Mfv.10754/2013/4 – Kúria

(4)Mfv.II.10.754/2013/4.szám A Kúria dr. Nemes Andrea ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kürtösi és Társa ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kürtösi Tibor ügyvéd) által képviselt alperes ellen illetménykülönbözet megfizetése iránt a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 5.M.234/

1. szám alatt megindított és másodfokon a Tatabányai Törvényszék 2.Mf.20.485/2013/
2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a
3. május 21-én megtartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Tatabányai Törvényszék 2.Mf.20.485/2013/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) + 2700 (kettőezer-hétszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes közszolgálati jogviszonyban állt az alperesnél, alapilletményét
5. június 1-jétől +20 %-kal térítették el.
6. október 26-áig ellátta a ... Belső Ellenőrzési Osztály vezetését, majd e nappal vezetői megbízását visszavonták. Mivel a számára felajánlott belső ellenőri munkakört elfogadta, kinevezését módosították és alapilletményét 130 %-ban határozták meg.
7. decemberében teljesítményét kiválóra értékelték, és ez alapján az alperes
8. március 1-jei hatállyal alapilletményét 130 %-ban határozta meg. Tájékoztatta a felperest arról, hogy az illetmény megállapításában megjelölt beállási szintről a
9. évi szakmai munkája értékelése alapján döntöttek, és az
10. február 28-áig érvényes. Az alperes a felperes
11. évi teljesítményét
12. decemberi keltezéssel
13. március 29-én közölte a felperessel, és azt jónak értékelte. A munkáltató
14. február 29-i keltezéssel
15. március 1-jei hatállyal a felperes alapilletményét +10 %-os mértékben térítette el. Tájékoztatta a felperest arról, hogy az alapilletmény beállási szintjének megállapítása a
16. évi teljesítményértékelés (szakmai munka értékelése) alapján történt. A beállási szint megállapításánál a munkáltatói jogkör gyakorlója figyelembe vette, hogy
17. évben belső ellenőrzési feladatokat látott el, a vezetői megbízása visszavonása miatt vezetői, irányítói feladatai megszűntek, s e beállási szintje
18. december
19. napjáig érvényes.
20. évben az alperes a belső ellenőrzési csoportban a vezető alapilletményét 120 %-ban, a felperes alapilletményét 110 %-ban, a többi belső ellenőr alapilletményét 100 %-ban határozta meg. Ugyanilyen módon került meghatározásra a gyámhivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők illetménye. A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy az illetmény eltérítésére jogellenesen került sor, mivel a munkáltató a teljesítményértékelést a jogszabályban előírtakkal ellentétben nem a tárgyévben kézbesítette számára, és kellő alap nélkül került sor illetményeltérítése csökkentésére. Vitatta, hogy a munkáltató az illetményeltérítésről szóló döntését
21. március 1-jéig meghozta volna, mivel arról csak
22. áprilisában szerzett tudomást. Előadása szerint az alperes intézkedése az egyenlő bánásmód követelményébe és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe is ütközött. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.234/2012/
23. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy az adott esetben a hivatali szerv vezetője a köztisztviselők jogállásáról szóló
24. évi XXIII. törvény (Ktv.)
25. §

(4)bekezdése alapján döntött a felperes alapilletményének eltérítéséről, és ennek során megtartotta a Ktv. 43. §

(6)bekezdésében írt korlátozást is. Megállapította, hogy nem bírt relevanciával a felperesnek az illetményeltérítésre irányadó határidő megsértésével kapcsolatos kifogása, mivel abban az esetben, ha ez valósnak bizonyult volna, úgy a munkáltató intézkedése érvénytelen lett volna. Nem találta megalapozottnak a felperesnek az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére, illetve a rendeltetésellenes joggyakorlásra történő hivatkozását sem. A felperes fellebbezése folytán eljárt Tatabányai Törvényszék 2.Mf.485/2013/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kifejtette, hogy a Ktv. 43. §

(4)bekezdése szerint a teljesítményértékelésnek meg kell előznie az illetményeltérítés alkalmazását. A perbeli esetben a munkáltató nem készítette el

1. decemberében a felperes teljesítményértékelését, azt csak
2. március 29-én közölték vele, e határidő megsértésének azonban a kereset elbírálása szempontjából nem volt jelentősége. A felperes a teljesítményértékeléshez kötődő jogvitát nem kezdeményezett, és a határidő elmulasztása önmagában nem ad alapot az illetményeltérítés megsemmisítésére. Amennyiben az előző évre vonatkozó teljesítményértékelés nem készült el határidőben, a köztisztviselő a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményre vált volna jogosulttá, így a felperes különbözet iránti igényt a perben nem érvényesíthetett. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria az első- és másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül, és a keresetének adjon helyt. Álláspontja szerint az alperes nem hozhatta meg az illetményeltérítésről szóló intézkedését az azon szereplő
3. február 29-i időpontban, mivel azt csak
4. április 2-án kézbesítették számára. Ugyancsak elmulasztotta a munkáltató a teljesítményértékeléssel kapcsolatos határidőt. Előadta, hogy a teljesítményértékelésében jónak ítélték munkáját, ennek ellenére került sor a korábban megállapított illetményeltérítés mértékének csökkentésére. Kifogásolta, hogy egyedül az ő illetményét csökkentette a munkáltató, míg a korábban illetményeltérítésben részesült köztisztviselők részére változatlan mértékű alapilletmény került folyósításra. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását és a felperes költségekben való marasztalását kérte arra figyelemmel, hogy a másodfokú bíróság jogszerű határozatot hozott. A felperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott. A Pp.
5. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a jogszabálysértést a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett. A felperes felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályhelyként a Ktv. 43. §

(4)bekezdését jelölte meg, nem hivatkozott azonban a Pp. 206. §

(1)bekezdésére. Mindezekre figyelemmel a Kúria a felperes által előadottak ellenére nem vizsgálta, hogy az eljárt bíróságok a tényállás megállapítása során a perbeli bizonyítékokat megfelelően értékelték-e. Ugyancsak nem vizsgálta azt, hogy a felperes illetményének eltérítése során megtartották-e az egyenlő bánásmód, illetve a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. A Ktv. 2006. augusztus 9-éig hatályos 43. §

(4)bekezdése a tárgyévet megelőző év teljesítményértékelése alapján biztosított lehetőséget a hivatali szerv vezetőjének, hogy az érintett besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét eltérítse. A 2006. évi LXXII. törvény 7. §

(6)bekezdése akként módosította a Ktv. ezen §-át, hogy

1. augusztus 10-étől az eltérítés alapja a köztisztviselő szakmai munkájának értékelése. Mindezekből megállapítható, hogy ettől az időponttól a hivatali szervezet vezetője az alapilletmény eltérítése során az aktuális teljesítményértékelésen túl egyéb, az érintett köztisztviselő szakmai munkájához kapcsolódó tényeket, körülményeket is figyelembe vehet. Ennek megfelelően a perben nem bírt relevanciával az a körülmény, hogy a felperes teljesítményértékelésére a jogszabályban rögzített határidőn belül, vagy azt követően került-e sor, s jogszerűen vonhatta értékelési körébe a munkáltató azt a körülményt, hogy a felperes a vizsgált időszakban már nem látott el vezetői tevékenységet. Az eljárt bíróságok által megállapított tényállás szerint az illetményeltérítésről szóló döntés a jogszabályban rögzített határidőn belül megszületett, így nem kellett állást foglalniuk abban a kérdésben, hogy ennek elmulasztása esetén milyen mértékű alapilletmény illette volna meg a felperest. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet jogszabálysértés hiányában a Pp.
2. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes felülvizsgálati eljárási költségét. Az eljárási illetéket a felperest megillető munkavállalói költségkedvezményre figyelemmel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet

1. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
2. május
3. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő