SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.501/2013/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a Makay Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Makay Péter ügyvéd) által képviselt felperes neve (címe) szám alatti lakos felperesnek - a dr. Pittenauer Zoltán ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti lakos alperes ellen befolyásszerzés megállapítása iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék
- október
- napján kelt 7.G.40.037/2013/
- sorszámú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000,- (Húszezer) forint másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A ("B") Kft-ben a felperes 75, míg az alperes 108 szavazattal rendelkezik. A társaság tagjai még (személy 1) 107 szavazattal, aki az alperes fia, továbbá annak felesége, (személy 2) 10 szavazattal. A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a ("B") Kft. társaságban a Gt.
- §
(1)és
(2)bekezdése szerint minősített többséget biztosító befolyással rendelkezik. Álláspontja szerint ennek bejegyzése ugyan a cégbíróság hatáskörébe tartozik, azonban a befolyásszerzés megállapítása csak perben lefolytatott bizonyítási eljárás keretében tisztázható a Ctv. 74. §
(3)bekezdése szerint. A Pp. 123. §ában foglalt feltételek közül a jogmegóvási szükséglet fennálltát azzal indokolta, hogy csak azután követelheti üzletrészének megvásárlását az alperestől, ha az alperes minősített többséget biztosító befolyását a bíróság megállapítja és annak ténye a cégjegyzékben megjelenik. Az alperes minősített befolyásszerzését azzal indokolta, hogy a Ptk. 685/B. §
(3)bekezdése szerint mivel a társaság további tagjai az alperes közeli hozzátartozói, így a közvetett befolyás az ő vonatkozásukban összeadódik. -2- Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint minősített többséget biztosító befolyásnak az számít, ha a befolyásszerző az ellenőrzött társaságban közvetlenül vagy közvetve a szavazatok legalább 75 %-ával rendelkezik. A közvetett befolyást a Ptk. 685/B. §
(3)bekezdése szerint kell megállapítani. A Ptk. rendelkezése tehát nem szól a közeli hozzátartozók által szerzett üzletrészekről vagy szavazati jogokról, hanem kizárólag egy gazdasági társaság tagjának egy másik társaságon keresztül történő befolyásszerzéséről. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában rámutatott, a minősített többséget biztosító befolyás vonatkozásában a minősített befolyásszerzőnek az ellenőrzött társaságban közvetlenül vagy közvetve kell rendelkeznie a szavazatok legalább 75 %-ával. Ehhez képest a ("B") Kft-ben az alperes közvetlenül csupán 36 %-os tulajdoni aránnyal rendelkezik. Nem illeti meg ugyanakkor rendelkezési jog a közeli hozzátartozók üzletrészét illetően, ugyanis az erre alapított minősített többségű, közvetlen irányítás az üzletrésznek, mint tulajdonnak a tulajdonos által való rendelkezési jogát korlátozná. A közvetett befolyás mértékének meghatározására vonatkozó szavazatszámítási mód kapcsolt vállalkozások esetén alkalmazandó. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést annak megváltoztatása és a keresetnek megfelelő ítélet meghozatala érdekében. Továbbra is fenntartva az elsőfokú eljárás során tett nyilatkozatait hangsúlyozta, a gazdasági társaságban való befolyásszerzés szabályozása egységes még akkor is, ha annak egyes részletszabályait két külön törvény, a Gt. és a Ptk. tartalmazza. Álláspontja szerint a közeli hozzátartozóknak harmadik személlyel szembeni minősített többséget biztosító befolyása vizsgálatakor irreleváns, hogy az alperes a két tag üzletrésze fölött rendelkezési joggal bír-e. Az elsőfokú eljárásban azt a kérdést kellett volna eldönteni, hogy a Gt. 52. § rendelkezései milyen viszonyban állnak a Ptk. 685/B. §
(4)bekezdésével. A Gt. mind a többségi, mind a minősített többséget biztosító befolyás fogalmát ismeri, a többségi befolyás Gt-beli szabályainak alkalmazásakor a Ptk. 685/B. § szerint kell a számítást elvégezni, közeli hozzátartozók esetében a Ptk. 685/B. §
(4)bekezdését rendeli alkalmazni. Kifejtette, ez utóbbi nemcsak a többségi befolyás meghatározásakor irányadó, hanem minősített többséget biztosító befolyásszerzés esetén is. Az alperes ellenkérelme az elsőfokú ítélet helyes indokai szerinti helybenhagyására irányult. A fellebbezés alaptalan. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. -3Gf.I.30.501/2013/
- szám A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a ("B") Kft. társaságban minősített többséget biztosító befolyással rendelkezik. Mivel a kereset megállapításra irányul (Pp.
- §
(1)bekezdés), elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a felperesnek jogi érdeke fűződik-e a perindításhoz és csak ennek megléte esetén vizsgálandó, hogy fennállnak-e a megállapítási kereset előterjesztésének egyéb feltételei. A felperes jogi érdekét abban jelölte meg, hogy csak az alperes minősített befolyásának nyilvántartásba vételét követően van lehetősége a Gt. 53. §-a alapján üzletrészének megvásárlását követelni az alperestől. A Gt. 53. §
(1)bekezdése a minősített többségű befolyás közzétételétől számított 60 napos jogvesztő határidőn belül biztosít lehetőséget az ellenőrzött társaság bármely tagja számára, hogy kérje, a minősített befolyásszerző az üzletrészét megvásárolja. A felperesnek tehát csak a minősített befolyásszerzés bejegyzésének közzétételével nyílik meg az igénye arra, hogy a befolyásszerzőtől üzletrésze megvásárlását követelje. Mivel az igény keletkezése és érvényesíthetősége a közzétételhez kapcsolódik, a megállapításra irányuló kereset Pp.
- §-ában írt feltétele nem valósul meg, hiszen a kért megállapításnak helyt adó ítélet esetén sem érvényesítheti az általa célzott igényt, üzletrésze megvásárlását a bejegyzés hiányában nem követelheti. Ha a befolyásszerző bejelentési, illetve adatváltozás bejegyzése iránti eljárás kezdeményezése iránti kötelezettségének eleget tesz, vételi lehetősége a Gt.
- §
(1)bekezdésén fog alapulni és nem a megállapítást tartalmazó ítéleten. Amennyiben e kötelezettségeit a befolyásszerző elmulasztja, törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének van helye, amely kellő jogvédelmet biztosít a társaság többi tagja számára és amelyben a célzott bejegyzés alapossága esetén - megtörténik. Tekintettel arra, hogy a felperes Pp.
- §-ában írt megállapításra irányuló keresete feltételei nem állnak fenn, az elsőfokú bíróság - bár eltérő jogi álláspontra helyezkedve - alappal utasította el azt. A fellebbezés kapcsán az ítélőtábla az alábbiakat emeli ki: A Gt.
- §
(1)bekezdése kizárólag a minősített többséget biztosító befolyásszerzés esetén követeli meg a bejelentési kötelezettséget. A befolyásszerzés meghatározása nem a társasági részesedések megszerzését, hanem a tényleges befolyást megalapozó szavazati jogokkal való rendelkezést tekinti relevánsnak. A minősített többséget biztosító befolyásszerzés tényállásának meghatározása mellett a törvény annak eljárásjogi jogkövetkezményéről is rendelkezik: a befolyásszerző köteles a cégbíróságnak bejelenteni a befolyás létrejöttét. A jogszabály ugyanakkor nem állapít meg sem a befolyásszerző, sem az ellenőrzött társaság számára úgynevezett közvetlen közzétételi kötelezettséget, a minősített befolyásszerzés ténye ugyanis a cégjegyzékben kerül regisztrálásra, és ezt követően a cégközlönyben hivatalból publikálásra a bíróság eljárása folytán. A Ctv. 27. §
(3)bekezdése szerint a kft. esetében a cégjegyzék tartalmazza annak a ténynek a bejegyzését, hogy a tag szavazati jogának mértéke az 50 %-ot meghaladja, vagy minősített többségű befolyással rendelkezik. A befolyásszerzéssel összefüggő bejelentési kötelezettség megszegése esetére a törvény a Ctv.
- §-ában foglalt intézkedések alkalmazását -4helyezi kilátásba. Mindezen körülményekre figyelemmel tehát a befolyásszerzés polgári peres úton történő megállapítására - a fenti rendelkezésből kifolyólag - nincs jogszabályi lehetőség, a felperes által hivatkozott Ctv.
- §
(3)bekezdés szerinti perek a Ctv. 65-
- §-aiban, valamint a Gt.
- §
(1)bekezdés a)-d) pontjaiban nevesített pertípusok, melyek közé a jelen igényérvényesítés nem sorolható. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy nem osztja az elsőfokú bíróság azon - általánosan megfogalmazott - álláspontját, miszerint a közvetett befolyás mértékének meghatározására vonatkozó szavazatszámítási mód kapcsolt vállalkozások esetén alkalmazandó. Az egy társaságban - tehát köztes vállalkozás nélkül - tulajdonos közeli hozzátartozók tulajdonrészeit össze kell számítani a Ptk. 685./B. §
(4)bekezdése alapján. A kifejtettek folytán az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - eltérő indokolással - a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes másodfokú eljárással felmerült, a jogi képviselő ügyvédi munkadíjából álló perköltségének megfizetésére, melynek összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése alapján - a kifejtett tevékenységgel arányosan - mérlegeléssel állapította meg. S z e g e d ,
- év május hó
- napján. Dr. Kiss Gabriella s.k.. Bánfalvi-Bottyán Csilla s.k.. Bálind Attila s.k. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró