← Magyarország

Fkf.110/2014/7 – Szegedi Ítélőtábla

ííííööáóÉőáÉőSzegedi Ítélőtábla Fkf.II.110/2014/

  1. A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Szegeden,
  2. május
  3. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő Í T É L E T ET : A rongálás bűntette és más bűncselekmény miatt FK. vádlott ellen indított büntetőügyben a Szolnoki Törvényszék
  4. december
  5. napján kihirdetett 3.Fk.522/2013/
  6. számú ítéletét m e g v á l t o z t a t j a: A szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének próbaidejét 4 (négy) évre súlyosítja. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja azzal, hogy a Jászberényi Járásbíróság 4.Fk.460/2013/
  7. számú ítéletének a próbára bocsátást kimondó rendelkezését tekinti hatályon kívül helyezettnek. A vádlottat fiatalkorúak fogházbüntetésére tekinti ítéltnek. A vádlott a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt áll pártfogó felügyelet alatt. A (
  8. sz. gazdasági társaság), mint magánfél polgári jogi igényének érvényesítését tekinti egyéb törvényes útra utasítottnak. A (
  9. sz. gazdasági társaság) címe: (irányítószám, Település, út, házszám). Az elsőfokú eljárás során felmerült, a vádlottat terhelő bűnügyi költség összege helyesen 425.123.-(négyszázhuszonötezer-százhuszonhárom) forint. Megállapítja, hogy a másodfokú eljárás során kilencszáztíz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. felmerült 10.910.-(tízezer- I N D O K O L Á S: Az elsőfokú bíróság a Jászberényi Járásbíróság 4.Fk.460/2013/
  10. számú ítéletében megállapított próbára bocsátást hatályon kívül helyezte és a próbára bocsátást megszüntette. Fk. vádlott bűnösségét megállapította 2 rendbeli rongálás bűntettében [
  11. évi IV. tv.
  12. §

(1)és
(5)bekezdés] és ezért, valamint a Jászberényi Járásbíróság 4.Fk.460/2013/
  1. számú határozatában megállapított garázdaság vétsége [
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1)bekezdése] miatt halmazati büntetésül 1 év 10 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett fk. fogházbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a vádlott pártfogó felügyelet alatt áll, a (
  1. sz. gazdasági társaság)-nak a bíróság tényállásában megállapított kárértéken felüli kárra bejelentett polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította, rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjel lefoglalásának megszüntetéséről és annak kiadásáról, valamint kötelezte a vádlottat 416.923,- Ft bűnügyi költség megfizetésére azzal, hogy 120.126,Ft bűnügyi költség az állam terhén marad. A törvényszék ítélete ellen az ügyész jelentett be fellebbezést, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás kiszabása érdekében. A fellebbviteli főügyészség az ügyész által bejelentett fellebbezést akként módosította, hogy azt csak a próbaidő hosszabb tartamban történő megállapítására irányuló fellebbezésként tartotta fenn. Indítványozta a tényállás kiegészítését, a polgári jogi igénnyel kapcsolatos rendelkezés pontosítását, összességben az elsőfokú ítélet megváltoztatására, a próbaidő hosszabb tartamban történő megállapítására, egyebekben pedig az ítélet helybenhagyására tett indítványt. A másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban a Be.
  2. §
(1)bekezdése szerint eljárva a törvényszék ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta, és ennek keretében megállapította, hogy az elsőfokú bíróság hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem vétett. A törvényszék a tényállás-felderítési kötelezettségének teljes mértékben eleget tett, a vád tárgyát képező releváns tényekre a bizonyítást a szükséges körében és mélységben felvette. A törvényszék a beszerzett bizonyítékokat mérlegelési körébe vonta, az indokolási kötelezettségének az érdemi felülbírálathoz szükséges mértékig eleget tett, az logikus és az iratok tartalmával egyező volt. Ennek során kifejtette azt is, hogy miért a vádlott nyomozás során tett beismerő vallomását és az azt alátámasztó tanúvallomásokat vette figyelembe a tényállás megállapítása során, illetőleg az ezt követő módosított vádlotti vallomásokat miért vetette el. A másodfokú bíróság a Be. 352. §
(1)bekezdés a) pontja alapján, az iratok tartalmára figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletének tényállását az alábbiak szerint kiegészítette: A Jászberényi Járásbíróság a
  1. augusztus
  2. napján meghozott és
  3. szeptember 2-án jogerős 4.Fk.460/2013/
  4. számú végzésével fk. vádlottat garázdaság vétsége miatt 2 évre próbára bocsátotta. A próbaidő
  5. szeptember
  6. napjáig tartott. A (
  7. sz. gazdasági társaság) magánfél képviselője
  8. december
  9. napján a megtérült 57 millió forinton túlmenően további 50 millió forint vonatkozásában polgári jogi igényt terjesztett elő. A bíróság a tényállás részének tekintette az indokolás
  10. oldal ötödik bekezdésében feltüntetett azon megállapítást, amely szerint a tűz továbbterjedésének a reális lehetősége nem állt fenn. A fenti kiegészítésekkel a törvényszék által megállapított tényállást az ítélőtábla a felülbírálat alapjául elfogadta. A törvényszék a megalapozott tényállásból okszerűen következtetett fk. vádlott bűnösségére, és helyesen járt el akkor is, amikor a vádlott által elkövetett bűncselekményeket a cselekmény elkövetésekor hatályos
  11. évi IV. törvénnyel megállapított Btk. alapján bírálta el. Ezzel összefüggésben ugyanakkor a törvényszék a jogi indokolás keretében elmulasztotta annak vizsgálatát, hogy a cselekmény elbírálásakor hatályos
  12. évi C. törvénnyel megállapított Btk. (a továbbiakban Btk.) alkalmazásának van-e helye. Az ítélőtábla erre figyelemmel a jogi indokolást kiegészítette azzal, hogy tekintettel arra, hogy az
  13. évi IV. törvény és a Btk. azonos büntetési tétellel rendeli büntetni a vádlott terhére megállapított bűncselekményeket, továbbá hogy a feltételes szabadságra bocsáthatóság tekintetében sem tartalmaz enyhébb rendelkezést a Btk., ezért az elbíráláskori büntető törvény alkalmazása nem indokolt. Az elsőfokú bíróság az elkövetéskori törvény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően minősítette a vádlott cselekményeit is. A büntetés kiszabása körében figyelembe vett körülmények vizsgálat során ugyanakkor a másodfokú bíróság mellőzte a részbeni beismerő vallomás enyhítő körülményként történő értékelését, tekintetettel arra, hogy csak a bűnösség elismerésére is kiterjedő beismerő vallomás vehető enyhítő körülményként figyelembe. Az okozott kár részbeni megtérülését pedig csupán kisebb súllyal értékelte enyhítő körülményként, tekintettel arra, hogy az a vádlottól függetlenül történt. További súlyosító körülmény a garázdaság vétsége tekintetében a büntetőeljárás hatálya alatti elkövetés. Az így kiegészített, illetőleg helyesbített bűnösségi körülményekre figyelemmel a törvényszék helyesen jutott arra az álláspontra, hogy a vádlottal szemben a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett fiatalkorúak fogházbüntetésével a büntetési célok elérhetőek. Az általa kiszabott szabadságvesztés tartama a vádlott által elkövetett bűncselekmények tárgyi súlyához mérten arányos. Ugyanakkor a súlyosító körülmények túlsúlyára tekintettel a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság által alkalmazott próbaidő tartama enyhe, így a vádlottal szembeni egyéni prevenció elősegítése érdekében annak a rendelkező részben foglaltak szerinti súlyosítása volt indokolt. Egyebekben az elsőfokú bíróság törvényesen rendelkezett a próbára bocsátás megszüntetéséről, helyesen állapította meg, hogy a vádlott pártfogó felügyelet alatt áll (bár annak tartamát nem jelölte meg), érdemben megfelelő döntést hozott a polgári jogi igény, a bűnjel, valamint az állam által viselendő bűnügyi költség tekintetében is. Észlelte ugyanakkor az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság az
  14. évi IV. tv.
  15. § vonatkozásában elmulasztotta az
(1)-
(3)bekezdésekre, a szabadságvesztés tartamával kapcsolatban pedig az 1978. évi IV. tv. 110. §
(1)bekezdésére, míg az állam által viselendő bűnügyi költséggel összefüggésben a Be. 74. §
(3)bekezdés c) pontjára történő hivatkozást, s ezért azokat pótolta. A kifejtettekből következik, hogy a másodfokú bíróság a módosított ügyészi fellebbezést alaposnak találta, és az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 372. §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Egyúttal mivel a próbára bocsátással, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatával, a pártfogó felügyelettel, a polgári jogi igény érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések megszövegezése nem a törvény szövegének megfelelő volt, ezért azokat helyesbítette, a bűnjelként lefoglalt videórögzítő kiadásával kapcsolatos rendelkezés végrehajthatósága érdekében pedig feltüntette a
  1. sz. gazdasági társaság címét. Végezetül a vádlottat terhelő bűnügyi költség összegét pontosította, tekintettel arra, hogy annak megállapítása során a törvényszék számítási hibát vétett. A fellebbezési eljárás során fk.vádlott kirendelt védőjének díjával összefüggésben felmerült bűnügyi költséget illetően az ítélőtábla a Be.
  2. §
(1)bekezdése alapján eljárva megállapította, hogy azt a vádlott részére biztosított személyes költségmentességre figyelemmel a Be. 74. §
(3)bekezdés c) pontja és a Be. 339. §
(1)bekezdése alapján az állam viseli. Az ítélet elleni fellebbezési jog kizárás a Be.
  1. §-án alapult. Szeged,
  2. május
  3. napján Dr. Mezőlaki Erik s.k. a tanács elnöke Dr. Nagy Erzsébet s.k. a tanács tagja, előadó Dr. Katona Tibor s.k. a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Fkf.II.110/2014/
  4. számú ítélete és a Szolnoki Törvényszék 3.Fk.522/2013/
  5. számú ítélete a jelen ítéletben foglalt változtatásokkal a mai napon jogerős és fel nem függesztett részében végrehajtható. Szeged,
  6. május
  7. napján Dr. Mezőlaki Erik s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.