meg, az új munkavállaló azonban igen. Álláspontja szerint az alperes felmondása sértette az Mt.
- §-ában meghatározott követelményt is, mivel az érdekérvényesítési lehetőségét teljes mértékben kizárta azzal, hogy meg sem kérdezte arról, hogy rendelkezik-e azokkal a képességekkel, amelyekre az új feladatok ellátása során szükség van. Magatartása az Mt.
- §
(2)bekezdésében meghatározott jóhiszeműség és tisztesség elvébe is ütközött, semmiféle tájékoztatást nem adott a várható intézkedésről, holott az nyilvánvalóan egy hosszabb folyamat eredménye volt. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében „a felperes felülvizsgálati kérelmének elutasítását", s költségekben való marasztalását kérte. Előadta, hogy a felperes nem rendelkezett alapfokú számítógépes ismeretekkel és nem kezelhette a JCB 3CX munkagépet, míg az újonnan alkalmazott munkavállaló ilyen ismeretekkel is bírt. Előadta, hogy a felperes szegte meg az általa hivatkozott jogelveket, mivel tudta nélkül végezte el a nehézgépkezelői tanfolyamot, végzettségét azonban titokban tartotta. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes felülvizsgálati kérelmében azt kifogásolta, hogy a felmondás nem felelt meg az Mt. 64. §
(2)bekezdésében foglaltaknak, az általános volt, mivel nem tartalmazta a vele szemben támasztott követelményeket, illetve azt, hogy mely képesítéssel nem rendelkezik. Ezzel kapcsolatban hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma 95. számú állásfoglalása II. pontjában foglaltak szerinti világos indokolás követelményének megsértésére. Az Mt. 64. §
(2)bekezdése előírja, hogy a megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma
- számú állásfoglalása szerint e törvényi követelménynek a felmondás indokolása abban az esetben felel meg, ha tartalmazza azokat a konkrét tényeket, illetve körülményeket is, amelyekre a munkáltató a felmondást alapította. Rögzíti azonban az állásfoglalás azt is, hogy nem szükséges a felmondási ok részletes leírása, hanem a körülményekhez képest elegendő az ok összefoglaló megjelölése is. Ennek megfelelően kellő alap nélkül hivatkozott arra a felperes, hogy az alperes által kibocsátott felmondás nem volt világos, abból nem tűnt ki számára a munkaviszony megszüntetésének oka, nem tudhatta meg, hogy a munkájára a továbbiakban miért nincs szükség. Az alperes összefoglalóan jelölte meg a jogviszony megszüntetésének okát, s rögzítette azt, hogy az általa alkalmazott új technológiák magasabb szintű szakmai ismereteket kívánnak meg, míg a felperes képzettsége csak a hagyományos tevékenység ellátásához alkalmas és sem végzettsége, sem gyakorlata alapján nem felel meg a megváltozott feladatoknak. Mindezekből a felperes megtudhatta azt, hogy a továbbiakban az alperes miért nem kívánja őt tovább foglalkoztatni, a perben pedig bizonyította a felmondás indokolásában megjelölt állításait. Nem volt megállapítható az sem, hogy a munkáltató magatartása a jóhiszeműség és tisztesség elvébe, vagy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközött volna, s megszegte volna tájékoztatási kötelezettségét. A felperes e körben jogszabálysértésként nem hivatkozott a Pp.
- §
(1)bekezdésére. Mindezekre figyelemmel a Kúria a felperes által előadottak ellenére nem vizsgálta azt, hogy az eljárt bíróságok a tényállás megállapítása során a perbeli bizonyítékokat megfelelően értékelték-e. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségeinek a megfizetésére. A felperes munkavállalói költségkedvezményben részesült, így a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- március
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Sipőczné Dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Szolnokiné Dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő