A határozat elvi tartalma: Mezőgazdasági haszonbérleti szerződés írásba foglalásának elmulasztása a szerződés semmisségét vonja maga után. Pfv.I.20.862/2013/
- szám A Kúria a Gudicsné dr. Bukli Anna ügyvéd által képviselt felperesnek az I. rendű, valamint az általa képviselt II. rendű alperes ellen birtokháborítás megszüntetése iránt a Szekszárdi Városi Bíróság előtt 27.P.20.302/
- szám alatt folyamatban volt és a Szekszárdi Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Pf.20.006/2013/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Szekszárdi Törvényszék 3.Pf.20.006/2013/
- számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 20.000 (Húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A perbeli szántó megjelölésű, összesen 13 ha 4637 m² területű ingatlan 18365/32165 hányadban a II. rendű alperes tulajdona volt. A
- február 1-jén kelt mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződés szerint a II. rendű alperes mint bérbeadó a perbeli ingatlanból az őt illető 11 ha 8139 m² területű, összesen 231.11 AK értékű területrészét
- február
- napjától
- december
- napjáig terjedő időre aranykoronánként 15 kg búza árának megfelelő haszonbérleti díj ellenében a felperesnek bérbe adta. A
- február
- napján kelt mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződés szerint a II. rendű alperes 11.000 m² 26,28 AK értékű termőföldet adott bérletbe a felperesnek
- február
- napjától
- december
- napjáig terjedő időszakra aranykoronánként 15 kg búza árának megfelelő haszonbérleti díj fejében. A
- január 20-án kelt mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződés módosítása elnevezésű okirat tartalma szerint a felperes és a II. rendű alperes a közöttük
- február
- napján megkötött mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződést akként módosították, hogy a perbeli ingatlanból összesen 7 ha 9054 m² területű, 186,71 AK értékű ingatlanrészt vett bérbe a felperes. A földhaszonbérleti díj elszámolása elnevezésű okirat szerint a felperes a II. rendű alperesnek
- január
- napján 392.090 forintot,
- december
- napján 243.657 forintot,
- december
- napján 360.164 forintot,
- december
- napján 325.810 forintot,
- december
- napján 289.960 forintot,
- december
- napján 318.275 forintot fizetett meg. A
- december 28-án kelt tartási szerződés szerint a II. rendű alperes mint eltartott a perbeli ingatlan 7 ha 6973 m² területű részét az I. rendű alperesnek mint eltartónak adta a megállapodás
- pontjában részletezett szolgáltatások fejében, a haszonélvezeti jogával terhelten. A földhivatal a 18365/32165 tulajdoni hányad kapcsán az I. rendű alperes javára a tulajdonjogot bejegyezte. Az I. rendű alperes a perbeli terület 50%-át meghaladó részén karókat helyezett el mezőgazdasági hasznosítás céljából és emiatt a felperes a földhaszonbérleti szerződésben foglaltak szerint az ingatlant nem tudja használni. A felperes emiatt birtokvédelmi kérelmet terjesztett elő az I. rendű alperessel szemben. A község jegyzője 524-4/2012.ált. számú határozatával a kérelmet elutasította. A határozat indokolása szerint az I. rendű alperes a haszonbérleti szerződés érvényességét vitatta; hivatkozása szerint a megállapodást nem a II. rendű alperes írta alá. A felperes keresetében a jegyző határozatának a megváltoztatását, az eredeti állapot helyreállítását és az I. rendű alperes birtokháborító magatartástól történő eltiltását kérte. Az I. rendű alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az I. és II. rendű alperes egyúttal viszontkeresetet terjesztett elő a felperessel szemben annak megállapítása iránt, hogy a
- január 20-án kelt szerződésmódosítás érvénytelen, mert az okiratot nem a II. rendű alperes írta alá. A felperes kérte a viszontkereset elutasítását. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és megállapította, hogy a
- január 20-án kelt „mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződés módosítása" elnevezésű megállapodás érvénytelen. Az elsőfokú bíróság az eljárás során igazságügyi írásszakértőt rendelt ki, és a szakértő által készített szakvélemény alapján tényként állapította meg, hogy a perbeli megállapodáson az aláírás nem a II. rendű alperestől származik. Emiatt a birtokvédelmi keresetet alaptalannak, a viszontkeresetet pedig megalapozottnak ítélte. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Hangsúlyozta, hogy a lefolytatott szakértői bizonyítás eredményeképpen kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a
- január
- napján kelt szerződésmódosítás és az alapjául szolgáló
- február
- napján kelt mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződés érvénytelen. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásához a szerződés írásba foglalása szükséges, ezért annak hiánya a szerződés semmisségét eredményezi. Hivatkozott arra is, hogy a kifejtettek miatt az ügy elbírálása szempontjából nem volt annak jelentősége, hogy a II. rendű alperes saját maga vagy meghatalmazottja útján a haszonbérleti díjat felvette. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelemmel egyező határozat meghozatalát. Arra hivatkozott, hogy a perbeli esetben a szerződés létrejöttéhez elegendő volt a felek egybehangzó akarata. Mivel a felek a szerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tettek, azaz a részükről teljesítésre is sor került, ezért a megállapodások érvényessé váltak. Érvelése szerint a felek közötti megállapodás - annak írásba foglalása hiányában is - megfelel a dologbérlet külön alakiságot nem igénylő érvényességi kellékeinek, amely alapján ő szintén jogosult a perbeli ingatlan használatára. Hivatkozott arra is, hogy a szerződés semmisségére az elévülési időn túl az alperesek már nem hivatkozhatnak, továbbá, hogy a II. rendű alperes haszonélvezeti joga miatt az I. rendű alperes az ingatlannal nem rendelkezhet. Ismételten utalt rá, hogy az I. rendű alperesnek nincs joga a perbeli ingatlan birtoklására, mivel arra az alperesek között megkötött eltartási szerződésben a II. rendű alperes javára haszonélvezeti jogot alapítottak. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság mellőzte a II. rendű alperes személyes meghallgatását. Az I. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Mezőgazdasági földterület haszonbérbeadásához írásbeli szerződés szükséges [Ptk. 452.§
(3)bekezdés]. A Ptk. 217.§
(1)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy ha a jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szab (írásba foglalási kötelezettség), akkor a kötelező alakiság megsértésével kötött szerződés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - semmis. Ezek a rendelkezések vonatkoznak a szerződés módosítására is. A felek részéről történt teljesítés csak akkor hat ki a szerződés érvényességére, ha maguk a felek kötötték ki a szerződés írásba foglalását. A lefolytatott szakértői bizonyítás eredményeként az adott ügyben tényként volt megállapítható, hogy a jogvita tárgyát képező szerződésmódosítást és magát az eredetileg megkötött szerződést a II. rendű alperes nem írta alá. Ezért megalapozottan döntött a másodfokú bíróság, amikor az elsőfokú bíróság ítéletét - annak jogi indokaira tekintettel - helybenhagyta. A felperes tévesen hivatkozott arra, hogy a felek között a Ptk. 234.§
(2)bekezdésére figyelemmel érvényes dologbérleti szerződés jött létre. A Ptk. a 452.§
(1)bekezdésében kifejezetten nevesíti a mezőgazdasági haszonbérleti szerződést, amiből az is következik, hogy mezőgazdasági földterületre csak az arra rendelt formában létesíthető használati jogviszony. Szintén megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy az I. rendű alperes nem jogosult a perbeli földterület birtoklására. A Ptk. 157.§
(2)bekezdése kimondja, hogy a haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének a jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. Az adott ügyben nem merült fel adat arra nézve, hogy a II. rendű alperes a haszonélvezeti jogával élni kívánt, ezért a felperes mint kívülálló személy nem kifogásolhatja ha a tulajdonos - a fentiekre figyelemmel - tulajdonosi jogait gyakorolja. Hozzáfűzi a Kúria, hogy alaptalan a felperesnek az igényérvényesítés elévülésével kapcsolatos álláspontja is. A felek a szerződés semmisségére határidő nélkül hivatkozhatnak [Ptk. 234.§
(1)bekezdés]. Az igény érvényesítésére az elévülési határidő csak akkor szab korlátot, ha a fél a szerződés alapján történt teljesítéssel összefüggésben kívánja az érvénytelenség valamelyik másodlagos jogkövetkezményét (eredeti állapot helyreállítása, a szerződés hatályossá nyilvánítása stb.) érvényesíteni [1/2010. (VI.28.) PK vélemény]. A jelen esetben azonban erről nem volt szó. Mindezekből következően az ügy érdemi elbírálása szempontjából nem volt jelentősége annak, hogy az ügyben eljáró bíróságok a II. rendű alperes személyes meghallgatásától eltekintettek, mert az általa esetlegesen előadottak sem változtattak volna annak a tényén, hogy részéről a szerződés aláírására nem került sor. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a Pp. 274.§
(2)bekezdése szerint tárgyaláson meghozott határozatával a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján a nem jogszabálysértő jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati kérelem nem vezetett eredményre, ezért a Kúria a felperest kötelezte a Pp. 270.§
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése szerint az I. rendű alperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére, amely a jogi képviselője ÁFA-t is magában foglaló - munkadíjából áll. Budapest,
- február
- Dr. Orosz Árpád a tanács elnöke s.k., Dr. Kiss Gábor előadó bíró s.k., Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes bíró s.k. Sipos a kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző