A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.409/2010/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a ...Ligája (ügyintéző: ... jogtanácsos) által képviselt ... Szövetsége kérelmezőnek a P. Cs. választási bizottsági elnök által képviselt ... Zrt. ...Választási Bizottsága I. rendű, a ...Szakszervezete II. rendű, a... Érdekvédelem III. rendű, a ...Szakszervezete IV. rendű, a ... Szakszervezete V. rendű és a ...Szakszervezet VI. rendű kérelmezettek ellen üzemi tanácsi választással kapcsolatos szabályok megsértése miatt a Pécsi Munkaügyi Bíróságnál 2.Mpk.50.142/
- szám alatt megindított és másodfokon a Baranya Megyei Bíróság 1.Mpkf.51.470/2009/
- számú végzésével jogerősen befejezett nem peres eljárásban az említett másodfokú határozat ellen a kérelmező által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő v é g z é s t : A Legfelsőbb Bíróság a Baranya Megyei Bíróság 1.Mpkf.51.470/2009/
- számú végzését hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s A kérelmező a
- júniusban megtartott üzemi tanács választással kapcsolatban felmerült vitában hozott döntés ellen kérelmet terjesztett elő, melyben az I. rendű kérelmezett által hozott határozat megsemmisítését és annak megállapítását kérte, hogy az I. rendű kérelmezett által elektronikus úton megküldött üzemi tanács választás eredményét tartalmazó jegyzőkönyv nem felel meg az Mt.
- és
- §-aiban előírtaknak. A Pécsi Munkaügyi Bíróság 2.Mpk.50.142/2009/
- számú végzésével a kérelmező kérelmét elutasította. A megállapított tényállás szerint a ... Zrt. ...magyarországi és a központi területén
- június 11-
- között üzemi tanács választásra került sor. Az I. rendű kérelmezett Választási Bizottsága az üzemi tanács választás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet
- június 19-én elektronikus úton megküldte a kérelmező részére. Papíralapon a Választási Bizottság tagjainak aláírásával ellátott jegyzőkönyvet nem küldött. A kérelmező még ezen a napon - szintén elektronikus úton - az I. rendű kérelmezett felé a jegyzőkönyv megérkezését visszaigazolta, majd
- június 27-én tértivevényes küldeményként postára adott levelében egyeztetést kezdeményezett. Az I. rendű kérelmezett határozatával az egyeztetés iránti kérelmet annak elkésettsége miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint az a körülmény, miszerint a kérelmező a választás eredményéről nem „hiteles" jegyzőkönyvet kapott, az egyeztetés kezdeményezésére nyitva álló, az Mt.
- §-ában előírt öt napos határidő elmulasztása alól a kérelmezőt nem mentesítette. A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Baranya Megyei Bíróság 1.Mpkf.51.470/2009/
- számú végzésével a munkaügyi bíróság végzését helybenhagyta. A másodfokú bíróság végzésének indokolása szerint helytállóan jutott a munkaügyi bíróság arra a következtetésre, miszerint azt, hogy az eredeti választási jegyzőkönyvet a Választási Bizottság tagjai aláírták-e, akkor lehetett volna érdemben vizsgálni, ha a kérelmező határidőben kezdeményezett volna egyeztetést. A kérelmezőnek egyébként
- június 27-ig, az egyeztetés kezdeményezéséig sem állt rendelkezésre egyéb olyan adat, tény vagy okirat, amelyről
- június 19-én még nem volt tudomása. A jogerős végzés ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését, és „az üzemi tanácsi választás eredménye megsemmisítését és a Választási Bizottságot új üzemi tanács választás kiírására és lebonyolítására, a többi szakszervezetet pedig ennek tűrésére" kérte kötelezni. A kérelmező arra hivatkozott, hogy az Mt.
- §
(2)bekezdésében előírtak sérültek, mert e rendelkezés szerint a választási jegyzőkönyvet a Választási Bizottság tagjainak alá kell írnia, és a munkáltatónál szokásos módon közzé kell tenni. Minthogy a ...-nál kialakult gyakorlat a jegyzőkönyvek postai úton történő megküldése volt, joggal bízhatott abban, hogy az aláírt, hitelesnek tekinthető jegyzőkönyv kézhezvétele után dönthetnek az egyeztetés kezdeményezéséről. A jegyzőkönyvek megküldése a Választási Bizottság Mt. 3. §
(1)bekezdése szerinti együttműködési kötelezettségéből is következik. Ezért a kérelmező álláspontja szerint határidőt nem mulasztott, mert a részére megküldött, aláírás nélküli jegyzőkönyvben semmi nem tanúsította a benne foglaltak valóságát, így az nem minősülhetett olyan iratnak, amely az egyeztetés kezdeményezésére előírt határidőt megindította. Az I. rendű kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte. Hangsúlyozta, hogy a kérelmező új üzemi tanács választás kiírását és lebonyolítására való kötelezést a kérelmében nem kért, és ilyen kérelem előterjesztésére a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényes lehetőség. Megjegyezte, hogy időközben, 2010. júniusában az újabb üzemi tanács választás is megtörtént. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az Mt.
- §-a szerint, ha a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban vita merül fel, öt napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. Az egyeztetés kezdeményezésére a munkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és a Választási Bizottság jogosult. Az egyeztetés során a Választási Bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek öt napon belül közösen határoznak. A határozat ellen, illetve az egyeztetés eredménytelensége esetén e § szerint az egyeztetés kezdeményezésére jogosultak öt napon belül bírósághoz fordulhatnak. A bíróság tizenöt napon belül, nem peres eljárásban határoz. A kérelmező a sérelmét az egyeztetés kezdeményezésekor és kérelmében sem a választás lebonyolításával vagy eredményével, a választási jegyzőkönyv tartalmával, annak érvényességével összefüggésben jelölte meg, hanem a részére megküldött jegyzőkönyv hiteles formáját vitatta, illetve a papíralapú jegyzőkönyvnek a gyakorlat szerint postai úton történő megküldését hiányolta. E körben pedig - ahogy azt az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül helyesen megállapították - az egyeztetés kezdeményezésére nyitva álló öt napos törvényi határidő az elektronikus úton megküldött jegyzőkönyv átvételével,
- június 19-én elkezdődött. Ehhez képest pedig a
- június 27-én kezdeményezett egyeztetés elkésett. A kérelmező az Mt.
- és
- §-aiban előírtak megsértését olyan elektronikus irat alapján kérte, melyről
- június 19-én tudomása volt. Helyesen mutatott rá ezért a jogerős végzés, hogy az egyeztetés kezdeményezéséig további, még nem ismert új adat, tény vagy okirat nem állt a kérelmező rendelkezésére. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést jogszabálysértés hiányában - a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A kérelmezetteknek a felülvizsgálati eljárásban bizonyított költsége nem merült fel, ezért ebben a kérdésben határozni nem kellett, míg a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- február
- Dr. Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke, Dr. Stark Marianna s.k. előadó bíró, Dr. Földényi Gyuláné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő