A határozat elvi tartalma: Hírszolgáltatást és politikai tájékoztatást nyújtó műsorszámokban a politikai hírhez vélemény, értékelhető magyarázat - hírmagyarázat kivételével nem fűzhető. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.033/2014/3.szám A Kúria a Koruhely Ügyvédi Iroda (.........) által képviselt ..........(...........) felperesnek a dr. ........jogtanácsos által képviselt ..................(alperes címe) alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a egyéb érdekelt(..............) mint a Jobbik Magyarországért Mozgalom sajtóosztályának munkatársa (kérelmező) beavatkozott - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- november
- napján kelt 23.K.31.547/2013/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 23.K.31.547/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 70.000,Forint ( azaz hetvenezer forint) felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes mint műsorszolgáltató
- október 25-én 17:00 órakor kezdődött ...... című műsorszáma - egyebek mellett - a következőket tartalmazta: „A kereskedelemről szóló törvény módosítását kezdeményezi a Jobbik a lomizás visszaszorításának érdekében. A szélsőjobboldali párt szerint rengeteg olyan lakóház udvara működik telepként, ahol illegális kereskedelemből származó kábelek, autók, vasanyagok tárolása és szétbontása zajlik.” egyéb érdekelt, mint a Jobbik Magyarországért Mozgalom Sajtóosztályának munkatársa
- október 26-án kelt beadványával kérelemmel fordult a felperesi médiaszolgáltatóhoz, ezen műsorszámmal kapcsolatban. Álláspontja szerint a műsorszám közzétételével sérült a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló
- évi CLXXXV. tv. (a továbbiakban: Mttv.) 12.§
(3)és
(4)bekezdésében foglalt követelmény. A műsorszolgáltató a kérelmező kifogására nem reagált, ezért a
- november 5-én kelt beadványával az elsőfokú alperesi hatósághoz fordult. Az elsőfokú hatóság a
- december 17-én kelt MN/29.898-6/
- számú határozatával megállapította, hogy a felperesi médiaszolgáltató megsértette a politikai hírhez hírolvasói vélemény fűzésére vonatkozó törvényi tilalmat, ezért felhívta a felperest arra, hogy haladéktalanul tegyen eleget a jogszerű magatartás követelményének, és tartózkodjon a jövőbeni jogsértésektől. A felperes fellebbezett a határozat ellen amelynek elbírálása során az alperes a
- március
- napján kelt 396/
- (III.6.) számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását és a kérelmező kérelmének elutasítását kérte. Kifogásolta, hogy az alperes határozata a felperes jogi képviselője részére nem került kézbesítésre. Álláspontja szerint az alperes kétszeresen félreértelmezi a törvényt, egyrészről egy jelzős szerkezetet tévesen minősít értékelésnek, másfelől pedig a hírhez fűzött magyarázatként értékeli a mondatban szereplő jelzőt. Hangsúlyozta, hogy a hírt és az ahhoz fűzött véleményt egymástól külön kell kezelni, illetve véleményt egy elhangzott szöveghez lehet fűzni, továbbá a jogszabály akként értelmezendő, hogy egy hírként felolvasott, korábban nyilvánosságra hozott hírt tartalmát tilos magyarázattal ellátni. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte, és elutasította azt. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a perben arról kellett döntenie, a felperes a vitatott műsorszám vonatkozásában megsértette-e az Mttv. 12.§
(3)és
(4)bekezdésében foglalt követelményeket azzal, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalmat szélsőjobboldali párt jelzővel illette. Idézte az elsőfokú bíróság ezen törvényi rendelkezésekben foglaltakat. Elsőként azt rögzítette, hogy adminisztrációs hiba folytán tévesen került az alperesi határozat kézbesítésre a felperesi médiaszolgáltató részére, utóbb azonban ennek észlelését követően a felperes jogi képviselője részére az alperesi határozat megküldésre került. Ezt egyébként a per során már a felperes sem vitatta. Kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy a perbeli esetben a felperesi médiaszolgáltató szélsőjobboldali párt kifejezést használta, amikor is a hírolvasó a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak a kereskedelemről szóló törvény módosítására irányuló javaslatával kapcsolatosan kifejtett álláspontot ismertette. Hangsúlyozta az elsőfokú bíróság, hogy az Mttv. 12.§
(3)bekezdés általános értelemben korlátozza a véleménynek a közzétett hírekhez való hozzáfűzését, azaz e jogszabályhely a közönség befolyásolástól mentes tájékoztatás célját szolgálja és e rendelkezés bármifajta vélemény közlését tiltja, azaz a vélemény megfelelő közzétételének a módját szabályozza. A
(4)bekezdés szerint pedig a véleményt és az értékelő magyarázatot e minőség feltüntetésével és a szerző megnevezésével kell közzétenni, a hírektől elkülönítve. Jelen esetben azonban a felperesi médiaszolgáltató az adott hírben minősítette szélsőjobboldali pártnak a Jobbik Magyarországért Mozgalmat, az a saját álláspontját fejezte ki a kérelmező hovatartozását illetően. Osztotta az elsőfokú bíróság az alperesi álláspontot, miszerint a „szélsőjobboldali párt” kifejezés véleményt megformáló jelzős szerkezet, amelynek megjelenését az Mttv. 12.§
(4)bekezdése megtiltja. A hallgatók befolyásolására egyetlen szó, egyetlen jelző is alkalmas lehet, lévén az negatív tartalmú értékítéletet hordoz. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérte, a kereseti kérelmében foglaltakat fenntartotta. Másodlagosan kérte az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti az Mttv. 12.§
(3)és
(4)bekezdését. Kifejtette, hogy nem lehet véleményként értékelni az alperes által kifogásolt jelzős szerkezeti tényállítást. A felperes a magyar nyelv sokszínűsége adta előnyöket használta ki azzal, hogy a magát radikálisnak nevező párt említése során a szóismétlés elkerülése végett a radikális egy szinonimáját, a szélsőséges szót használta. A szélsőséges jelző nem a műsorvezető, a hírolvasó vagy a tudósító véleménye volt, hanem a megnevezés tartalmilag, szerkezetileg és logikailag is alkalmazkodott a Jobbik Magyarországért Mozgalom ellenzéki párt, magukat radikálisnak valló szóhasználatához, ekként ez a hír szerves részét képezte. A hírolvasó tehát politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot nem fűzött. A felperes álláspontja szerint az Mttv. ezen rendelkezést kizárólag abban az esetben lehet alkalmazni, ha megállapítható, hogy a médiaszolgáltató által összeállított híranyaghoz fűzi a műsorvezető, tudósító, rendszeresen közreműködő munkatárs saját véleményt, és azt tudatja a nézőkkel, hallgatókkal. Hivatkozott a felperes a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egy másik tanácsa által hozott ítéletében foglaltakra is. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, és abból az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Kúria is egyetértett. Kiemeli a Kúria, hogy a Pp. 270.§
(2)bekezdése és 272.§
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás során kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati körben. a Pp. 275.§
(2)kérelemmel érintett Az Mttv. 12.§
(3)és
(4)bekezdés értelmezését és alkalmazását illetően a Kúria osztotta az elsőfokú bíróságnak az alperessel egyező jogi álláspontját. Az Mttv. 12.§
(3)bekezdése egyértelmű követelményként tiltja meg, hogy a médiaszolgáltató a hírszolgáltatást és a politikai szolgáltatást nyújtó műsorszámokban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársai bármely médiaszolgáltató által közzétett műsorszámban szereplő politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot fűzzenek. Ez alól kivételt kizárólag a hírmagyarázat képez. Erre vonatkozó rendelkezéseket az Mttv. 12.§
(4)bekezdése tartalmaz, amely az alperesi hatóság által kifogásolt megjelölésre nem volt alkalmazható. A kifogásolt mondattal (jelzős szerkezettel) a felperes megsértette az Mttv. 12.§
(3)és
(4)bekezdésében foglaltakat, véleményét nem e minőségének feltüntetésével és nem a hírektől megkülönböztetve tette közzé. Miután a műsorvezető által használt minősítő jelző az adott szövegkörnyezetben és a tájékoztatás alapjául szolgáló hírrel összefüggésben nem vezethető vissza rajta kívül álló egyéb szerzőre, így az önmagában a hírhez fűzött médiaszolgáltatói vélemény hatását kelti, amelyet viszont az Mttv. 12.§
(3)bekezdése egyértelműen tilalmaz. A felperesi érveléssel szemben a törvény e rendelkezése nem a jelzős szerkezetű mondatok használatát, a választékos fogalmazást, a szóismétlés elkerülését tilalmazza, nem ezekre vonatkozik. A jelző használata során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az ne minősüljön a hírolvasó véleményének. Az Mttv. rendelkezése azt a célt szolgálja, hogy egy adott politikai, közéleti eseményről, hírről, a közönség tárgyilagos tájékoztatást kapjon és az esetleges vélemények, értékelő magyarázatok - az objektivitás látszatát keltve - burkolt formában semmiképpen se veszélyeztessék az abban foglaltak befolyástól mentes értékelését és megítélését. Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy az alperesi hatóság jogszerűen alkalmazta az Mttv. 186.§
(1)bekezdésében foglaltakat, a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben, ezért azt a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban igazolt perköltsége nem merült fel, ezért arról a Kúriának a Pp. 270.§
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78.§
(2)bekezdése szerint rendelkeznie nem kellett. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a felperes a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése értelmében köteles. Budapest,
- április
- Dr. Kárpáti Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Beniczkyné Dr. Kelemen Gyöngyi s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő