A határozat elvi tartalma: Őstermelői hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem vizsgálata. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.582/2013/
- szám A Kúria a dr. Banna Zoltán (...) ügyvéd által képviselt ......(......) felperesnek - a dr. .....jogtanácsos által képviselt alperes neve(.....) alperes ellen hatósági bizonyítvány kiállítása tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.31.261/2013/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 3.K.31.261/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a Kúria az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (Harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes osztrák állampolgár, Magyarországon őstermelőként mezőgazdasági tevékenységet végez, a ....... Kft.-nek tulajdonosa. A Kft. fő tevékenysége gabonafélék, illetve máshová nem sorolt növények termesztése. A felperes
- január 14-én kérelmet terjesztett elő termőföld tulajdonjogának megszerzéséhez szükséges hatósági igazolás kiállítása iránt. Csatolta a 2008.,
- és
- évi betétlapokat, az értékesítéseiről személyi jövedelemadó bevallását, valamint a tárgyévekben történt értékesítésekről és kiadásokról szóló bizonylatokat. A ..........Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága környezettanulmányt szerzett be, a felperes részére a kért hatósági bizonyítványt kiállította, majd felügyeleti eljárás keretében a hatósági bizonyítványt a 04.3/9291/
- számú határozatával megsemmisítette. A határozat ellen benyújtott kereseti kérelmet a Fővárosi Törvényszék 9.K.21.259/2012/
- számú ítéletével elutasította. Az új eljárás lefolytatását követően az alperes 04.3/929-9/
- számú
- november
- napján kelt határozatával a felperes kérelmét elutasította. A határozat szerint a felperes 2006-ban váltotta ki őstermelői igazolványát, amely tevékenysége gabonafélék termesztésére terjed ki. Ugyanakkor a ..... Kft. fő tevékenysége szintén gabonafélék, egyéb máshova nem sorolt növények termesztése. Megállapította, hogy a felvásárlási jegyek, valamint bizonylatok alapján az ügyfél
- évben a saját tulajdonában lévő társaság felé értékesített és kizárólag csak tőle vásárolt növénytermesztési szolgáltatásokat. A gabonatermesztéshez saját erő- és munkagépei nincsenek. A növénytermesztés teljes munkafolyamatát az érdekeltségébe tartozó Kft. végzi el és az ügyfél a teljes termelését kiszervezi a saját gazdaságából. Önmagában a növénytermesztéshez szükséges kiadások finanszírozása nem tekinthető őstermelői tevékenység végzésének. A Kft.-n kívül senkivel nem állt gazdasági kapcsolatban. A felperes saját személyes őstermelői munkavégzése nem igazolt, minden a növénytermesztéshez szükséges anyagot, gépi munkavégzést a saját tulajdonában lévő gazdasági társaságtól vásárolt meg. Rajta kívül mással nem állt gazdasági kapcsolatban, ezért a felperes nem felel meg a földtörvényben előírt feltételeknek, nem végzett saját kockázatára mezőgazdasági tevékenységét, így a további két év vizsgálatát nem tartotta indokoltnak. A határozat ellen a felperes kereseti kérelmet terjesztett elő, melyben kérte a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. Hivatkozott arra, hogy a határozat nem felel meg a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
- évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §
(3)bekezdésének. Hivatkozott a Ket. 3. §
(2)bekezdés b) pontjára, 50. §
(1)és
(6)bekezdésére. Az alperes nem tette lehetővé a magyar nyelvet tökéletesen nem beszélő felperes számára az anyanyelvén történő nyilatkozattételt, illetve az anyagi jogi jogszabályokat helytelenül értelmezte. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes döntése során okszerűtlenül nem vette figyelembe a korábbi eljárás során készített környezettanulmányt, amely a felperes által kért igazolás kiadását javasolta. Egyéb bizonyítási eljárást nem folytatott le, holott a környezettanulmány alapján szükség lett volna tények további feltárására, a felperes magyarországi gazdasági tevékenységének mindenre kiterjedő vizsgálatára. Önmagában a rendelkezésre álló iratok alapján nem volt kétséget kizáróan megállapítható a jogszabályi feltételek megléte vagy hiánya. Az alperes a tényállást nem tisztázta. Ugyanakkor vizsgálnia kellett volna, hogy nincs-e szükség az anyanyelv használatának biztosítására, mert a felperes külföldi állampolgár. Hivatkozott a bíróság a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 8/A. §
(1)bekezdés c) pontjára. Megállapította, hogy a felperes annak ellenére visel kockázatot, hogy ez a kockázat kétség kívül a Kft. révén kisebb mértékű, mintha egymaga finanszírozná és végezné a tevékenységét. Ez azonban a saját kockázat tényét nem zárja ki. A kockázat hiánya nem egyenértékű azzal, hogy a felperesnek adott esetben a Kft. révén csökken vagy minimalizálódik az esetleges kára a mezőgazdasági termelés vonatkozásában. A felperes kockázatot mindenképpen visel, ami az általa végzett tevékenység esetleges és viszonylagos eredménytelenségével egyenlő. A saját kockázat alapját nem az jelenti, hogy minden beruházást, munkát, tevékenységet kizárólag a felperesnek kell végezni. A felperes Magyarországon adót fizet, vagyis annak kockázata, hogy jövedelme esetleg kisebb lesz, egyértelműen a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódik. Ugyanakkor az, hogy a tulajdoni hányaddal rendelkezik a Kft.-ben, még nem küszöböli ki a mezőgazdasági termelés szokásos kockázatait. Megállapította, hogy az új eljárás során az alperesnek vizsgálni kell, hogy a felperes a Kft. révén milyen mezőgazdaságból származó jövedelmekre tett szert. A Kft. mezőgazdasági tevékenységének értékelése során figyelembe kell venni azt, hogy a kockázatok, a kár lehetősége, értelemszerűen egy gazdasági társaság esetében is fennállhatnak és részletesen meg kell indokolnia, hogy az egyes nyilatkozatokat, indítványokat milyen okból fogadta el vagy hagyta figyelmen kívül. Szükség esetén meg kell hallgatnia a felperest, melyhez biztosítani kell az anyanyelv használatának a lehetőségét. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Előadta, hogy a környezettanulmány alapján egyértelmű, hogy a felperes tulajdonát képező Kft. segítségével végzi a mezőgazdasági tevékenységet, nem a saját kockázatára. Azt a környezettanulmány is rögzíti, hogy nem rendelkezik gépekkel eszközökkel, tárolókapacitással, a tulajdonában lévő Kft.-től vesz igénybe szolgáltatást. A vetőmagot a Kft.-től vásárolja, ezáltal nem különíthető el egyértelműen a Kft. és a felperes, mint őstermelő gazdálkodása. A termeléshez szükséges eszközök és szolgáltatások biztosításával és az értékesítéssel járó kockázat átvállalásával a Kft. olyan nagymértékben segíti a felperest, hogy ezzel kizárja azt, hogy a felperes gazdasági tevékenységét saját kockázatára folytatja. A felperes felülvizsgálati tartását kérte. ellenkérelmében az ítélet hatályban A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el és a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(2)bekezdésében foglaltak alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. A Ttv. 8. §
(2)bekezdés c) pontja alapján hatósági bizonyítvány kiadásához a felperesnek azt kell bizonyítani, hogy a tulajdonszerzést megelőző három évben saját nevében, saját kockázatára folyamatosan mezőgazdasági tevékenységet folytatott Magyarországon. Ezen feltételeknek a felperes tekintetében kell fennállnia. Önmagában a természeti tényező kockázatai, illetve a gazdasági társaság tulajdonosi mivoltából fakadó kockázat nem valósítja meg a saját kockázat fogalmát. Ugyanakkor a jogszabályból nem következik, hogy a tevékenység minden egyes részelemét a kérelmező állampolgárnak kellene személyesen végezni, tehát nem zárja ki más személy közreműködését, a gazdasági társasággal fennálló kapcsolatot sem a jogszabály. A hatósági bizonyítvány kiadása akkor tagadható meg, ha a felperes saját nevében ténylegesen semmiféle tevékenységet nem végez, személyében mezőgazdasági tevékenységből jövedelme nem származott illetve saját őstermelői tevékenysége kockázat nélküli, személyes kockázatot nem vállal. Az alperes határozatából nem állapíthatók meg a szükséges adatok hiányában, hogy a hatósági bizonyítvány kiadható-e, mert az alperes csak arra hivatkozott, hogy felperes tulajdoni hányaddal rendelkezik a Kft.-ben, amelynek tevékenysége összemosódik a felperesi tevékenységgel. Az alperesnek tehát vizsgálnia kell, hogy a felperes a Kft. révén milyen mezőgazdálkodásból származó jövedelmekre tett szert és részletesen meg kell indokolnia, hogy a felperes által felvetett egyes nyilatkozatokat, indítványokat milyen okból fogadta el vagy hagyta figyelmen kívül (Kfv.III.37.795/2012/4., Kfv.III.37.660/2012/5.). A Kúria álláspontja szerint a felperest érintően nem állapítható meg az anyanyelv használatának sérelme. Az eljárás során ugyanis a felperes kézzel írt, magyar nyelven benyújtott kérelmet terjesztett elő a hatósághoz, ezért az alperesnek nem kellett külön vizsgálni, hogy szükséges-e tolmács biztosítása. A felperes a jogorvoslati jogát a törvények megfelelően gyakorolhatta, a nyelvhasználat miatt semmilyen hátrány nem érte az eljárásokban. A fentiek alapján a Kúria a bíróság ítéletét a Pp. 275. §
(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A Pp. 78.§
(2)bekezdése alapján kötelezte a Kúria az alperest a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Az alperes teljes személyes illetékmentességére tekintettel a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/
- (VI.26.) IM rendelet 14.§-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- március
- Dr. Kárpáti Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó bíró, Dr. Beniczkyné Dr. Kelemen Gyöngyi s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő s.k.