Bfv.981/2012/5 – Kúria

(1)bekezdés] és hivatali visszaélés bűntette [Btk.

1. §
2. fordulat] miatt halmazati büntetésül 1 évi, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 50.000 forint pénzmellékbüntetésre, a II. terheltet társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette [Btk.
3. §

(1)bekezdés] miatt 10 hónapi, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, és 100.000 forint pénzmellékbüntetésre, míg a felülvizsgálati indítvánnyal érintett Fridrich Gábor III. r. terheltet társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette [Btk.282. §

(1)bekezdés] miatt 8 hónapi, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte és 20.000 forint vagyonelkobzást szabott ki. A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a

1. június
2. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott Bf.4/2012/
3. számú ítéletében a városi bíróság ítéletét az I. r. és a II. r. terheltek tekintetében felülbírálta és az elsőfokú ítéletet a tekintetükben annyiban megváltoztatta, hogy az I. r. terhelt terhére rótt kábítószerrel visszaélés bűntettét társtettesként elkövetettnek minősítette, e terhelt börtönbüntetése végrehajtása felfüggesztésének próbaidejét 4 évre, és ugyanezt a II. r. terhelt esetében 3 évre felemelte. Egyéb tekintetben az elsőfokú ítéletet I. r. és II. r. terheltek tekintetében helybenhagyta. A Komáron-Esztergom Megyei Bíróság elsőfokú ítélete a III. r. terhelt tekintetében
4. október
5. napján jogerőre emelkedett. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság első fokú ítélete tényállásában rögzítette, hogy az I. r. terhelt a bűncselekmény elkövetésének időpontjában -
6. szeptember 23-án - hivatásos rendőrként az Esztergomi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Osztályán teljesített szolgálatot, törzsőrmesteri rendfokozatban. Az I. r. terhelt
7. évben vásárolt egy lakást, amelyre nagy összegű hitelt vett fel.
8. szeptemberétől ebbe a lakásba albérlőként fogadta be a II. r. terheltet , akivel már korábbról baráti kapcsolatban volt. Az I. r. terhelt úgy tervezte, hogy az új lakás költségeinek fedezetét így könnyebben tudja biztosítani, mert az albérleti díjon felül a rezsiköltség felét is a II. r. terhelt fizeti majd. Rövid időn belül kiderült azonban, hogy a II. r. terheltnek anyagi problémái vannak, és kábítószer megszerzéséből, majd eladásából kíván pénzhez jutni. A II. r. terhelt heti rendszerességgel fogyasztott kábítószert. A III. r. terhelttel - aki szintén kábítószer fogyasztó - kölcsönösen ellátták, kisegítették egymást, mindketten marihuánát fogyasztottak.
9. szeptember közepén, pontosan meg nem határozható napon a II. r. terhelt találkozott a III. r. terhelttel, akitől segítséget kért kábítószer beszerzéséhez, mivel tudta, hogy a III. r. terheltnek van kapcsolata, akitől szokott marihuánát vásárolni. A II. r. terhelt először azt kérte a III. r. terhelttől, hogy az ismerős dílerrel hozza össze őt, mert arra számított, hogy ily módon közvetlenül tőle ha nagyobb mennyiséget vesz, olcsóbban hozzájuthat a kábítószerhez. A III. r. terhelt ez irányú kérdése elől azonban kapcsolata, az „O" nevű díler elzárkózott. Közölte a III. r. terhelttel, hogy más személlyel nem hajlandó találkozni, de neki továbbra is hajlandó eladni kábítószert. Miután ezt tisztázták III. r. terhelt állapodott meg az „O" becenevű személlyel. A II. r. terheltnek a kábítószer megvásárlásához az I. r. terhelt adta a pénzt, 200 ezer forintot azzal a kikötéssel, hogy a pénz átadásánál ő is jelen akar lenni. Végül is többszöri egyeztetést követően
10. szeptember 23-ai időpontot határoztak meg a kábítószer vásárlás lebonyolítására, amit közvetítőként a III. r. terhelt egyeztetett. A II. r. terhelt erről tájékoztatta az I. r. terheltet és abban állapodtak meg, hogy Budapesten a vasúti megállóhelynél találkoznak, ott kerül átadásra a pénz, amit az I. r. terhelt visz oda, és a pénz átadásakor ő is jelen lesz.
11. szeptember 23-án a II. r. és a III. r. terheltek E-ból B-re induló személyvonattal együtt utaztak, az I. r. terhelt pedig egyedül ment a megbeszélt találkozóra. Az I. r. és II. r. terhelt között eközben többszöri egyeztetés volt - az I. r. terhelt, illetve a II. r. terhelt mobiltelefonján - mivel az I. r. terhelt korábban érkezett és hosszasan várakoznia kellett. Miután a vonat megérkezett a vasúti megállóban találkoztak a terheltek és I. r. terhelt, a III. r. terhelt jelenlétében átadott 200 ezer forintot a II. r. terheltnek. Ezután elváltak és az I. r. terhelt a bevásárlóközpontba ment, ahol barátnőjével találkozott. A II. r. terhelttel abban állapodtak meg, hogy ha lebonyolította az üzletet, ő is odamegy és az I. r. terhelt gépkocsijával együtt mennek haza. A II. r. és III. r. terhelt egy helyi autóbuszjárattal a megállóig mentek, közben a II. r. terhelt átadta a kábítószer vásárlásra szánt 200 ezer forintot a III. r. terheltnek. A megállónál elváltak, a III. r. terhelt az „O" nevű személlyel előre megbeszélt találkozóhelyre ment, ezalatt a II. r. terhelt várakozott rá. A III. r. terhelt a folpackba csomagolt kábítószert megvásárolta, majd beletette a II. r. vádlottól előzőleg elkért hátizsákba, egy whiskys fémdobozba, majd visszament és azt átadta a II. r. terheltnek. Közvetítői tevékenységéért a III. r. terhelt 20 ezer forintot kapott a II. r. terhelttől, majd elváltak. Ezután a II. r. terhelt az előzetes megállapodásnak megfelelően - telefonon történt egyeztetés után - a bevásárló központba ment, ahol találkozott az I. r. terhelttel, majd az I. r. terhelt gépkocsijával együtt vissza indultak. Velük utazott az I. r. terhelt barátnője is, akinek a kábítószer üzletről nem volt tudomása. A Vám- és Pénzügyőrség Központi Járőrszolgálat Parancsnokságának beosztottjai
12. szeptember 23-án a
13. számú főúton ellenőrzést végeztek.20 óra 20 perc körüli időben L belterületén megállították I. r. terhelt által vezetett személygépkocsit ellenőrzés céljából. Miután a járőrök a gépkocsit leintették, az I. r. terhelt a megállást követően letekerte a gépkocsi ablakát és kijelentette, hogy ő rendőr. Az intézkedő pénzügyőr ezután közölte vele az ellenőrzés tényét és elkérte az ő és útitársai igazolványát. A I. r. terhelt átnyújtotta az igazolványtartóját, amelyben legfelül volt elhelyezve a rendőri igazolványa és jelvénye. Ezután az őt és utasait ellenőrző pénzügyőrökkel együttműködött. A gépkocsi átvizsgálása során a II. r. terhelt a hátsó ülés előtt elhelyezett hátizsákot a sajátjának ismerte el. Annak átvizsgálásakor a pénzügyőrök megtalálták a whiskys fémdobozban lévő gyanús növényi anyagot, ezért rendőri intézkedést kértek. A rendőri, majd ügyészi intézkedés során a II. r. terhelt hátiszákjából előkerült egy digitális mérleg is, amelyen a II. r. terhelt a megvásárolt kábítószert akarta lemérni. A nyomozás során lefoglalásra került növényi anyag össztömege 97,44 gramm, 2,39 ± 0,11 gramm delta-9-THC-t tartalmaz, amely kannabiszra jellemző kannabionid vegyület. A kannabiszt és a delta-9-THC a Btk. 286/A. §

(2)bekezdés alapján kábítószernek minősül. A Bkté.

1. §a alapján a delta-9-THC esetében a tiszta hatóanyag tartalom jelentős mennyisége 20 gramm. A lefoglalt kannabiszt - közismert néven marihuána - tiszta hatóanyag tartalma a jelentős mennyiség alsó határárt nem éri el, annak 11,6 §-a. A II. r. terhelt
2. szeptember 23-án biztosított vizeletében a toxikológiai vizsgálat, 0,30 mg/ml amfetamint és 31,6 ng/ml delta9-THC-t mutatott ki, amely speed, valamint marihuána fogyasztására utal. Az I. r. és a III. r. terhelt vizelete kábítószerre negatív volt. A terheltek egyike sem kábítószerfüggő. A nyomozás során lefoglalására kerültek még a II. r. terhelt és a III. r. terhelt tulajdonát képező dolgok. A Győri Ítélőtábla a megyei bíróság ítéletének az I. r. és a II. r. terheltek tekintetében történő felülbírálása során e tényálláson változtatást nem eszközölt, és az első fokú ítélet indokolásának kiegészítése keretében rögzítette, hogy a III. r. terhelt vallomása többről is szól mint amennyit az adott tényállás tartalmaz, de az adott bizonyítékok mellett ítéleti bizonyossággal nem igazolható egyik terhelt részéről sem olyan magatartás, amely azt fogyasztói típusú magatartásból a súlyosabb megítélésű forgalmazói típusú magatartásba emeli át. A rendelkezésre álló bizonyítékok ez utóbbi megállapítását nem teszik lehetővé. A bíróság jogerős ügydöntő határozata Törvényszékre
3. január 13-án érkezett ellen a Tatabányai beadványában a Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.6/2012/
4. számon nyújtott be felülvizsgálati indítványt a III. r. terhelt terhére. Indítványát a főügyészség a Be.
5. §

(1)bekezdés b) pontjára alapította, a terhelt cselekménye törvénysértő minősítésére, és vele szemben törvénysértő büntetés kiszabására hivatkozott. A főügyészség álláspontja szerint a III. r. terhelt nem fogyasztói, hanem terjesztői típusú cselekményt, a kábítószer átadását valósította meg azzal, hogy az általa megvásárolt kábítószert egy meghatározott személy birtokába juttatta saját fogyasztás céljából. Ezért cselekménye a Btk. 282/A. §

(1)bekezdése szerinti kábítószerrel visszaélés bűntettének minősül, melyre a törvény 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés kiszabását rendeli. Minderre tekintettel a főügyészség a jogerős határozat a III. r. terhelt tekintetében történő megváltoztatását, cselekménye kifejtettek szerinti minősítését, vele szemben a büntetési tételkereten belüli végrehajtandó szabadságvesztés, valamint közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta. A Legfőbb Ügyészség BF.199/

1. számú átiratában a Győri Fellebbviteli Főügyészség felülvizsgálati indítványát annak helyes indokaira utalva fenntartotta. A Kúria nyilvános ülésén a legfőbb ügyész képviselője a felülvizsgálati indítványban foglaltakat az átiratukkal egyezően fenntartotta. A III. r. terhelt kirendelt védője a jogerős határozat hatályában fenntartására tett indítványt. A védő álláspontja szerint a felülvizsgálati indítvány a jogerős határozat tényállásában foglaltakat és az eljárt bíróságok mérlegelését is támadja, az első fokú ítélet a III. r. terhelt tekintetében rövidített indokolással készült, a másik két terhelthez kapcsolódóan tartalmaz indokokat a felülvizsgálati indítvánnyal támadott kérdésben, és az ügyben a másik két terhelt vonatkozásában született másodfokú határozat is állást foglalt az adott kérdésben. A Győri Fellebbviteli Főügyészség által a Be.
2. §

(1)bekezdésében meghatározott törvényes határidőben a III. r. terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítvány alapján eljárva a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot a Be. 423. §

(4)és

(5)bekezdésében meghatározott körben bírálta felül a III. r. terhelt vonatkozásában, és a bejelentett felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. Felülbírálata során a Kúria hivatalból vizsgálandó ún. abszolút eljárási szabálysértést nem észlelt, és a Győri Fellebbviteli Főügyészség által állított Be. 416. §

(1)b) pontja szerinti felülvizsgálati okot sem látta megállapíthatónak. A Kúriának a felülvizsgálati indítványban foglaltak elbírálásakor figyelemmel kellett lennie arra a sajátságos eljárásjogi helyzetre, amely az ügyben különböző szinteken eljárt ügyészségek eltérő jogi álláspontjából fakadt. Az ügyben a III. r. terhelt tekintetében felülvizsgálati indítványt benyújtó, a másik két terhelt tekintetében pedig a másodfokon eljáró bírósághoz észrevételeket benyújtó Győri Fellebbviteli Főügyészség fellépéséig a vád oldaláról a forgalmazói típusú magatartásként értékelés fel sem merült, a vád kizárólag fogyasztói típusú magatartást rótt fel. Az átadási típusú magatartás oly mértékben a háttérben maradt, hogy az ügyészi vádirat tényállásában az átadás tényleges leírása említve sincs, arra pusztán a történések logikájából lehet következtetni. Az ügyészi perbeszédben vádmódosítás nélkül van csak utalás az átadási mozzanatra. Az elsőfokú bírósági eljárásban az első fokú ítélet kihirdetését követően az ítélet a III. r. terhelt tekintetében jogerőre emelkedett, és a másik két terheltet érintő ügyészi fellebbezés is a minősítést nem érintette. Az első fokú ítélet a III. r. terhelt tekintetében a Be. 259. §

(2)bekezdésének felhívásával rövidített indokolással szerkesztett. Ebből fakadóan értelemszerűen a bizonyítékok mérlegelése és a megállapítottak indokolása nem a III. r. terheltre fókuszál. Rá kell mutatni arra is, hogy a Kúria olyan esetben, amikor a terhelt enyhébb minősítés mellett vesz tudomásul egy adott joghátrányt tartalmazó első fokú ítéletet és mond le a fellebbezés lehetőségéről, csak kivételesen lát lehetőséget arra, hogy saját maga hozzon a büntetés kiszabás szempontjából meg sem indokolt és e vonatkozásban a szükséges adatokat nem feltétlenül tartalmazó első fokú ítéletnél súlyosabb joghátrányt tartalmazó határozatot. Ilyen esetben - az anyagi jogszabálysértés egyértelmű megállapíthatósága esetén - általában a jogerős határozat hatályon kívül helyezése, és a megismételt eljárás lefolytatásának elrendelése látszik célszerűnek. A jelen esetben azonban a Kúria a felülvizsgálati indítványban felvetett anyagi jogszabálysértést nem látta megállapíthatónak. A III. r. terhelt esetében első fokon jogerőre emelkedett ítélet az ennek megállapításához szükséges egyértelmű történéseket nem rögzít. Kétségtelen, hogy a kábítószerrel visszaélés bűncselekménye esetén egyetlen átadási tevékenység is lehet súlyosabb minősítésű, a konkrét esetben azonban ez egyértelműen nem állapítható meg. A jogerős ítélet tényállásában rögzítettek szerint ugyanis a II. r. és a III. r. terheltek mindvégig együttesen jártak el. Az „O" nevű személlyel a III. r. terhelt csak azért találkozott, mert „O" bizalmatlan volt, a II. r. terheltet nem ismerte. Az ítélet tényállásából nem derül ki, hogy a III. r. terhelt és „O" találkozásakor a II. r. terhelt tőlük milyen távolságban tartózkodott. A III. r. terhelt a kábítószer megvásárlásakor nem saját részére vásárolt, mindvégig a II. terhelt érdekében tevékenykedett. Az első fokú ítélet ténybeli rögzítése mellett ezért nem állítható, hogy a III. r. terhelt tevékenységének jogi értékelése, cselekményének minősítése az anyagi jogi szabályokat sérti [nem vétetlen egyébként, hogy az I. r. és a II. r. terheltek ügyét másodfokon a felülvizsgálati indítvány benyújtását követően elbíráló Győri Ítélőtábla a főügyészi minősítés változtatási indítvány ellenére is a minősítést e terheltek tekintetében helybenhagyta, és rámutatott arra, hogy bár a III. r. terhelt vallomása többről is szólt mint, amit az adott tényállás tartalmaz, de az adott bizonyítékok mellett ítéleti bizonyossággal nem igazolható egyik terhelt részéről sem olyan további magatartás, amely azt fogyasztói típusú magatartásból a súlyosabb megítélésű forgalmazói típusú magatartásba emeli át.] A kifejtettek alapján a Kúria a Győri Fellebbviteli Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3.§-ának

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a

(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418.§-ának

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdésének

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421.§-ának

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival, azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,

1. április
2. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, Lászlóné Dr. Verebélyi Edina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző NYM