A határozat elvi tartalma: A vasúti szakszervezet a MÁV-ot 2008.I/1-től valamennyi munkavállalója tekintetében 6.9 %-os alapbéremelés végrehajtására kérte kötelezni korábbi együttműködési megállapodás alapján. Ezt a bíróságok elutasították, minthogy a felek között olyan megállapodás jött létre, mely szerint a felek évente tárgyalnak és megállapodnak a béremelés mértékéről, a végrehajtás módjáról, ilyen megállapodás azonban
- évre nem jött létre, így a munkáltató 2008.I/28-án a követeltnél alacsonyabb béremelést hajtott végre. Mfv.II.11.000/2010/4.szám A Kúria ... jogtanácsos által képviselt ... Szolidaritás felperesnek a Pál és Kozma Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Pál Lajos ügyvéd) által képviselt Zrt. alperes ellen béremelés végrehajtása iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 36.M.5254/
- szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Bíróság 59.Mf.634.443/2009/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében a másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria Fővárosi a Bíróság 59.Mf.634.443/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg alperesnek 10.000 (tízezer) forint és 2700 az (kettőezer-hétszáz) forint Áfa felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak – felhívásra illetéket. – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási I n d o k o l á s : felperes szakszervezet keresetében valamennyi munkavállalója tekintetében A az munkáltatót alperes – január
- – 1-től visszamenőleges hatállyal 6,9 %-os mértékű személyi alapbéremelés végrehajtására kérte között december
- kötelezni 30-án a ... aláírt Zrt. és a szakszervezetek együttműködési megállapodás alapján. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 36.M.5254/2008/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A megállapított tényállás szerint a ... Zrt. és a szakszervezetek
- december 30-án együttműködési megállapodást írtak alá
- évekre szólóan a ... Zrt. munkavállalóinak foglalkoztatásáról és bérezéséről (továbbiakban együttműködési megállapodás). Az együttműködési megállapodás bevezetése meghatározza a megállapodás célját, III. pontja rendelkezik a jövedelempolitikáról. A felek a III/
- pontban az alapelvek között meghatározták, hogy „a felek az éves béremelés mértékéről, végrehajtásának módjáról évente tárgyalnak és állapodnak meg”. A felek a III/
- pontban rendelkeztek a bérszint növekedésről az alábbiak szerint: „A v. munkavállalók éves keresetnövelésének kategóriában mediánjai a mértéke felek azonos vagy célul tekintetében tűzik hasonló ki, mértékben valamennyi hogy a v. közelítsék munkaköri összjövedelmek meg a magyar bérpiaci medián összjövedelemszintet. A keresetnövelés mértéke meg kell hogy haladja az O. É. Tanács által ajánlott bruttó átlagbér növelési sáv középértékét. Amennyiben az É. O. Tanács a bruttó átlagbér növelésére egy értéket jelöl meg, akkor a bérnövekedésnek ezt az értéket kell megegyezés hiányában felek éves az meghaladnia. bruttó a Az O. átlagbér bérmegállapodásban É. Tanácsban növekedés állapodnak történő tekintetében a meg a azzal kötelezettséggel, hogy amennyiben az O. É. Tanácsban következő év január 31-ig béremelési a megállapodásban ajánlást fogadnak el mértéknél szereplő a felek, a ... magasabb Zrt. és a megállapodást aláíró szervezetek felülvizsgálatot kezdenek.” A felek az együttműködési megállapodás VI. pontjában a záró rendelkezések között meghatározták, hogy a középtávú megállapodást kollektív megállapodásnak tekintik.
- július 1-jén munkajogi jogutódlás történt, melynek eredményeképpen jelen per alperese lett a munkáltató. A felek
- év végén megkezdték a
- évi bérekről szóló tárgyalásokat. Az alperes a bérmegállapodás tervezetében az alapbérfejlesztés átlagos mértékeként 6,9 %-ot javasolt, a bérmegállapodás azonban a felperes egyet nem értése folytán nem jött létre. A Magyar Közlöny 2007/
- számában jelent meg a
- évi keresetnövelési ajánlásról szóló OÉT megállapodás, mely szerint az O. É. Tanács 2008-ban a bruttó ajánlotta a vállalkozási szférának. keresetek 5-7,5 %-os növelését A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az együttműködési megállapodás az Mt.
- § b) pontja szerint a kollektív szerződést kötő közötti felek kapcsolatrendszert szabályozza, kötelmi azaz jellegű szabályokat tartalmaz. Abban a felek általános alapelveket, a munkáltató és a szakszervezetek (és nem a munkavállalók) egymás közötti jogait és kötelezettségeit, a szerződést kötő felek eljárásának jövőbeli kereteit határozták meg. Olyan rendelkezéseket, melyek alapján egy általános béremelés kikényszeríthető lenne, nem tartalmaz. Mindemellett a munkaügyi bíróság azt is megállapította, miszerint az együttműködési megállapodás hatálya nem terjedt ki a jogutód alperesre. Fővárosi Bíróság 59.Mf.634.443/2009/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét A fellebbezése felperes folytán eljárt helyes indokainál fogva a Pp.
- §
(2)bekezdése és 254. §
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. Ítélete indokolásában megállapodás volt, leginkább amelyet megtölteni. A a rámutatott arra, szándékokat megfogalmazó feleknek felperes kellett keresete nem hogy volna az együttműködési keretmegállapodás megállapodásokkal tartalmazott az éves bérmegállapodás megkötésére vonatkozó alperesi kötelezésre irányuló kérelmet, kizárólag a 6,9 %-os mértékű személyi alapbéremelés végrehajtását kérte. Ebben a körben pedig a felperesi szakszervezet saját személyében nem is lett volna jogosult a per indítására, az egyes munkavállalók fordulhattak volna keresettel a munkaügyi bírósághoz, amennyiben konkrét megállapodás lett volna a béremelés vonatkozásában az érdekképviselet és a munkáltató között. jogerős ítélet ellen a kérelmet, melyben annak hatályon A felperes nyújtott kívül be felülvizsgálati helyezését és keresete szerinti döntés hozatalát kérte. A felperes sérelmezte azt az ítéleti megállapítást, mely szerint az együttműködési megállapodás hatálya nem terjed ki a jogutód munkáltatóra, valamint azt, miszerint a béremelés kikényszerítése érdekében saját személyében nem volt jogosult perindításra. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Helytálló az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében foglalt érvelés, mely szerint a felülvizsgálati kérelem nem felel meg a Pp. 272. §
(2)bekezdésében előírtaknak, mert abban nem került pontosan megjelölésre az a jogszabály, illetve annak rendelkezése, amelyet a jogerős ítélet sért. Az együttműködési megállapodásban foglaltak alapján nem jogsértő az eljárt bíróságok álláspontja. A szerződő felek között ugyanis konkrét olyan megállapodás – amely munkaügyi esetleg perben kikényszeríthető lehetett volna – a tekintetben jött létre, hogy az éves béremelés mértékéről, végrehajtásának módjáról évente tárgyalnak és állapodnak meg. Az irányadó tényállás szerint ugyanakkor 2008 évre bérmegállapodás teljesítését”, személyi illetve alapbér jött nem létre, ezért „bérmegállapodás általános, minden munkavállalóra kiterjedő emelését a középtávú együttműködési megállapodás alapján a felperes megalapozottan nem kérhette. Az éves bértárgyalásokra tartozott az mértékének meghatározása, a csupán alsó rendelkezett, az határról középtávú éves béremelés megállapodás amikor e konkrét tekintetben megszabta, hogy a keresetnövelés mértéke meg kell hogy haladja az T. által ajánlott bruttó átlagbér növelési sáv középértékét, melynek azonban az alperes munkáltató béremelési javaslata megfelelt, és a peres iratok szerint az alperes
- január 28-án kelt határozatával egyoldalú béremelést hajtott végre. Az együttműködési megállapodásnak kollektív megállapodást tekintették. szerződést kötő E a szerződő megállapodás felek közötti felek valóban kollektív jórészt a kapcsolatrendszert szabályozza, de vannak a munkaviszonyból származó jogokat szabályozó elemei is. Ennek hatálya a munkaügyi bíróság álláspontjából eltérően, épp az éves béremelés alsó határára vonatkozó, „munkafeltételként” értelmezendő megállapodás miatt kiterjedt a jogutód alperesre, mert az Mt. 40/A. §-a szerinti munkafeltételek nem azonosíthatók a munkavégzés feltételeivel, a munkafeltételek körébe ugyanis nemcsak a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei, hanem a kollektív szerződésnek munkavállaló a kötelezettségeire – ideértve munkaviszonyból eredő díjazásra vonatkozó a – jogaira és valamennyi rendelkezése beletartozik (EBH 2000.349.). Ettől függetlenül az előbbiekben kifejtettek miatt az eljárt bíróságok által levont jogkövetkeztetés nem volt jogsértő. Ezért a jogerős ítéletet a Kúria a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes alkalmazásával felperest az kötelezte alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdésének felülvizsgálati eljárási költsége, valamint a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján az állam javára felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
- január
- Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Dr. Stark Marianna s.k. előadó bíró, Dr. Földényi Gyuláné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő