← Magyarország

Gf.40843/2013/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.843/2013/4. A Fõvárosi Ítélõtábla a dr. Boros Lászlóügyvéd (.....) által képviselt ... (...) felperesnek a dr. Pokó Diána ügyvéd (....) által képviselt ... (....) alperes ellen jutalék megfizetése iránt indított perében a Fõvárosi Törvényszék 2012. november 13-án kelt 4.G.40.192/2012/14. számú ítélete ellen a felperes részérõl benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következõ ítéletet: A Fõvárosi Ítélõtábla az elsõfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes 2007. július 12-én határozatlan időre szóló megbízással vegyes kereskedelmi ügynöki szerződést kötött az alperessel a .... számára mezőgazdasági melléktermékek felvásárlására, tüzelőanyag biztosítására. Az alperes megbízta a felperest a ... felé szállításra szerződő ügyfeleivel kapcsolatos üzleti képviseletére, az alapanyag felvásárlásának megszervezésére. Az alperesnél a kapcsolattartó felperessel a szerződés teljesítése során ... volt, az ő feladatát képezte a pénzügyi elszámolás. A felperes feladatát a szerződés 3. pontja szerint a felvásárlás elősegítése érdekében piackutatás, az ügyfelek tájékoztatása, alperes utasításának megfelelő eljárás, az alperes által írásban megadott célárnál nem magasabb áron szerződéskötés előkészítése, annak körében az alperes képviselete, a felvásárolt tüzelőanyag tárolásának, szállításának megszervezése, a teljesítés érdekében alperes utasításai szerinti eljárás, jelentéstételi kötelezettség a felvásárlásról havonta, a szállításokról hetente és az alperes által szervezett értekezleteken való részvétel képezte. A felperes a szerződés 4. pontjában kötelezettséget vállalt arra, hogy hasonló tárgyú tevékenységet más megbízó részére nem végez, alperes pedig vállalta, hogy harmadik személlyel hasonló tárgyú ügynöki szerződést nem köt. A szerződés 5. pontja rendezte a díjakat, költségeket, a jutalékot, az esetleges visszafizetés feltételeit, annak elszámolását. A szerződés további pontjai utaltak a jutalékszabályzatra, a szerződés mellékletére, a felek tájékoztatási kötelezettségére. A szerződést alperes azonnali hatállyal jogosult volt felmondani, a 8.

  1. c)pont szerint. A 8.
  2. d)pont szerint bármelyik fél jogosult volt azonnali hatállyal felmondani a szerződést súlyos szerződésszegés esetén. A szerződés 1. mellékletét képező jutalékszabályzat szerint a szerződés 3/d-e. pontjában hivatkozott szervezési feladatokért a megbízott leszervezett mennyiségenként 50 forint + áfa / tonna vállalkozói díjra, a 2. pont szerint a szerződésben rögzített céláron a megbízott által előkészített szerződésekre a megbízott 600 forint + áfa / tonna sikerdíjra jogosult. Az 1. számú melléklet 3. pontja szerint a szerződésben rögzített célárnál alacsonyabb áron előkészített szerződésekre nézve a célár és a vételár különbözete 20-80%-ban illette meg a megbízót és a megbízottat. A felperes a szerződést 2008. december 1-jén azonnali hatállyal írásban felmondta. Hivatkozott arra, a beszállító kifizetésével kapcsolatban, illetve saját vállalkozói számlái kifizetésével kapcsolatban problémák jelentkeztek, rendszeresek a pénzügyi csúszások, a beszállítók bizalma megrendült. Jelezte, a fennakadás elkerülése érdekében a beszállítások szervezését december hónapban még elvégzi, de a 2009. évre új szerződéseket alperes nevében nem köt. 2009. január közepéig a felperes az alperes részére tevékenységet nem végzett, ekkor egyeztettek, alperes képviselője a szerződés szerinti tevékenység folyatásában állapodtak meg szóban. Írásbeli szerződést nem kötöttek, de a felperes folytatta a tevékenységet, ezt követően azonban a felek közti viszony megromlott. A ... információs rendszeréből az alperes a felperest kizárta, a havi értekezletekre nem hívta meg. A felperes még a heti beszállításokat összeállította a ... által megküldött igények alapján, tartotta a kapcsolatot a beszállítókkal és intézte az erőművi panaszokat. Alperes a 2009. márciusi felperesi teljesítést igazolta, a felperes 2.278.159 forint összegű 2009. április 25-én esedékes számlát állított ki, melyet azonban az alperes nem fizetett ki. A felperes felszólító levelére 2009. május 25. napján az alperes arra hivatkozott, a számlát nem kapta meg, kérte annak ismételt megküldését, majd a kifizetést megtagadta. Az alperes a 2009. április-májusi elszámolást a felperes felé nem küldte meg. 2009. május 15-ét követően a felperes alperes részére a szerződés alapján nem végzett tevékenységet. A felperes 49%-ban tulajdonosa az ..., ez a társaság 2009. áprilisában a ... által kiírt pályázaton indult, azt az alperes nyerte meg. Az alperes 2009. május 28-i levelében felszólította a felperest a szerződéses jutalék és díj visszafizetésére. Felperesi szerződésszegésre, hasonló tevékenységű cégnél vállalt tisztségére és pályázat benyújtására utalt, valamint a 2009. március-áprilismájusi elszámolás felülvizsgálatára, s arra, a felperes nemcsak szerződést, hanem jogszabályt is szegett. A szerződés 5.
  3. b)pontjára hivatkozott, s arra, a felperes tagja a 2009. április 6-án létesített ...., mely tevékenysége hasonló a kereskedelmi ügynöki szerződésben írtakkal. A felperes válaszlevelében az alperes állításait vitatta, a szerződés felmondásával egyetértett, azzal, a felperes lehetetlenítette el a munkavégzését. Az alperes 2009. június 23-án a szerződés 8.
  4. b)pontjára hivatkozva a felek közti szerződést azonnali hatállyal felmondta, annak indokaként a 2009. május 28-i levelében rögzítettekre hivatkozott, bejelentve, igényt tart a felvett jutalék visszafizetésére, kárának megtérítésére, a 2009. márciusi jutalékszámla jogosulatlan követelést jelent. A felperes módosított kereseti kérelmében 10.952.774 forint tőke és ezen tőke részösszegei után azok esedékességétől számított késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest, hivatkozva a 2007. július 12-i szerződésben foglaltakra. Előadta, az együttműködés kezdetben megfelelő volt, 2008. év végén egyre gyakoribbak voltak az alperesi fizetési késedelmek. A .... által kiírandó pályázat miatt - melyen indulni kívánt - bejelentette 2008. december 1-jén a felmondási szándékát, azt is, hogy a decembert még végigdolgozza, ezt követően pedig alperesi kérésre folytatta tovább a tevékenységet, azonban 2009. év tavaszán az alperes ismét fizetési késedelembe esett. Utalt alperesi levelekre, s alperes 2009. június 23-i felmondására. A 2009. március-április-május hónapokra járó jutalék, illetve kiegyenlítés címén tartott igényt a kereseti követelésére. Elsődlegesen a 2000. évi CXVII. törvény 18.§-át, és a Ptk. megbízásra vonatkozó rendelkezéseit, másodlagosan a Ptk. 478.§-át, harmadlagosan a Ptk. 237.§

(2)bekezdését jelölte meg keresete jogalapjaként. Alperes a kereset elutasítását kérte, hivatkozva arra, a felperessel önálló kereskedelmi ügynöki szerződés jött létre, a felperes azt megszegte,
  1. decemberétől a felperes nem az ő érdekeire figyelemmel látta el a munkáját, a beszállítókat tévesen tájékoztatta, megsértette a szerződés kizárólagosságra vonatkozó
  2. pontját az ... megalapításával, annak főtevékenysége megegyezik a kereskedelmi ügynöki szerződésben foglalt tevékenységgel. A felperes pályázati konkurensként lépett fel, e körben felmerül üzleti titoksértés is. A
  3. márciusi felperesi jutalékkövetelést nem vitatta, de a szerződésszegés miatt kérdésesnek tartotta annak jogalapját. A
  4. április-májusi időszakra nem fogadta el a díjkövetelést, mivel álláspontja szerint teljesítés nem történt, másodlagosan előadta, 10%-os teljesítésként értékelendő a felperesi tevékenység, ezt meghaladóan az igény elutasítandó. A kiegyenlítésre vonatkozó igény teljes elutasítását kérte a
  5. évi CXVII. törvény
  6. § a) pontjában foglaltakra hivatkozva, a szerződés a
  7. június 23-i felmondással szűnt meg. Az elsőfokú bíróság a
  8. november 13-án kelt 4.G.40.192/2012/
  9. számú ítéletével a Ptk. 205.§, 207.§, 234.§, 237.§, 321.§-ai, valamint a
  10. évi CXVII. törvény 1.§, 2.§, 4.§, 9.§, 16.§, 18.§, 19.§-ai felhívásával kötelezte az alperest, 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 3.218.875 forint tőkét, ezen összegből 2.278.159 forint után
  11. április 26-tól, 940.716 forint után pedig
  12. december 29-től a kifizetés napjáig, minden naptári félév teljes idejére a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összegű késedelmi kamatát, ezt meghaladóan a keresetet elutasította; kötelezte a felperest, fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 131.357 forint perköltséget. A határozat indokolása szerint a felek között önálló kereskedelmi ügynöki szerződés jött létre, amely a
  13. december 1-jei felperesi felmondás folytán
  14. december
  15. napjával megszűnt, a felperes személyes előadása és az alperes ügyvezetőjének előadása is ezt támasztotta alá. Ezt követően a felperes további tevékenységet végzett, de újabb szerződést írásban nem kötöttek, a szóbeli szerződés a törvény 4.§-a és a Ptk. 217.§
(1)bekezdése alapján semmis, arra jogot alapítani nem lehet, a kereset így az elsődleges jogcímen nem alapos. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 234.§-a szerinti jogcím tekintetében megállapította, az alaptalan, a felek megállapodása kereskedelmi ügynöki szerződéskötésre irányult. A harmadik jogcímen a Ptk. 237.§
(2)bekezdése körében vizsgálta a felperes 2009. januári és május 15-e közötti tevékenységét, egyező volt a felek előadása a 2009. január és februári jutalék kifizetéséről, illetve a márciusi teljesítésre vonatkozó igazolás kiadásáról. A 2009. márciusi számla nem került kifizetésre, de annak összegszerűségét az alperes nem vitatta. A felperes nyilatkozata és azt alátámasztó .... vallomása, illetve a felperes által csatolt e-mailek alapján - az alperesi állítással szemben - a felperes 2009. április és május hónapokban a szerződés szerinti tevékenységet elvégezte. Egyrészt a csatolt iratok, a levelezés, illetve a tanúvallomások cáfolták az alperesi, illetve alátámasztották a felperesi előadást. Ugyanakkor a felperes által megjelölt cégek és személyek közül csak a felperes által bizonyított teljesítések fogadhatók el az összegszerűség tekintetében. Alaptalan a hivatkozása az alperesnek a kereskedelmi ügynöki szerződés 3.
  1. g)és
  2. h)pontjai megsértésére, a felperes jelentéstételi kötelezettségének értekezleteken való részvételének elmulasztására. ... és ... nyilatkozatai alapján megállapíthatóan az alperes szüntette meg a felperes közvetlen kapcsolattartási lehetõségét a ..., az értekezletekre nem hívta meg, a kimutatásokat részére nem küldte meg, így együttmûködési kötelezettségét az alperes szegte meg. Erre figyelemmel nem tudta a felperes a szerzõdés meghatározott pontjaiban foglalt kötelezettségeit teljesíteni, ez nem volt felróható a terhére, így az erre alapított alperesi hivatkozás alaptalan. Egyebekben a szerzõdésszegõ magatartásra hivatkozás a szerzõdés érvénytelensége folytán nem értelmezhetõ. A kizárólagosságra vonatkozó szerződéses kikötéseket egyebekben a felperes nem sértette meg, mással önálló kereskedelmi ügynöki szerződést nem kötött, a szerződés pedig a cégalapítást nem zárta ki, a pályázat benyújtásakor bennfentes információkat nem használt fel, a pályázatot egyébként az alperes nyerte meg. Részben alapos volt az alperesi hivatkozás az áfa elszámolása tekintetében, ugyanis a teljesítéskori áfamérték az irányadó, így a felperes 27%-os áfaigénye nem alapos, az áfamérték 20% az áfa törvény 275.§
(2)bekezdése és 84.§-a alapján. Az elsőfokú bíróság a jutalékszabályzat
  1. és
  2. pontja értelmében az ellenszolgáltatás nélkül maradt felperesi szolgáltatás értékét
  3. márciusra 2.278.159 forint;
  4. április hónapra - a figyelembe vehető két szállítás alapján és 20%-os áfával - 677.484 forint; míg
  5. május hónapra 263.232 forint, így a felperesi keresetből 3.218.875 forint összegben állapította meg és ekként marasztalta az alperest, ezt meghaladóan a kereset elutasításának volt helye. A szerződés nem a felek felmondásával szűnt meg, hanem érvénytelen, kiegyenlítésre sem jogosult a felperes a törvény 16.§, 18.§ és 19.§-ai alapján. A késedelmi kamatra vonatkozóan a Ptk. 301.§
(1)és 301/A.§
(2)bekezdését, a perköltségre vonatkozóan a Pp. 81.§
(1)bekezdését és a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(1)bekezdés b) pontját hívta fel. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Kérte az első fokú ítélet megváltoztatását, az alperes további 3.320.290 forint tőkeösszegű marasztalását, illetve a perköltség megfizetésére történő kötelezését; elsődlegesen költségmentességet, másodlagosan illetékfeljegyzési jog engedélyezését kérte, továbbá az általa előlegezett tanúdíj visszautalását. Előadta, az első fokú ítélet nem megalapozott, az elsődleges kereseti kérelmének helyt kellett volna adni, a felek folyamatosan fenntartották a
  1. július 12-i szerződést. Az alperes
  2. június 23-án mondta fel a szerződést azonnali hatállyal, a
  3. december 1-jei felperesi felmondást ráutaló magatartással semmisnek tekintették. Az elsőfokú bíróság csak a
  4. márciusi felperesi szolgáltatást ítélte meg teljes egészében, noha az első fokú eljárás során bizonyítást nyert azon tény, a
  5. március-április és május hónapokban a munkát elvégezte és jogosan tart igényt a jutalékra a saját termelői kör alapján, az alperes ezt az elszámolást korábban elfogadta. Hangsúlyozta, változatlanul igényt tart a
  6. március-április és május hónapokban elvégzett munkája után járó nettó 1.898.466, 2.697.135 és 1.407.085 forint tőkeösszegű jutalékra, az áfát nem számszerűsítette, az ítélet jogerőre emelkedése után tudja kiállítani a számlát, egyebekben az áfa mértéke 27%. Nem támadta a kiegyenlítésre vonatozó elutasító rendelkezést. Utalt arra is, a 200.000 forint előlegezett tanúdíjat az elsőfokú bíróság nem utalta vissza. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását, a felperes perköltségekben történő marasztalását kérte. Hivatkozott arra, az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat okszerűen mérlegelte, helyes ténymegállítást és jogszabályi hivatkozást közölt, az első fokú ítélet megalapozott volt. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan. A Fõvárosi Ítélõtábla az elsõfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(3)bekezdése figyelembevételével csak a fellebbezési kérelem és fellebbezési ellenkérelem korlátai között vizsgálta felül; az elsõ fokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintette, míg a fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta az alábbiakra tekintettel: Az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 217.§
(1)bekezdése értelmében jogszabály a szerzõdésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerzõdés - ha jogszabály másként nem rendelkezik - semmis. Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló
  1. évi CXVII. törvény 4.§-a szerint a kereskedelmi ügynöki szerzõdés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. E rendelkezéstõl a felek nem térhetnek el. Az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette, hogy a felperesi írásbeli alakszerű felmondás folytán a peres felek közötti szerződés megszűnt, de
  2. december 31-e után a felperes az alperessel szóban megállapodott a további tevékenység végzéséről, és gyakorlatilag
  3. május közepéig az alperes részére lényegileg a szerződés szerinti tevékenységet végzett. Az elsőfokú bíróság - a Ptk. 237.§ rendelkezéseire hivatkozva - a szerződés figyelembevételével számolta el a felperes által végzett tevékenység ellenértékét. Az elsőfokú bíróság részben a felek, részben a ... kimutatása, azok mellékletei, a szállítást végző tanúk vallomása, illetve az elektronikus levelezés alapján mérlegeléssel állapította meg a
  4. április és május hónapra a felperes javára saját partnerként való figyelembevétel mellett elszámolható összegeket, amellett, hogy a
  5. márciusi teljesítést alperes a korábbiakban nem vitatta. A Fővárosi Ítélőtábla az elsõfokú bíróságnak a Pp. 206.§
(1)bekezdése szerinti mérlegeléssel megállapított tényállásának, illetve elszámolásának megváltoztatására nem látott alapot. Mindezekre tekintettel a Fõvárosi Ítélõtábla az elsõfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperes a másodfokú eljárással kapcsolatban felmerült költségeit maga viseli, ugyanakkor köteles a Pp. 78.§
(1)bekezdése és a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)és
(6)bekezdése alapján mérsékelt ügyvédi munkadíj, mint másodfokú perköltség megfizetésére az alperes javára. Az első fokú eljárás során előlegezett, fel nem használt költségek visszautalásáról az elsőfokú bíróság intézkedhet. A fellebbezés elbírálása a Pp. 256/A.§
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül történt. Budapest,
  1. május
  2. . Rózsa Éva s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. elõadó bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana írnok Dr. Rutkai Éva s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.