← Magyarország

Bf.211/2013/8 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.211/2013/

  1. szám A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a
  2. év március hó
  3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő végzést: A nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegésének bűntette miatt a vádlott ellen indult büntető ügyben a Fővárosi Törvényszék
  4. év március hó
  5. napján kelt 2.B.59/2012/
  6. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a vádlott magyarországi tartózkodási helye pontosításra került. A másodfokú eljárásban felmerült 13.169 (tizenháromezer-százhatvankilenc) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A Fővárosi Törvényszék
  7. év március hó
  8. napján kelt 2.B.59/2012/
  9. számú ítéletével a vádlott bűnösségét nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegésének bűntettében [Btk.
  10. §

(1)bekezdés] állapította meg, ezért őt 250 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét 2.000 Ft-ban meghatározva. Rendelkezett az így kiszabott összesen 500.000 Ft pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak fogházbüntetésre történő átváltoztatásáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről is. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott felmentés céljából, míg védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése, valamint a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés megváltoztatása érdekében jelentett be fellebbezést. A védő a Fővárosi Ítélőtáblához
  1. január hó
  2. napján érkezett beadványában a fellebbezését fenntartotta, hangsúlyozva, hogy álláspontja szerint az elkövetéstől számított 16 év után a védence terhére rótt bűncselekménynek nincsen társadalomra veszélyessége, ezért a kiszabott pénzbüntetés eltúlzott. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.445/2013/1-I. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az eljárást perrendszerűen folytatta le, a megállapított tényállás megalapozott. A törvényszék indokolási kötelezettségének is eleget téve okszerű következtetést vont a vádlott bűnösségére és helyesen járt el, amikor az elkövetéskor hatályos büntetőtörvénykönyvet alkalmazta. Törvényes az enyhítő szakasz alkalmazásával kiszabott pénzbüntetés is. Az ügyészi álláspont szerint a büntetés enyhítését célzó védelmi fellebbezések eredményre nem vezethetnek, az elsőfokú bíróság járulékos rendelkezései is törvényesek. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a fenti átiratában indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Be.
  3. §
(4)bekezdése alapján az ügyet tanácsülésen intézze el. A másodfokú bíróság az ügyet tanácsülésre tűzte ki, és mivel a nyilvános ülés kitűzését senki sem kérte azt tanácsülésen bírálta el. A védelmi fellebbezések nem alaposak. A Fővárosi Ítélőtábla a védelmi perorvoslatok folytán bírálta felül a Be. 348. §
(1)bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék ítéletét, és az azt megelőző elsőfokú bírósági eljárást. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok maradéktalan megtartásával járt el. A Fővárosi Törvényszék ügyfelderítési kötelezettségének is teljességgel eleget tett. A beszerzett és értékelési körbe vont bizonyítékokat logikusan értékelte és mérlegelte. A Be. 4. §
(2)bekezdésében foglalt in dubio pro reo elv figyelembe vételével, helyesen járt el amikor Ócsai Attila eseti szakértő
  1. június hó
  2. napján kelt írásbeli és a tárgyaláson is fenntartott szakvéleményére alapította az ítéleti tényállást. A vádlott alapvetően a tudattartalom hiányára alapozva terjesztett elő védekezést, amelyet a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok és a szakértői vélemény is megcáfolt. Az iratokkal egyezően utalt arra az elsőfokú bíróság, hogy az inkriminált eszközök semmiféle kísérő okmánnyal nem rendelkeztek, a csomagolás szakszerűtlen volt, és ez eleve lehetetlenné tette, hogy a vádlott a megfelelő importigazolást beszerezhesse. A védői felvetésre figyelemmel szükséges azt is rögzíteni, hogy törvényesen hivatkozott a Fővárosi Törvényszék arra, hogy a kérdéses termékek nemzetközileg ellenőrzött, illetve engedélyköteles volta független a műszaki státuszuktól (üzemképességüktől, legális felhasználhatóságuktól). A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által helyes mérlegeléssel megállapított tényállás hibátlan és hiánytalan, ezért a Be.
  3. §
(1)bekezdése alapján irányadó volt a felülbírálat során. Az irányadó tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, és a cselekmény jogi minősítése is törvényes. A törvényszék a jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor az elkövetéskor hatályos Btk. (
  1. évi IV. törvény) rendelkezéseit alkalmazva bírálta el a történeti tényállásban leírt vádlotti cselekményt. Helyes indokokkal támasztotta alá, hogy az elsőfokú elbíráláskor hatályos törvényi rendelkezések nem üresítették ki a büntetőjogi védelmet, azonban az elsőfokú elbíráláskor hatályos anyagi jogi szabályok alkalmazása szóba sem kerülhetett, hiszen az akkor hatályban lévő
  2. évi IV. törvény 263/B. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontjában írt bűncselekmény büntetési tétele magasabb volt, mint az elkövetéskor hatályos bűncselekményé. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2012. évi C. törvény (új Btk.) 2013. július 1. napján történő hatályba lépésére figyelemmel vizsgálta az új Btk. 2. §
(2)bekezdésére tekintettel, hogy helye van-e a cselekmény másodfokú elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény alkalmazásának. Ennek során megállapította, hogy a másodfokú elbíráláskor hatályos új Btk. 329. §
(1)bekezdés a) pontja teljességgel lefedi azt az elkövetési magatartást, amelyre tekintettel a vádlott büntetőjogi felelősségét az elkövetéskor hatályos törvény szerint megállapította az elsőfokú bíróság. Rögzítendő az is, hogy a keretdiszpozíció tartalmát kitöltő igazgatási norma tekintetében is változás következett be az elkövetés és az elbírálás között. Ez a változás azonban a vádlott büntetőjogi felelősségére semmilyen kihatással nem volt, mivel a 2012. január 1-jétől hatályos 160/2011.(VIII.18.) Korm. rendelet az elkövetéskor hatályos rendeletekkel azonos tartalommal írja le az engedélyköteles eszközöket. A másodfokú eljárásban az új Btk. alkalmazására azért nem kerülhetett sor, mert az új Btk. 329. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a szerint minősülő haditechnikai termékekkel vagy szolgáltatással visszaélés bűntette kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, míg az elkövetéskor hatályos 1978. évi IV. törvény 287. §
(1)bekezdésébe ütköző és a szerint minősülő nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegésének bűntette öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett. Az elsőfokú bíróság törvényesen minősítette tehát a vádlott terhére rótt bűncselekményt, és a cselekmény minősítését alátámasztó jogi indokok is mindenben helytállóak. A Fővárosi Törvényszék a büntetés kiszabása során valamennyi súlyosító és enyhítő körülményt felsorolt, és azoknak megfelelő nyomatékot tulajdonított. Törvényesen járt el, amikor az 1978. évi IV. törvény 87. §
(2)bekezdés e) pontjának alkalmazásával, az
  1. és
  2. § rendelkezései alapján a vádlottal szemben pénzbüntetést szabott ki. Az 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményt megvalósító vádlottal szemben büntetés helyett intézkedés alkalmazására törvényi lehetőség nem volt. Az elsőfokú bíróság ítéletének járulékos rendelkezései is törvényesek. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Törvényszék ítéletét a Be.
  3. §
(1)bekezdése alapján - annak helyes indokaira figyelemmel - helybenhagyta azzal, hogy a másodfokú iratok tartalmának megfelelően a vádlott tartózkodási helyét pontosította. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére rendelkezés a Be. 381. §
(1)és a Be. 339. §
(2)bekezdésén alapul. vonatkozó Budapest,
  1. év március hó
  2. napján . Lassó Gábor s.k.. Ujvári Ákos s.k.. Fatalin Judit s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró A Fővárosi Törvényszék 2.B.59/2012/
  3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.211/2013/
  4. számú végzésben írt pontosítással
  5. március hó
  6. napján a vádlott tekintetében jogerős és végrehajtható. Budapest,
  7. március hó
  8. napján Dr. Lassó Gábor s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kállai Zoltán írnok

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.