A határozat elvi tartalma: A hibás teljesítés tényét főszabály szerint a szavatossági igényt érvényesítő jogosultnak kell bizonyítania. Pfv.V.20.651/2013/
- A Kúria a dr. Tóth Gergely ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kopácsiné dr. Kubinyi Katalin jogtanácsos által képviselt alperes ellen megbízási díj megfizetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 6.P.91.391/
- szám alatt folyamatban volt, és a Fővárosi Törvényszék 45.Pf.639.862/2012/
- számú ítéletével befejezett perében az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati rendelkezését hatályában fenntartja. kérelemmel támadott Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperes részére 100.000 (Egyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felek között
- szeptember 10-én megbízási és vállalkozási elemeket tartalmazó szerződés jött létre, amelyben a felperes egyebek mellett kötelezettséget vállalt az alperes üzletszabályzatának és általános szerződési feltételeinek elkészítésére. A kért okiratokat a felperes az utóbb meghatározott módosításokkal együtt elkészítette, az őt megillető díj megfizetésére azonban nem került sor. A felperes keresetében 4.250.000 forint megbízási díj és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azzal érvelt, hogy az elkészült okiratok számára nem megfelelőek, azokat nem tudja hasznosítani. A per során bejelentette azt is, hogy a felperes hibás teljesítésére tekintettel a Ptk.
- §
(1)bekezdésének b) pontja alapján eláll a szerződéstől. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 4.250.000 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet - a felperes javára megítélt késedelmi kamat mértékének leszállítása mellett - a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes a meghallgatott tanúk vallomásaiból kitűnően az alperes utasításainak megfelelően, vele mindvégig együttműködve készítette el az üzletszabályzatot és az általános szerződési feltételeket, valamint azok módosításait. Az alperes az elkészített okiratokkal kapcsolatban az átvételüket követően mintegy 8 hónapig nem is fogalmazott meg kifogásokat, és a per során sem bizonyította, hogy nem rendelkeznek az általa elvárt, a szerződésben meghatározott tartalmi kellékekkel. A tanúk vallomásai ugyanis nem támasztották alá, hogy a felperes hibásan teljesített volna, és e vonatkozásban egyéb megfelelő bizonyíték sem keletkezett. Az alperes tehát a hibás teljesítésre hivatkozással megalapozatlanul zárkózott el a felperest megillető díj megfizetésétől. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása, és a kereset elutasítása iránt az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 305. §
(1)bekezdését és 306. §
(1)bekezdés b) pontját. A felperessel ugyanis már a
- május 11-én kelt levelében közölte, hogy az elkészült okiratokat nem tartja megfelelőnek, azok ugyanis csupán a vonatkozó jogszabályok szöveghű átemelését tartalmazzák, a tényleges működési és üzleti környezethez történő adaptálás nélkül. A felperes tehát a szerződést hibásan teljesítette. Erre figyelemmel jelentette be az elsőfokú eljárás során a
- április 26-án kelt beadványában, hogy a Ptk.
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján eláll a szerződéstől. Sérelmezte, hogy az elállás elbírálására a perben nem került sor. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A felek között létrejött szerződés - a másodfokú bíróság helyes álláspontjának megfelelően - megbízási és vállalkozási elemeket egyaránt tartalmaz. A vállalkozási típusú kötelezettségvállalások tekintetében pedig nem volt elvi akadálya a hibás teljesítésre vonatkozó szabályok alkalmazásának. A kötelezett a Ptk. 305. §
(1)bekezdése szerint akkor teljesít hibásan, ha a visszterhes szerződés alapján szolgáltatott dolog a teljesítéskor nem felel meg a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A hibás teljesítés tényének bizonyítása a perben a Pp. 164. §
(1)bekezdése értelmében az elállási jogát érvényesíteni kívánó alperes kötelezettsége volt. A meghallgatott tanúk vallomásai azonban - a jogerős ítélet indokolásában helyesen kifejtetteknek megfelelően a felperes hibás teljesítését nem igazolták, és e vonatkozásban egyéb megfelelő bizonyíték sem keletkezett. Önmagában az, hogy az alperes a
- május 11-én kelt levelében minőségi kifogásaira hivatkozással elzárkózott a felperest megillető díj megfizetésétől, illetve, hogy az elsőfokú eljárás során elállási jogát kívánta gyakorolni, a hibás teljesítés bizonyítására nem alkalmas. A Ptk.
- §
(1)bekezdése a hibás teljesítés miatt érvényesíthető szavatossági jogokat egyébként is ún. kétlépcsős rendszerbe sorolja, vagyis a hibás teljesítés miatt a szerződéstől való elállásra csupán másodlagosan, a Ptk. 306. §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetében kerülhet sor. Az alperes pedig a hibás teljesítés ténye mellett e feltételek megvalósulását sem bizonyította. Mindezekre figyelemmel az alperes a hibás hivatkozással megalapozatlanul zárkózott el kiegyenlítésétől. teljesítésre díjtartozása A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és az alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint a felperes - áfát is magában foglaló ügyvédi munkadíjból álló - felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte. Budapest,
- március
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró