← Magyarország

G.20047/2013/26 – Balassagyarmati Törvényszék

Balassagyarmati Törvényszék …............/2013/

  1. szám. A Balassagyarmati Törvényszék Dr. Bódis Pál (…............) ügyvéd által képviselt …............ Kft. „f.a.” (…............) felperesnek,Dr. Felker Katalin (…............) ügyvéd által képviselt …............ Kft. névváltozás folytán …............ Kft. (…............) I. rendű alperes, Dr. Kardos Norbert (….............) ügyvéd által képviselt …............ Kft. (…............) II. rendű alperes, Dr. Nagy László (…............) ügyvéd által képviselt …............ Kft. (….............) III. rendű alperes, valamint a …............ Megyei Adóigazgatósága Végrehajtási Osztály I. (…............) IV. rendű alperes ellen szerződések érvénytelenségének megállapítása, eredeti állapot helyreállítása iránti perében, nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi ítéletet: A törvényszék megállapítja, hogy a felperes és az I. rendű alperes között …............-n
  3. 12én megkötött, majd
  4. május 22-én módosított keretszerződés a …................. bányára, valamint a …............-n
  6. 12-én megkötött adásvételi szerződés semmis. A törvényszék felhívja a …............-i Járási Hivatal Járási Földhivatalát, hogy …............ külterület 0118/3, 0118/4, 093, 0121/
  7. hrsz. alatti ingatlanokról a …............................. Kft. tulajdonjogát törölje és a felperes a …............ Kft. „f.a.” (…............) tulajdonjogát jegyezze vissza ezen ingatlanokra. A törvényszék ennek tűrésére kötelezi II-III-IV. rendű alpereseket. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 1.455.000,- (azaz: Egymillió-négyszázötvenötezer) forint eljárási illetéket, a II.-III. rendű alperesek személyenként 15.000,- (azaz: Tizenöt-ezer) forint eljárási illetéket fizessenek meg az állam javára az illetékhivatal külön felhívására. Kötelezi a törvényszék az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül 700.000,- (azaz: Hétszáz-ezer) forint + ÁFA, a II-III-IV. rendű alperesek személyenként 100.000,- (azaz: Egyszáz-ezer) forint + ÁFA ügyvédi munkadíjat fizessenek meg a felperesnek. A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblának címzett, a Balassagyarmati Törvényszéknél (2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 4.) írásban 3 példányban illetékköteles fellebbezést lehet benyújtani. A Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbező fél részére a jogi képviselet kötelező. (Pp. 73/A. a.) pont). Indokolás: A bíróság az eljárás iratanyaga, valamint a csatolt …............/
  8. számú ügyirat alapján az alábbi tényállást állapította meg. A felperes kérelme alapján a …............ Megyei Bíróság megállapította fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását. Felszámolóként a …............ Kft-t rendelte ki, a
  9. február 21-i jogerőre emelkedett …............/2008/
  10. számú végzésével. A felszámolási eljárás megindításának közzétételére a Közlönykiadó
  11. …............ online kiadásában került sor. A felszámolási feladatokat …............ felszámolóbiztos végezte. A felszámoló az adós képviseletében eljárva a cég iratainak átvizsgálása során olyan szerződéseket talált, amelyek arra utaltak, hogy az adós cég a hitelezők megkárosítását eredményező szerződéseket kötött. A felperes tevékenysége bányászati tevékenység, kő kitermelésére irányult, a …............-i bányatelkeken, melyekre bányászati joggal rendelkezett. A felperes a felszámolási eljárást megelőző évben
  12. március 12-én, keretszerződést kötött a …..................... bánya gépeinek, berendezéseinek a hozzá kapcsolódó ingatlanoknak és a bányászati jognak az értékesítése céljából. A szerződés preambuluma szerint a szerződő felek célja a bánya tovább működtetésére volt. A keretszerződés szerint a felperes volt az átadó, a …............ Kft. pedig az átvevő. A keretszerződésben a szerződés tárgyainak, tehát a bányászati jog, a gépek, berendezések, ingatlanok, felépítmények vételárát átvételkor nettó 350.000.000,- forint összegben határozták meg. Ezen összegből az I. rendű alperes 6.000.000,- forintot megfizetett
  13. decemberében, további 40.000.000,- forint + 2.600.000,- forint ÁFA összeget kötöttek ki, a gépekre, ingatlanokra, bányászati jogra azzal, hogy 48 órán belül kellett megfizetni a vevőnek. A további 220.000.000,forintot az I. rendű alperes banki hitelből ajánlott teljesíteni. Az elmaradó 80.000.000,- forintot a …............ 0128/
  14. hrsz-u ingatlan vételáraként ajánlott a vevő, melyet a …............ Rt. felé fennálló tartozás fejében szerez meg. A szerződés 5.) pontjában az ingatlanok fel lettek sorolva, és a gépeket, ingatlanokat terhelő jelzálogjogok összesen 179.014.860,- forint összegben. Az ingatlanok vételárát 40.000.000,- forint összegben határozták meg azzal, hogy a szerződés aláírásával együtt 8.000.000,- forint foglalót fizetett a vevő. A 80.000.000,- forint átadása a …............ Rt. felé fennálló tartozás fejében kerül átadásra, és a szerződés aláírásával egyidejűleg 2.000.000,- forint foglalót utaltak. A gépek, berendezések, felépítmények értékét a felek 130.000.000,- forint + ÁFA határozták meg, az összegből 13.000.000,- forint + ÁFA, 2.600.000,forint lett a szerződés aláírásával egyidejűleg kifizetve foglalóként. A bányászati jog értékét a felek 100.000.000,- forintban határozták meg, melyből 20.000.000,forint foglaló került a szerződés aláírásával kifizetésre. A szerződés szerint az összes foglaló 42.600.000,- forintban került átutalásra. A teljesítés az eladó képviselő …............ által vezetett letéti számlára került átutalásra. A szerződés meghiúsulásának esetére alkalmazandó következményeket is rögzítették. Az ingatlanokról külön adásvételi szerződés készült, keretszerződéssel egy időben. A felperes képviseletében …............
  15. március 20-án hozzájáruló nyilatkozatot tett arra, hogy a szerződés tárgyát képező ingatlanokra az I. rendű alperes a …............ Kft. tulajdonjoga, vételjog címén bejegyzésre kerüljön. A felperes az I. és a II. rendű alperes …............-n
  16. március 12-én létrejött keretszerződést …............-n,
  17. 05-22-én úgy módosították, hogy a bányászati jogot, amelyet a felperes időközben a II. rendű alperesnek adott át, az I. rendű alperes Kft. részére továbbadja. Így a bányászati jog vonatkozásában a továbbiakban a II. rendű alperes lesz az átadó, egyebekben az átadó a felperes marad. A bányászati jog átruházásáról külön megállapodás jött létre, a II. rendű és az I. rendű alperes között …............-n,
  18. május 22-én. Ebben a bányászati jogot 170.000.000,- forint + 20 % ÁFA, azaz bruttó 204.000.000,- forint ellenérték fejében adta tovább. Az I. rendű alperes hitelkérelmével a …............ Bank Zrt-hez fordult, melyet a felperes egy elektronikus levéllel igazolt. A hitelt nem kapta meg. A felperes ezt követően
  19. július 31-én kelt levelében közölte az I. rendű alperessel, mivel nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét, így a létrejött szerződést meghiúsultnak tekintik. Az I. rendű alperes jogi képviselője
  20. február 25-i keltezéssel a felperes által meghiúsítottnak tekintett szerződéssel kapcsolatban egy elszámolást közölt, két változatban, ha az I. rendű alperes az ingatlanok tulajdonossá és birtokossá válik, másrészt ha nem. A felperes a
  21. május 26-án iktatott kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a ….................... bánya megnevezésű keretszerződés, ami
  22. március 12-én kelt, valamint az F/
  23. alatt csatolt, külön szerződés, - ami a keretszerződés III/
  24. sorszám alatt felsorolt ingatlanokra vonatkozik, - érvénytelenségét állapítsa meg, és rendelje el az eredeti állapot helyreállítását. A kereseti kérelmének jogalapját a Cstv.
  25. §.

(1)bekezdésére alapította. Az ügyben tartott első tárgyaláson az I. rendű alperes ügyvezetője nyilatkozott, hogy az I. rendű alperes összesen 42.600.000,- forintot utalt át a felperesnek. Az I. rendű alperes a felperesi kereset elutasítását kérte és annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes vétel jogcímén megszerezte a …............ 0118/4., a …............ 0121/2., a …............ 0118/3, és a …............
  1. hrsz-u. ingatlanok tulajdonjogát, a felek között
  2. március 12-én létrejött, és
  3. május 22-én módosított keretszerződés, a külön adásvételi szerződés, valamint a felperes tulajdonba adási nyilatkozata alapján. Hivatkozott arra, hogy az általa csatolt tulajdoni lapok nem utaltak a felperes eladósodottságára, nem mutatták azt a
  4. december 31-i mérlegadatok sem. Ezért megalapozatlannak tekintette a felperesnek a Cstv.
  5. §. 1/b. pontjára vonatkozó szerződés megtámadását. I. rendű alperes a felek közötti módosított keretszerződést, azaz a
  6. május 22-i szerződést tekintette irányadónak. Bejelentette, hogy a felszámoló felé benyújtott, a felszámoló által visszaigazolt 40.600.000,- forintot, arra az esetre jelentették be, amennyiben az I. rendű alperes valamilyen oknál fogva nem tudná az ingatlan tulajdonjogát megszerezni. A bíróság a pert
  7. november 18-i tárgyaláson felfüggesztette, a …............/
  8. szám alatt folyamatban lévő peres eljárás jogerős befejezéséig, mely a felperes a II. rendű alperes és további három alperes ellen volt folyamatban, szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. A felperes
  9. január 14-én kelt előkészítő iratában bejelentette, hogy ez a per jogerősen befejeződött. Előadta, hogy az I. rendű alperes nevet változtatott, II. rendű alperesként perbe vonta …............ Kft-t. Kereseti kérelmét úgy pontosította, hogy a felperes és az I. rendű alperes által kötött
  11. 12-i módosított keretszerződés és az ahhoz kapcsolódó adásvételi szerződés érvénytelenségét állapítsa meg a bíróság, és rendelje el az eredeti állapot helyreállítását. Kérte, hogy az eredeti állapot helyreállítása keretében a törvényszék adja a felperes tulajdonába a …............i 0118/
  12. hrsz-u, a 0121/2., a 0118/3., és a
  13. hrsz-u. ingatlanokat. Állapítsa meg, hogy a felperes köteles megfizetni az I. rendű alperesnek a felszámolási eljárás körében hitelezői igénybejelentés alapján a felszámolási zárómérleg szerint rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében a 40.700.000,- forintot, módosította a pertárgy értékét 340.000.000,- forintra. A kereseti kérelmének jogalapját a Cstv.
  14. §.
(1)bekezdés b.) pontjára és a Ptk.
  1. §-ára is kiterjesztette. A törvényszék elrendelte a felperes indítványára a megjelölt ingatlanokra a per megindításának tényének a bejegyzését. A felperes a beszerzett tulajdoni lap másolatok alapján III. rendű alperesként perbe vonta a …............ Kft-t, (…............) figyelemmel arra, hogy az I. rendű alperessel
  2. szeptember 29-én adásvételi szerződést kötött a …............-i 093., a 0118/3., a 0118/4, és a …............ 0121/
  3. hrsz. alatt felvett ingatlanokra. Felperes a III. rendű alperest az I. - II. rendű alperessel szembeni kereseti kérelem tűrésére kérte kötelezni, mivel ha a törvényszék a felperes kereseti kérelmének helytad, az I. rendű alperes tulajdonszerződésének meghiúsulása következtében az I. rendű alperes és a III. rendű alperes között létrejött adásvételi szerződés lehetetlen célra irányul. A felperes IV. rendű alperesként perbe vonta, a …............ Megyei Adóigazgatóságát, (…............). Kérte, hogy a törvényszék kötelezze a IV. rendű alperest az I. és a II. rendű alperessel szembeni kereseti kérelem tűrésére. IV. rendű alperesnek az I. rendű alperessel szembeni követelésének érvényesítése érdekében végrehajtási jog van bejegyezve. I. rendű alperes a felperes keresetének elutasítását kérte, mivel a Cstv.
  4. §-a szerinti határidőt elmulasztotta, egyébként annak összes feltételét nem igazolta. I. rendű alperes arra hivatkozott, hogy a felperes az eredeti kereseti kérelmével, a felperes és az I. rendű alperes között …............-n,
  5. március 12-én megkötött adásvételi szerződést támadta meg nem jelölte meg, hogy a Cstv.
  6. §-ának melyik rendelkezésére alapítja a szerződés megtámadását. Álláspontja szerint a felperes csak a …............,
  7. január 14-i keltezésű előkészítő iratában terjesztette elő a keretszerződés érvénytelenségének megállapítását, így mind a 90 napos, mind az 1 éves jogvesztő határidő eltelt. Kérte elkésettség miatt a felperes a kereseti kérelem elutasítását. Hivatkozott arra, hogy a …............i Ítélőtábla …............/2012/
  8. számú ítélete, mellyel a …............ Megyei Bíróság …............/2010/
  9. számú ítéletét helybenhagyta, nem alkalmas arra, hogy minden más bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül megállapítsa a jelen perbeli szerződés érvénytelenségét, hiszen ebben az eljárásban a felperes nem ezt a keretszerződést és adásvételi szerződéseket támadta, hanem kizárólag a bányászati jog és az ahhoz kapcsolódó szerződések körében terjesztette elő. Továbbá a bíróságok nem a Cstv.
  10. §.
(1)bekezdés a.) pontja alapján tartották érvénytelennek a bányászati jog átruházására megkötött szerződést, hanem a Ptk. 202. §.
(2)bekezdése alapján. A bíróságok olyan okok miatt minősítették semmisnek, amelyek a perbeli keretszerződésre, a felperes és az I. rendű alperessel kötött adásvételi szerződésekre vonatkozóan nem vehetők figyelembe. Előadta, hogy jogosult volt a Földhivatalhoz benyújtani az adásvételi szerződéseket, mert a szerződés szerinti kötelezettségnek határidőben eleget tett. A tulajdoni lapok nem mutatták a felperes eladósodottságát. II. rendű alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte a Pp. 157. §.
(1)bekezdés a.) pontja, valamint a 130. §.
(1)bekezdés h.) pontja alapján, azzal a hivatkozással, hogy a felperes keresete jogalapjaként a Cstv. 40. §.
(1)bekezdés b.) pontját jelölte meg, mely határidők a II. rendű alperessel szemben, elmúltak, ezen határidőn túl
  1. január 14-én terjesztette elő vele szemben keresetét a felperes. Álláspontja szerint a felek a II. rendű alperessel kiegészülve, új jogviszonyt létesítettek egymás között, és ezzel egyidejűleg megszűnt a
  2. március hó 12-én a felperes és az I. rendű alperes között létrejött jogviszony. A
  3. május 22-i keretszerződésben a felek nem egyszerűen megváltoztatták a
  4. március hó 12-i szerződés rendelkezéseit, hanem az új szerződést kötöttek a korábbi szerződés tárgyai vonatkozásában egy új alanyi körrel. A korábbitól eltérő konstrukciót hoztak létre a felek. Hivatkozott arra, hogy a felperes előtt már legkésőbb
  5. március hó 30-án ismert volt a
  6. május 22-én kelt keretszerződés léte és tartalma. Vele szemben a 90 napos és az egy éves határidő is letelt. Felperes a II. rendű alperessel szembeni kereseti kérelmét úgy módosította, hogy az eredeti állapot helyreállítása körében tűrésére kötelezze a törvényszék, az eredeti állapot helyreállítása körében adja a felperes tulajdonába a …............-i 0118/
  7. hrsz-u, és a 0121/
  8. hrsz-u, a 0118/
  9. hrsz-u, és a 093/hrsz-u. ingatlanokat. A III. rendű alperes nyilatkozatában arra hivatkozott, hogy velük szemben a felperesi kereseti kérelem nem felel meg a Pp.
  10. §.
(1)bekezdése c.) pontja szerinti rendelkezésnek. Nem állapítható meg belőle a felperesi követelés jogcíme, és az érvénytelenségi ok sem. Álláspontja szerint az I. rendű alperessel kötött adásvételi szerződésük érvénytelenségének megállapítására vonatkozóan a felperes nem rendelkezik kereshetőségi joggal. Ha a törvényszék a felperesi keresetnek az I. rendű alperesre vonatkozóan helytadna, akkor az I. rendű alperesnek és a III. rendű alperesnek peren kívül kell rendezni a közöttük létrejött adásvételi szerződés jogi hatásait. A IV. rendű alperes a felperesi kereset elutasítását kérte, mert ha a törvényszék helytad a felperes keresetének, elesik a végrehajtási jog érvényesítésének lehetőségétől. A törvényszék megállapította, hogy a felperesnek az I. rendű alperes vonatkozásában a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. 40. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontján alapuló kereseti kérelme határidőben érkezett. A hivatkozott jogszabály kimondja, hogy a tudomásszerzéstől számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül a hitelező vagy az adós nevében a felszámoló a bíróság előtt keresettel megtámadhatja az adósnak
  3. a)a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságon történő bejelentése napját megelőző 5 éven belül, s azt követően megkötött az adós vagyonának csökkentését eredményező szerződéseket vagy más jognyilatkozatát, ha az adós szándéka a hitelező vagy a hitelezők kijátszására irányul és a másik fél erről a szándékáról tudott vagy tudnia kellett,
  4. b)pont szerint a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző két éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet. A felperes felszámolásának közzétételére 2008. február 25-én került sor. A felszámoló a kereseti kérelmet az I. rendű alperessel szemben 2008. május 26-án terjesztette elő, tehát 90 napos határidőn belül. A II., III. és IV. rendű alperesekkel szemben a kereseti kérelem a Cstv. 40.§.
(1)bekezdés alapján elkésett, így velük szemben ezt vizsgálni nem lehet. A törvényszék álláspontja szerint a felperes és az I. rendű alperes között
  1. március 12-én létrejött keretszerződés és az azt módosító a felperes és az I. és II. rendű alperes között létrejött keretszerződés módosítása attól elválaszthatatlan, mert azonos vagyonelemekre terjed ki. Módosításnak nevezi a keretszerződést, de a tartalma a - bányászati jog kivételével, - lényegileg ugyanaz. A …............ Megyei Bíróság a felperes kereseti kérelme alapján a …............/2010/
  2. számú ítéletével vizsgálta a
  3. május 22-én kötött szerződést és megállapította, hogy a felperes és jelen per II. rendű alperese között a …....................... bányatelek bányászati jogosultságának átruházására vonatkozóan …............-n,
  4. május 22-én létrejött szerződés érvénytelen. Ebben a perben a bíróság csak a bányatelekre vonatkozóan vizsgálta a keretszerződést a Cstv.
  5. §-a, valamint a Ptk.
  6. §.
(2)bekezdése, valamint a 234. §.
(1)bekezdése alapján és megállapította a semmisségét. Az ítélet önmagában nem alkalmas arra, hogy a jelen per szerződéseire teljes körűen alkalmazva legyen, mivel más peres személyek között, és más szerződésekre vonatkozóan lett a kereset előterjesztve. A felperes és az I. rendű alperes közötti keretszerződés és az adásvételi a Cstv. 40. §.
(1)bekezdés a.) pontja alapján semmis. A felperesi Kft. volt ügyvezetője ismerte a társaság vagyoni helyzetét,azt, hogy milyen pénzügyi kötelezettségei vannak, és ezért kívánta a bányát és ahhoz tartozó vagyonelemeket értékesíteni. Ezzel a hitelezők kijátszására törekedett és erről a vevők, tehát az I. és II. rendű alperes is ismerettel rendelkezett. Ennek nem mond ellent azon kitétel sem, hogy a szerződés céljának a bánya működésének továbbfolytatását jelölték meg, azonban úgy, hogy a saját tulajdoni részük biztosítva legyen. Az első ügylet nem ment teljesedésbe, így a felperesi ügyvezető a másik szerződéssel, majd egy harmadik társaságnak is értékesítette a meglévő vagyont. Az volt a célja, hogy a hitelezők ebből a jelentős vagyonelemből ne részesüljenek, mert amikor ezek az ügyletek nem valósultak meg, akkor saját maga kezdeményezte a felszámolását. Ezek a körülmények megvalósítják a hitelezők kijátszását. Erről a másik fél tudott, hiszen ő is ismerte a felperes célját, nem minden hitelezőnek a kielégítését tervezte, csak a társasághoz közelebb állókét. Nem megalapozott az I. rendű alperes azon hivatkozása, hogy nem tudott a felperes eladósodottságáról, hiszen a keretszerződésben a terheknél tételesen fel van sorolva a közel 180 millió forintos adósság. A felek által módosított keretszerződésnek, a bányászati jogosultságra vonatkozó része már semmis. A felperes hivatkozott a Ptk.
  1. §-ára, mely szerint ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis. Ezt kimeríti a felek között kötött keretszerződés, és adásvételi szerződés hiszen a felperes volt ügyvezetőjével már a szerződés aláírása után aláíratták azt a hozzájáruló nyilatkozatot, amely ellentétes az adásvételi szerződéssel, amely szerint a teljes vételár kifizetéséig a tulajdonjogot fenntartják. Ennek ellenére hozzájárult az adásvételi szerződés alapján az ingatlan nyilvántartásba való bejegyzéshez. Az I. rendű alperes az adásvételi szerződés alapján összesen 8.000.000,- forintot fizetett meg a felperesnek, ennek ellenére a hozzájáruló nyilatkozattal az I. rendű alperes képviseletében eljáró ügyvéd beterjesztette a Földhivatalhoz az adásvételi szerződést. A felek által megkötött szerződések tételesen meghatározzák, hogy melyik összeget mire tekintik foglalónak. Az I. rendű alperes által történt fizetést nem lehet úgy tekinteni, mint amit az ingatlanra fizettek volna, így megalapozatlan az I. rendű alperes azon nyilatkozata, hogy az ingatlanok vételárát teljes egészében kifizették. A keretszerződés módosításakor a felek kitértek a meghiúsulás esetén követendő eljárásra mely nem tartalmazza azt, hogy a foglalókat az ingatlan vételárának kell tekinteni. A felperes hivatkozott arra, hogy a keretszerződés, illetve a külön adásvételi szerződés a jó erkölcsbe is ütközik, mert úgy vonták el a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő felperes ingatlanait, hogy az egyébként csekély mértékben kikötött vételárat sem fizette meg az I. rendű alperes. Ebben a körben hivatkozott BDT
  3. számú jogesetére. Hivatkozott arra is, hogy hasonló tényállás alapján ugyanezen szerződés bányászati jogra vonatkozó része tekintetében a
  4. május 22-i szerződéssel kapcsolatosan a …............ Megyei Bíróság megállapította ezen szerződés semmisségét, a jó erkölcsbe való ütközése folytán. Az ítéletnek ezt a részét a …............-i Ítélőtábla helybenhagyta. A Polgári törvénykönyvről szóló
  5. évi IV. tv. (Ptk.)
  6. §-a kimondja, a
(2)bekezdésében, hogy semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet a jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik. A felperes és az I. rendű alperes között kötött szerződésben a bányászati jog értékét 100.000.000,forint összegben határozták meg ÁFA nélkül, melyet az I. rendű alperes a következő jogügylettel már 120.000.000,- forint + ÁFA összegért vásárolta meg. Jelen per II. rendű alperese, már 170.000.000,- forint + ÁFA összegért adta tovább
  1. június 6-án az I. rendű alperes részére. Ebből látható, hogy a bányászati jog értékét a gyors eladás reményében a felperes alacsony áron határozta meg. Továbbá a felek által megkötött szerződések és az, hogy rövid idő alatt többször gazdát cseréltek a bánya, illetve az ahhoz kapcsolódó ingatlanok, azt bizonyítják, hogy a felperes mindenképpen értékesíteni akarta a bányát és az ahhoz kapcsolódó vagyont azért, hogy a keletkező bevételből a felperesi társaság hitelezőit megelőzve a tagok a társaság korábbi tulajdonosa, és azok társaságai jussanak a követeléseikhez. Ebből az következik, hogy a felperes, az I.-II. rendű alperesek célja az ügyletekkel nem érintett hitelezők kijátszására irányult. Ezen szándékukat konkrétan is kifejezésre juttatták azzal, hogy újabb szerződést kötöttek a keretszerződés módosítása címén, a bánya és az ahhoz kapcsolódó vagyontárgyak értékesítésére
  2. május 22-én és az ezt követő szerződésekben. Ezen szándékok tetten érhetők, ahogy azt a felperes által hivatkozott …............/2010/
  3. számú jogerős ítélet indokolása is tartalmazza. A törvényszék megállapította, hogy a felperes kereseti kérelme megalapozott az I. rendű alperes vonatkozásában a Cstv.
  4. §.
(1)bekezdés a.) pontja, a Ptk. 200. §.
(2)bekezdése és a
  1. §-a alapján is. A
  3. 12-én megkötött,
  4. május 22-én módosított keretszerződés és a hozzá kapcsolódó adásvételi szerződés a jó erkölcsbe ütközése miatt is semmis. A törvényszék a II. III. és a IV. rendű alperest ennek a tűrésére kötelezi, ugyanis ennek a szerződésnek alapján II. és a III. rendű alperessel kötött szerződés lehetetlen célra irányul, mivel az I. rendű alperes nem szerezte meg az ingatlanokat és a bányát és az ahhoz kapcsolódó vagyontárgyakat, így azzal nem rendelkezhet. Az I. rendű alperes a vagyoni igényét bejelentette, a felperes felszámolását végző …............ Kftnek, aki hitelezői igényét „f” kategóriában 40.600.000,- forintban nyilvántartásba vette. A Kft. vagyonának értékesítéséből származó pénzügyi fedezetből a többi hitelezővel együtt kerül az igénye kielégítésre. Az alperesek pervesztesek lettek, ezért kötelesek a Pp.
  5. §-a, valamint az illetékekről szóló
  6. évi XCIII. tv.
  7. §.
(1)bekezdése alapján 1.500.000,- forint, (azaz: Egymillió-ötszázezer) forint le nem rótt illetéket megfizetni az adóhatóság külön felhívására, valamint a felperesnek 1.000.000,(azaz: Egymillió) forint + ÁFA perköltséget megfizetni, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet 3. §.
(2)bekezdésének c.) pontja alapján. A törvényszék a II-III-IV. rendű alperesek kötelezését a perköltség 1 %-ában határozta meg az őket érintő pertárgyérték alapján. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp. 233. §.
(1)bekezdésén alapul. Balassagyarmat,
  1. szeptember
  2. Dr. Percze Ágnes sk., bíró A kiadmány hiteléül: kiadó

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.