A határozat elvi tartalma: Erdőgazdálkodási bírság. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.543/2013/5.szám A Kúria a dr. Hoffmann Lilla (fél címe 1...szám) ügyvéd által képviselt I.rendű felperes .......jogtanácsos által .........jogutódja ( neve(........) képviselt ......) felperesnek alperes alperes neve, elleni - a dr. mint a erdő-felújítási kötelezettség, valamint erdőgazdálkodási bírság tárgyában hozott közigazgatási perében, mely határozat bírósági felülvizsgálata perbe felperes pernyertességének a érdekében Fehér Sándor beavatkozó beavatkozott, iránt (II.rendű felperes a Közigazgatási Miskolci indított előmozdítása címeszám és alatti) Munkaügyi Bíróság 14.K.26.815/2013/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
- folytán az sorszám alatt alulírott helyen benyújtott és napon felülvizsgálati megtartott kérelem tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.26.815/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (Negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívására 70.000 (Hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A ...........hrsz-ú osztatlan közös tulajdonban álló erdő művelési ágú ingatlanok a felperes, a felperesi beavatkozó és két tulajdonostárs tulajdonában állnak. Az ezen ingatlanon lévő 1A, 1B, 1C, 1D, 1E erdőrészletekre a ...... részére az erdészeti hatóság véghasználatra kialakítását (tarvágásra) tervezték. A engedélyt adott, perbeli további és mert kavicsbánya ingatlanokra a bányakapitányság bányatelket alapított a .......Kft. javára, amihez az elsőfokú erdészeti hatóság elvi hozzájárulást adott 2170-2/
- számú határozatával. A tarvágás után a ...... kérelmére az Állami Erdészeti Szolgálat ......... Igazgatósága a
- évre tervezett erdőtelepítési munkák elvégzését az 593-4/
- számú határozatával engedélyezte a.......... .............. 7A, Mezőgazdasági B, C erdőrészletekben. Szakigazgatási Hivatal A Erdészeti Igazgatósága 14.3/4640/
- számú határozatával a ......... 7A, 7D erdőrészletekben az erdőtelepítést befejezetté nyilvánította. A ........... 1A, B, C, D, E erdőrészletek bányászati célra történő igénybevételére nem került sor. Erre vonatkozóan engedélyezési eljárást nem kezdeményeztek. Az elsőfokú erdészeti hatóság 14.3/659/
- számú határozatával a perbeli ingatlanok felújítására a erdőrészetekben, tulajdonosait Sajóhídvég melynek 1A, kötelezte B, határidejét C, D
- az és erdő szakszerű E erdőtervi május
- jelű napjában állapította meg. A határozat rögzítette, hogy az erdőrészletekben erdő-felújítási kötelezettség áll fenn, melyről a tulajdonosok nem gondoskodtak és erdőgazdálkodó hiányában a tulajdonosok kötelesek az erdő szakszerű felújításáról gondoskodni. A másodfokú elsőfokú hatóság határozatot 04.4/640/1/
- számú helybenhagyta. felperes A határozatával a az határozatot keresettel nem támadta. Az elsőfokú felperest, hatóság a a 14.3/4890/
- számú beavatkozót a felperesi tulajdonostársat 1.000.000 és forint határozatával perben nem erdőgazdálkodási a álló bírság megfizetésére kötelezte hivatkozva arra, hogy az erdészeti hatóság
- május
- napjáig adott határidőt az erdő felújítására a 14.3/659/
- számú határozatával, melynek teljesítése elmaradt, így az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló
- évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.)
- §
(8)bekezdése, 107. §
(2)bekezdése alapján erdőrészletenként 200.000 forint bírság kiszabásáról rendelkezett a 143/2009. (VII.6.) számú Korm. rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján. Az elsőfokú hatóság határozatával felújítására az ezzel ingatlan kötelezte, egyidejűleg a tulajdonosait melynek 14.3/4909/
- az határidejét erdő
- számú szakszerű május
- napjában határozta meg. A határozatok ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő. Az alperes jogelődje a 04.4/1480-3/
- számú határozatával az erdőfelújítási kötelezettséget megállapító, míg 04.4/1479-3/
- számú határozatával az erdőgazdálkodási bírságot kiszabó határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy a ......... 1A, B, C, D és E erdőrészletek bányászati célra szolgáló igénybevételére nem került sor. Az erre vonatkozóan engedélyezési eljárását nem kezdeményeztek a hivatalnál. Az elvi hozzájárulás megadása pedig nem jelenti a tényleges igénybevétel engedélyezését, mert ehhez külön kérelemre és eljárásra van szükség. Ezért a ......... erdősítést nem tekintette csereerdősítésnek, a ......... erdőrészletekre továbbra is fennáll a tulajdonosok felújítási kötelezettsége tekintettel arra, hogy ezen erdőrészletek jelenleg is erdőként nyilvántartott területek és az erdő-felújítási kötelezettség mindaddig fennáll, amíg a terület erdőterületnek minősül. A határozatok ellen a felperes kereseti kérelmet terjesztett elő, kérve a sérelmezett döntések felülvizsgálatát. A ....... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A bíróság megállapította, hogy a perrel érintett ingatlanon az erdő véghasználati fakitermelése megtörtént, azonban az erdő igénybevételére nem került sor. A tervezett kavicsbánya bányászati jogát a bányakapitányság időközben törölte. Önmagában az a körülmény, közreműködésével, hogy engedélyével a .......az erdőtelepítési erdészeti munkát hatóság végzett a .......... 7A, B, C erdőrészletekben, amelyet az elsőfokú erdészeti hatóság befejezetté is nyilvánított, még nem jelenti azt, hogy a perrel érintett erdőterület felújítása megtörtént volna, mert az erdőtulajdonosok anélkül végeztek el csereerdősítést, hogy ténylegesen a perrel érintett erdőrészletek vonatkozásában az erdő igénybevételére sor került volna. Az ítélet rögzítette azt is, hogy a közigazgatási eljárás tárgya kizárólag a keresettel támadott jogszerűségének vizsgálata erdőtulajdonosok ........ határozatok meghozatalára első- lehet. és Annak erdőtelepítésére jogszerűen másodfokú határozatok megítélése, az került-e azt sor, hogy az engedélyező nem a perre tartozó kérdés. Tényként az rögzíthető, hogy a 04.4/640/1/
- számú határozatot a felperes keresettel nem támadta és ezen határozat alapján a felperest és tulajdonostársait a hatóság
- május
- napjáig kötelezte az erdőfelújítás elvégzésére a ....... 1A, B, C, D és E erdőtervi jelű erdőrészletben, amelynek a felperes és tulajdonostársai nem tettek eleget. A felújítási kötelezettség az erdőterületek tarvágása miatt keletkezett, az Evt
- §
(8)bekezdés a)-b) pontja, valamint a 106. §
(1)bekezdéséből levezethetően. Így az erdőgazdálkodási bírság kiszabására vonatkozó határozat jogalapja fennáll, összegszerűségét pedig a felperes nem vitatta, így a határozat jogszerű és megalapozott. Ugyanakkor az ismételt erdő-felújítási kötelezettség előírásáról rendelkező másodfokú határozat jogalapja szintén fennáll, mert azt a perrel érintett erdőrészleten történő véghasználat teremti meg. A felperes és tulajdonostársai erdő-felújítási kötelezettségtől csak abban az esetben mentesülhetnek, amennyiben a perrel érintett erdőrészletek igénybevétele megtörténik. Mindaddig amíg erdő művelési ágban vannak nyilvántartva, az erdő-felújítási kötelezettség fennáll. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a bíróság a tényállást hiányosan és tévesen állapította meg. Hivatkozott a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206. §
(1), valamint 221. §
(1)bekezdéseire. Előadta, hogy sérültek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
- évi CXL. (a továbbiakban: Ket.) törvény alapelvei. A bíróság téves jogszabályi rendelkezés alapján bírálta el a keresetét, az Evt.
- §
(8)bekezdését perbeli alkalmazta az kötelezettségek Evt. 54. § teljesítését
(3)bekezdése a Fővárosi helyett. A Ítélőtábla 5.Pf.21.177/2007/
- számú ítéletében jogszerűnek minősítette és ezt az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság Pfv.V.21.201/2008/
- számú ítélete hatályában fenntartotta, erre a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak is tekintettel kellett volna lenni. A kötelezettségeit az erdőterv figyelembevételével lehetett volna megállapítani, ezt az alperesi határozat nem tartalmazza. Sérelmezte, hogy a bíróság a közigazgatási perben a releváns tényállás 1992-2009 évre eső elemeit teljes mértékben kizárta a perből. Ugyanakkor a bíróság nem vizsgálta, hogy a kötelezettségeket korábban előírta-e a hatóság és ezeket a kötelezettségeket teljesítette-e. Ezt a bíróság egyáltalán nem vizsgálta. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályban tartását kérte. A felperes felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes felülvizsgálati kérelmében a bizonyítékok Pp.
- §ának
(1)bekezdése szerinti szabad mérlegelését támadta azzal az állításával, hogy a bíróság nem tisztázta teljes körűen az ügy tényállását. A Pp. jogszabálysértésre felülvizsgálatát megsértése 270.
(2)bekezdése alapítottan kérni. egyaránt előterjesztésére, § lehet Anyagi alapot azonban ha jogi értelmében a és a Kúriától jogerős ítélet eljárási adhat a olyan eljárási szabályok felülvizsgálati kérelem szabálysértés nem történt, amely az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt, a megtámadott határozatot hatályában fenn kell tartani. Ha tehát a bírósági ítélet tényállása iratellenesen került megállapításra, okszerűtlen. logikai ellentmondást tartalmazó módon törtét a bizonyítékok mérlegelése, akkor az eljárási szabálysértés megállapítható. Nem állapítható meg ugyanakkor a jogszabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok szabad mérlegelését támadja. Ebben az esetben a Pp. 275. §
(1)bekezdése értelmében nincs lehetőség a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok újraértékelésére. A perbeli ingatlanokon lévő erdőrészletekre a ........ kérelmére az elsőfokú hatóság véghasználatra, tarvágásra engedélyt adott. A termelésből való kivonás kavicsbánya kialakítása és üzemeltetése céljából történt. A bányatelek jogosítottja kérelmére a perbeli erdőterület tervezett igénybevételéhez elvi hozzájárulást adott a hatóság. Az elsőfokú erdészeti igazgatóság határozatával a perbeli ingatlanok tulajdonosait - köztük a felperest - kötelezte az erdő szakszerű felújítására, melynek határidőt
- május
- napjában állapította meg. A másodfokú hatóság 04.4/640/1/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indoklása rögzíti, hogy a hatóság az erdő igénybevételére csak elvi engedélyt adott benyújtásához ki, és melyben az a végleges igénybevétel igénybevételi engedélyezéséhez kérelem szükséges feltételek meghatározására kerülhet sor. Az erdészeti hatóság a korábbi eljárások ismeretében tisztában van és volt azzal, hogy a ..... területén a ...... erdőterületek kivonása fejében hajtották végre az eredőtelepítést, ennek viszont csak ott lesz jelentősége, hogy a végleges igénybevételi engedélyezési eljárásban a tényállás teljes körű vizsgálatánál mérlegleni kell, hogy a ........által elkezdett, de szakszerűen be nem elfogadható-e az erdőfelújítást teljesítéseként. Az erdészeti fejezett erdőtelepítés pótló csereerdősítés hatóság erdőterület végleges igénybevételére vonatkozó engedélye hiányában, az Evt. hatálya alá tartozó erdőkben az erdőfelújítási erdőgazdálkodónak, illetve teljesíteniük Ezen kell. annak kötelezettséget hiányában határozatot a a az tulajdonosoknak felperes keresettel nem támadta. Az erdőfelújítás határidejét az elsőfokú határozat
- május
- napjában állapította meg, melynek a felperes és tulajdonostársai nem tettek eleget. Ez a határozat volt az alapja a perbeni 04.4/1479-3/
- megfizetésére szakszerű számú erdőgazdálkodási kötelező, valamint a felújítására kötelező
- határozatnak. A perbeli 04.4/1480-3/
- ingatlanokra május az számú 31-ei erdészeti bírság erdő határidejű hatóság az erdőterületek tervezett igénybevételéhez elvi hozzájárulást adott. Ez azonban nem azonos az Evt.
- §
(1)bekezdésében szabályozott erdőterület igénybevételéhez szükséges engedéllyel. Így a ........ csereerdősítést anélkül végezték el, hogy ténylegesen a perrel érintett erdőrészletek vonatkozásában az erdő igénybevételére sor került volna. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság a keresettel támadott határozat felülvizsgálattal érintett 04.4/1479-3/
- számú határozat Így a a felperes esetében erdőgazdálkodási bírságot megállapító valamint a 04.4/1480-3/
- felújításra kötelező
- határozat vizsgálja. a határozat, irányuló jogszerűségét május volt. 31-i A számú erdő szakszerű határidejű kötelezésre felülvizsgálati kérelemben hivatkozottakkal ellentétben a korábbi határozatok jogszerűségét a bíróság nem pernek, hogy vizsgálhatta a felül, ........ így nem volt erdőtelepítésre tárgya az azt az sem a engedélyező határozatok meghozatalára jogszerűen került-e sor. A felperes arra is hivatkozott, hogy a perbeli kötelezettségek teljesítését alperesi (1998-ban csereerdősítéseket) határozatokat minősítette. A a Legfelsőbb Legfelsőbb Bíróság elrendelő Bíróság jogerős jogszerűnek Pfv.V.21.201/2008/
- számú ítélete azonban a felperes és alperes közötti kártérítési pert bírált el, amelyben erdőbirtokossági a kártérítés társulat alapjaként kérelmére a felperes kiadott az fakitermelési engedélyre és a bányatelek kialakítására hivatkozott. A Legfelsőbb Bíróság tehát nem abban foglalt állást, hogy a felperes az erdőfelújítási kötelezettségnek eleget tett, hanem arról, hogy az Ebt. részére adott fakitermelési engedéllyel és bányatelek kialakításával kapcsolatban kártérítési felelősség terhelte-e az alperest. A kifejtettekből helyesen következően állapította következtetését, amely 04.4/640/1/
- számú kötelezettséget meg az elsőfokú és helytállóan szerint a határozat a vonta keresettel határozattal megállapító bíróság előírt alapján nem tényállást le jogi támadott erdőfelújítási a felperes erdőfelújítási kötelezettsége az Evt.
- §
(8)bekezdés
- a)és
- b)pontja alapján, valamint 106. §
(1)bekezdése alapján fennállt, amelynek nem tett eleget, így a bírság jogalapja megállapítható, annak összegszerűségét pedig a felperes nem vitatta. Ugyanígy az ismételt erdőfelújítási kötelezettség előírásáról rendelkező 04.4/1480-3/2011. számú határozat is jogszerű, amelynek jogalapja szintén a véghasználat. A Kúria megjegyzi, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. szabályai szerint járt el, úgy a Ket. alapelvi rendelkezései - felülvizsgálati kérelemben felhozott - megsértésének vizsgálata jelen pernek nem képezte tárgyát. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A felperes sikertelen felülvizsgálati kérelem alapján a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint köteles megfizetni az alperesnek a 32/
- (VIII.22.) számú IM. rendelet
- §-a alapján felmerült felülvizsgálati eljárási költségét, továbbá az
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdése alapján 70.000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket pervesztességére tekintettel a Magyar Államnak. Budapest,
- március
- Dr. Kárpáti Zoltán s.k. a tanács elnöke,. bíró, Dr. Beniczkyné dr. Kelemen Gyöngyi s.k. A kiadmány hiteléül: tisztviselő Fekete Ildikó előadó bíró s.k.