Bfv.1274/2013/6 – Kúria

(2)bekezdés d) pontja alapján az egy évi szabadságvesztés helyett kizárólag rövidebb tartamú szabadságvesztés kiszabására van lehetőség. KÚRIA Bfv.II.1.274/2013/6.szám A Kúria Budapesten, a

1. március
2. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A garázdaság bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Csongrád Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Járásbíróság 13.Be.996/2013/
3. számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a terheltet 2 (kettő) hónap börtönre ítéli. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 1 (egy) év próbaidőre felfüggeszti. A Szegedi Járásbíróság ítéletét egyebekben - így a 2 (kettő) év kiutasítást kiszabó részében is - hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 2.540 (kettőezerötszáznegyven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Szegedi Járásbíróság a
4. május
5. napján - bíróság elé állítás során - meghozott 13.Be.996/2013/
6. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki garázdaság bűntettében [Btk. 271.§

(1)bek.,

(3)bek. b) pont]. Ezért őt 2 évre Magyarország területéről kiutasította. Rendelkezett a büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú bíróság ítélete jogorvoslat hiányában

1. május 2-án - kihirdetése napján - jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. A jogerős ítélet történeti tényállása szerint a terhelt szerb-albán kettős állampolgár.
2. április
3. napjától
4. napjára virradó éjszaka a C pavilonban lévő szórakozóhelyen tartózkodott, ahol
5. április
6. napján (helyesen április
7. napján) 01 óra 30 perc és 02 óra 00 perc közötti időben a terhelt barátnőjét üdvözölte a sértett a táncparketten. A terhelt ezt a helyzetet úgy ítélte meg, hogy a sértett udvarol a barátnőjének, ezért egy alkalommal a táncparketten táncolók jelenlétében ököllel arcon ütötte a sértettet, aki az ütés következtében a jobb arcfél szem alatti részén 1 cm-es hosszú repesztett sebzés sérülést szenvedett el. A sérülés gyógytartama 8 napon belüli. A sértett könnyű testi sértés vétsége vonatkozásában hatályos magánindítványt nem terjesztett elő. A terhelt kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartása alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen. A szórakozóhelyen a fenti időpontban megtartott rendezvény nyilvános rendezvény volt, 23.00 órától oda bárki belépődíj ellenében egyenlő feltételek mellett beléphetett. II. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt terhére a Csongrád Megyei Főügyészség a
8. szeptember
9. napján kelt 6.B.1929/
10. számú átiratában felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Be. 416.§

(1)bekezdés b) pontjában meghatározott okból. Az indítvány szerint a terhelt terhére megállapított és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetni rendelt bűncselekmény vonatkozásában kizárólag az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban Btk.) 87.§

(2)bekezdésének d) pontja alapján lehet a büntetési tételnél enyhébb büntetést kiszabni. A Btk. 38.§-ának

(3)bekezdése - vagyis ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, akkor szabadságvesztés helyett közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, vagy kiutasítás, illetőleg e büntetések közül több is kiszabható - a büntetési tétel felső határára figyelemmel a terhelt bűnügyében nem alkalmazható. A Btk. 87.§

(2)bekezdésének d) pontja pedig az egy év szabadságvesztés helyett kizárólag rövidebb tartamú szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé, ezért a terhelttel szemben törvénysértő módon került sor önálló büntetésként 2 év kiutasítás kiszabására. Az ügyész mindezen indokaira figyelemmel indítványozta, hogy a Kúria a Be. 427.§

(1)bekezdésének b) pontja alapján változtassa meg a Szegedi Járásbíróság határozatát, a terhelttel szemben börtönbüntetést szabjon ki, melynek végrehajtását próbaidőre függessze fel. A Legfőbb Ügyészség a BF.2112/2013. számú átiratában a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítványt helyes indokai alapján fenntartotta. A Kúria a Be. 420.§-ának

(1)bekezdése és 424.§-ának

(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a Legfőbb Ügyészség képviselője a felülvizsgálati indítványt és a legfőbb ügyészi átiratban foglaltakat változatlan tartalommal fenntartotta. A terhelt védője felszólalásában indítványban foglaltakhoz. csatlakozott az ügyészi III. A Kúria a Be. 423. §-ának

(4)bekezdésére tekintettel a megtámadott határozatot az indítványban megjelölt, a Be. 416. §

(1)bekezdésének b) pontjában megjelölt ok alapján, emellett a 416. §

(1)bekezdésének c) pontjában felsorolt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabálysértésekre figyelemmel vizsgálta felül. Ennek során a felülvizsgálati indítványt - miután a Be. 416.§-ának

(1)bekezdés c) pontjában felsorolt, a Be. 373. §-a

(1)bekezdésének I.

1. b)és
2. c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabályszegést nem észlelt érdemben alaposnak találta. A Be. 418.§-ának

(1)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. Az elsőfokú bíróság tárgyalásán az ügyész jelenlétében

1. május
2. napján kihirdetett, és perorvoslat hiányában aznap jogerőre emelkedett határozat ellen a Csongrád Megyei Főügyészség által a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány a határidők számítását szabályozó Be. 64.§-ának

(2)bekezdésére figyelemmel - e hat hónapos jogvesztő határidőn belül,

1. szeptember
2. napján érkezett a Szegedi Járásbíróságra. A Be.
3. §

(1)bekezdésének b) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. A büntetés akkor törvénysértő, ha kiszabásának a feltételeit meghatározó törvényi rendelkezésekkel ellentétes. Az ügyészség ilyen szabálysértésre hivatkozott, amikor azt állította, hogy a jogerős ügydöntő határozatot hozó elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon szabta ki a kiutasítást önálló büntetésként. A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy miután a Be. 423.§-ának

(2)bekezdése értelmében a rendkívüli jogorvoslati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni, ily módon a megtámadott határozat meghozatala idején hatályban volt,

1. évi IV. Büntető Törvénykönyvben (továbbiakban Btk.) foglalt büntető anyagi jogszabályok alapján döntött a felülvizsgálati indítvány felől. A Btk. 2.§-ának főszabályából következően a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályos új törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje. A jogerős ítéleti tényállásból kitűnően a terhelt a bűncselekményt
2. április
3. napján követte el. Az elbírálásra első fokon és jogerősen
4. május
5. napján került sor. Az alapügyben eljárt bíróság a terhelt tényállásban írt magatartását a Btk. 271.§-ának

(1)bekezdésében meghatározott, a

(3)bekezdésének b) pontja szerint minősülő garázdaság bűntettének minősítette, mely cselekményt mind az elkövetéskori, mind az elbíráláskori büntető anyagi jogi szabály egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. A Kúria a büntetés kiszabása körében - annak rögzítése mellett, hogy az első fokon jogerőre emelkedett, rövidített indokolással készített ítélet az alkalmazott jogszabályok tekintetében hiányos - a következőket állapítja meg. A Btk. 38. §-ának

(3)bekezdése (mely

1. május
2. napjától volt hatályos) a vizsgált időszakban szintén nem változott. Eszerint akkor szabható ki szabadságvesztés helyett közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás vagy kiutasítás, illetőleg e büntetések közül több is, ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb. Miután a terhelt terhére megállapított bűncselekmény büntetési tétele ennél súlyosabb, öt évig terjedő szabadságvesztés, ezért erre figyelemmel a Btk. 38.§-ának

(3)bekezdése nem alkalmazható. A büntetés kiszabása körében figyelembe veendő Btk. 87.§-ának

(2)bekezdése a büntetés egyfokú enyhítését teszi lehetővé. A hivatkozott §

(2)bekezdésének d) pontja szerint, ha a büntetési tétel legkisebb mértéke egy évi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést lehet kiszabni. A kifejtettekre figyelemmel a terhelttel szemben - enyhítő rendelkezés alkalmazása mellett is - kizárólag egy évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés kiszabására van lehetőség. Ekként a felülvizsgálat eredményeként a Kúria - az ügyészi állásponttal egyezően - arra a megállapításra jutott, hogy - a törvényi feltételek hiányában - a kiutasítás önálló büntetésként alkalmazására - a büntető anyagi jogi szabály megsértésével került sor. Ezért a Be. 427. §

(1)bekezdésének b) pontja alapján a megtámadott határozatot megváltoztatta, és a terheltet szabadságvesztésre ítélte. Ennek során a Btk. 2.§-ára tekintettel a bűncselekmény elkövetése idején hatályos Btk.-át alkalmazva a terhelttel szemben figyelemmel a Btk. 87.§-ának

(2)bekezdés d) pontjában foglaltakra - a Btk. 40.§

(2)bekezdése alapján a törvényi minimumban meghatározott szabadságvesztés büntetést szabott ki. A szabadságvesztés mértékének meghatározása során a Kúria figyelemmel volt az ítéleti tényállásban rögzítettekre, így arra, hogy a terhelt büntetlen előéletű, és a cselekmény elkövetését beismerte. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megjelölése a Btk. 43.§-ának a) pontján alapul. A Kúria arra figyelemmel, hogy a büntetési célok a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtása nélkül is elérhetők, a Btk. 89.§-ának

(1)és

(2)bekezdése alapján a szabadságvesztés büntetést a rendelkező részben megjelölt időtartamban próbaidőre felfüggesztette. A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat egyéb rendelkezéseit - így a két év kiutasítást - a Be. 426.§-a alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő részvételével felmerült bűnügyi költséget a Be. 429.§

(1)bekezdésének zárófordulata alapján az állam viseli. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §

(4)bekezdésének b) pontja zárja ki. A Be. 418. §-ának

(3)bekezdés szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 416. §

(1)bekezdésének

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §-ának

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,

1. március
2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző NYM