A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség a bizonyítékok újraértékelésére. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.239/2013/6.szám A Kúria dr. Bánszegi Judit ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. ..........jogtanácsosok által képviselt ............(.........) alperes elleni fennmaradási engedély tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a Debreceni Törvényszék 9.K.30.180/2012/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Debreceni Törvényszék 9.K.30.180/2012/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Az építésügyi hatóság ........ számú határozatával építésügyi bírság kiszabása mellett végleges fennmaradási engedélyt adott helyrajzi számú ingatlanon megépített gazdasági épületre azzal a kikötéssel, hogy a befejező munkaként fennmaradt homlokzatépítés, továbbá a meglévő faház bontási munkáit határidőre az építtető köteles elvégzeni.
- április 25-én a .......-es számú határozattal kötelezték H.I.-t, hogy a ......... számú fennmaradási engedélynek megfelelő állapotot állítsa vissza. A kötelezésnek az építtető nem tett határidőre eleget, ezért az ...... számú határozattal végrehajtási bírsággal sújtották és a teljesítésre új határidőt állapított meg az elsőfokú hatóság. Az építtető több fórumhoz fordult panasszal. Miután a végrehajtási kötelezettségét nagyrészt nem teljesítette, ezért végrehajtási bírság és új teljesítési határidő meghatározására került sor három alakalommal. Időközben jogszabályváltozás folytán az építtető fennmaradási engedély iránti kérelmet terjesztett elő
- február 14-én. Jegyzője ...... számú határozatával az engedély nélkül épített bővítményre, továbbá a kerti tárolóra vonatkozó fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasította. A határozat hivatkozott az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény (Étv.) 48.§
(1)és
(2)bekezdésére, ..........-es számú véleményére, amely alapján megállapította, hogy az engedély nélkül épített bővítés közérdeket sért. Megállapította, hogy a mezőgazdasági zónában a megengedett legnagyobb beépítettség 3%, az építési mód szabadon álló, az építmény magasság 3,5 méter,720 és 1500 m² telekterület között egy gazdasági épület helyezhető el, míg az építéssel érintett telek területe 922 m², amelyen egy gazdasági épület helyezhető el, jelenleg a faházzal kettő van. A falazott épület építménymagassága jelenleg 4,42 méter, az épület és a bővítés szabályos helyen áll, szomszédos érdeket nem sért, a faszerkezetű épület szabálytalan helyen a hátsó telekhatártól 1,40 méterre helyezkedik el. A Kormányhivatal .......számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy a külterületi helyrajzi számú ingatlan területe 922 m², művelési ága kivett, gazdasági épület és kert. Az ingatlant a Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V.23.) számú Kr. rendelet .....jelű különleges mezőgazdasági zónába sorolja. Az övezetben lévő telkeken a 14.§
(3)bekezdésében, valamint az
(5)bekezdés e) pontjában, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) számú Korm.rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 29.§
(2)bekezdésben foglalt előírások értelmében minimum 2 hektár terület megléte esetén lehet legfeljebb 3%-os beépítettséggel, 3,50 méteres építménymagassággal egy gazdasági épületet elhelyezni. Ezzel szemben jelenleg az ingatlan beépítettsége 11,41%, azon két gazdasági épület található a 4,42 méter építménymagasságú bővített gazdasági épület és 2,65 méter építménymagasságú kerti épület. Így az ingatlanon több gazdasági épület található a megengedettnél, és az épület alapterülete és építménymagassága jelentősen meghaladja az előírt mértéket. Hivatkozott az Étv. 48.§
(2)bekezdés b) pontjára, az Étv. 18.§
(1), 19.§
(2)bekezdés a), b) pontjára. Megállapította, hogy a gazdasági épület nem a terület rendeltetésszerű használatát, hanem lakás célját szolgálja. Az építési munka nem felel meg a helyi építési szabályzat és szabályozási terv előírásainak, valamint közérdeket sért, ezért a fennmaradási engedély iránti kérelmet el kellett utasítani. A felperes keresetében az alperesi határozat elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint a tervtanács állásfoglalása nem volt megfelelő, mert a közérdek sérelmének vizsgálatára nem folytatott le megfelelő eljárást. A szabálytalan bővítmény létesítése elsődleges védelmi célból történt, csupán másodlagosan szolgál az építményrész lakhatási, tárolási célt. Az építési engedély hiánya a fenyegető veszélyhelyzet kialakulása következtében rövid időn belüli intézkedési kényszerre vezethető vissza. A felperes célja elsődlegesen az épület bővítményének fennmaradása, ezért az ingatlanon lévő faházat elbontotta, így az ingatlan százalékos beépítettsége jóval a felülvizsgálni kért határozatban megjelölt 11,41% alá került. Álláspontja szerint a beépítettség mértékét sem helyesen állapították meg. Hivatkozott arra, hogy az Étv. 48.§
(2)bekezdésének b) pontjában nem játszhat szerepet a szabálytalanság, kizárólag az, ha az építési munka fennmaradása nem sérti a közérdeket. A 2004-től hozott hatósági döntések kézbesítése nem volt szabályszerű, így a felperesben nem tudatosították, hogy milyen jogok illetik meg. Az alperes nem tisztázta a tényállást, a bizonyítékokat nem okszerűen mérlegelte. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A Debreceni Törvényszék ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a per tárgya kizárólag a fennmaradási engedély kérelmet elbíráló határozat volt, a korábbi eljárások, az építményrész és faépület bontásával kapcsolatos határozat nem tárgya a pernek. Hivatkozott az Étv. 2.§ 2-4. 6. valamint 14. pontjára, az Étv. 13.§
(1)bekezdésére, a DÉSZ 14.§
(3),
(5)bekezdésére, az OTÉK 29.§
(2)bekezdésére. Megállapította, hogy ezen feltételek megléte esetén is egy elsősorban tárolás célját szolgáló épület elhelyezését teszik lehetővé, legfeljebb 3%-os beépítettséget eredményezve 3,5 méteres legnagyobb építménymagassággal. A felperes építési engedélyt nem kért, bontás elrendelése után az építési munkát befejezte, fennmaradási engedélyt nem kért 2011-ig és a rendeltetéstől eltérő használat engedélyezését sem kérte. A veszélyhelyzet elhárítására vonatkozó hivatkozása a felperesnek nem volt igazolt, a beépítettség építménymagasság túllépése közérdeket sért, míg magánérdek nem olyan méltányolható érdek, amelyre hivatkozással bármilyen más érdeksérelem vagy a közérdek sérelme ne lenne megállapítható. A jogerős ítélet ellen a felperes
- sorszám alatt terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint a törvényszéknek a teljes közigazgatási eljárást kellett volna felülvizsgálni, így a bontási engedéllyel kapcsolatos eljárást is, mert az összefügg a fennmaradási engedély iránti kérelemmel. Hivatkozott arra, hogy a bíróság nem tett eleget a tényállás-tisztázási kötelezettségének, melyet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50.§-a egyértelműen rögzít. Nem tisztázta azt sem, hogy megfelelően járt-e el a közigazgatási szerv, mikor a közérdek sérelmére vonatkozó rendelkezésekre hivatkozva utasította el keresetét, mert a terület lakosainak nagyszámú nyilatkozatát csatolta arra vonatkozóan, hogy nem sérti a helyben lakók, személyek érdekét az épület fennmaradása. Hivatkozott a Ket.
- § /1/ és /2/ bekezdésére, arra, hogy a közigazgatási szerv egy éven túl intézkedett, a helyszíni jegyzőkönyvek eljárási szabálysértéssel készültek. A hatóság hibásan számolta a beépítési százalékot. Nem vizsgálta azt sem, hogy az épület alátámasztására szolgált az építményhez hozzáépített rész. Ugyanakkor szakértőt kellett volna bevonni az eljárásba arra vonatkozóan, hogy a határozat végrehajtása milyen következményekkel jár. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 272.§
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A Pp. 275.§
(2)bekezdésének első mondata szerint a Kúriai jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Kúria tehát a jogerős ítéletet a Pp. 272.§
(2)bekezdése és a 275.§
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálhatta felül. A felperes a felülvizsgálati kérelemben csak a Ket.
- §-ának és
- §-ának megsértésére hivatkozott. A Ket. eljárási szabályai a közigazgatási eljárásra vonatkozó szabályokat rögzítik, míg a bíróság a Pp. szabályai alapján jár el. Azzal, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében a Ket. 50.§-ára hivatkozott, a felülvizsgálati kérelem lényegében a bizonyítékok Pp. 206.§-ának
(1)bekezdése szerinti szabad mérlegelését támadta. A Pp. 206.§
(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg. A bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. A Pp. 270.§
(2)bekezdése szerint a Kúriától jogszabálysértésre alapítottan lehet a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérni. Anyagi jogi és eljárásjogi szabályok megsértése egyaránt alapot adhat a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére, azonban, ha olyan eljárási szabálysértés nem történt, amely az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt, a megtámadott határozatot hatályában fenn kell tartani. Ha tehát a bírósági ítélet tényállása iratellenesen került megállapításra, okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó módon történt a bizonyítékok értékelése, akkor az eljárási szabálysértés megállapítható. Nem állapítható meg ugyanakkor jogszabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok szabad mérlegelését támadja. Ebben az esetben a Pp. 275.§
(1)bekezdése értelmében nincs lehetőség felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok újraértékelésére. A felperes anyagi jogszabálysértésre nem hivatkozott. A bíróság ítélete a tényállást helyesen állapította meg, okszerű, logikai ellentmondást nem tartalmaz a bizonyítékok mérlegelése, így eljárási szabálysértés nem állapítható meg. A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok helyes mérlegelésével állapította meg a tényállást és ennek alapján helytállóan vonta le jogi következtetését, az alperesi hatóságok törvényes határozattal utasították következtetését, az alperesi hatóságok törvényes határozattal utasították el a felperes kérelmét. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. bekezdésének alkalmazásával hatályában fenntartotta. 275.§
(3)A pernyertes alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról a Kúriának a Pp.
- § /2/ bekezdése értelmében határoznia nem kellett. A felperes illetékfizetési kötelezettsége az illetékekről
- évi XCIII. törvény
- §-ának /1/ bekezdésén alapszik. szóló Budapest,
- január hó
- napján Dr.Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr.Beniczkyné dr.Kelemen Gyöngyi sk. előadó bíró, Dr.Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok