A határozat elvi tartalma: A felperes részére 2012.I.1-től szolgálati járandóságot folyósítottak, így felmentésekor nem minősült nyugdíjasnak, ezért a Kjt. 30/A. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a munkáltatót terhelte a munkakör felajánlási kötelezettség. Mfv.II.10.738/2013/4.szám A Kúria dr. Fejes Ferenc ügyvéd által képviselt felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt alperes ellen felmentés jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 4.M.355/
- szám alatt megindított és másodfokon a Szegedi Törvényszék 2.Mf.20.929/2013/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Szegedi Törvényszék 2.Mf.20.929/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az felperesnek költséget. alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes
- augusztus 1-jétől hivatásos állományú katonaként teljesített szolgálatot, majd
- március 1-jei hatállyal szolgálati nyugállományba került.
- április 1-jén közalkalmazotti jogviszonyt létesített az alperes jogelődjével. A honvédelmi miniszter
- február 15-étől hatályos 30/2007.(HK 4.) HM számú határozatával rendelkezett a ... Lövészdandár költségvetési szerv alapításáról azzal, hogy a jogelődjének minősült a felperes korábbi munkavégzési helye. Az alapító okiratban fenntartót nem jelöltek meg, és a fenntartói jogok átruházásáról sem rendelkeztek.
- december 31-ével a felperes szolgálati nyugdíja megszűnt, és
- január 1-jétől szolgálati járandóságot folyósítottak a számára. Az alperes ... Parancsnokság ... Alosztályán a raktári munkakör
- július 1-jei hatállyal megszüntetésre került. Erről előzetesen tájékoztatta az alperes a felperest, továbbá közölte, hogy iskolai végzettségének, szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő másik betöltetlen munkakört nem tud felajánlani az alakulatnál, további foglalkoztatására nincs lehetőség, ezért közalkalmazotti jogviszonya
- február 28-i hatállyal megszüntetésre kerül. Az alperes nem kereste meg a ... Minisztériumot az általa alapított fenntartott más, a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál a felperes iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő másik betöltetlen munkakör felajánlása lehetősége érdekében. Az alperes parancsnoka
- június 20-án kelt határozatával a felperes közalkalmazotti jogviszonyát
- február 28-i hatállyal megszüntette arra hivatkozva, hogy a ... Parancsnokságánál végrehajtott átszervezés következtében a felperes munkaköre megszűnt, és számára iskolai végzettségének, szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő másik betöltetlen munkakört nem tudtak felajánlani, így továbbfoglalkoztatására nem volt lehetőség. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a felmentés jogellenes volt, mivel az alperes elmulasztotta a közalkalmazottak jogállásáról szóló
- évi XXXIII. törvény (Kjt.) 30/A-B-C. §aiban előírt kötelezettségeit megtenni, nem kereste meg a fenntartót a betöltetlen munkakörök felajánlása érdekében, és erről nem adott tájékoztatást. Vitatta, hogy nyugdíjasnak minősülne, így az alperest ezen jogszabályi kötelezettség terhelte. Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a munkáltatónak nincs fenntartója, és irányítása alá sem tartozik másik munkáltató, továbbá a felperes felmentésekor nyugdíjasnak minősült. A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.M.355/2012/
- számú ítéletével megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes közalkalmazotti jogviszonyát, ezért kötelezte 798.917 forint elmaradt illetmény és késedelmi kamata, valamint 545.000 forint átalány kártérítés és 70.000 forint perköltség megfizetésére. Indokolásában kifejtette, hogy a felperes a Kjt. alkalmazása szempontjából nem minősült nyugdíjasnak, mert szolgálati járandóságban és nem öregségi nyugdíjban részesült, ezért nem esett a Kjt. 37/B. §
(1)bekezdés b) pontjában írt körbe. Az alapítót a Kjt. 30/A. §
(1)bekezdése c) pontjának alkalmazása terhelte volna akként, hogy a Kjt. 1. §
(6)bekezdése alapján meg kellett volna keresnie a ... Minisztériumot mint alapító szervet, ennek azonban nem tett eleget, így a felmentés jogellenes volt. A felperes fellebbezése folytán eljárt Szegedi Törvényszék 2.Mf.20.929/2013/9. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben akként változtatta meg, hogy az alperes által elmaradt illetmény címén fizetendő marasztalás összegét 545.000 forintra és késedelmi kamataira szállította le, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és 50.000 forint másodfokú perköltség fizetésére kötelezte az alperest. Indokolásában kifejtette, hogy a felperes a Kjt. alkalmazása szempontjából nem minősült nyugdíjasnak, mivel a részére szolgálati járandóságot folyósítottak, ezért a Kjt. felmentés közlésekor hatályos 37/B. §
(1)bekezdés b) pontja nem vonatkozott rá. Az alperest a Kjt. 30/A. §
(1)bekezdése c) pontjában írt munkakör felajánlási kötelezettség terhelte, ennek azonban teljes körűen nem tett eleget, nem kereste meg a Kjt. 1. §
(6)bekezdésében írt és fenntartónak minősülő alapítói szervet, a ... Minisztériumot. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria a másodfokú ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően helyezze hatályon kívül, és a felperes keresetét utasítsa el. Kifejtette, hogy a „kétharmados 2011. évi CXIII. törvény (továbbiakban Hvt.) 12. § b) pontja alapján az alperes fenntartója az Országgyűlés", és ezt a Kjt. 1. §
(6)bekezdése sem zárja ki. Mivel az Országgyűlés mint fenntartó a Kjt. 30/A. §-a szerinti megkeresése értelmezhetetlen, ennek megfelelően ilyen kötelezettsége nem keletkezhetett. Amennyiben azonban az mégis fennállt, annak eleget tett azzal, hogy a hozzá legközelebbi egységeket megkereste. Ennél szélesebb körű eljárás életszerűtlen lett volna, a ... Minisztériumban pedig közalkalmazottat nem alkalmaznak. Kifogásolta ezen túl, hogy az eljárt bíróságok a Kjt. 37/B. §
(1)bekezdés b) pontját szűkítően, társadalmi rendeltetésével ellentétesen értelmezték. Figyelmen kívül hagyták azt, hogy az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §
(1)és 83/C. §
(1)bekezdése a szolgálati járandóságot kvázi nyugdíjnak tekinti, mint az állam által nyújtott társadalombiztosítási ellátást. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását és az alperes költségekben való marasztalását kérte figyelemmel arra, hogy a jogerős ítélet megfelel a jogszabályoknak. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogszabálysértést abban jelölte meg, hogy az eljárt bíróságok a
- évi CXIII. törvény
- § b) pontja ellenére nem az Országgyűlést tekintették az alperes fenntartójának, mely lehetőséget a Kjt.
- §
(6)bekezdése sem zárta ki, illetve a Kjt. 37/B. §
(1)bekezdése b) pontját szűkítően értelmezték, s nem voltak figyelemmel az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §
(1)és 83/C. §
(1)bekezdésében foglaltakra. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló
- évi CXIII. törvény (Hvt.)
- §-a a honvédelmi munkakötelezettségről tartalmaz rendelkezéseket, így kellő alap nélkül állította a felperes, hogy ezen § szerint az alperes fenntartójának az Országgyűlés minősül. Ezzel ellentétben helytállóan fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy a Kjt.
- §
(6)bekezdése első mondata szerint e törvény alkalmazása során fenntartónak minősül a munkáltató alapító szerve vagy az a szerv, amelyre e jogot átruházták, illetve a jogszabály által kijelölt szerv vagy személy. Mivel az adott esetben az alapító okirat másra nem ruházta át a fenntartói jogokat, fenntartónak az alperes alapító szervét a ... Minisztériumot kellett tekinteni. Ugyancsak nem megalapozott az alperes hivatkozása, miszerint az eljárt bíróságok a Kjt. 37/B. §
(1)bekezdés b) pontját túl szűkítően értelmezték, amely ellentétben áll más jogszabályi rendelkezésekkel. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. §
(1)bekezdése alapján a felperes részére - mivel
- után született -
- január 1-jétől szolgálati járandóságot folyósítottak. Ugyanezen törvény
- §
(2)bekezdése rendelkezett arról, hogy az
- évben vagy azt megelőzően született szolgálati nyugdíjasok részére került
- január 1-jétől öregségi nyugdíj folyósításra. Ennek megfelelően megállapítható, hogy a felperes nem minősült a felmentés közlésekor a Kjt. 37/B. §
(1)bekezdés b) pontjában írt, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesülő személynek, így az alperest a felmentés kapcsán terhelte a Kjt. 30/A. §
(1)bekezdés c) pontjában írt munkakör felajánlási kötelezettség, ezt azonban maradéktalanul nem teljesítette. E körben nem bírt relevanciával az a tény, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
- évi LXXXI. törvény 83/B. §, illetve 83/C. §-a a szolgálati járandóság folyósításának szünetelését, illetve annak újbóli folyósítását ilyen feltételekhez kötötte. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet jogszabálysértés hiányában a fenntartotta. Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában Az alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére, míg a személyes illetékmentessége folytán a felülvizsgálati eljárási illetéket az 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja, illetve a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- május
- Dr. Stark Marianna a tanács elnöke, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Dr. Suba Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő