Pf.20261/2013/6 – Győri Ítélőtábla

A Győri Ítélőtábla Pf.V.20.261/2013/6.szám A Győri Ítélőtábla a Noll Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek dr.Rézmovits Péter ügyvéd által képviselt I.r. alperes és a dr.Kopácsi Ügyvédi Iroda által képviselt II.r. alperes ellen jognyilatkozat pótlása és jelzálogjog törlése iránt indított perében a Győri Törvényszék

1. július hó
2. napján kelt P.20.409/2012/
3. szám alatti részítélete ellen a felperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő részítéletet: Az ítélőtábla az helybenhagyja. elsőfokú bíróság részítéletének megfellebbezett rendelkezéseit Köteles a felperes 15 napon belül megfizetni az I.r. alperes részére 750.000 (hétszázötvenezer) forint másodfokú perköltséget. Köteles a felperes az állam részére az illetékügyben eljáró adóhatóság felhívására és számlájára megfizetni 2.500.000 (kettőmillió-ötszázezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a per tárgyához közvetlenül kapcsolódóan három kölcsönszerződés jött létre:
5. július
6. napján kölcsönszerződést kötött az I. r. alperes mint hitelező és a felperes, mint adós 30.036.000 forint kölcsön tárgyában, a visszafizetési határidőt
7. október
8. napjában határozták meg, az ezt követő késedelemre napi 50.060 forint kötbért kötöttek ki (I. számú kölcsönszerződés). Az I. r. alperes és az "A" Kft. - a továbbiakban "A" Kft. - között ugyancsak
9. július
10. napján 50.464.000 forint kölcsön vonatkozásában jött létre kölcsönszerződés, a visszafizetési határidőt a szerződő felek
11. október
12. napjában határozták meg, késedelem esetére napi 84.107 forint kötbért kötöttek ki. (II. számú kölcsönszerződés) A II. számú kölcsönszerződés alapján az "A" Kft.-t terhelő tartozást a felperes átvállalta. Az I. r. alperes mint hitelező és az "A" Kft. mint adós között 2008.október
13. napján újabb kölcsönszerződés jött létre 35.250.000 forint kölcsön tárgyában. A visszafizetési határidőt a felek
14. február
15. napjában határozták meg (III. számú kölcsönszerződés). Miután az adós a kölcsönöket visszafizetni nem tudta, opciós és adásvételi szerződések jöttek létre az "A" Kft. illetve az I. r. alperes tulajdonát képező alábbi ingatlanok tekintetében.
16. február
17. napján adásvételi szerződés jött létre az "A" Kft., mint eladó és az I. r. alperes, mint vevő között a Város 1 ... hrsz. alatt felvett, Város 1 .... szám alatti ingatlan eladót megillető 199/1000 tulajdoni illetősége tekintetében 35.250.000 forint vételár mellett. A szerződés alapján vételár kifizetésére nem került sor, a tulajdonosváltozás bejegyzése végett a földhivatalhoz kérelmet nem nyújtottak be. (Város 1 .... sz. ingatlan I. adásvételi szerződés.) Ugyanezen ingatlan tekintetében a szerződő felek
18. március
19. napján egy újabb szerződést írtak alá, melyben a vételárat 45.160.000 forintban jelölték meg. Az I. r. alperes tulajdonjoga ezen utóbbi szerződés alapján bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba. E szerződés kapcsán vételár kifizetésére nem kerül sor, a szerződésben feltüntetett vételár a III. számú kölcsönszerződés alapján az "A" Kft.-t terhelő tőketartozásba (35.250.000 forint) került beszámításra, míg a fennmaradó 9.910.000 forint az "A" Kft. II. számú kölcsönszerződésből eredő tartozását csökkentette. (Város 1 .... sz. ingatlan II. adásvételi szerződés.) A felperes és az I. r. alperes
20. február
21. (helyesen 2009.02.12.) napján adásvételi szerződést kötött az I. r. alperes tulajdonát képező Város 2 belterület ...hrsz., ....hrsz. és .......hrsz. alatti ingatlanokra vonatkozóan, ebben a sorrendben 30.000.000; 15.000.000, 21.300.000 forint, összesen 66.300.000 forint vételár mellett. A szerződés rögzítette, hogy a vételárat az I. r. alperes a szerződések aláírása előtt átadta a felperesnek. (város 2-i ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződések) A felperes és az I. r. alperes
22. február
23. napján a város 2-i ingatlanok tekintetében az adásvételi szerződést felbontó szerződést kötött, melyben rögzítették, hogy a vételár visszafizetése is megtörtént. (a város 2-i ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződést felbontó szerződések) Az I. r. alperes tulajdonjoga a
24. február hó
25. napján kelt szerződések alapján bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba. Az I. r. alperes az adásvételi szerződéseket felbontó szerződés alapján a felperes tulajdonjogának bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozat kiadását megtagadta. Felperes módosított keresetében az I.r. alperessel szemben kérte, hogy a város 2-i ingatlanok tekintetében a tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba történő visszajegyzése érdekében pótolja a bíróság az ítéletével az I.r. alperes hozzájáruló nyilatkozatát. Kérte továbbá, hogy a bíróság az I-II.r. alperes között a város 2-i ingatlanok tekintetében 2010.április 6.napján létrejött jelzálogszerződés semmisségét állapítsa meg (elsődlegesen amiatt, hogy az lehetetlen szolgáltatásra irányult, másodlagosan amiatt, mert az jó erkölcsbe ütköző), egyúttal kérte a II.r. alperes bejegyzett jelzálogjogának törlését. Az I. r. alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a város 2-i ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződést felbontó szerződések, melyekre a felperes keresetét alapítja színleltség, tévedés, illetve megtévesztés miatt érvénytelenek. A szerződések azért színleltek, mert az abban foglaltakkal szemben ténylegesen vételár visszafizetésre nem került sor, a felek a korábbi kölcsönszerződésekből fennálló tartozás ismételt megnyíltát eredményező szerződést kívántak kötni. A Ptk.210.§./1/ bekezdése szerinti tévedés és a Ptk.210.§./4/ bekezdése szerinti megtévesztés kapcsán arra utalt, hogy a felperes határozottan ígérte, hogy amennyiben az ingatlanok tulajdonjogát visszakapja a kölcsönöket rövid idővel visszafizeti. Másodsorban - amennyiben az érvénytelenség nem állapítható meg - hivatkozott arra, hogy a Ptk.281.§./2/ bekezdés c/pontja alapján jogosult a teljesítést biztosíték hiányában megtagadni, figyelemmel arra, hogy a felperesnek vele szemben kiegyenlítettlen tartozása áll fenn. A jognyilatkozat pótlása esetére előterjesztett módosított viszontkeresetében 80.500.000 forint és 2008.október
26. napjától a teljesítés napjáig járó 134.167 forint késedelmi kötbér megfizetésére kérte kötelezni a felperest az I-II. számú kölcsönszerződések alapján. A felperes a viszontkereset elutasítását kérte. Utalt arra, hogy a viszontkereset előterjesztésének eljárásjogi feltételei sem állnak fenn, az beszámításra nem alkalmas, mivel a felperesi kereset nem pénzben marasztalásra irányul, és hiányzik a kereset, valamint a viszontkereset vonatkozásában a jogviszonyok azonossága, vagy azok egymással összefüggő jellege. A város 2-i ingatlanokra vonatkozó adásvételi és az adásvételt felbontó szerződések és az I. r. alperes által hivatkozott kölcsönszerződések között a szerződő felek azonosságán kívül egyéb összefüggés nincsen. Érdemben arra hivatkozott, hogy mind a város 2-i ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződések megkötésénél, mind azok felbontásánál átadásra került a 66.300.000 forint összegű vételár. Azt követően, hogy az I. r. alperes a vételárat visszakapta nincs lehetősége arra, hogy a bejegyzési engedély megadását további feltételhez kösse. A felperes a szerződés megkötése során nem színlelt semmit, az egyoldalú színlelésnek a szerződés érvényessége szempontjából nincs jelentősége. Az adásvételi szerződések felbontásának oka az volt, hogy a felperes jogelődje pert indított a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon a felperes ellen és a perrel összefüggésben a város 2-i ingatlanok tekintetében perfeljegyzést rendelt el a bíróság. Mind az adásvételi szerződések, mind az azokat felbontó szerződések benyújtásra kerültek a földhivatalhoz, ez is azt igazolja, hogy a felek akaratának megfelelő nyilatkozatok jöttek létre. Az I. r. alperest a város 2-i ingatlanok adásvétele kapcsán saját ügyvédje képviselte, amennyiben bármilyen feltételhez lett volna kötött a szerződések felbontása, ezt az okiratnak kellene tartalmaznia, és azt is, hogy milyen elszámolás volt a felek között. Vitatta, hogy a felperes megtévesztette vona az I. r. alperest. Rámutatott, hogy az I. r. alperes által a Ptk.281.§./2/ bekezdés c/pontjára - mint a teljesítés megtagadását lehetővé tevő okra - történő hivatkozás is alaptalan. A viszontkereset tárgyát képező I-II. számú kölcsönszerződésből eredő tartozás a Város 1 .... sz.alatti ingatlanra másodszor (
27. március
28. napján) megkötött adásvételi szerződéssel rendezésre került. Az ingatlan értéke és tényleges vételára ugyanis - a szerződésben foglaltakkal szemben - 93.000.000 forint volt, s a különbözeti összeg az I. számú kölcsönszerződésből eredő tartozás egészére és a II. számú kölcsönszerződésből eredő tartozás csökkentésére került felhasználásra. Az I. számú kölcsönszerződésből eredő tartozás fennálltára a későbbi, a város 2-i .... és .... hrsz. alatt felvett ingatlanokra kötött vételi jogot alapító szerződések sem utalnak az abban szereplő kölcsönösszeg (15.000.000, illetve 20.000.000 forint) összegszerűségében is eltérő az I. sz. kölcsön összegétől.. Az I. r. alperes a felperesi előadást vitatta. Arra hivatkozott, hogy a .... szám alatti ingatlan vételára a szerződésben írt összegben a III. számú kölcsöntartozás teljesítésére lett elszámolva. Sem a város 2-i adásvételi szerződés megkötésekor, sem a szerződések felbontásakor nem történt pénzmozgás. A két város 2-i ingatlanra vonatkozó opciós szerződésben feltüntetett 15.000.000 illetve 20.000.000 forintos tartozás az I. számú kölcsönszerződésből eredő tartozás rendezésére irányult. Utalt arra, hogy a per alatt (2011.október
29. napján) megállapodás jött létre - egyebek mellett - a felperes és az alperes között, melyben rögzítették, hogy a
30. júliusában megkötött kölcsönszerződésekből 75.000.000 forint tartozása áll fenn a felperesnek, melyet három részletben vállalt is megfizetni. A Város 1 .... hrsz. alatt felvett ingatlant nevezte meg az I-II. számú kölcsönszerződés fedezetként (Város 1 ....) míg a III. számú kölcsöncserződés a Város 1 ....hrsz. alatti ingatlant (Város 1 .....) ami igazolja, hogy a .... szám alatti ingatlan tárgyában
31. március
32. napján létrejött adásvételi szerződés a III. számú kölcsönszerződésből eredő tartozás rendezésére irányult. Ezt erősíti az is, hogy az adásvételi szerződésben szereplő vételár eredetileg a III. számú kölcsönszerződés tőkeösszegében került megjelölésre. A viszontkereset tárgyát képező kölcsönszerződés és a város 2-i ingatlanok adásvételi szerződései közötti összefüggést megalapítja az adásvételi szerződések
33. pontja, a vételi jogot alapító szerződések
34. pontja, a
35. október 28.napján létrejött megállapodás 1.pontja és a 2010.január 26.napján kelt a keresetlevél mellékleteként csatolt ügyvédi felszólító levél. Az előzményi ügyletek kapcsán soha nem került megjelölésre a .... szám alatti ingatlan vonatkozásában 93.000.000 forintos vételár, az "A" Kft. ügyvezetője "B" 2010.február
36. napján egy másik perben még akként nyilatkozott, hogy az ingatlan beköltözhető értéke 80.000.000 forint, a tényleges állapotnak megfelelő lakott értéke pedig ennek fele volt. Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott részítéletében a Város 2 belterület ...., ..... és ..... hrsz.-ú ingatlanokra 2009.február
37. napján kötött ingatlan adásvételi szerződést felbontó szerződések vonatkozásában a tulajdonosváltozáshoz szükséges I.r. alperesi hozzájáruló nyilatkozatot pótolta. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I.r. alperesnek 70.590.000 forintot és ezen összeg után
38. október 3.napjától a kifizetés napjáig napi 134.167 forint összegű késedelmi kötbért. Ezt meghaladóan az I.r. alperes viszontkeresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az I. r. alperesnek 15 napon belül 1.315.000 forint eljárási illetéket és 1.480.000 forint ügyvédi munkadíjból álló perköltséget. Ezt meghaladóan a felperes és az I. r. alperes tekintetében kimondta, hogy maguk viselik az eljárás során felmerült költségeiket. Kötelezte az I. r. alperes, hogy fizessen meg az állam javára 25.000 forint feljegyzett eljárási illetéket. Az I. r. alperes hozzájáruló nyilatkozatát a Ptk.295.§-a alapján pótolta, utalással a Ptk.365.§./1/ bekezdésére és a Ptk.319.§-ában foglaltakra. Rámutatott, hogy a felek a tulajdonjog visszaruházása tárgyában érvényes szerződést kötöttek, így csupán a bejegyzési engedély pótlása volt szükséges, a tulajdonosváltozás bejegyzését az ítélet és a szerződések alapján a felperesnek kell kérnie. Alaptalannak találta az I. r. alperes védekezését az adásvételi szerződés felbontásának érvénytelensége tárgyában. Álláspontja szerint az adásvételi szerződések felbontására irányult a felek akarata. Azt, hogy az I. r. alperes előadásának megfelelően a szándékuk ennél többre irányult (a mögöttes kölcsönszerződések újbóli megnyílására) a szerződés érvényességét nem érinti, e többlet megállapodás tényét a bizonyítási eljárás nem támasztotta alá. Rámutatott, hogy nem eredményezi a szerződés színleltségét az, hogy az adásvételi szerződések felbontása kapcsán a vételár visszafizetése nem történt meg, ez legfeljebb a vételár visszafizetésére irányuló követelésnek lehet alapja. A felek ellentétes előadása azonos végeredményt jelent akár mindkét esetben történt pénzmozgás, akár egyik esetben sem. Az okiratban foglaltakat az I. r. alperes nem tudta megdönteni, ezért megállapította, hogy a vételár kifizetése és visszafizetése is megtörtént. Nem találta bizonyítottnak az I. r. alperes tévedését, illetve azt, hogy megtévesztésre került sor. Önmagában az, hogy a felperes teljesítésében bízott az I. r. alperes és ez nem valósult meg, az nem a szerződéskötéskor fennálló körülményben való tévedés. A teljesítés megtagadására vonatkozó I. r. alperesi érvelést sem osztotta, a vételár visszafizetésének nem akadálya a hozzájáruló nyilatkozat pótlásának, csupán feltétele. Rámutatott, hogy a felperes és az I. r. alperes egymással szembeni követelései nem állnak olyan viszonyban egymással, hogy az I. r. alperesnek a Ptk.281.§./2/ bekezdése szerint elől kellene járnia a teljesítéssel. Emellett mivel a vételár visszafizetése igazoltan megtörtént a felperes teljesítése megvalósult. Az I. r. alperes attól függetlenül köteles a felbontó szerződés teljesítésére, hogy más jogviszonyból eredő egyéb tartozása áll fenn vele szemben a felperesnek. A viszontkereset tekintetében rámutatott, hogy előterjesztésének nem volt eljárásjogi akadálya, a felperesi kereset és az I.r. alperesi követelés közötti összefüggés fennáll. Az "A" Kft.-nek 85.714.000 forint, míg a felperesnek 30.036.000 forint tartozása állt fenn az I.r. alperessel szemben. A felperes a .... szám alatti ingatlan adásvétele tárgyában szerződésben rögzített vételár színleltségére vonatkozó hivatkozását csak külön perben tudta volna érvényesíteni, ilyet nem indított. Rámutatott, hogy a .... szám alatti ingatlan vételára elsődlegesen a III. számú kölcsönszerződés alapján fennálló tartozást csökkentette - az adásvételi szerződés első változata vételárként is a kölcsön összegét tűntette fel - ezt követően a felperes által átvállalt II. számú kölcsönszerződésből eredő tartozásra került elszámolásra. A fentiek után az I és II. számú kölcsönszerződésből fennálló tartozás 70.590.000 forint, melynek megfizetésére - a tartozás átvállalására is tekintettel - a Ptk.523.§-a alapján kötelezte a felperest. Az elsőfokú bíróság 44/II. számú végzésével a jelzálogjogot alapító szerződés semmisségének megállapítása és a II. r. alperes bejegyzett jelzálogjogának törlésére irányuló kereseti követelésrész vonatkozásában a per tárgyalását a jelen másodfokú eljárás tárgyát képező
39. sorszám alatti részítélet jogerőre emelkedéséig felfüggesztette. E végzés a Győri Ítélőtábla Pkf.V.25.828/2013/
40. sorszám alatti végzésével emelkedett jogerőre. Az ítélet ellen annak részben történő megváltoztatása és a viszontkereset elutasítása, valamint az I r. alperes első-és másodfokú perköltségben való marasztalása iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést arra hivatkozással, hogy a viszontkereset nem felelt meg a Pp.147.§./1/ bekezdése szerinti eljárásjogi követelményeknek, az I. r. alperes által érvényesíteni kívánt jog nem a keresettel azonos vagy azzal összefüggő jogviszonyból eredt. Az I. r. alperes fellebbezési ellenkérelmében a részítélet helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a II. számú kölcsön a város 2-i ingatlanokon megvalósuló projekt finanszírozására irányult, értékelendő a felperes azon nyilatkozata is, hogy az adásvételi szerződések felbontása okaként azt jelölte meg, hogy egy másik projektbe kívánt belevágni, melyből a kölcsöntartozását ki tudja fizetni és időben az "A" Kft. tartozását a város 2-i adásvételi szerződések megkötésekor vagy azok felbontásakor vállalta át, azaz az adásvételi szerződésekkel a kölcsöntartozást maga is összekapcsolta. Egyebekben megismételte az adásvétel és a kölcsönök összefüggése kapcsán az elsőfokú eljárás során általa előadottakat. A Győri Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az alábbiakkal egészíti ki: A perbeli ügyleteket megelőzően a város 2-i ..., ...., ..... hrsz.-ú ingatlanok a "C" Kft. tulajdonát képezték, mely ingatlanokon a tulajdonos passzív házak építését célzó beruházást tervezett megvalósítani projekt hitelből.
41. július 3.napján - az I és II. számú perbeli kölcsönszerződéssel azonos napon - a felperes mint hitelező és a "C" Kft. mint adós között kölcsönszerződés, valamint a beruházással érintett város 2-i ingatlanokra vonatkozóan jelzálogjog és vételi jogot alapító szerződés jött létre, melyben a felperes 66.300.000 forint kölcsönt nyújtott a beruházónak. A kölcsön lejárata a perbeli I. és II. számú kölcsönszerződésekkel azonosan
42. október
43. napja volt. A kölcsön visszafizetésre nem került, a felperes élt vételi jogával és tulajdonjoga a város 2-i ingatlanok tekintetében bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba. (Győr-MosonSopron Megyei Bíróság P.20.122/2009/
44. sorszám alatti jogerős ítélete; Győr-MosonSopron Megyei Bíróság P.20.649/2011/1/F/7.)
45. október
46. napján a felperes (mint jogosult) az "A" Kft. mint a Város 1 ... szám alatti ingatlan tulajdonosa, a "D" Kft. (mint zálogkötelezett és vételi jog kötelezett), valamint az I. r. alperes (mint zálogjogosult és vételi jog jogosult) között megállapodás jött létre a per tárgyát képező kölcsönszerződésekből eredő igények elszámolása tekintetében. A megállapodás preambulumában rögzítésre került, hogy a felperes és az I. r. alperes
47. júliusában kölcsönszerződést kötött 75.000.000 forint értékben egymással, mely kölcsön fedezeteként a Város 2 ..., .... és .....hrsz. alatt felvett ingatlanok szolgáltak. Utalt a megállapodás preambuluma arra is, hogy miután a kölcsön nem került visszafizetésre ezen ingatlanokra az érintettek adásvételi szerződést kötöttek, majd azt
48. február
49. napján felbontották. A megállapodás rögzítette, hogy amennyiben a felperes 3 részletben 75.000.000 forintot megfizet az I. r. alperesnek, úgy sem a Város 1 ... utcai ingatlanokkal sem a város 2-i ingatlanokkal kapcsolatosan egymással szemben nincs további igényük. (Győr-Moson- Sopron Megyei Bíróság P.20.409/2012/18/A/1.) A felperes fellebbezése nem alapos. A Győri Törvényszék fellebbezéssel érintett P.20.409/2012/
50. szám alatti részítélete az I. r. alperes tulajdonosváltozáshoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatát pótló és az I. r. alperes viszontkeresetét részben elutasító rendelkezései
51. szeptember hó
52. napján jogerőre emelkedtek. (Győri Ítélőtábla Pf.V.20.261/2013/
53. számú végzés). Emiatt előre bocsátja az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét kizárólag a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül. (Pp.253.§.