← Magyarország

Kfv.35480/2013/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma:

ügyvéd nem kérheti

ügyvédi tevékenység szüneteltetése alatt annak a túlfizetésnek a visszatérítését, amely túlfizetés

ügyvédi tevékenység folytatása miatt teljesített adótúlfizetésből keletkezett. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.480/2013/3.szám A Kúria a dr. felperesnek a dr. Farkas Ervin jogtanácsos általképviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vám Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. június 25. napján kelt 10.K.31.071/2013/4. számú ítélete ellen

alperes által

  1. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és 10.K.31.071/2013/
  2. számú ítéletét hatályon felperes keresetét elutasítja. Munkaügyi Bíróság kívül helyezi és a Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg

alperesnek 20.000 (húszezer) forint elsőfokú és 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg

államnak 16.200 (tizenhatezer-kettőszáz) Ft kereseti és 26.900 (huszonhatezer-kilencszáz) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes

  1. november 9-től szünetelteti ügyvédi tevékenységét.
  2. október 2-án a „
  3. számú átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez" elnevezésű nyomtatványon kérte

adóhatóságtól 269.361 Ft túlfizetés kiutalását és 1.536 Ft átvezetését. A felperes túlfizetése

egyszerűsített vállalkozói adószámlára 2010. december 28-án teljesített 258.561 Ft, illetve

adóhatósági eljárási illetékhez kapcsolódó számlára előírt 10.800. Ft többletbefizetéséből keletkezett.

elsőfokú adóhatóság a felperes átvezetési kérelmét teljesítette, kiutalási kérelmét elutasította.

alperes a

  1. január
  2. napján kelt határozatában

elsőfokú határozatot -

indokolás kiegészítésével - helybenhagyta. Érdemi döntését

adózás rendjéről szóló

  1. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
  2. §

(9)bekezdésére,
  1. §-ára,
  2. §
(1)bekezdésére alapítottan

zal indokolta, hogy a felperes ügyvédi tevékenysége szüneteltetésének időtartama alatt nem kezdeményezhet kiutalást, nem kérheti túlfizetése visszafizetését. A felperes keresetében

alperes határozatának elsőfokú határozatra is kiterjedő megváltoztatását, vagy

alperes határozatának hatályon kívül helyezését és

alperes új eljárásra kötelezését kérte. Érvelése szerint

alperes tévesen alkalmazta

Art. 14. §

(9)bekezdését. A befizetésre ugyanis

ért került sor, mert adófizetési kötelezettsége 2010. IV. negyedévében keletkezett, amikor még egyéni ügyvédként

egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozott. A befizetéskor

onban már kormánytisztviselőként dolgozott és a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozott, ezért adóalanyi minősége nem változott. Nem volt tehát jogi akadálya annak, hogy túlfizetését

adóhatóság akként térítse vissza, hogy

t, mint kormánytisztviselőnek és személyi jövedelem adóalanynak a havi személyi jövedelemadó kötelezettségei javára jóváírja.

alperes kérte. ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását

elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak találta és

alperes határozatát hatályon kívül helyezte,

alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Jogi álláspontja a következő volt:

Art. 14. §

(9)bekezdése szerinti törvényhelyben „

ilyen minőségben" tényállási elem

adóalanyiság mikéntjére,

az

egyéni ügyvédi, vagy kormánytisztviselői minőségre tekintettel értelmezhető. A felperes egyéni ügyvédi tevékenysége szüneteltetésének igazolt dátuma 2010. november 9-e, ettől

időtől mentesül

ilyen minőségben keletkezett adókötelezettségek teljesítése alól, továbbá

ilyen minőségben,

az egyéni ügyvédként a túlfizetés visszatérítését sem kérheti. 2010. december 28-án a túlfizetés keletkezésekor a felperes már kormánytisztviselőként tevékenykedett, és a túlfizetés kifizetését is kormánytisztviselőként kérelmezte.

Art. 43. §

(6)bekezdése értelmében pedig, amennyiben nincs

adózónak adótartozása és bevallási kötelezettségének eleget tett, akkor rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről, amennyiben nincs adóhatóság által nyilvántartott adók módjára behajtandó köztartozása. Mivel a felperes terhére adók módjára behajtható köztartozást

adóhatóság nem tárt fel kiutalási kérelmének elutasítására indokolatlanul került sor. A jogerős ítélet ellen

alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását.

zal érvelt, hogy

elsőfokú bíróság a Polgári perrendtartásról szóló

  1. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §-ában foglaltak megsértésével alapította érdemi döntését

Art. 43. §

(6)bekezdésére, a jogerős ítélet nem felel meg

Art. 14. §

(9)bekezdésének. A felperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem alapos. A Pp. 3. §
(1)bekezdése értelmében a bíróság a jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el, a
(2)bekezdése pedig kimondja, hogy a bíróság - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A bíróság döntése nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetve ellenkérelmen. A Pp. 215. §-a szerinti rendelkezésnek, a kereseti kérelemhez kötöttség szabályának a közigazgatási perekben is érvényesülnie kell (KGD1998.315., KGD2006.16., KGD2010.87.).

alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet nem felel meg

előzőekben ismertetett jogszabályi rendelkezéseknek, mivel

elsőfokú bíróság olyan törvényhely megsértésére alapította érdemi döntését, amelyre a felperes a keresetében nem hivatkozott.

Art. 14. §

(9)bekezdése a következőket tartalmazza:

egyéni vállalkozó,

ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, illetve a közjegyző tevékenységének, közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamára vonatkozóan - ha a törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik - ilyen minőségében adóvisszaigénylést, adó-visszatérítést, költségvetési támogatástigénylést a szünetelés megszűnését követően sem kérhet, illetve a szünetelés időtartama alatt túlfizetés visszatérítését nem kérheti. E törvényhely tehát egyértelműen rendelkezik a tekintetben, hogy a megnevezett tevékenységet folytató magánszemély nem kérheti a tevékenysége szünetelése alatt annak a túlfizetésnek a visszatérítését, amely túlfizetés a vállalkozási tevékenység folytatása miatt teljesített adótúlfizetésből ered. „

ilyen minőségben" elhatároló ismérve nem

, hogy a magánszemély ügyvédként adja-e be a kiutalási kérelmét

adóhatósághoz a tevékenység szünetelése alatt, hanem

, hogy a túlfizetés

ügyvédi vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó adófizetési kötelezettség miatt áll-e fenn, vagy attól elkülönülten. A felperes túlfizetése

ügyvédi tevékenysége miatt fennálló adókötelezettség miatti befizetésből ered, ezért nincs jelentősége annak, hogy a befizetés teljesítésekor már szünetelt ügyvédi tevékenysége. Megjegyzi e körben a Kúria, hogy

elsőfokú bíróság jogi álláspontjának alátámasztásaként tévesen hivatkozott

Art. 14. §

(8)és
(9)bekezdéseit módosító törvényhelyhez fűzött indokolásra, mivel ez a következőket tartalmazza: „A módosítás

Art. 14

(8)és
(9)bekezdésében

egyéni vállalkozói, ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői minőségre való ismételt utalással egyértelművé teszi, hogy a hivatkozott rendelkezések kizárólag

ilyen minőségben keletkezett adókötelezettségekre, illetve

ilyen minőségben érvényesített adó-visszaigénylésre, adó-visszatérítésre, költségvetési támogatás - igénylésre vonatkoznak.

eredeti jogalkotói szándékkal összhangban a pontosító rendelkezéssel nyilvánvalóvá válik, hogy pl. a közjegyző a közjegyzői tevékenység szünetelése alatti időtartamban is kötelezett a közjegyzői tevékenységétől független, nem e minőségéhez kapcsolódó adókötelezettségei teljesítésére, illetve jogosult a közjegyzői minőségétől független adó-visszaigénylései érvényesítésére". A felek között a közigazgatási és a peres eljárás során sem volt vitatott, hogy a felperesnek

ügyvédi minőségétől nem független,

ügyvédi tevékenységére tekintettel keletkezett adókötelezettségére teljesített befizetésből adódó túlfizetése, ezért ennek visszatérítését a szünetelés ideje alatt nem kérhette. Utal a Kúria még arra is, hogy

Art. 14. §

(8)bekezdése akként rendelkezik, hogy

ügyvéd mentesül tevékenységének szüneteltetése időtartamához kötődő és

ilyen minőségben keletkezett adókötelezettségek teljesítése alól, ide értve a pénzforgalmi számlafenntartási kötelezettséget is. Ez

t jelenti, hogy

ügyvéd nem mentesül a szünetelés időtartamához nem kötődő adókötelezettségének teljesítése alól, tehát

ügyvéd - akkor is, ha már beállt a tevékenység szünetelése - köteles a szüneteltetése időtartamához nem kötődő,

az a szünetelés előtti időre vonatkozó adókötelezettségeinek teljesítésére. Irreleváns tehát, hogy a felperes mikor teljesítette

t a befizetést, amelyből a túlfizetése keletkezett, abban

esetben, ha a befizetésre

ügyvédi tevékenységére tekintettel fennálló adókötelezettsége miatt került sor.

ügyvédi tevékenység a szüneteléssel nem szűnik meg, a vállalkozásra tekintettel kapott adószám, adófolyószámla is fennmarad. A felperes tehát, mivel ügyvédi tevékenységét csak szüneteltette, nem volt jogosult a vállalkozási, ügyvédi tevékenységével összefüggésben keletkezett túlfizetés kiutalását kérni. Téves

első fokú bíróság álláspontja a tekintetben is, hogy a felperes a szünetelés időpontjától mentesül

ügyvédi minőségében keletkezett adókötelezettség teljesítése alól.

előzőekben ismertetett törvényhelyek ugyanis éppen ennek ellenkezőjét tartalmazzák,

az

t, hogy

ügyvédnek a szünetelést megelőző időtartamhoz kötődő, tehát a még nem szünetelő vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó adókötelezettségeit teljesítenie kell. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria

t állapította meg, hogy

alperes határozata a kereset által vitatott körben megalapozott és jogszerű döntést tartalmaz, megfelel a jogvita eldöntésére irányadó előzőekben nevesített törvényi rendelkezéseknek, helytálló jogértelmezésen, jogalkalmazáson alapul, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(4)bekezdése alapján - hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. A pervesztes felperes a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp.78. §
(1)bekezdése alapján köteles

elsőfokú és felülvizsgálati perköltség megfizetésére. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetékre vonatkozó ítéleti rendelkezések

illetékekről szóló

  1. évi CXIII. törvény
  2. §

(1)bekezdés a) pontjában, 50. §
(1)bekezdésében, és a 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §
(2)bekezdésében foglaltakon alapulnak. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk.bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.