← Magyarország

Pf.20295/2013/3 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.II.20.295/2013/

  1. A Győri Ítélőtábla a dr. Sebők Imre Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a pártfogó ügyvéd által képviselt I.r., valamint a Sopow-Stolmár Ügyvédi Iroda által képviselt II.r. alperes ellen fedezetelvonó szerződés hatálytalanságának megállapítása és járulékai iránt indított perében a Tatabányai Törvényszék
  2. október
  3. napján kelt 10.P.20.572/2013/
  4. számú ítéletével szemben az I.r. alperes által
  5. és a II.r. alperes által
  6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a II.r. alperest, hogy a magyar államnak az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására fizessen meg 85.
  7. (Nyolcvanötezer-négyszáznegyven) Ft le nem rótt fellebbezési illetéket. Kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek személyenként 38.
  8. - 38.
  9. (Harmincnyolcezer-egyszáz - harmincnyolcezer-egyszáz) Ft másodfokú perköltséget. Megállapítja, hogy a pártfogó ügyvéd által képviselt I.r. alperes teljes egészében pervesztes lett. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás:
  10. augusztus 23-án az I.r. alperes vezérigazgató által képviselt "A" Zrt. (a továbbiakban: adós), valamint a hitelező felperes között kisvállalkozói éven belüli lejáratú deviza rulírozó hitelszerződés jött létre 120.
  11. euró hitelkeret biztosítására
  12. április 24-i lejáratig. Az adós által felvett hitel visszafizetéséért az I.r. alperes készfizető kezességet vállalt, valamint külön szerződésben zálogkötelezettként keretbiztosítéki jelzálogszerződést kötött a zálogjogosult hitelezővel, fedezetül a település 1-i ... hrsz-ú (...u. ) ingatlant kikötve. A hitelező felperes és az adós között
  13. augusztus 23-án további hitelszerződés is létrejött újabb 120.
  14. euró kisvállalkozói deviza folyószámla hitelkeret biztosítására. A visszafizetéséért ebben az esetben is az I.r. alperes készfizető kezességet vállalt, valamint - külön szerződésben - zálogkötelezettként keretbiztosítéki jelzálogszerződést kötött a zálogjogosult felperessel, fedezetként a ... hrsz-ú ingatlant kikötve. A hitelszerződések
  15. április 24-én és
  16. július 16-án az adós teljesítése nélkül lejártak, az adóssal szemben
  17. május 8-i kezdő időponttal felszámolási eljárás indult, ahol a felperes a követelését 60.532.800.Ft tőke és kamatai (együtt: 69.459.076.Ft) összegben bejelentette és a követelést a felszámoló visszaigazolta. A közjegyzői okiratba foglalt készfizető kezességi szerződés alapján a felperes az I.r. alperes ellen 65.217.600.Ft és járulékai behajtása iránt végrehajtási eljárást kezdeményezett. A tartásra kötelezett I.r. alperes és a tartásra jogosult II.r. alperes között
  18. július
  19. napján „gyermektartásdíj fizetési megállapodás egyezség" elnevezésű szerződés jött létre a felek .... (
  20. december 10.) utónevű gyermeke tartására, melyben az I.r. alperes havonta 89.000.Ft tartásdíj fizetését vállalta a II.r. alperes részére. Az I.r. alperes
  21. május
  22. napján terjesztett elő felperesként keresetlevelet a helyi bíróságon a II.r. alperessel kötött házassága felbontása iránt. Keresetében a kiskorú .... utónevű gyermeke tartására havi jövedelme 20%-a, de legalább 20.000.Ft gyermektartásdíj fizetését vállalta. Az alperesként perbevont II.r. alperes védekezése és tárgyalási megjelenése hiányában a házasság felbontásához kapcsolódó járulékos kérdésekben egyezség nem jött létre, a helyi bíróság a
  23. október
  24. napján kelt ítéletével az alperesek házasságát a három évi különélésre figyelemmel (Csjt.18.§

(2)bekezdés b/ pont) bontotta fel, okfeltárás nélkül. A gyermektartásdíj fizetési szerződés alapján a II.r. alperes 2010-ben fizetési meghagyás kibocsátását kérte a közjegyző előtt 49.706.544.Ft lejárt gyermektartásdíj, valamint - külön 14.418.000.Ft késedelmi kamat megfizetése iránt, a kötelezett I.r. alperessel szemben. Ez utóbbi fizetési meghagyás kézbesítése után az I.r. alperes a közjegyzőhöz címzett írásbeli nyilatkozatában tartozását elismerte, egyben kérte a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésének megállapítását. A
  1. február
  2. és
  3. május
  4. napján jogerőre emelkedett fizetési meghagyások alapján a II.r. alperes végrehajtást kérő által indított végrehajtási eljárásban a
  5. augusztus
  6. napján megtartott ingatlan árverésen a II.r. alperes az együttesen 64.124.544.Ft tőke és járulékai gyermektartásdíj követelése fejében, 17.500.000.Ft árverési vételáron a település 1-i ... hrsz-ú ingatlant átvette. Az árverési vétel ellenére azonban a II.r. alperes tulajdonjogát az ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásban nem jegyezték be. A II.r. alperes felperesként házastársi vagyonközösség megosztása iránti keresetet terjesztett elő a törvényszéken, a kitűzött tárgyaláson az alperesként egyedül perbevont I.r. alperes szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. Erre figyelemmel a törvényszék a
  7. május
  8. napján kelt P.20.219/2012/
  9. szám alatti bírósági meghagyásával megállapította, hogy a II.r. alperes házastársi vagyonközösség jogcímén megszerezte a település 1-i ... hrsz-ú ingatlan 45/100 arányú és a ...település 1-i ... hrsz-ú ingatlan 1/40 tulajdoni illetőségét. Egyben megkereste a körzeti földhivatalt, hogy a II.r. alperes tulajdoni illetőségei erejéig az ingatlanokról az I.r. alperes tulajdonjogát törölje és a II.r. alperes tulajdonjogát jegyezze be az ingatlanok tulajdoni lapja III. részére (a teherlapra) bejegyzett valamennyi jog érintése nélkül. *** A felperes módosított keresetében elsődlegesen - a tartásra kötelezett I.r. alperes és a tartásra jogosult II.r. alperes között
  10. július
  11. napján létrejött gyermektartásdíj fizetés megállapodás - hatálytalansága megállapítását kérte a Ptk.203.§
(1)bekezdése alapján; míg másodlagosan, és eshetőlegesen annak semmisségét kérte megállapítani annak színleltsége (Ptk.207.§
(6)bekezdés) miatt. Kereseti érvelése szerint az alperesek között létrejött gyermektartásdíj fizetési szerződés célja a felperes követelése fedezetének elvonása volt, meghiúsítva azt, hogy a felperes az ingatlanokból kielégítést kereshessen. A perben rendelkezésre álló bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a keresettel támadott szerződés a felperes, valamint az adós között létrejött hitelszerződések megkötése után keletkezett. A büntetőeljárás során kirendelt igazságügyi írásszakértő véleménye szerint a gyermektartásdíj fizetési szerződés ügyletkötő felei aláírásai nem az azon feltüntetett időpontban keletkeztek. Az alperesek között
  1. évben folyamatban volt bontóperben még nem létezett a gyermektartásdíj fizetési szerződés. Az alperesek egyike sem tudta megmagyarázni, hogy miért nem emlékeztek a házasság felbontása iránti eljárásban az
  2. évben kelt megállapodásra. Nem volt arra sem magyarázat, hogy miből élt a házassági életközösség állítólagos megszakadása után a
  3. évig a II.r. alperes és három gyermeke gyermektartásdíj hiányában. Ezek a bizonyítékok, valamint az alperesek ellentmondásos nyilatkozatai alátámasztják a II.r. alperes rosszhiszeműségét. Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az I.r. alperes azzal védekezett, hogy a gyermektartásdíj fizetésére irányuló megállapodás megkötésekor a feleket nem vezette fedezetelvonási szándék. A II.r. alperes érvelése szerint az írásszakértői vélemény nem igazolja, hogy a szerződés a hitelező felperes követelései alapjául szolgáló hitelszerződések után keletkeztek. Kiemelte, hogy a település 1-i ... hrsz-ú ingatlan 45/100 arányú tulajdonjogát a II.r. alperes jogerős bírósági határozat, bírósági meghagyás alapján szerezte meg, így arra helytállási kötelezettsége nem terjedhet ki. Az elsőfokú bíróság a részben megismételt eljárás során hozott, fellebbezett ítéletével megállapította, hogy az
  4. július
  5. napján kelt gyermektartásdíj fizetési megállapodás a felperessel szemben hatálytalan. Határozata indokolásában elsődlegesen kiemelte, hogy a másodfokú bíróság korábbi iránymutatása alapján a Pp.3.§
(3)bekezdése szerint figyelmeztette a II.r. alperest annak bizonyítására, hogy a gyermektartásdíj fizetési szerződés megkötésénél jóhiszemű volt, mivel nem tudott, illetve a kellő gondosság mellett nem kellett tudnia az I.r. alperessel szembeni hitelkövetelésről, valamint az ... hrsz-ú ingatlant terhelő jelzálogfedezet fennállásáról. A II.r. alperes a felhívásra bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, releváns érdemi nyilatkozatot sem tett. Emiatt a II.r. alperes a jóhiszeműségét nem tudta bizonyítani, míg a perbeli bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a gyermektartásdíj fizetési szerződés nem 1997-ben készült. A szerződés csak akkor került elő, amikor a hitelező felperes a készfizető kezes I.r. alperessel szemben a végrehajtást megindította. Az elsőfokú ítélettel szemben mindkét alperes fellebbezést terjesztett elő. Az I.r. alperes fellebbezésében elsődlegesen az ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását; másodlagosan annak hatályon kívül helyezését kérte. Vitatta az elsőfokú bíróság (valamint azt megelőzően: az ítélőtábla) azon értékelését, hogy a perben a Pp.164.§
(1)bekezdéséből következő bizonyítási teher átfordult volna. Kifejtette, hogy a II.r. alperessel sem a házassága fennállása alatt, sem pedig azt követően nem osztotta meg a gazdálkodásával kapcsolatos információkat. Vitatta a korábbi hatályon kívül helyező végzésben foglalt iránymutatást a bizonyítási teher megfordításával kapcsolatban. Ezzel a bíróság az alperesek terhére „fikciót" hozott létre, amellyel szemben nem lehet bizonyítani. Rámutatott, hogy az eljárás során rendelkezésre álló igazságügyi írásszakértői véleményben a szakértő nem állapította meg, hogy a gyermektartási szerződést később írták volna alá az alperesek, mint az I.r. alperes által a felperessel kötött szerződést. Úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság ítélete nincs kellően megindokolva, mivel abból nem derül ki, hogy a Pp.164.§
(1)bekezdésében meghatározott bizonyítási teher mely perbeli bizonyítékok és okok miatt fordult át. A II.r. alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Jogorvoslati kérelmében elsődlegesen azt emelte ki, hogy a módosított kereset, valamint az elsőfokú ítélet megállapítása folytán az
  1. július
  2. napján kelt gyermektartásdíj fizetési kötelezettséget szabályozó szerződés érvényes szerződés. Az írásszakértői véleményből nem vonható le olyan következtetést, hogy az alperesek a gyermektartási szerződést a felperessel kötött hitelszerződés után kötötték volna. Ezen tény kétséget kizáró megállapíthatósága hiányában fedezetelvonó szerződésről a Ptk.203.§
(1)bekezdése alapján nem lehet szó, illetve a felperest terheli az ezzel kapcsolatos bizonyítási kötelezettség. Úgy vélte, hogy törvénysértő a bíróság azon megállapítása is, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtásakor a II.r. alperes megsértette volna a Csjt.68.§
(2)bekezdésében írtakat. Azzal, hogy a közjegyző a fizetési meghagyást kibocsátotta, állást foglalt abban a kérdésben, hogy a II.r. alperest a hat hónapnál régebbi követelés érvényesítése tekintetében mulasztás nem terhelte. Az alperesek rosszhiszeműsége megállapítására csak akkor kerülhetett volna sor, ha a felperes bizonyítja, hogy a gyermektartási szerződést az alperesek a hitelszerződés létrejötte,
  1. augusztus
  2. napja után kötötték meg. A hitelszerződésről a II.r. alperes nem szerezhetett tudomást, az adós zrt-t
  3. május 15-én, az alperesek házassága felbontása után alapították. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Megítélése szerint a fellebbezésekben foglaltakkal szemben az elsőfokú bíróság helyesen ítélte meg úgy, hogy a Ptk.203.§
(1)bekezdéséből következő bizonyítási teher átfordult. A megismételt eljárás során azonban a II.r. alperes nem tudta bizonyítani jóhiszeműségét, melyet igazol a
  1. sorszám alatti jegyzőkönyv
  2. oldala
  3. bekezdésébe foglalt személyes előadás. Ebből a kijelentésből megállapítható, hogy az alperesek együttműködtek a felperesi követelés kijátszása érdekében. Az elsőfokú eljárás során előterjesztett kétirányú keresetét annyiban pontosította, hogy az érvénytelenség megállapítása iránti keresetét csak másodlagosan és arra az esetre tartotta fenn, ha a bíróság a hatálytalanság megállapítása iránti keresetének nem adna helyt. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azzal egészíti ki, hogy a járási földhivatal a település 1-i ... hrsz-ú ingatlan 45/100 arányú tulajdoni illetőségére a II.r. alperes tulajdonjogát a
  4. június
  5. napján érkezett kérelem (megkeresés) alapján bejegyezte. A kiegészített tényállás alapján az alperesek fellebbezései nem alaposak. Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényekből érdemben helytálló jogkövetkeztetésre jutva tartotta alaposnak a felperes relatív hatálytalanság megállapítása iránti keresetét. A felperes elsődleges, a Ptk.203.§
(1)bekezdésére alapított, a hitelező követelése fedezetét elvonó, relatív hatálytalanság megállapítása iránti keresete elbírálásánál abból kellett kiindulni, hogy az ilyen kereset szükségképpen keresethalmazatot jelent, amely magában foglal egy megállapítási (Pp.123.§) - és tűrés iránti keresetrészt. A kielégítetlen, lejárt követeléssel rendelkező jogosultnak a követelés (személyes) kötelezettjével szemben a 203.§
(1)bekezdése alapján relatív hatálytalanság megállapítása iránti keresetet kell előterjesztenie; míg a fedezetelvonó szerződés alapján jogot szerző (és: a fedezetelvonás folytán mögöttesen felelős) személlyel szemben marasztalási keresetet. (A Legfelsőbb Bíróság 1/
  1. PK véleménye
  2. pont, BDT 2011/2426) Az alperesek között létrejött,
  3. július
  4. napjára keltezett gyermektartásdíj fizetési szerződés közvetlenül nem vonta el a felperes követelése kielégítési alapját. A szerződéssel ugyanis a kötelezett I.r. alperes az ingatlant nem idegenítette el, és - közvetlenül - meg sem terhelte. Ezért is a felperes a II.r. alperessel szemben marasztalási keresetet nem -, csak a fedezetelvonó szerződés hatálytalanságának megállapítása iránti keresetet terjesztett elő. Így a perben és az elsőfokú ítélet felülbírálata során azt is vizsgálni kellett, hogy fennállnak-e az ún. egyéb megállapítási kereset törvényi feltételei. (Pp.123.§) Ez utóbbi törvényhely szerint a megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak két feltétel egyidejű fennállása; a teljesítés követelhetőségének kizártsága - és a felperes jogvédte érdekének fennállása esetén lehet helye. A konkrét esetben a felperes a II.r. alperestől teljesítést és - a gyermektartásdíjat megállapító szerződéssel, valamint az azt követő, többmozzanatos jogérvényesítéssel (a fizetési meghagyás kibocsátása iránti - és a végrehajtási kérelem benyújtásával) elvont (megterhelt) vagyonból - kielégítés tűrését már nem kérhette. A II.r. alperes ugyan a felperes hitelkövetelése fedezetéül szolgáló .... hrsz.-ú ingatlan tulajdonjogát - az általa a gyermektartásdíj fizetési szerződésből eredő kötelezettség behajtása iránt indított végrehajtási eljárásban a végrehajtói foglalás, az árverés kitűzése és az árverési vétel ellenére - az elsőfokú eljárásban fel nem tárt okból nem szerezte meg. Azonban az ezt követően az I.r. alperessel szemben indult házastársi vagyonközösség megszüntetése iránti perben a törvényszék a
  5. május
  6. napján kelt bírósági meghagyásával a gyermektartásdíjon alapuló végrehajtási joggal (tulajdoni lap III. rész (teherlap)
  7. pont) már egyébként is megterhelt ingatlan 45/100 arányú II.r. alperesi tulajdonjogát állapította meg és a jogszerzést a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A jogerős bírósági határozat (Ptk.120.§
(1)bekezdés) folytán bejegyzett tulajdonjog pedig erre irányuló per, törlési kereset (Inytv.62.§
(1)bekezdés a/ pont) megindítása hiányában nem érinthető (BDT 2012/2818) A felperesnek azonban a fedezetelvonó szerződés relatív hatálytalansága megállapításához kétségtelen jogvédte érdeke fűződik, mivel a hatálytalanságot és azon belül annak törvényi feltételeit, így a II.r. alperes rosszhiszeműségét megállapító jogerős ítélet (Pp.229.§
(1)bekezdés) birtokában határozhat a jogérvényesítés további eszközeiről. Az
  1. július
  2. napjára keltezett gyermektartásdíj fizetési szerződést - a büntetőeljárás során készült írásszakértői vélemény (P.21.059/2011/
  3. szám) adataiból - valamint abból a tényből következően, hogy az alperesek ezt a szerződést a később,
  4. május
  5. napján indult házassági perben nem használták fel - , az alperesek nem kétségesen házasságuk felbontását (
  6. október 25.) követően kötötték. A szerződéskötéskor tehát az alperesek közötti hozzátartozói jogviszony már nem állt fenn, így a visszterhes szerződés esetében a Ptk.203.§
(2)bekezdése alapján a II.r. alperes rosszhiszeműségét nem kellett vélelmezni. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság helyesen ítélte meg úgy, hogy az ennek folytán a Ptk.203.§
(1)bekezdése alapján fennálló, a felperest terhelő általános bizonyítási teher (Pp.164.§
(1)bekezdés) a perben feltárt bizonyítékok alapján átfordult. Az ennek körében mérlegelendő peradat volt, hogy az I.r. alperes személyes előadása (18. tjk.) során többször egymásnak ellentmondó, valótlan tényt állított (Pp.8.§
(3)bekezdés a/ pont), így arra nézve is, hogy tudott volna a II.r. alperes a település 1-i ... hrsz-ú ingatlant terhelő felperesi hitelről. (
  1. tjk.
  2. oldal 7-
  3. bekezdés) Az I.r. alperes személyes előadása során kitért arra is, hogy a II.r. alperes tudott arról, hogy a tehermentes ingatlanra a vízi szállítási tevékenységet végző adós finanszírozására hitelt vesz fel. (P.21.059/2011/
  4. tjk.
  5. oldal
  6. bekezdés) Aggályos volt a II.r. alperes azon személyes előadása (
  7. tjk.
  8. oldal 1-
  9. bekezdés), hogy a tartásdíj fizetési szerződés után 13 éven át azért nem érvényesítette bíróság előtt az I.r. alperessel szembeni tartásdíj követelését, mert azt gondolta, „hogy majd csak fizet" az I.r. alperes. Kiemelendő a II.r. alperes azon személyes nyilatkozata, hogy az 1997-ben kelt tartásdíj fizetési szerződés ellenére csak azért kérte 2011-ben a fizetési meghagyás kibocsátását az I.r. alperessel szemben, mert ekkor derült ki, hogy „árverés alá kerül a ház". A II.r. alperes ekkor úgy gondolta, hogy ha fizetési meghagyást kér, „akkor meg lesz akadályozva az árverés". (
  10. tjk.
  11. oldal
  12. bekezdés) Ezért kétségtelen, hogy a II.r. alperes tudott a felperes adós által kielégítetlen I.r. alperessel szembeni hitelköveteléséről is. A II.r. alperes a tartásdíj szerződésen alapuló fizetési meghagyás kibocsátása iránti - és végrehajtási kérelmek előterjesztésekor figyelmen kívül hagyta a Csjt. 68.§
(2)bekezdése, valamint a Vht. 14.§-a azon szabályait, amelyek korlátozzák a hat hónapnál régebbi tartásdíjrészletek érvényesítését. Ezzel összefüggésben az I.r. alperes a vele szemben kibocsátott fizetési meghagyásokkal szemben ellentmondással nem élt, hanem a
  1. február
  2. napján közjegyzőhöz címzett nyilatkozatában kifejezetten maga kérte a kibocsátott fizetési meghagyás jogerősítését. (P.20.572/2013/
  3. szám) Ezen bizonyítékok egymás melletti és együttes értékelése (Pp.206.§
(1)bekezdés) alapján csak arra vonható le következtetés, hogy az alperesek közötti gyermektartásdíj fizetési szerződés a hitelező felperes és az I.r. alperes vezetésével működő adós között létrejött hitelszerződés megkötése és lejárta - valamint a hitelező által a készfizető kezes és zálogadós I.r. alperessel szemben indult végrehajtási eljárás után keletkezett. A II.r. alperes így a gyermektartásdíj fizetési szerződés megkötésekor, valamint az azon alapuló fizetési meghagyás kibocsátása - és végrehajtási kérelem benyújtásakor rosszhiszemű volt, mivel - tudva az I.r. alperes kizárólagos tulajdonaként bejegyzett volt házastársi ingatlannal szembeni végrehajtásról - a színlelt kötelezettségvállalással kívánta elvonni a hitelező felperes követelésének fedezetét. A hitelezővel szemben hatálytalan fedezetelvonás nemcsak a fedezeti vagyontárgy (ingatlan) átruházásával, hanem formálisan jogszerű, azonban a felek tényleges akaratát nem tükröző, a kielégítési alapot mégis megszüntető kötelezettség vállalásával is megvalósulhat. A végrehajtási kielégítési sorrendben (Vht.165.§
(1)bekezdés) ugyanis a gyermektartásdíj követelés elsőbbséget (Vht.165.§
(1)bekezdés a/ pont) élvez minden más követeléssel szemben. A bizonyítási teher átfordulása mellett a törvényszék azt is helyesen ítélte meg, hogy a II.r. alperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettségének a részben megismételt eljárás során nem tett eleget és nem igazolta (de még elő sem adta), hogy nem tudott, avagy a kellő gondosság mellett nem is kellett tudnia a hitelkövetelés, valamint az .... hrsz-ú ingatlant terhelő zálogadósság fennállásáról. Az ítélőtábla a fellebbezésekben foglaltakra kiemeli, hogy a perben felmerült bizonyítékok nem azt támasztják alá, hogy az I.r. alperes ne osztotta volna meg a gazdálkodásával kapcsolatos információkat volt házastársával, a II.r. alperessel. A már említettek szerint az I.r. alperes maga nyilatkozott úgy, hogy a II.r. alperes értesült az adósi hitelfelvételről és az ingatlanfedezet biztosításáról. Annak, hogy a közjegyző a Csjt.68.§
(2)bekezdése sérelmével bocsátotta ki a II.r. alperes kérelmére a fizetési meghagyásokat, amiatt nem volt jelentősége, mert a bíróság a perben nem a közjegyzői eljárás szabályszerűségét, hanem a szerző fél: a II.r. alperes magatartása jó- illetve rosszhiszeműségét vizsgálta. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezések eredményre nem vezettek, ezért a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján a II.r. alperes viselni köteles a le nem rótt fellebbezési illetéket, míg mindkét alperes a felperes másodfokú eljárásban felmerült, ügyvédi munkadíjból álló perköltségét. Ez utóbbi összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2),
(5)-
(6)bekezdései alapján az áfával növelt 38.
  1. - 38.
  2. Ft-ban határozta meg. Az I.r. alperes a személyes költségmentesség kedvezményében részesült, így a le nem rótt fellebbezési illetéket esetében a magyar állam viselte. (6/
  3. (VI.26.) IM rendelet 14.§) Az ítélőtábla a Pp.87.§
(2)bekezdésére figyelemmel megállapította, hogy a pártfogó ügyvéd által képviselt I.r. alperes teljes egészében pervesztes lett. G y ő r ,
  1. április
  2. Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Mészáros Zsolt sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.