Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.830/2013/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Horváth Péter Pál ügyvéd (......) által képviselt ...... (..........) felperesnek a dr. Szkalka Tamás ügyvéd/ügygondnok (........) által képviselt .......... (........) alperes elleni taggyűlési határozat felülvizsgálata és változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perében a Budapest Környéki Törvényszék
- szeptember 4-én kelt 2.G.40.310/2012/
- számú ítéletével szemben a felperes fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett, kereseti kérelmet elutasító rendelkezését - a perköltségre is kiterjedően - megváltoztatja, az alperes
- július 6-i megismételt taggyűlésen meghozott 1-5/2012.(VII.6.) számú taggyűlési határozatait hatályon kívül helyezi, a felperesnek fizetendő első fokú perköltség összegét 160.900 (egyszázhatvanezerkilencszáz) forintra felemeli. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket és 10.00 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a felperes az alperes 49 szavazattal rendelkező tagja. Az alperes másik tagja az 51 szavazattal rendelkező ......., aki
- július 6-ig az alperes ügyvezetője is volt. Az alperes társasági szerződése szerint alperes székhelye ........, fióktelepe ........ szám alatti cím. A taggyűlés határozatait, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a szavazati joggal rendelkező jelenlévők egyszerű többségével hozza meg (12.
- pont). A taggyűlést az ügyvezetők hívják össze, kivéve ha a törvény vagy a jelen társasági szerződés másként nem rendelkezik (12.
- pont). A tagokat a taggyűlésre a napirend közlésével kell meghívni. A meghívó elküldése és a taggyűlés napja között legalább 3 napnak kell lennie (12.
- pont) A taggyűlés a tagok kizárólag elektronikus hírközlési eszköz által biztosított részvételével is megtartható (12.
- pont). (A társasági szerződés a taggyűlés helyszínére nézve rendelkezést nem tartalmaz.) A felperes ügyvezetője (........)
- június 14-én ....... ügyvezetőnek írt e-mail levelében egyebek mellett utalva arra, határozott álláspontja, hogy amennyiben a gazdaságos működés feltételei nem alakíthatóak ki, de az alperes eszközállománya fedezetet nyújt a kötelezettségeinek rendezésére, úgy dönteni kell a cég végelszámolással való megszüntetéséről. A leírtak alapján kezdeményezte taggyűlés összehívását, ahol a napirendi pontok közé kérte felvenni a kialakult gazdálkodási helyzet értékelését, a
- évi beszámoló elfogadását, könyvvizsgáló véleményének ismertetését, eredményfelosztásról döntést és a társasági szerződés módosítását. ....... ügyvezető
- június 27-én kelt meghívóval 1.) a cég 2011-es beszámolójának elfogadása, amennyiben időközben nem kerül elfogadásra, 2.) a cég anyagi helyzetének rövid áttekintése, 3.) a cég rövid távú kereskedelempolitikai és személyzeti döntései, illetve a meghozott döntések jóváhagyása, 4.) a cég végelszámolásáról való döntés, végelszámoló kijelölése napirendi pontokkal a cég „telephelyére", ........ szám alá
- július 2-án 14.00 órára összehívta az alperes taggyűlését, határozatképtelenség esetére ugyancsak a „telephelyre"
- július 6án 14.00 órára a megismételt taggyűlését. .......
- június 28-án a felperes ügyvezetőjének, ........nak írt e-mail levelében arra hivatkozott, a június 26-i taggyűlés lemondása óta telefonon nem tudja elérni, ráadásul a megelőző két taggyűlés (május
- és „július" 21.) során sem készült jegyzőkönyv vagy nem írta alá. A társasági szerződés szerencsére lehetővé teszi, hogy akár elektronikus úton is döntsenek bizonyos kérdésekben. Sürgős választ kért a ....... fennálló hitelszerződés átmeneti meghosszabbítása kérdésben, azzal garantálnia kell, a cég működése zavartalan. Kérte a felperes hozzájárulását ahhoz, hogy ez lehessen egy taggyűlési határozat. Indítványozta, ezt a szerződést a cég már ne írja alá, és minél gyorsabban döntsenek a cég jövőjével kapcsolatban, úgy ahogy ezt a felperes is korábban javasolta. A
- július 2-i taggyűlésen ....... tag, ügyvezető és meghívottként ....... volt csak jelen, ezért a taggyűlés megtartására nem került sor. A jegyzőkönyv szerint az ügyvezető megállapította, a tag (felperes) részére a meghívó a társasági szerződésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően lett kiküldve. Az alperes
- július 6-án megismételt közgyűlést tartott, melyen felperes szintén nem volt jelen, csupán ....... és ........ ....... ügyvezető, levezető elnök megállapította a taggyűlés határozatképességét, ezt követően a taggyűlés több határozatot hozott. Az 1/2012.(07.06.) számú határozatával jóváhagyta a
- évi beszámolót. A 2/2012.(07.06.) számú határozatával jóváhagyta az elmúlt időszak kereskedelempolitikai és humánpolitikai döntéseit. A 3/2012.(07.06.) számú határozatával elhatározta az alperes jogutód nélküli megszüntetését végelszámolási eljárással, akként, a végelszámolás kezdő időpontja
- július 6-a. Az alperes cégneve ezen időponttól ......... rövidített neve pedig .......... A 4/2012.(07.06.) számú határozatával felkérte végelszámoló szervezetnek az .......... végelszámolónak .......t azzal, a végelszámoló díjazásáról külön megállapodásban rendelkeznek. Elfogadta ....... ügyvezetői tisztségéről lemondását. Az 5/2012.(07.06.) számú határozatával „egyszerű többséggel" elfogadta a társasági szerződés taggyűlési jegyzőkönyvben foglalt határozatokkal módosítását. ....... a felkérést elfogadta. A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága
- augusztus 13-án kelt Cg. ......... számú végzésével a
- július 6-i megismételt taggyűlésen meghozott határozatok alapján az adatváltozásokat a cégjegyzékbe bejegyezte. A felperes keresetében a
- július 6-i taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését, valamint a Cg. ......... sorszámú változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezését kérte. A határozatok felülvizsgálata iránti kereseti kérelmében előadta, a határozatok több okból jogsértőek. Valamennyi határozat tekintetében hivatkozott arra, a taggyűlés összehívására nem szabályszerűen került sor, mivel részére a meghívó nem lett megküldve, a
- június 29-én átvett borítékban csupán a
- május 29-i taggyűlés jegyzőkönyve volt fellelhető, a meghívó nem. Mivel az alperes irányításával kapcsolatosan jelentős nézetkülönbségek állnak fenn, és az ügyekkel kapcsolatos ügyvezetői tájékoztatás már huzamosabb ideje elégtelen, ezért az alperestől és az ügyvezetőtől érkező összes küldemény felbontásáról és tartalmáról jegyzőkönyvet vesz fel. Annak alátámasztására, a levél tartalma csak a
- május 29-i taggyűlésről felvett jegyzőkönyv volt, .......... és ........ által
- június 29-én aláírt „Posta bontási jegyzőkönyvet" csatolt. Utalt arra, az ügyvezető még a
- június 28-i email üzenetében sem tett említést a pár nappal későbbi taggyűlésről, hanem az elektronikus úton történő döntés lehetőségéről tájékoztatta. Életszerűtlennek tartotta ilyen előzmény után a taggyűlés
- július 2-ára történt összehívását. Szabálytalannak tartotta a taggyűlés összehívását azon okból is, az ügyvezető a taggyűlést a Gt.
- §
(1)bekezdése szerint nem az alperes székhelyére, hanem a fióktelepére hívta össze, utalva arra, a taggyűlés székhelytől eltérő helyen megtartásához nem járult hozzá. A 2., a
- és az
- számú határozat tekintetében további jogsértésekre is hivatkozott. Kérte a határozatok végrehajtásának felfüggesztését. Az alperes
- október 29-én előterjesztett ellenkérelmében, az október 10-i beadványában írtakat fenntartva a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte. Állította, a taggyűlés összehívására szabályszerűen került sor, a „társaság ügyvezetője" a taggyűlésre a meghívót a felperesnek
- június 27-én ajánlva, tértivevényes módon postára adta, a meghívót a felperes
- június 29én átvette. Felperes a taggyűlésen nem jelent meg, a megismételt taggyűlés jogszerűen hozhatott határozatokat. A 3 napos időköz megtartásra került. Életszerűtlennek tekintette a tőle érkezett levelek bizottság előtti felbontását. A társaság érdekeltségi körébe tartozó ............ telephelyre az ügyvezető azon okból hívta össze a taggyűlést, amint arra a felperes is hivatkozott, a székhelyként szolgáló ingatlan tulajdonosa visszavonta az ingatlanhasználatához kiadott hozzájáruló nyilatkozatát. Kérte a határozatok végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem elutasítását is. Mellékelte a felperesnek címzett tértivevényt, mely szerint a levél
- június 27-én a .........-ban felperesnek
- június 27-én 23:42 perckor feladásra került. Az elsőfokú bíróság a
- október 29-én kelt
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvbe foglaltan tájékoztatta a felperest, neki kell bizonyítani, nem kapta meg a taggyűlésre a meghívót, míg az alperest arról, neki kell igazolnia, bizonyítania, hogy a
- július 6-i taggyűlésre a taggyűlési meghívót a felperes részére megküldte, a taggyűlés szabályszerűen került összehívásra. Az ezen a napon meghozott 8-I. sorszámú végzésével a támadott határozatok végrehajtását felfüggesztette, majd
- február 12-én kelt
- sorszámú végzésével az alperes részére az alperest korábban képviselő dr. Szkalka Tamás ügyvéd személyében ügygondnokot rendelt ki. Az elsőfokú bíróság tanúként meghallgatta .......t, alperes korábbi ügyvezetőjét, .......... végelszámolót, .......
- március 20-án előadta, a taggyűlési meghívót ő írta, a borítékot és a tértivevényt is ő címezte, majd elment az ........-hez, ő volt a végelszámoló cég. A bank sürgette, így minél hamarabb össze kellett hívni a taggyűlést. Az ........-ről úgy gondolta, ért ahhoz, mit tartalmazzon egy ilyen taggyűlési meghívó. Három címre küldte a meghívót, a könyvvizsgálónak, az ügyvédnek, és a felperesnek, valójában az ........-nek is megküldte. Az ........-nél ......., ........ jártak el, őket kérte, hogy adják postára a meghívókat, azt kérte, még aznap elmenjen. Készült is erről egy feljegyzés, hogy otthagyta az iratokat. A borítékokat az ......... zárta le. Telefonon arról is beszélt ......., az ......... lesz a végelszámoló. A fióktelep is egyfajta telephely, neki úgy tűnt, ide is összehívhatja a taggyűlést, egyébként sem volt más lehetőség. A június 28-i e-mailt azért küldte meg, mert az nem szerepelt a 27-i meghívóban a napirendi pontok között. A többiek a meghívót megkapták, a felperes is meg kellett, hogy kapja. Ezt követően az alperesi jogi képviselő csatolta a tanú által hivatkozott
- június 27-én felvett, ........ és ........ által aláírt jegyzőkönyvet. E szerint ....... ügyvezető a mai napon ....... részére átadta a társaság taggyűlési meghívó tervezetét egyeztetési szándékkal. Tekintettel arra, hogy a javasolt időponttal, helyszínnel és napirendi pontokkal ....... egyetértett, az ügyvezető által aláírt meghívókat átvette azzal, hogy azokat a kisebbségi tulajdonos, valamint a ......., továbbá az ügyvezető által megjelölt ............ ügyvéd részére postai úton megküldi. Ezt követően ........ a taggyűlési meghívókat borítékolta, majd átadta .......nak, aki még a nap folyamán tekintettel a határidőkre - azokat postára adja. Mellékelte továbbá a ............ ügyvédnek és a ..........-nek feladást igazoló tértivevényeket is. ....... úgy nyilatkozott, ....... nem tudta tovább vinni a céget, végelszámolást javasoltak. Azt is, hívja össze a taggyűlést, ami erről dönt. ....... elhozta meghívó tervezetét, megbeszélték, ez így rendben van. Egy kolléganő borítékolta, látta, amikor több borítékba egy-egy meghívót tett, lezárta, valamilyen tájékoztatót is tett még a borítékba, amit ....... kért, hogy azt is küldjük meg. A postára maga vitte el, és adta fel. A jegyzőkönyv azért készült, mert ....... ezt kérte. Ha a jegyzőkönyvön
- június 27-i dátum szerepel, akkor aznap történt. Úgy emlékezett, később vették fel a jegyzőkönyvet, de azért gondolja így, mert ....... talán utólag is kért egy ilyen jegyzőkönyvet, azt azonban már feleslegesnek tartotta. Nem szokványos, hogy ilyen jegyzőkönyvet felvesznek a felszámolók, ez valóban így van. Az elsőfokú bíróság
- szeptember 4-én kelt 2.G.40.310/2012/
- számú ítéletével az
- sorszámú változásbejegyző végzést hatályon kívül helyezte, megkereste a Budapest Környéki Törvényszék Cégbíróságát az adatok törlése iránt, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest 80.450 forint perköltség megfizetésére. dr. Szkalka Tamás ügyvéd ügygondoki díját 35.000 forint + áfa összegben állapította meg, s megkereste a Budapest Környéki Törvényszék Gazdasági Hivatalát a bevételezett 45.000 forint ügygondnok részére kiutalása, míg a fennmaradó 550 forint letevőnek visszautalása iránt. Az ítélet indokolásában tényként állapította meg, az alperes
- július 6-i taggyűlésre szóló meghívóját ....... írta, a borítékot és a tértivevényt megcímezte, majd az ........-hez fordult, a meghívókat ........ a
- május 29-i jegyzőkönyvvel borítékba tette, azokat ....... adta postára. Az ........-nél
- június 27-én felvettek egy jegyzőkönyvet az alperes taggyűlési meghívójának megküldéséről. Az alperes
- június 27-én 23.42 órakor postára adott egy küldeményt a felperes részére, amit a felperes
- június 29-én átvett. A felperes
- június 29-én felvett egy postabontási jegyzőkönyvet, amely szerint az alperestől érkezett levél tartalma egy jegyzőkönyv a
- május 29-i taggyűlésről. Az alperes
- július 6-án 10.00 órakor a ........ szám alatt taggyűlést tartott. A taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelem vonatkozásában a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként arra a következtetésre jutott, az alperes korábbi ügyvezetője, ....... a felperest a taggyűlésre meghívta, a meghívót az ......... közreműködésével postára adta
- június 27-én a társasági szerződés 12.
- pontja szerinti három napos határidő betartásával. A tag részére tehát a meghívó a társasági szerződésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően lett kiküldve. A Ctv.
- §
(2)bekezdésének rendelkezéséből kitűnően a cég fióktelepe telephelynek minősül, a kommentár szerint is a fióktelep olyan telephely, amely más településen van, mint a székhely. Ebből következően a taggyűlés összehívása a Gt. 144. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint történt. A legalább háromnegyedes szótöbbség hiányára nézve a Gt. 142. §
(2)-
(3)bekezdésére, a Gt. 20. §
(6)bekezdésére utalva kifejtette, a megismételt taggyűlés a szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes volt. A megismételt taggyűlésen akár egyetlen tag, egyetlen szavazattal is eldönthet bármely kérdést, amely a napirenden szerepelt. A 4. és az 5. számú határozatok meghozatalára vonatkozó jogszabályok szerint került sor. Rámutatott, a Gt. 20. §
(5)bekezdés második fordulata szerint a határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít. A 2/2012.(VII.6.) számú határozat ugyanakkor nem értelmezhető olyan határozatként, amely az ügyvezetőt valamely kötelezettség vagy felelősség alól mentesítené, nem nevez meg konkrét döntéseket, nem nevesíti az ügyvezetőt. Ezért a határozat elfogadásánál az ügyvezetőt, mint érintett tagot a határozatképesség megállapításánál nem kellett számításon kívül hagyni. Mindezek alapján a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelmet megalapozatlannak kellett tekinteni. A változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelmet megalapozottnak találta. Az ítélet keresetet elutasító rendelkezésével szemben a felperes fellebbezett jogi képviselő útján. Elsődlegesen az ítélet fellebbezett rendelkezése megváltoztatását, valamennyi taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését, másodsorban az ítélet fellebbezett rendelkezése hatályon kívül helyezését, és ebben a körben az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Előadta, az elsőfokú bíróság a társasági határozatok felülvizsgálata iránti kereseti kérelme tekintetében a vonatkozó jogszabályok téves alkalmazásával és a bizonyítékok nem megfelelő értékelésével helytelen következtetésre jutott, ezért az ítélet jogszabálysértő. Sérelmezte annak megállapítását, ....... a taggyűlésre meghívta. Már a keresetleveléhez csatolta ugyanis azt a postabontási jegyzőkönyvet, amelyet a munkavállalói vettek fel a
- június 29-én az alperestől érkezett postai küldemény felbontásával egyidejűleg, s amely igazolja, a küldemény taggyűlési meghívót nem tartalmazott. Ehhez képest az alperes csak három tárgyalás tartását, három beadvány benyújtását, összesen közel húsz melléklet csatolását követően,
- március 20-án tartott negyedik tárgyaláson, a per megindulásához képest nyolc hónappal később csatolta be azt a „jegyzőkönyvet", amely álláspontja szerint a meghívó postázását igazolja. A késedelem okára magyarázatot nem tudott adni. Így ezen „bizonyíték" értéke erősen kétséges. Az elsőfokú bíróság ítélete azonban semmilyen érdemi indokolást nem tartalmaz arra nézve, e két, egymásnak ellentmondó okirat közül miért az alperes által benyújtottat fogadta el bizonyító erejűnek. A
- október 29-i első tárgyaláson részletesen kikérdezett alperesi végelszámoló által meghatalmazott jogi képviselő ekkor még semmiféle „borítékolási jegyzőkönyvről" nem tett említést, sőt azt állította, az alperes adta fel nem sokkal éjfél előtt a levelet. Később pedig már ezt úgy változtatta meg, a végelszámoló személyesen intézte a postázást, akinek pedig akkor értelemszerűen az alpereshez még semmi köze nem volt. Annak sem adta indokát az elsőfokú bíróság, az általa már a keresetlevélhez csatolt jegyzőkönyvet miért hagyta teljes egészében figyelmen kívül. Tévedett az elsőfokú bíróság akkor is, amikor a taggyűléseket jogszerűen tartotta a fióktelepen. A Ctv. és a Gt. is a székhely - telephely - fióktelep kategóriákat egymástól elválasztva, azokat minden esetben külön nevesítve használja, és nem tartalmaz olyan rendelkezést, miszerint telephelyen a fióktelepet is érteni kell. Következésképpen a Gt.
- §
(1)bekezdése sem teszi lehetővé a taggyűlés fióktelepre történő összehívását, amennyiben ugyanis ez lett volna a jogalkotó szándéka, úgy a törvényhely ezt kifejezetten tartalmazta volna. Amennyiben e két kategória összemosható lenne, úgy a fióktelep önálló cégjegyzékadatként történő feltüntetése is értelmét veszítené. Helytelenül foglalt állást az elsőfokú bíróság a 2/2012.(VII.6.) számú határozattal kapcsolatban is. Attól ugyanis, a határozat nem nevesíti külön az ügyvezetőt, „az elmúlt időszak kereskedelempolitikai és humánpolitikai döntéseit" ő hozta meg. Ezen döntések taggyűlés általi jóváhagyása pedig az ügyvezetőt felelősség alól mentesíti, hiszen a döntéseit a társaság tagjai, mint a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján meghozottként ismerik el, amely körülménynek a Gt. 30. §
(2)bekezdése szempontjából is kiemelt jelentősége van. Az ügyvezető tehát ennélfogva ezen határozat meghozatalakor nem szavazhatott volna. A határozatképességre nézve arra hivatkozott, a keresetben sem vitatta, a megismételt taggyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Pusztán azt jelezte, a
- július 6-i taggyűlési jegyzőkönyv kifejezetten rögzíti, olyan határozatokat is „egyszerű többséggel" fogadtak el, amelyekhez a törvény minősített többséget követel meg. Az elsőfokú bíróság továbbá tévesen alkalmazta a vonatkozó jogszabályokat az ügygondnok kirendelése esetében is. A Pp.
- §-a értelmében ugyanis, ha a cselekvőképtelen félnek vagy a jogi személynek törvényes képviselője, illetőleg az ismeretlen helyen tartózkodó félnek meghatalmazottja nincs, a bíróság a fél részre ügygondnokot rendel. A jelen esetben pedig az alperes törvényes képviselővel rendelkezett. A végelszámoló kijelölő társasági határozat végrehajtását a bíróság jogerősen felfüggesztette, ekképpen a végelszámoló képviselőként nem járhat el. Ebből következően az alperes ügyvezetője tekintendő törvényes képviselőnek, hiszen minden olyan döntés, amely az ő ebbéli minőségében változást hozott, a bíróság döntése értelmében nem volt végrehajtható. Az ügygondnok kirendelése több hónappal hátráltatta a jogvita érdemi elbírálását, eközben pedig az alperes felszámolását a becsatolt iratok alapján első fokon elrendelték. Kitért arra is, a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése tárgyában hozott ítéleti rendelkezéssel ugyan egyetért, de súlyosan téves jogszabály-értelmezésnek tartja az ítélet azon megállapítását, mely szerint azzal, a cégbíróság a változásbejegyzést elrendelte, a felperes törvényességi felügyeleti kérelmét is elbírálta. A változásbejegyző végzés egyrészt a törvényességi felügyeleti kérelem vonatkozásában még utalásszerű rendelkezést sem tartalmaz, másrészről a cégbíróság időközben, közel tizenegy hónappal a kérelem benyújtását követően, önálló első fokú határozattal bírálta el a felügyeleti kérelmet, harmadrészről pedig a cégbíróság végzésének kiterjesztő értelmezése álláspontja szerint nem tartozik a perbíróság hatáskörébe. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el, s azt az alábbiakra tekintettel megalapozottnak találta. A korlátolt felelősségű társaságok működésére, a taggyűlés összehívására nézve a
- március 14-ig hatályban volt, de jelen eljárásban még alkalmazandó gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (Gt.) tartalmazott rendelkezést. A
- §
(1)bekezdése szerint a taggyűlést a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a társaság székhelyére vagy telephelyére kellett összehívni, ettől eltérni csak a tagok egyszerű szótöbbséggel meghozott előzetes hozzájárulásával lehetett. A
(2)bekezdés úgy rendelkezett, a taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és a taggyűlés napja között, ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezett, legalább tizenöt napnak kellett lennie. A 7. §
(1)bekezdése értelmében a Gt-ben előírt jognyilatkozatokat, így a taggyűlési meghívót is bizonyítható módon kellett a címzett tudomására hozni. A 45. §
(1)bekezdése szerint a gazdasági társaság bármely tagja kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, a határozat a Gt. vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik. A 46.§
(3)bekezdése úgy rendelkezik, a jogsértő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi. A Pp. 3. §
(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása, ha törvény eltérően nem rendelkezik, a feleket terheli. A bizonyítás indítványozásának, illetve a bizonyítási indítvány elkésett voltának jogkövetkezményei, valamint a bizonyítás esetleges sikertelensége, törvény eltérő rendelkezése hiányában a bizonyításra kötelezett felet terheli. A bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni. A Pp. 141. §
(2)bekezdése értelmében, ha a tényállás megállapításához szükséges, a bíróság a feleket felhívja nyilatkozataik megtételére és lefolytatja a bizonyítási eljárást. A Pp. 164. §
(1)bekezdése szerint a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A Pp. 206. §
(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. Az adott ügyben a felperes a 2012. július 6-i taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránti keresetében a támadott határozatok jogsértő voltát elsődlegesen a Gt. 144. §
(2)bekezdése megsértésére alapította, állítva, a taggyűlési meghívó részére nem került megküldésre. Az alperes ezen állítással szemben a meghívó elküldésére, postai feladására hivatkozott. Az elsőfokú bíróság a felperest ugyan felhívta a nemleges tényállítása bizonyítására, de a védekezés tükrében a Pp. 164. §
(1)bekezdése helyes alkalmazásával helytállóan tette az alperes kötelezettségévé a meghívó elküldése bizonyítását. A felek az állításaik igazolására okiratokat csatoltak, a felperes a
- június 29-én felvett, míg az alperes a
- június 27-én készült jegyzőkönyvet, továbbá benyújtotta az állítása szerint a meghívó feladását igazoló tértivevényt is. A felek tanúbizonyítási indítványokat is tettek. A felek által nem volt vitatott,
- június 29-én a felperes egy alperestől érkezett,
- június 27-én részére postára adott küldeményt átvett, a vita tárgyát az képezte, a küldemény
- május 29-i taggyűlési jegyzőkönyvön kívül a
- július 2-i taggyűlésre, illetőleg a július 6-i megismételt taggyűlésre a meghívót tartalmazta-e. A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint elviekben a tértivevény alkalmas okirati bizonyítási eszköz lehetne a meghívó feladása igazolására abban az esetben, amennyiben az egyéb perbeli adatok ezzel nem állnának ellentétben, illetőleg nem ébresztenének kétséget a tekintetben, a meghívó ténylegesen feladásra került-e a felperesnek. A Fővárosi Ítélőtábla a perbeli adatok, bizonyítékok összességében történő értékelésével úgy ítélte meg, kétséget kizáró, ítéleti bizonyossággal nem állapítható meg a meghívó
- június 27-i felperesnek feladása, s ezen tény bizonyítatlanságát az alperes köteles viselni. E körben a Fővárosi Ítélőtábla annak tulajdonított jelentőséget, az alperes taggyűlést összehívó ügyvezetője (alperes másik tagja) a taggyűlési meghívó keltezésének napját követő napon felperesnek írt e-mail levelében, annak ellenére, hogy a meghívó a végelszámolásról, a végelszámoló kijelöléséről való döntést is napirendi pontként tartalmazta, az alperes zavartalan működése bank felé garantálásának kötelezettségét említette, s a cég jövőjéről történő minél gyorsabb döntést indítványozta anélkül, az írásban már összehívott taggyűlésről említést tett volna, csupán az elektronikus úton történő döntés lehetőségére utalt bizonyos kérdésekben. Az alperes ugyanazon jogi képviselője, aki későbbiekben ügygondnokként járt el az alperes képviseletében, és kirendelését követően benyújtotta az ........-nél
- június 27-én felvett jegyzőkönyvet, a jegyzőkönyvben foglaltakkal ellentétesen a perben először úgy nyilatkozott, a taggyűlésre a meghívót a felperesnek
- június 27-én ajánlva, tértivevényes módon az alperes ügyvezetője adta postára. Ezen nyilatkozat ellentétes a tanúként meghallgatott ....... tanú nyilatkozatával is, mely szerint a postára maga vitte el a „valamilyen" tájékoztatót és a meghívót tartalmazó borítékot. A tanú először egyébiránt úgy nyilatkozott, később vették fel a jegyzőkönyvet, majd ezen kijelentését azzal magyarázta, ....... utólag is kért egy jegyzőkönyvet. Mindemellett arra is előadást tett, ilyen jegyzőkönyv felvétele a felszámolók körében nem szokványos. Az a körülmény pedig, az alperesi jogi képviselő a
- június 27-én felvett jegyzőkönyvet, azt követően, a felperes a meghívó hiányának igazolására benyújtott
- június 29-i postabontási jegyzőkönyvet már a
- augusztus 31-én előterjesztett keresetéhez csatolta, s azt az alperes
- október 2-án átvette, s az elsőfokú bíróság
- október 29-i tárgyalási jegyzőkönyvbe foglaltan, már tájékoztatta az alperest a taggyűlési meghívó felperes részére történő megküldése tekintetében a bizonyítási kötelezettségéről, csupán a
- március 20-i tárgyaláson nyújtotta be, megkérdőjelezi ezen okirat bizonyításra, alperesi tényállítás alátámasztására alkalmas voltát. Tekintettel arra, az elsőfokú bíróság a perbeli adatok összességében történő értékelésével tévesen állapította meg, hogy a felperes részére a
- július 2-i taggyűlésre, illetőleg a
- július 6-i megismételt taggyűlésre a meghívó
- június 27-én megküldésre került, ebből következően tévesnek kell tekinteni a helytelenül megállapított tényállásból levont azon jogkövetkeztetést, miszerint a taggyűlés összehívására szabályszerűen került sor, s ezáltal a határozatok felülvizsgálata iránti kereset elutasítását is. Tekintve, e körben a felperes fellebbezése megalapozott volt, nem volt szükséges a további jogsértések vizsgálata. A fellebbezésben írtakra tekintettel rámutat továbbá a Fővárosi Ítélőtábla, az elsőfokú bíróság a Pp.
- §-a helyes alkalmazásával rendelt az alperes részére ügygondnokot, mivel ....... az ügyvezetői tisztségéről a
- július 6-i megismételt taggyűlésen lemondott, így ügyvezetői tisztsége megszűnt, a végelszámolót megválasztó határozat végrehajtása pedig felfüggesztésre került, melyből következően a határozathoz a felfüggesztés időpontjától kezdődően joghatás nem fűződhetett. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság helyesen tekintette úgy, a jogi személy alperesnek nincs törvényes képviselője. Az elsőfokú bíróság helytállóan foglalt állást a tekintetben is, az
- sorszámú változásbejegyző végzéssel egyidejűleg a felperes változásbejegyzési kérelemmel párhuzamos törvényességi felügyeleti kérelme is elutasításra került. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (Ctv.)
- §
(2)bekezdése ugyanis kifejezetten úgy rendelkezik, a bejegyzési kérelemnek helyt adó, és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezésnek nincs helye, azonban a
- §-ban meghatározott perindítási jog a kérelmezőt is megilleti. Ellenkező értelmezés mellett a felperesre rendelkezést nem tartalmazó bejegyző végzéssel szembeni perindítás joga a felperest nem illette volna meg. A kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett, taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránti kereseti kérelmet elutasító rendelkezését a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján - a perköltségre is kiterjedően megváltoztatta, és a határozatokat a rendelkező részben foglaltak szerint hatályon kívül helyezte. A felperes a határozatok felülvizsgálata iránti kereseti kérelem vonatkozásában is pernyertes lett, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezését a Pp. 253. §
(2)bekezdés alapján szintén megváltoztatta, és a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az alperest kötelezve a felperes taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránti kereset indításával felmerült 36.000 forint kereseti illetékből és 44.450 forint felperes által előlegezett ügygondnoki díjból álló első fokú perköltség megfizetésére, a felperesnek járó első fokú perköltség összegét 160.900 forintra felemelte. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránti kereset vonatkozásában is pervesztes alperest a felperes 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése, valamint 4/A. §-a alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból és a lerótt 48.000 forint fellebbezési eljárási illetékből álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest,
- május
- . Rózsa Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Oláhné Sárközi Veronika bírósági ügyintéző . Molnár József s.k. bíró