Pf.20040/2014/8 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdését, a Szabadság és Felelősség fejezetének 1. cikk

(1),

(2)bekezdéseit, IX. cikk

(1)-

(3)bekezdéseit, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 10. §-át, 4. §

(3)bekezdését, a Polgári Törvénykönyvről szóló

1. évi IV. törvény (Ptk.)
2. §

(1)bekezdését, 85. §

(1)bekezdését, a Legfelsőbb Bíróság PK 12.,

1. számú állásfoglalásait, az Alkotmánybíróság 30/
2. (V. 26.) AB és 36/
3. (VI. 24.) AB határozatait. Elsősorban azt állapította meg, hogy az alperes a kerekasztal megalakulásával kapcsolatos közlés tekintetében valótlan tényt közölt. Kifejtette, hogy a szerző a kellő gondosság mellett a
4. május
5. napi angol nyelvű közlésből nem juthatott arra a következtetésre, hogy 5 hónapja működik a szegregációellenes kerekasztal, még akkor sem, ha a miniszter esetleg rossz angolsággal fejezte ki magát. Ez nem minősül lényegtelen ténybeli tévedésnek, mivel a cikk eleje a kerekasztalról szól, ezért annak megalakulása sem lehet közömbös. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság ebben a körben a helyreigazítást elrendelte. A szegregációval kapcsolatos közlés tekintetében arra következtetett, hogy a rendelkezésre álló cikkekből és közleményekből, és még a hivatkozott tanúként való kihallgatása alapján sem lehetett azt a következtetést levonni, hogy ... miniszter szegregáció párti lenne. Az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a kifogásolt közlés hamis színben tüntette fel a felperest, mintha szegregáció párti álláspontot képviselne, ezért ebben a tekintetben is elrendelte a helyreigazítást. Kifejtette, hogy a szegregáció és a felzárkóztatás fogalmak jelentésének összevetésében nem feladata állást foglalni, mivel az aktuálpolitikai témákban kifejtett álláspontok, kritikák nem képezhetik sajtóhelyreigazítás tárgyát. Ezzel a felperes olyan értékítéletet sérelmezett, amely az újságíró személyes véleményének minősül, ezért emiatt sajtó-helyreigazítást nem rendelt el. Az elsőfokú bíróság a perköltségről viseléséről a Pp.
6. §

(1)bekezdése alapján határozott. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását. Elsősorban arra utalt, hogy a sajtó-helyreigazítás a személyiségi jogvédelem eszköze, ezért a sajtó-helyreigazítási eljárásra is vonatkozik a személyes jogérvényesítés követelménye. Álláspontja szerint a kifogás tárgyává tett közlések tartalmából egyértelműen megállapítható, hogy azok nem a felperesi szervezetre, hanem kifejezetten ...ra vonatkoznak. Az általa elmondottakról, álláspontjáról, személyes magatartásáról tartalmaznak közléseket, nem pedig az általa vezetett szervezetről. Kifejtette, hogy a megfelelő igényérvényesítéshez a felperesi részről személyes és közvetlen érintettségnek kell fennállnia. Az a körülmény, hogy a minisztériumot ... vezeti, nem teremti meg a közvetlen és személyes érintettséget a minisztérium mint felperes számára olyan közlésekkel szemben, amelyeket ... miniszterként tett. Téves az ítéletnek azon kitétele, hogy a miniszteri minőségben előadottak egyben a minisztérium aktuálpolitikai álláspontjának is minősülnek, mivel a két személy nem azonosítható egymással. Kizárólag személyesen ... rendelkezik a kifogásolt közlések vonatkozásában személyes és közvetlen érintettséggel, ennek alapján pedig a kereshetőségi joggal. A kifejtettektől függetlenül is megalapozatlanul kötelezte az elsőfokú bíróság az alpereseket helyreigazításra a szegregációellenes kerekasztalra vonatkozó közlés miatt. Elismerte, hogy e tárgyban elmondottakat a lap az időpont tekintetében tévesen idézte fel, de ez olyan körülmény, amely a felperes megítélése szempontjából lényegtelen és közömbös. A kerekasztalnak még a formális megalakulási időpontja sem állapítható meg egyértelműen, figyelemmel az ellentmondó nyilatkozatokra, az azonban mindenképpen megállapítható, hogy működése korábban kezdődött meg mint az arról szóló hivatalos közleményben szereplő időpont. A megalakulás időpontjára vonatkozó téves közlés sem az egyébként kereshetőségi joggal nem rendelkező felperes, sem ... tekintetében nem minősül lényegesnek, ezért helyreigazítás alapját nem teremti meg. A ... közreműködése a ... telepi roma gyerekek szegregációjában közléssel kapcsolatos helyreigazítás elrendelése során az elsőfokú bíróság ellentmondó indokolást adott. Ha ezt a közlést nem ténynek, hanem véleménynyilvánításnak minősíti a szegregáció tekintetében, úgy ezt a tevékenységet támogató bármilyen magatartás is értékítéletet kifejező vélemény. A miniszter tettekkel is kiállt a ... iskola mellett, és ez a magatartás a véleményalkotás szintjén a szegregációban való közreműködéssel leírható. ... politikai álláspontja miatt elrendelt helyreigazítás olyan cikkbeli közlésre vonatkozott, amely értékítélet, egy politikai közszereplő magatartásának, vélekedésének értékelő leírása, tehát véleményt fejez ki, a sajtó-helyreigazítás pedig véleményt kifejező közlés miatt nem rendelhető el. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint az alperesek megalapozatlanul hivatkoztak a felperesi kereshetőség hiányára. A sérelmezett közlés, illetőleg a cikk alcíme is egyértelműen a minisztériumról beszél, mint ahol már 5 hónapja működik szegregációellenes kerekasztal. A további közlések, ha nem is használják a minisztérium szót, azonban egyértelműen a felperes személyére utalnak, illetőleg vonatkoznak, így közvetett módon utalnak a felperesre és a minisztérium a sajtóközlemény tartalmából egyértelműen felismerhető. ... egyedül bizonyosan nem tud szegregációellenes kerekasztalt létrehozni és működtetni, ezért a kerekasztal megalakításával kapcsolatos közlés egyértelműen a felperesre vonatkozik. Ezen túlmenően ... a minisztérium nélkül aktívan abban sem tudna közreműködni, hogy a cikk szerint szegregálják a telepi roma gyerekeket. Megítélése szerint a cikk a minisztérium aktuálpolitikai kritikája kapcsán született, nem közvetlenül és személyesen ...nal, mint magánszeméllyel foglalkozott. A kerekasztal megalakulásával kapcsolatos közlés tekintetében előadta, hogy a miniszter nem azt mondta, hogy 5 hónapja működik szegregációellenes kerekasztal, hanem azt, hogy létrehoztak egy új kerekasztalt a civil szervezetek részvételével az iskolai szegregáció ellen. Az alperesi oldal maga is elismerte a cikk tévedését, ezért az 5 hónappal kapcsolatos mondat helytelen fordítása miatt történhetett a téves közlés, nem pedig a fellebbezésben kifejtett formális, illetőleg informális működés miatt. A kerekasztal megalakulása nem minősülhet közömbös és lényegtelen ténynek, mivel a cikk ebből a valótlan tényből kiindulva von le negatív következtetést a minisztériummal és a miniszterrel kapcsolatban. Helyes volt a sajtó-helyreigazítás elrendelése azon közlés tekintetében, amely alkalmas hamis színben feltüntetni a felperest, miszerint szegregáció-párti álláspontot képvisel. Az alperes által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatokból sem lehet levonni azt a következtetést, hogy ... szegregáció-párti lenne, vagy aktívan közreműködne a szegregációban. Ezzel szemben számos fórumon és nyilvános szereplése alkalmával kijelentette, hogy a szegregációt fel kell számolni. A fellebbezés részben alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253. §

(3)bekezdése szerint, csak a fellebbezéssel érintett részben bírálhatta felül az elsőfokú bíróság határozatát. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntésével csak részben értett egyet, ezért határozatát a Pp. 253. §

(2)bekezdése szerint megváltoztatta. A jogvita elbírálása szempontjából irányadó Smtv. 12. §

(1)bekezdése szerint, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. A cikk leadje egyértelműen fogalmaz, amikor a szegregációellenes kerekasztal működésével kapcsolatosan arról ad tájékoztatást, hogy az a felperesi minisztériumban zajlik. Másrészt egy oktatási egyeztető fórum nyilvánvalóan a minisztérium részvételével működik, melynek álláspontját a képviselője jeleníti meg. A közlés tehát nem kizárólag a minisztériumot vezető ... miniszter személyére vonatkozik, hanem az érinti a felperes, mint központi közigazgatási szerv tevékenységét is. Nem fogadta el a másodfokú bíróság az alperes azon hivatkozását, hogy a cikkel érintett szegregációellenes kerekasztal létrehozásának és működésének ideje lényegtelen ténynek minősül a felperes megítélése szempontjából. A cikk lényegi mondanivalója az, hogy a miniszter tevékenysége éppen a szegregáció megvalósulását segíti elő, és ezt a gondolatot azzal vezeti fel a lap, hogy a kerekasztal kezdeményezése éppen azért érdekes, mert ezzel ellentétben áll a miniszter tevékenysége. A cikk teljes összefüggése alapján ezért nem lényegtelen körülmény az, hogy a kerekasztal kezdeményezése mikor történt. A felperest érintő, nem lényegtelen és valótlan közlés alapján az elsőfokú bíróság helyesen kötelezte az alpereseket helyreigazítás közzétételére. A szegregációval kapcsolatos döntés tekintetében a másodfokú bíróság osztotta az alperesi fellebbezésben foglaltakat. A cikk kifejezetten a miniszter tetteihez, tevékenységéhez, elgondolásához kötötte a szegregáció megvalósulását. A miniszter mint természetes személy és a felperesi jogi személy egymástól elkülönülnek, és kizárólag a természetes személy irányító, vezető tevékenysége alapján a közlés közvetlenül nem vonatkoztatható a felperesi szervezetre, ezért ebben a tekintetben, a keresetindítási jogosultság hiánya miatt a másodfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az alperesek fellebbezése részben eredményre vezetett, ezért a felperes köteles viselni az alperesek első- és másodfokú perköltségét a Pp. 239. §-ának utaló szabálya és a Pp. 81. §

(1)bekezdése alapján. Az első- és másodfokú költség az alperesi jogi képviselőt a Pp. 67. §

(2)bekezdése, a 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet
2. §

(2)bekezdésének a) pontja,

(5)bekezdése alapján megillető jogtanácsosi munkadíj. Köteles továbbá viselni, az I. és II. rendű alperesi lapot kiadó, illetőleg működtető ... Zrt. a részbeni kereseti és fellebbezési illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Rendelet) 13. §

(2)bekezdése alapján, míg a fennmaradó le nem rótt kereseti és fellebbezési illetéket a Rendelet

1. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
2. március
3. Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke . Kisbán Tamás s.k.. Hercsik Zita s.k. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő