Pf.20461/2012/12 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.I.20.461/2012/

1. szám A Győri Ítélőtábla a dr. Léhmann György ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. felperesek a jogtanácsos által képviselt alperes ellen felmondás jogellenességének megállapítása iránt indított perében a Veszprémi Törvényszék
2. szeptember
3. napján meghozott 1.P.20.505/2012/
4. számú ítélete ellen a felperesek által
5. sorszám alatt előterjesztett,
6. sorszám alatt kiegészített fellebbezés folytán - tárgyalás alapján - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében helybenhagyja. A felperesek által az állam javára egyetemlegesen fizetendő kereseti illeték összegét 36.000 (Harminchatezer) Ft-ra leszállítja. Kötelesek a felperesek egyetemlegesen megfizetni az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 48.000 (Negyvennyolcezer) Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. A felek viselik a másodfokú eljárással kapcsolatban felmerült költségeiket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás: Felperesek a Ptk. 209.§., 209/A. § /1/ és /2/ bekezdésében, valamint a Ptk.
7. §-ában foglaltakra hivatkozással kérték az alperes, mint hitelező és a felperes, mint adós között
8. október hó
9. napján létrejött, szabad felhasználású deviza kölcsönszerződéshez kapcsolódó,
10. január
11. napján kelt alperesi felmondás jogellenességének (érvénytelenségének) megállapítását. Arra hivatkoztak, hogy a kölcsönszerződés a kamatfizetési kötelezettség vonatkozásában pontos számszaki adatokat nem tartalmaz,
12. évtől az alperes folyamatosan emelte a törlesztő részlet mértékét, annak ellenére, hogy a svájci frank alapkamata a szerződéskori kamatmérték 5 %-ára esett vissza. Az alperes által közölt növekvő törlesztő részletek helyett a számításaik szerint alacsonyabb törlesztő részletet kellett volna fizetniük, ezért
13. augusztus hó
14. napjától nem tettek eleget a kölcsönszerződésből eredő törlesztési kötelezettségüknek. Utaltak arra, hogy a 93/
15. EGK irányelv mellékletéből kiindulva az állapítható meg, hogy a konkrét esetben a fogyasztó hátrányára lett megbontva a jogok és kötelezettségek egyensúlya, azáltal hogy a bank egyoldalú szerződésmódosítási lehetősége nincs ellentételezve az adós javára biztosított felmondási joggal. A bank valamennyi egyoldalú szerződésmódosítási nyilatkozata tisztességtelen szerződési feltételen alapul s emiatt semmis. E semmis szerződési feltételek pedig nem alapozhatják meg rendkívüli felmondási jogát. Alperes a szerződés VIII./
16. pontjára hivatkozással illetékességi kifogást terjesztett elő, kérte a keresetlevél Győri Törvényszékhez történő áttételét, érdemben nem nyilatkozott a keresetre. Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperesek keresetét elutasította és kötelezte a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 10.000 Ft perköltséget, valamint az államnak 900.000 Ft feljegyzett illetéket. Ítéletében tényállásként állapította meg, hogy az alperes, mint hitelező és a felperes, mint adósok között
17. október hó
18. napján szabad felhasználású deviza kölcsönszerződés jött létre, melynek keretében az alperes 15.000.000 Ft-nak megfelelő CHF kölcsönt nyújtott a felpereseknek. A hitel futamideje 12 év, ennek megfelelően lejárata
19. szeptember
20. napja volt. A felperesek a kölcsönt és annak kamatait 144 db, úgynevezett annuitásos törlesztő részletben voltak kötelesek visszafizetni. A szerződés rögzítette, hogy a megkötésekor meghatározott törlesztő részlet a folyósítás napján érvényes árfolyam és kamatváltozás függvényében módosulhat. A kölcsön kamata a mindenkor érvényes referencia kamatláb + évi 0,5 % kamatfelárban került meghatározásra azzal, hogy a referencia kamatláb mértéke évente változó, a folyósítás napján, illetve a kamatperiódus végén érvényes, a Reuters LIBOR 12 havi bankközi irányadó kamatlábnak felel meg, a kamatváltozás időpontja minden év február 15-e. Tényként állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperesek a kölcsönt teljes egészében igénybe vették, fizetési kötelezettségüket 2011 augusztusától az alperesi felszólítások ellenére nem teljesítették. Az alperes
21. szeptember 21.,
22. október 20.,
23. november
24. napján fizetési felszólítás küldött a felperesek részére, majd ezek eredménytelenségét követően
25. január
26. napján kelt, nyilatkozattal a kölcsönszerződést felmondta. közjegyzői okiratba foglalt Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a per tárgyát képező kölcsönszerződésből fakadóan az alperes, mint végrehajtást kérő kérelmére a felperesekkel szemben végrehajtási eljárás folyik. A felperesek a Veszprémi Törvényszék P.21.069/
27. számon végrehajtás megszüntetése iránt terjesztettek elő keresetet, mely keresetlevél a Veszprémi Városi Bírósághoz került áttételre. Ítélete jogi indokolásában az alperes illetékességi kifogását alaptalannak találta, figyelemmel arra, hogy a perbeli kölcsönszerződés fogyasztói szerződésnek minősült, és a 2/
28. (XII.12.) PK vélemény 5./a. pontja alapján a fogyasztóval szerződő fél székhelye szerinti bíróság illetékességének kikötése tisztességtelen általános szerződési feltételnek tekintendő, így a szerződéskötés helye megalapozta illetékességét. A felperesek megállapítás iránti keresetét arra tekintettel találta alaptalannak, hogy a Pp.
29. §-a szerinti feltételek közül nem áll fenn az, hogy a kért megállapítás a felperesek jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges lenne. A felperesek érdeke és célja az, hogy a velük szemben megindult végrehajtási eljárás megszűnjön, ehhez pedig lehetőséget és jogvédelmet biztosít a Vht., valamint a Pp.
30. §-a alapján kezdeményezett per. Utalt arra, hogy a végrehajtás megszüntetése iránt folyamatban lévő perben is hivatkoztak az alperesi felmondás jogszerűtlen voltára a felperesek. Rámutatott, hogy a mindaddig, amíg a felpereseknek lehetőségük és joguk van a Vht-ban szabályozottak alapján nemperes eljárásban a végrehajtás megszüntetését, vagy a végrehajtási záradék törlését kérni, vagy a Pp.
31. §-ában meghatározott okból a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt pert indítani, addig jogvédelmük érdekében a megállapítás iránti kereset előterjesztése nem szükséges. Iránymutató döntésként vette figyelembe a BDT.2009/
32. szám alatt közzétett eseti döntést. A felperesek részére engedélyezett személyes illetékfeljegyzési jog folytán feljegyzett kereseti illeték mértéke vonatkozásában a felperes által megjelölt pertárgyértékre utalt, az ez alapján számított illeték megfizetésére az illetéktörvény
33. § /1/ bekezdése alapján kötelezte a felpereseket. Az ítélet kereset szerinti megváltoztatása, egyúttal az eljárási illetékben marasztalás mellőzése iránt a felperesek terjesztettek elő fellebbezést. Arra hivatkoztak, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti perben céljuk és érdekük az, hogy a végrehajtási eljárás velük szemben megszűnjön, míg jelen perben előterjesztett kereset célja és érdekük az, hogy a bíróság által semmisnek nyilvánított szerződési feltételek alapján a szerződés aláírásától számítottan az alperessel szemben e szerződési feltételek kötelezettséget ne keletkeztessenek. Utaltak arra, hogy téves az elsőfokú ítélet jogi álláspontja amiatt is, mert érdemben bírálta el a keresetben foglaltakat, anélkül hogy azok tartalmát érdemben vizsgálta volna. Hivatkoztak arra, hogy a pertárgy értékét hivatalból kell megállapítani a bíróságnak, mely jelen esetben a meg nem határozható perérték alapján 600.000 Ft, s csak ennek alapulvételével törvényes a perköltség illetve az illeték meghatározása. Az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Az ítélőtábla a peres felek viszonylatában a Veszprémi Városi Bíróság előtt 21.837/
34. számon végrehajtás megszüntetése iránt folyamatban lévő per iratai alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az alábbiakkal egészíti ki: A végrehajtás megszüntetése iránt folyamatban lévő perben a felperesek azt állítva kérték a végrehajtás megszüntetését, hogy a felmondás időpontjában az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét biztosító szerződési kikötések érvénytelenség miatti figyelmen kívül maradása esetén - az eredeti szerződési feltételek alapján számítottan nem állt fenn az alperes felé tartozásuk. Utaltak a végrehajtás megszüntetése iránt folyamatban lévő perben arra is, hogy jelen per tárgya nem a szerződés, hanem a felmondás érvénytelenségének megállapítása. (Veszprémi Városi Bíróság 21.837/2012./
35. sz. jkv. 2.o.) A felperesek fellebbezése a per fő tárgya tekintetében alaptalan, a feljegyzett illeték mértéke vonatkozásában alapos. A fentiek szerint kiegészített tényállás alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálásához szükséges körben a tényállást felderítette, azt helyesen állapította meg, s érdemben helytállóan következtetett arra, hogy a konkrét esetben hiányoznak a megállapítási kereset előterjesztésének törvényi feltételei, s a per fő tárgya tekintetében a felperesek fellebezésében foglaltak sem alapoznak ettől eltérő döntést. A jogi képviselővel eljáró felperesek keresete Pp. 3.§