Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.358/2013/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a Király Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Szabó Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen - osztalék kifizetése iránt indított perében a.....Törvényszék
- szeptember
- napján kelt .......számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperesnek 59.600 (ötvenkilencezer-hatszáz) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy
- évi osztalék címén fizessen meg a felperesnek 1.250.000 forintot, annak
- január
- napjától számított késedelmi kamatát és 154.375 forint perköltséget. Tényként állapította meg, hogy a felperes az alperest a gazdasági társaságból a .....télőtábla .....számú ítéletével
- február
- napján jogerősen kizárta, ezt megelőzően,
- május 27-én hozott határozattal a társaság döntött a
- évi osztalék kifizetéséről, a
- március 27-i taggyűlési határozattal a kifizetés határidejét
- december
- napjában határozta meg, majd a felperes tagsági viszonya megszűnését követően, a
- március 8-án meghozott, 2/
- számú határozatával a
- évi osztalék kifizetésének határidejét megváltoztatta oly módon, hogy a kifizetésre legkorábban a
- évi éves beszámoló taggyűlés általi elfogadását követően, kizárólag külön erre hozott taggyűlési határozat alapján kerülhet sor. A megállapított tényállásból az elsőfokú bíróság azt a jogi következtetést vonta le, hogy a taggyűlési határozat csak a személyi hatálya alá tartozók jogait és kötelezettségeit érintheti, a felperes már nem volt tagja az osztalék kifizetésének határidejét megváltoztató a határozat meghozatalakor az alperesi társaságnak, ezért a határozat hatálya rá nem terjedt ki, a kívülálló felperes szerzett jogát a lejárt osztalék követelésére a határozat már nem érintheti. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes jelentett be fellebbezést, kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását. Változatlanul arra hivatkozott, hogy az alperesi társaságnak lehetősége volt a korábban hozott taggyűlési határozat megváltoztatására és a
- évi osztalék kifizetési határidejének módosítására. Utalt arra, hogy az osztalék megállapítását és kifizetését tartalmazó alaphatározat meghozatalakor a felperes még a társaság tagja volt, így az ezt módosító határozat hatálya rá is kiterjed. Álláspontja szerint a bíróságnak azt is vizsgálnia kell, hogy az osztalék kifizetése a társaság gazdálkodását nem veszélyezteti-e. A felperes fellebbezési helybenhagyását kérte. ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a per eldöntéséhez szükséges tényeket helyesen állapította meg, s a tényekből helyes jogi következtetést vont le, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján a Pp.
- §
(2)bekezdése és a Pp. 254. §
(3)bekezdésére figyelemmel helybenhagyta. A fellebbezéssel összefüggésben a másodfokú bíróság az alábbiakra utal: Az alperes által hivatkozott 2009.
- számú Elvi Bírósági Határozat a jelen perben nem irányadó. A közzétett ügyben a per tárgya az osztalék kérdésében hozott társasági határozat felülvizsgálata volt. A jelen per tárgya azonban nem társaság által hozott 2/
- számú határozat jogszerűsége volt, hanem csupán az, hogy az arra jogosultak által meg nem támadott taggyűlési határozat a felperesre aki a határozat meghozatalának időpontjában nem volt a társaság tagja, és így a társasági határozat ellen jogorvoslattal sem élhetett - kihat-e. Egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak azzal a jogi álláspontjával, hogy ez a határozat a felperesre - tagsági viszonya megszűnése miatt - jogot vagy kötelezettséget nem állapíthatott meg, a megszerzett jogát már nem korlátozhatta, és nem szüntethette meg. Ha a társaság tagjai úgy döntöttek, hogy a korábban osztalékként kifizetni rendelt összeget - mely a társaság
- évi éves beszámolójában szerepelt - nem veszik fel, hanem eredménytartalékba helyezik, úgy az éves beszámoló módosításával ezt megtehették, de a felperes lejárt esedékességű osztaléka felett már nem rendelkezhettek, azt a Gt.
- §
(1)bekezdése alapján a felperes részére a társaságnak ki kell fizetnie. Ezt a jogi álláspontot foglalta el a ......Ítélőtábla is ....... számú határozatában. A Gt. 131. §
(3)bekezdésében szabályozott ügyvezetői írásbeli nyilatkozatot az osztalék kifizetéséről rendelkező taggyűlési határozat meghozatala előtt kellett az ügyvezetőnek megtenni, ennek ismeretében, a 2009.évi gazdálkodás eredménye alapján dönthetett a taggyűlés az osztalékfizetésről, ezt követően azonban a kifizetéshez már sem ügyvezető nyilatkozatára, sem a társaság fizetőképességének vizsgálatára nem volt szükség. Az alperes fellebbezése alaptalan volt, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes másodfokú eljárás során felmerült költsége megtérítésére, mely a felperest képviselő ügyvéd útiköltségéből és a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján megállapított munkadíjából áll. P é c s,
- április
- . Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Berki Csilla s.k. előadó bíró, Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva s.k. bíró