Obsah (9)

Art. 93Art. 97Art. 49Art. 1Art. 120Art. 87Art. 118Art. 106Art. 104

A határozat elvi tartalma: Ellenőrzés kiterjesztési kötelezettségre jogszabályi alap hiányában sikeres kereset nem alapítható adóperben. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.450/2013/8.szám A

alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi 12.K.26.883/2013/23. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg

alperesnek 25.000 (

az huszonötezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak - külön felhívásra - 482.300 (

az négyszáznyolcvankettőezer-háromszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A Nemzeti Adóés Vámhivatal Megyei Adóigazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a megbízólevéllel a felperesnél 2005.-2007. évekre egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzést végzett, és megállapította, hogy adózó leltár-, átsorolt tárgyi eszközök, alapanyagok, áruk, félkész termékek nyilvántartása nem a valóságnak megfelelően tartalmazza a készleteit, továbbá jogsértő a készleteknek a bekerülési értékhez képest történt felértékelése. A vizsgálat eredményeként könyvek, nyilvántartások előírásoktól eltérő vezetése miatt felperest a határozatával mulasztási bírság megfizetésére kötelezte. A fellebbezés folytán eljárt másodfokú hatóság a határozatával

elsőfokú határozatot helybenhagyta, ellene a felperes keresetet nem terjesztett elő.

elsőfokú adóhatóság a felperesnél társasági adó (tao) adónemben

1. évre végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként a
2. október
3. napján kelt határozatával a felperest 4.823.000 Ft - adóhiánynak minősülő adókülönbözet, 2.411.000 Ft adóbírság és 1.270.000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
4. február 10-én kelt határozatával

elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint

elsőfokú adóhatóság helytállóan állapította meg, hogy adózó a

1. január 01-jei nyitókészletét
2. december 31-ig teljes egészében, a bevételeivel szemben, anyagjellegű ráfordításai között elszámolta, de értékesítést vagy selejtezést hitelt érdemlő módon nem bizonyított. A ráfordításként - jogszabálysértően elszámolt 26.146.113 Ft-tal ezért

elsőfokú hatóság megnövelte

adózás előtti eredményt, és amiatt, mert a kiskereskedelmi tevékenységből illetve a kellékanyag értékesítésből származó árbevétellel szemben elszámolható anyagjellegű ráfordítások összegének a meghatározására

adózó iratai alkalmatlanok voltak, ezek összegét becsléssel állapította meg. A becslés eredményeként pedig 743.000 Ft eladott áruk beszerzési értékével és 1.667.000 Ft saját előállítású készletváltozás értékével csökkentette

adózás előtti eredményt.

elsőfokú adóhatóság határozata indokolásában kifejtette továbbá, hogy

adózó a tao bevallásában annak ellenére számolt el 8.717.000 Ft adóalap csökkentő tételt fejlesztési tartalék jogcímén, hogy

nem szerepelt a 2008. évi egyszerűsített éves beszámolójában, továbbá a fejlesztési tartalék képzésével kapcsolatos döntés utáni könyvelési tétel -

eredménytartalékból történő lekötés és a lekötött tartalékba történő átvezetés - a társaság könyvelésében nem került átvezetésre, és

adóév utolsó napján sem került kimutatásra.

ellenőrzés jogszerűen nem fogadta így el

összeget adóalap csökkentő tételként. A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Sérelmezte többek között, hogy

adóhatóság tényállás tisztázási kötelezettségét nem teljesítette, illetve

egyes adókötelezettségek ellenőrzése során a 2005.-2007. évekre tett megállapításai számszaki vonzatát nem állapította meg.

elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában rögzítette, hogy felperes bizonyítási indítványa alapján szakértői bizonyítást rendelt el, a szakvéleményben foglaltakat a felek elfogadták. A szakértő megállapításaira is figyelemmel a felperes eljárása nem felelt meg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény /a továbbiakban: Sztv./ 165.§ /1/-/2/ bekezdéseiben, valamint a 166.§ /2/ bekezdésében foglaltaknak, számviteli bizonylatai alapján

adóellenőrzés nem volt elvégezhető, ezért

adóhatóság

adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 108.§ /5/ bekezdése értelmében jogszerűen alkalmazott becslést. A szakértő szakvéleménye és személyes előadása szerint -

alkalmazott módszerre is figyelemmel - összegszerűségében helyes

alperes határozata.

elsőfokú bíróság álláspontja szerint a határozatban a készletnyilvántartással, leltározással kapcsolatosan megállapított szabálytalanság

adóhatóság számára nem teremt ellenőrzési kötelezettséget a megbízólevélben előírt időszakot megelőző adóévekre.

Art. 93

.§ /6/ bekezdése pontosan tartalmazza a megbízólevél elemeit, a revizor nem belátása szerint, hanem kizárólag a megbízólevélben foglalt tartalommal végezhet ellenőrzést. A perbeli esetben a 2008. év volt a vizsgálat alá vonva, ezért

ezt megelőző időszak vizsgálatára

adóellenőrzés nem terjedhetett ki, sem a méltányos eljárás elve, sem

adózó javára szolgáló körülmények adóhatósági feltárásának

Art. 97.§ /6/ bekezdésében előírt kötelezettsége alapján.

A mulasztási bírság kiszabását eredményező adóellenőrzés nem keletkeztetett adóellenőrzéssel lezárt időszakot, így felperes

Art. 49

.§ /2/ bekezdésében foglaltak szerint önellenőrzéssel a hatóság által megállapított hibákat, hiányosságokat kijavíthatta volna.

önellenőrzés végrehajtására a hatóságot kioktatási, felhívási kötelezettség nem terhelte. A felperes

önellenőrzés lehetőségével nem élt,

adóellenőrzés kapcsán pedig

alperesnek, illetve

elsőfokú adóhatóságnak sem lehetősége, sem kötelezettsége nem volt arra, hogy a készletekkel, leltározással kapcsolatos felperesi mulasztást a helyes társasági adóalap megállapítása érdekében korrigálja. A felperes felülvizsgálati kérelmében

ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint

elsőfokú bíróság

Art. 97

.§ /4/ és /6/ bekezdés szerinti,

alperest terhelő tényállás tisztázási kötelezettség elmulasztását jogsértően tolerálta,

eszköznyilvántartások, a készletváltozások, a leltározási gyakorlat miatt szükséges lett volna a 2008. évvel együtt a megelőző évek vizsgálata is.

adóhatóságnak

egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzésből nyilvánvalóan és közvetlenül rendelkezésére álltak

ok a tények, amelyeket

Art. 1

.§ /6/ bekezdése szerinti méltányos eljárás alapelvét betartva

adózó javára kellett volna értékelnie, és a megbízólevél kereteit meghaladóan is jogában állt volna eljárnia.

Art. 120

.§ /1/ bekezdés c) pontja alapján ugyanis hatósági eljárás indulhat

ellenőrzés során feltárt jogsértés és jogkövetkezménye megállapítására, amelynek során a 104.§ /4a/ bekezdés alapján akár újabb ellenőrzésre is sor kerülhet, ha a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé. A felperes a Kúriára felülvizsgálati kérelem beadványt terjesztett elő. 2013. augusztus 16-án indokainak kiegészítése érkezetten megnevezésű

alperes érdemi ellenkérelmében

ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 274.§-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A jogerős ítélet meghozatalát követően a peres feleknek lehetőségük van rendkívüli jogorvoslat igénybe vételére, ténykérdésben perújítási /Pp. 260.§/, jogkérdésben felülvizsgálati /Pp. 270.§/ kérelmet terjeszthetnek elő. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, és a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére meghatározott határidőben megjelölt jogszabályok illetve indokolás alapján vizsgálhatja felül /Pp. 272.§ /2/ bekezdés, 275.§ /2/ bekezdés, BH
2. 490., KGD
3. 262./. A felperes felülvizsgálati kérelmében

elsőfokú bíróság által megsértett jogszabályként a Pp. egy jogszabályhelyét sem jelölte meg, a felülvizsgálati kérelmében

adóhatóság eljárására irányadó Art. meghatározott rendelkezéseire hivatkozott, sérelmezve, hogy

ellenőrzés nem terjedt ki a 2008. évet megelőző adóévekre is.

adóhatóság

adóbevétel megrövidítésének, a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása érdekében rendszeresen ellenőrzi

adózókat és

adózásban részt vevő más személyeket.

ellenőrzés célja

adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása.

ellenőrzés során

adóhatóság feltárja és bizonyítja

okat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és

ezek miatt indított hatósági eljárást /Art. 86.§ /1/ bekezdés/.

ellenőrzés

erről szóló megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy

általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. A megbízólevél tartalmazza

ellenőrzést végző adóellenőr nevét, illetőleg, hogy mely adózónál, mely adókötelezettségek, milyen időszakok tekintetében, milyen ellenőrzési típus keretében vizsgálhatók /Art. 93.§ /1/, /6/ bekezdés/. A felperesnél a revízió

Art. 87

.§-ának /1/ bekezdés

1. a)pont szerinti bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott, míg megelőzően a
2. c)pontba sorolt,

egyes adókötelezettségek meg. teljesítésére irányuló ellenőrzést valósított

egyes adókötelezettségek ellenőrzésének szabályait

Art. 118

.§-a tartalmazza, amely szerint

adóhatóság elsősorban

adózónál fellelhető iratok vizsgálatával ellenőrzi, hogy

adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adókötelezettségeinek,

okat határidőben, illetőleg

adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesíti-e. Különösen a bejelentésre, bevallásra, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra, bizonylat kiállítására, megőrzésére, könyvvezetésre,

adó-, adóelőleg levonására, beszedésére vonatkozó előírások megtartását ellenőrzi. Hibák, hiányosságok esetén ezek megszüntetését, a mulasztás pótlását - megfelelő határidő tűzésével -

ellenőrzés megállapításairól hozott határozatában írja elő

adóhatóság.

egyes adókötelezettségek ellenőrzése során tett megállapítások alapján

adóhatóság elrendelheti a bevallás utólagos ellenőrzését is. A bevallások utólagos ellenőrzése során

Art. 106

.§-ának /1/ bekezdése értelmében

adóhatóság

adózó adó-megállapítási, bevallási kötelezettsége teljesítését vizsgálhatja adónként, támogatásonként és időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében is. A felperes nem jelölt meg olyan jogszabályhelyet, amely vonatkozásában ellenőrzési kötelezettséget teremtett volna, a hatóság kötelező vizsgálati eljárását, amelyet elmulasztott volna. Jogszerűség vizsgálatához szükséges

adott norma meghatározása, amelynek hiányában jogsértés nem állapítható meg. Felperes részéről

Art.-nek a felülvizsgálati kérelemben megjelölt rendelkezései vizsgálat kiterjesztési szabályokat nem tartalmaznak.

Art. 97

.§ /4/ és /6/ bekezdése

adóhatóság jogait és kötelezettségeit határozza meg

ellenőrzési eljárásban,

Art. 120

.§ /1/ bekezdés c) pontja

t írja elő, hogy a hatósági eljárás

ellenőrzés során feltárt jogsértés és jogkövetkezménye megállapítására irányul,

Art. 104

.§ /4a/ bekezdése pedig hatósági eljárásban

ellenőrzés lehetőségét teremti meg.

Art. 1

.§ /6/ bekezdésben foglalt

on alapelvi rendelkezés, hogy „

adóhatóság köteles méltányosan eljárni", továbbá

Art. 97

.§ /6/ bekezdésének

on előírása, hogy „

adóhatóság a tényállás tisztázása során

adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni" - sem tartalmaz vizsgálat kiterjesztési szabályt.

ok a tények, hogy

adóhatóság ugyanazon adózónál, egymást követő adóévekre, nem

onos fajtájú ellenőrzést végzett, jogszabályi alap nélkül nem teremtenek kötelezettséget

adóhatóságnak arra, hogy ugyanazon adózónál, egymást követő adóévekre,

onos fajtájú ellenőrzést végezzen. Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte a felperest

alperes felülvizsgálati költsége megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Kúria

illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény (Itv.)
2. § /1/ bekezdése, és a 6/1986./VI.26./IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
3. március
4. Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró