Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.59/2013/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- év május
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A szolgálati tekintély megsértésének bűntette miatt vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa
- március
- napján kihirdetett KB.II.36/2012/
- számú ítéletét megváltoztatja. A bűncselekmény jogszabályi megjelölése a Btk.
- §
(1)bekezdés b) pont és
(2)bekezdés. A vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést 60 (hatvan) napi tétel, napi tételenként 1.000,- (ezer) forint pénzbüntetésre enyhíti. A katonai mellékbüntetés kiszabását mellőzi. A 60.000,- (hatvanezer) forint pénzbüntetés megfizetésére 10 (tíz) havi részletfizetést engedélyez. Ha a vádlott a pénzbüntetést vagy az 1 (egy) havi részlet megfizetését elmulasztja, a meg nem fizetett részt szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ebben az esetben 1 (egy) napi tétel összegének a helyébe 1 (egy) napi szabadságvesztés lép. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Indokolás: A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa a 2013. március 19. napján kihirdetett KB.II.36/2012/4. számú ítéletével vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 356. §
(1)bekezdés b./ pontjába ütköző, de a
(2)bekezdés szerint minősülő szolgálati tekintély megsértésének bűntettében, ezért 60 napi tétel, napi tételenként 2.500 forint, összesen 150.000 forint pénzbüntetésre, és 1 évre a törzsőrmesteri rendfokozatba visszavetésre ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére 20 havi részletfizetést engedélyezett, és meg nem fizetés esetére rendelkezett a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatására. Ezen túlmenően kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 13.520 forint bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson a katonai ügyész három napi gondolkodási időt tartott fenn, majd tudomásul vette az ítéletet. A vádlott és védője szintén három napot tartottak fenn, majd a törvényes határidőn belül a védő jelentett be fellebbezést felmentés érdekében. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.707/2013/1. számú átiratában indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a minősítést helyesbítse a Btk. (2012. évi C. tv.) 447. §
(1)bekezdés b./ pontjába ütköző, de a
(2)bekezdés szerint minősülő és büntetendő bűncselekményre. A pénzbüntetés kiszabásának és a részletfizetésnek a jogalapját változtassa a Btk. 33. §
(4)bekezdésére, és a Btk. 50. §
(1),
(3)és
(4)bekezdéseire. A rendfokozatban visszavetés jogalapját a Btk.
- §-ára módosítsa. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az enyhítő körülmények közül mellőzze a pozitív parancsnoki jellemzést, de értékelje enyhítő körülményként a vádlott megromlott anyagi helyzetét, és az időmúlást. Súlyosítóként pedig a korábbi elítélést. Indítványozta továbbá a pénzbüntetés egy napi tétele összegének csökkentését, egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság többször is túllépte az eljárása során a törvényben előírt eljárási határidőket. A védő által bejelentett fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.
- §
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A védőnek a felmentésre irányuló fellebbezése nem alapos. A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács megsértette a Be. 278. §
(1)bekezdésében foglaltakat, amikor az ügyet késedelmesen tűzte ki tárgyalásra, továbbá megsértette a Be. 341. §
(2)bekezdésében foglaltakat, amikor az iratokat késedelmesen terjesztette fel másodfokú elbírálásra. Megállapítható azonban, hogy ezek az eljárási szabálysértések nem voltak lényeges hatással az eljárás lefolytatására, illetőleg a bűnösség megállapítására, figyelemmel arra, hogy a bizonyítás törvényességére vonatkozó szabályok nem sérültek, az eljárásban résztvevő személyek törvényes jogaikat gyakorolhatták Az elsőfokú bíróság a tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg, ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott a tárgyaláson tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. Összefüggő vallomást nem kívánt tenni, azonban kérdésekre történő válaszadás formájában kifejtette azon védekezését, hogy a vádiratban terhére rótt kifejezések nem hangoztak el tőle, hasonló kifejezéseket, más szövegkörnyezetben, nem sértő jelleggel használt. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott védekezésével szemben a tényállást a tárgyaláson kihallgatott ... tanúk vallomása alapján állapította meg. Ítélete 3. oldalától az 5. oldalig értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, és logikus, meggyőző magyarázatát adta annak, hogy miért nem a vádlotti védekezést fogadta el a tényállás alapjául. A Be. 351. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetőleg a fellebbezésben új tényt állítottak, vagy új bizonyítékra hivatkoztak, és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. Megállapítható, hogy a védő fellebbezésében új tényre, új bizonyítékra nem hivatkozott, ténylegesen valamely konkrét megalapozatlansági okot sem jelölt meg. A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa által megállapított tényállás megalapozott, mentes a Be. 351. §
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Így a védőnek a bizonyítékok újraértékelésére, a tényállás felülmérlegelésére, és ezen keresztül felmentésre irányuló fellebbezése eredményre nem vezethetett. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, és az
- évi IV. törvénynek megfelelően helyes a bűncselekmény jogi minősítése is. A másodfokú bíróság a felülbírálat során a Btk.
- §-ában foglaltakra figyelemmel nem az elkövetés, hanem az elbírálás idején hatályos büntető törvényt alkalmazta, figyelemmel arra, hogy bár az
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés b./ pontja és
(2)bekezdése, valamint a
- évi C. törvény
- §
(1)bekezdés b./ pontja és
(2)bekezdése azonos módon szabályozza az adott bűncselekményt, és azokhoz azonos büntetési tételt fűz, de a másodfokú elbírálás idejént hatályos törvény a pénzbüntetés vonatkozásában enyhébb joghátrány kiszabását teszi lehetővé. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy az adott bűncselekmény jogszabályi megjelölése a Btk. 447. §
(1)bekezdés b./ pontja és
(2)bekezdése. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának
- oldal
- bekezdésében helytállóan fejtette ki azon álláspontját, hogy a cselekmény elkövetése idején a sértett már szolgálatba lépett, büntetőjogi védelem alatt állt. A másodfokú bíróság a jogi indokolást csupán abban a tekintetben egészíti ki, hogy az elsőfokú bíróságnak ezen megállapítása a büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági szabályzata II. fejezet 8/b. pontján alapszik. A törvényszék katonai tanácsa ítélete
- oldalán felsorolta a büntetés kiszabása során figyelembe vehető körülményeket, melyeknél további enyhítő körülményként kell figyelembe venni a vádlott megromlott anyagi helyzetét, valamint a bekövetkezett időmúlást, míg további súlyosító körülményként azt, hogy a vádlott korábban már összeütközésbe került a törvénnyel. Az enyhítő körülmények köréből mellőzni kellett a pozitív parancsnoki jellemzést, hiszen a személyi körülmények körében az elsőfokú bíróság a vádlott szolgálatteljesítését már átlagosnak minősítette. A cselekmény tárgyi súlyára, a vádlott alanyi bűnösségének fokára figyelemmel nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor lehetőséget látott a vádlottal szemben az adott bűncselekményre előírt büntetésnél enyhébb büntetési nem alkalmazására. Az elbírálás idején hatályos büntető törvény
- §
(4)bekezdése ezt lehetővé teszi. Az így kiszabott pénzbüntetésnél a napi tételek száma arányos a cselekménnyel, a vádlott személyi, vagyoni és jövedelmi viszonyai viszont indokolják alacsonyabb napi tétel összegének megállapítását, amelyre az új törvény 50. §
(1)és
(3)bekezdése lehetőséget nyújt. Ezért a másodfokú bíróság a vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést 60 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint pénzbüntetésre enyhítette. A kiszabott pénzbüntetés megfizetésére 10 hónapi részletfizetést engedélyezett a Btk. 50. §
(4)bekezdése alapján. A másodfokú bíróság meg nem fizetés esetére a Btk. 51. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatására. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a cselekmény tényleges tárgyi súlyára, valamint a vádlott eddigi szolgálatteljesítésére figyelemmel nem látta szükségesnek vele szemben rendfokozatban visszavetés kiszabását, ezért az erre vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezést mellőzte. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a vádlottal szemben a megváltoztatott büntetés is megfelelően szolgálja a Btk. 79. §-ában írt büntetési célokat. A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a másodfokú bíróság - helyes indokai alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 372. §
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- május
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. szavazó bíró A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
- május
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke