Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.451/2013/
- A Fõvárosi Ítélõtábla a dr. Vincze Gyula ügyvéd (....) által képviselt... (...) felperesnek a Kohlmann Ügyvédi Iroda (...) által képviselt.. (....) I. r. és .. (....) II. r., a dr. Hortoványi Andrásügyvéd (....) által képviselt .... (....) III. r. és az .. [...jogi képviselõ: dr. Zsignár Bernadette ügyvéd (....)] által képviselt ... (....) IV. r. alperes ellen szerzõdés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fõvárosi Törvényszék
- november 20-án kelt 17.G.41.633/2010/
- számú ítélete ellen a felperes részérõl benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következõ ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. és II. r. alpereseknek 100.000 (százezer) forint + áfa - 100.000 (százezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 2.500.000 (kettőmillió-ötszázezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás
- április 3-ai időpontban az ... ügyvezetõje ...volt, tagjai ... az ... ügyvezetõje ..., tagjai az .... és ... voltak; az .... ügyvezetõ igazgatója...volt, tagja ...; az ... ügyvezetõi posztját ... töltötte be, tagjai ... és ... voltak. A ... felperes
- decemberében alakult, törvényes képviselője, tagja, .... A társaság összesen 29.056 forint összegû hitelezõi igénnyel hitelezõje ... társaságnak, mely
- március 28-tól áll felszámolás alatt. A felperes a ... határidõn túl bejelentett követelését szerezte meg engedményezéssel. Az ... legnagyobb hitelezõje az .. III. r. alperes 300.773.344 forint nyilvántartásba vett hitelezõi igénnyel. E társaság hitelezõi igénye a ... és a... társaságokkal
- december 28-án kötött engedményezési szerzõdésen alapul. A ... és a ... jelzálogjoggal biztosított, ... szembeni követelése a
- április 3-i jelzálogszerzõdés alapján állt fenn, melyben a ... a perben nem álló ... kötött kölcsönszerzõdésbõl eredõ valamennyi követelése biztosítására - 52.554.672 forint és járulékai erejéig - alapítottak jelzálogjogot az...zálogkötelezett tulajdonát képezõ ... helyrajzi szám alatt felvett ... szám alatti üzletház ingatlanra harmadik zálogjogi ranghelyen. Az ... képviseletében a jelzálogszerzõdést ... ügyvezetõ írta alá.
- április 3-án egy másik jelzálogszerződés is létrejött hasonló tartalommal a ... és az ... IV. r. alperes között, mellyel az ...lízingbevevőnek a ..., mint zálogjogosulttal korábban megkötött operatív lízingszerződésből erdő tartozás biztosítására alapítottak a fenti ingatlanon első ranghelyen jelzálogjogot a ...javára. A jelzálogszerződésben rögzítették, hogy a ... mint lízingbeadó és az ...mint lízingbevevő
- július 27-én és november 29-én operatív lízingszerződéseket kötöttek, melyet a lízingbeadó
- február 10-én azonnali hatállyal felmondott, majd a felmondást visszavonta és új fizetési ütemezés megállapodásra került sor. Ezt a megállapodást is ... írta alá az ... képviseletében.
- április
- napján a ... és a ..., mint alperesi jogelőd, valamint... valamint a perben nem álló ... között közjegyzői okiratba foglalt megállapodások jöttek létre. Ezek egyike szerint a ...mint hitelező ... részére kölcsönt nyújtott az ...között
- július 27-én és
- november 29-én megkötött lízingszerződések alapján lejárt fizetési kötelezettségek teljesítésére. Egyidejűleg a
- április 3-i jelzálogszerződéseket is közjegyzői okiratba foglalták, azokat az ... és az ... képviseletében is ... írta alá. A megállapodások utalnak a
- évben kötött lízingszerződésekre, melyekhez kapcsolódva
- augusztus 16-án ...magánszemélyként készfizető kezességet vállalt a ... lízingbeadóval kötött szerződés alapján, összesen 5 lízingszerződés kapcsán. A
- évben létrejött kölcsönszerződések biztosítékaként ...készfizető kezességvállalása mellett az ... adott ingatlanbiztosítékot a ...szám alatti ingatlan jelzálogjoga biztosításával. A
- évi megállapodások során ... készfizető kezességvállalását az .... által biztosított ingatlan jelzálogjoggal váltották ki. Az ... tulajdonosai
- február 28-tól ..., előbbi többségi, utóbbi jelentős befolyással rendelkezik. Az ...ügyvezetője
- évben ...volt. A felperes az I., II. és III. r. alperesekkel szemben előterjesztett kereseti kérelemében a
- április 3-án kelt, az .. IV. r. alperes, valamint...és a ...közti zálogszerződések, valamint a közjegyzői okiratba foglalt jelzálogszerződések semmissége megállapítását kérte a Ptk. 200.§
(2)bekezdésére hivatkozva jóerkölcsbe ütközés miatt, továbbá az eredeti állapot helyreállítását, az I. és II. r. alperesek javára bejegyzett jelzálogjog, valamint a végrehajtási jog törlését, és a földhivatal megkeresését. IV. r. alperesként az .... is perbe vonta és kérte ezek tűrésére kötelezését. Az I. r. alperes elnevezése ...változott. A ... 2010. december 31-i átalakulása folytán a jogutódja a ..., akit a felperes perbe vont. A keresetét módosította, az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogok törlésére vonatkozó kérelmeit nem tartotta fenn a csődtörvény 38.§
(1)és
(4)bekezdésére figyelemmel, a jelzálogszerződések érvénytelensége megállapítása iránt fenntartotta. A Ptk. 200.§
(2)bekezdése mellett jogszabályba ütközésre is hivatkozott, valamint a Ptk. 201.§-ában írtakra, előadva, a visszterhesség és a szolgáltatás egyenértékűségének elve nem érvényesült, az ... úgy adott biztosítékot, hogy azért ellenértéket nem kapott. Hivatkozott arra is, az ügylettel ... a saját készfizető kezesség vállalása alól szabadult. Eseti döntésre hivatkozott, aláhúzva, ... az ... és az ... képviseletében is eljárt és mint magánszemély készfizető kezes is érdekelt volt, az ... képviseletében eljárva taggyűlési hozzájárulást nem szerzett be. Előadta, a III. r. alperes az I., II. r. alperessel kötött engedményezési szerződések miatt jelzálogjoggal biztosított hitelezői igénnyel rendelkezik, ez a további hitelezői igények - így az ő hitelezői igénye - kielégítését is lehetetlenné teszi, mivel a IV. r. alperes vagyona a többi hitelező igényét nem fogja fedezni. A zálogszerződések érvénytelensége megállapítása esetén azonban a felosztás másként történik. A jelzálogszerződések így a hitelezők érdekét sértik. Az I., II. r. alperes a kereset elutasítását kérték. Utaltak arra, a Ptk. 221.§
(3)bekezdésében írtak nem állnak fenn, az ...és az ... között érdekellentét nem volt, a zálogszerződések nem sértik az általánosan elfogadott erkölcsi normákat, az elérni kívánt cél sem. Esetleg a felperes gazdasági érdekei sérülnek. A visszterhesség nem feltétel, a Ptk. 251.§
(1)bekezdése lehetővé teszi, hogy a személyes és dologi kötelezett elváljon egymástól. A szolgáltatás-ellenszolgáltatás esetleges értékaránytalansága megtámadási ok, arra csak a sérelmet szenvedett fél hivatkozhat az egy éves határidőn belül. A taggyűlési jóváhagyás hiánya a társaság belső ügye. A III. r. alperes a kereset elutasítását kérte. Ugyancsak utalt arra, hogy az ...és az ... valamint az ... is ... és ... érdekeltségi körébe tartozó, úgynevezett kapcsolt vállalkozás volt. A felperes által felhívott jogszabályok így a cégek viszonyában nem érvényesülnek, a szerződések jóerkölcsbe és jogszabályba ütközése sem áll fenn. Egyébként a felperesnek nincs olyan jogi érdeke, mely a szerződések megtámadását indokolná. Ebben a körben eseti döntésre hivatkozott. Minimális felperesi hitelezői igény ilyen jogi érdekeltséget nem alapoz meg. A IV. r. alperes ugyancsak a kereset elutasítását kérte a felperes perindítási jogosultságát is vitatva, illetve utalt a Cstv. 40.§
(1)bekezdésében biztosított, hitelezők részére fennálló lehetőségre, melynek határideje azonban lejárt. Ugyancsak eseti döntésekre hivatkozva a felperesi kereset érdemben történő elutasítását is kérte, hivatkozva a jelzálogjog alapítására vonatkozó rendelkezésekre, azzal, a perbeli kötelezettségvállalás jogszerűségét nem érinti, hogy ellenszolgáltatás nyújtása nem történik, ez sem jogszabályba, sem jóerkölcsbe nem ütközik. Az elsőfokú bíróság a 2012. november 20-án kelt 17.G.41.633/2010/46. számú ítéletével a Ptk. 200.§
(2)bekezdése, 234.§
(1)bekezdése és eseti döntések felhívásával a keresetet elutasította, kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I., II. r. alperesnek egyenként 500.000, a III., IV. r. alpereseknek egyenként 635.000 forint perköltséget, továbbá, fizessen meg az államnak 900.000 forint le nem rótt illetéket. A határozat indokolása szerint a felperes, mint engedményes 30.000 forintot sem elérő követeléssel rendelkezik a IV. r. alperes felszámolási eljárásában, a Cstv. 40.§
(1)bekezdése alapján jogosult az ott felsorolt esetekben és időtartamban kötött szerződések megtámadására. A IV. r. alperes
- március 28-i felszámolási kezdő időpontjához viszonyítva
- március 28-ig lehetett volna külön jogszabályi felhatalmazás alapján a hitelezőnek a szerződést megtámadni. A felperes kizárólag hitelezői minősége alapján perelt, a határidő elmulasztása miatt olyan körülményekre, melyek hitelezői jogosultságon alapulnak, nem hivatkozhat. Ugyancsak eseti döntésre hivatkozva utalt arra is, olyan többlettényállás sem volt megállapítható, melyből adódóan a szerződések tartalma, célja, joghatása a társadalom erkölcsi ítéletét sértette volna, ilyenekre a felperes nem is hivatkozott. Utalt az elsőfokú bíróság arra is - ugyancsak eseti döntés felhívásával -, hogy a gazdasági társaság tagja e minőségében saját társasága által kötött adásvételi szerződés érvénytelensége megállapítása iránt kereshetőségi joggal nem rendelkezik.
- március 12-éig az ...tagja volt az ...mely kft.-nek többségi és jelentős befolyással rendelkező tulajdonosa ...és ..., s ... a felperesi társaságnak is tulajdonosa, aki minimális hitelezői követelés engedményezés útján való megszerzésével kívánt perindítási jogosultsághoz jutni, ilyen jogosultsága azonban nincsen. A kereset érdemben is alaptalan, a jelzálogszerződés érvényességét nem érinti, hogy a zálogkötelezettség elvállalására milyen megfontolásból került sor és azért ellenszolgáltatást nyújtottak-e. ... szerepe sem jóerkölcsbe ütköző. Az elsőfokú bíróság ebben a körben utalt a III. r. alperes előadására is, arra, hogy az ... ingatlannal kapcsolatban
- évben bírósági végrehajtás indult, ezen indok miatt egy másik ingatlan fedezetet vontak be az ügyletbe. Egyébként az ...nyújtott dologi fedezetet, nem maga az adós társaság. Így a kereset érdemben is alaptalan. A Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperesek perköltségei megfizetésére, a további bizonyítást a felperes kereshetőségi joga hiányában mellőzte. A 32/
- (VIII.22.) IM rendeletre hivatkozva döntött a jogi képviselet tekintetében felmerült költség összegérõl, valamint a 6/
- (VI.26.) IM rendelet 13.§-a felhívása mellett kötelezte a felperest az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 900.000 forint illeték megfizetésére. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását, másodlagosan az első fokú ítélet keresete szerinti megváltoztatását kérte. Előadta, megfelelő jogi érdeke volt a szerződések semmissége megállapítására, nemcsak, mint hitelezőnek, hanem mint potenciális üzletrészszerzőnek is. Ellenérdekű a felszámolásban a jelzálogjog jogosultjával, aki B kategóriás hitelező, így a kielégítés forrása tekintetében a perbeli legitimáció megalapozott. A felperesi társaság a felszámolás keretében tulajdonjogot kívánt szerezni az ..., e tárgyban egyezséget kívánt kötni, ezt azonban az elsõ fokú ítélet kizárja. A Cstv. anyagi jogi szabályokat nem tartalmaz, a támadott szerzõdés jóerkölcsbe ütközik, a jelzálogjogszerzõdést az ... nem saját hitele biztosítékaként adta, hanem az ... által igényelt hitel biztosítékaként, ellenértéket nem kapott, ... pedig mentesült a készfizetõ kezesség alól. Négyoldalú szerzõdés jött létre, a felek tudtak egymás cselekedeteirõl, a pénzintézet szerepe sem lehet kisebb, mint az eseményeket irányító ..... Az ...t, épp úgy mint az ...... képviselte. Ebben a körben megismételte a Ptk. 221.§
(3)bekezdésére vonatkozó előadását, eseti döntésekre hivatkozva utalt arra, az ... hátrányba került ... képviselete mellett, az eljárásról a pénzintézet is tudott. Az ...az .... közti megállapodás azonban .... személye miatt is semmis, a taggyűlést sem tájékoztatta, felhatalmazását nem kérte. Utalt az álképviseletre, a létre nem jött szerződés vonatkozásában a jogi érdek vizsgálatának szükségtelenségére. Az elsőfokú bíróság a pénzintézeti szabályzatok beszerzésére, az okirati tanúk és ... meghallgatására vonatkozó bizonyítást mellőzte, de ennek okát nem adta. A III. r. alperes a fellebbezési ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. Utalt arra, a felperes megismételte a korábban már cáfolt érveit, a felperesnek az egyezségkötésre vonatkozó előadása tekintetében hivatkozott a Cstv. 44.§-ára, arra, kereshetőségi jog kérdésében a felperes érvelése nem helytálló. A felperesi előadás ellentmondásos, az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá, hogy a jelzálogjog alapítása érvényességének nem alapfeltétele a visszterhesség, e szerződéstípusnál a zálogkötelezett ellenérdekű fele nem az adós, hanem a zálogjogosult hitelező, illetve annak képviselője, tehát a személyazonosságra vonatkozó érvelés nem felel meg a szerződés létrejöttekor fennálló tényeknek. A felperes által hivatkozott eseti döntések nem is hasonlóak tényállásilag a perbelihez, alaptalan az álképviseletre vonatkozó felperesi fejtegetés is. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló módosított 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 40.§
(1)bekezdése értelmében a tudomásszerzéstõl számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendelõ végzés közzétételének idõpontjától számított egy éves jogvesztõ határidõn belül a hitelezõ - vagy az adós nevében a felszámoló - a bíróság [6.§
(1)bekezdés] elõtt keresettel megtámadhatja az adósnak
- a)a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történõ beérkezése napját megelõzõ öt éven belül és azt követõen megkötött, az adós vagyonának csökkenését eredményezõ szerzõdését vagy más jognyilatkozatát, ha az adós szándéka a hitelezõ vagy a hitelezõk kijátszására irányult, és a másik fél errõl a szándékról tudott vagy tudnia kellett,
- b)a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történõ beérkezése napját megelõzõ két éven belül és azt követõen megkötött szerzõdését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történõ ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelõ ingyenes kötelezettségvállalás vagy a harmadik személy javára feltûnõen aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet,
- c)a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történõ beérkezése napját megelõzõ kilencven napon belül és azt követõen kötött szerzõdését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya egy hitelezõ elõnyben részesítése, különösen egy fennálló szerzõdésnek a hitelezõ javára történõ módosítása vagy biztosítékkal nem rendelkezõ hitelezõ számára biztosíték nyújtása;
(1a)A jogügyletek eredményes megtámadása esetén a Ptk. érvénytelen szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A csődtörvény fent idézett rendelkezései alapján az elsőfokú bíróság helytállóan utalt arra, a felperes a IV. r. alperes felszámolási eljárásában engedményesként hitelező, azonban a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától,
- március
- napjától kezdődő egy éves határidőn belül a szerződések megtámadásával nem élt, így a jogvesztő határidő folytán a perindítás elkésettnek tekintendő. Az elsőfokú bíróság helytállóan utalt arra is - a BDT2005.1220 számú döntés felhívása mellett -, hogy a felperes, mint gazdasági társaság tagja e minőségében a saját társasága által megkötött szerződés érvénytelensége iránt kereshetőségi joggal nem rendelkezik. Nem helytálló a felperesnek a Ptk. 200.§
(2)bekezdésére, a jogszabályba, illetve nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközésre történő hivatkozása. Az előzményi tényállásban leírt tulajdonosi viszonyok összefüggései jogellenességet nem jelentenek. A szerzõdéskötésnél az .... és a IV. r. alperes képviseletében is ... járt el, azonban a vállalkozások kapcsolódása sem jogszabályba ütközést, sem jóerkölcsbe ütközést nem jelent, az érdekellentét a cégek között nem állt fenn. Helytállóan utalt ebben a körben az elsõfokú bíróság a Ptk. 234.§
(1)bekezdése, illetve a 200.§
(1)bekezdése összefüggésére, az általa felhívott számos eseti döntés által alátámasztva a felperesnek közvetlen jogi érdekeltsége nincs az érvénytelenség megállapítására, „a potenciális jogosultságának jogszabályi alapja nincs. üzletrészt szerzõ" perlési Végezetül helytállóan utalt az elsőfokú bíróság arra is, a Ptk. 251.§-a, illetve az általa hivatkozott elvi határozat értelmében a zálogszerződés nem feltételez visszterhességet, a jelzálogszerződés érvényessége nem függ attól, az ellenszolgáltatás fejében vagy ingyenesen történt, illetve milyen megfontolásból. Mindezekre tekintettel a Fõvárosi Ítélõtábla az elsõfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése és 239.§-a alapján köteles az I., II. r. alperes javára a másodfokú perköltség megfizetésére, melyet a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)és
(6)bekezdése figyelembevételével a Fővárosi Ítélőtábla mérlegeléssel állapított meg. A III., IV. r. alperesnek a másodfokú eljárásban számításba vehetõ költsége nem merült fel, így e tárgyban a Fõvárosi Ítélõtáblának rendelkeznie nem kellett. A fellebbezés eredménytelensége folytán a felperes köteles az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46.§
(1)bekezdése alapján az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 2.500.000 forint fellebbezési illeték megfizetésére. Budapest,
- április
- . Molnár József s. k. tanácselnök előadó bíró Dr. Rutkai Éva s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana írnok . Békefiné dr. Mózsik Tímea s. k. bíró