A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére általában nincs mód. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.413/2013/5.szám A Kúria a dr. Cseh Andrea ü

alperes részéről 5. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán,

alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta

alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.28.103/2013/4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi

alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket

állam viseli. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperesnél

adóhatóság 2004-2006 évekre vonatkozóan bevallások utólagos ellenőrzését végezte. Ennek eredményeként

első fokú adóhatóság határozatával a felperes terhére 28.337.391 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyet teljes egészében adóhiánynak minősített. Alperes a 437291315 számú határozatával

első fokú határozatot megváltoztatta. A felperes terhére általános forgalmi adó adónemben megállapított 2.735.000 Ft adókülönbözetet és adóhiány, 1.351.000 Ft törlésével 1.384.000 Ft-ra változtatta meg. A felperes terhére a bevalláshoz képest 26.986.391 Ft adókülönbözetet állapított meg, amely adóhiánynak minősült, 13.493.195 Ft adóbírságot szabott ki és 11.685.548 Ft késedelmi pótlékot állapított meg.

alperesi határozat szerint a felperes a vizsgált időszakban a

1. január
2. napja és a
3. június
4. napja közötti időszakban máshová nem sorolt gazdasági tevékenységet, segítő szolgáltatási tevékenységet, a
5. június
6. -
7. december
8. közötti időszakban ügyvédi tevékenységet folytatott, mely tevékenységek tekintetében bejelentési, bevallási kötelezettségének eleget tett.

alperes határozatában hivatkozott

általános forgalmi adóról szóló

1. évi LXXIV. törvény (továbbiakban Áfa tv.)
2. §

adózás rendjéről szóló

1. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.)
2. §

alperesi határozat ellen és kérte annak rendelkező részében foglalt 3-5. pontok hatályon kívül helyezését,

alperes új eljárásra kötelezését. Hivatkozott

Art. 97. §

alperes nem tett eleget. Előadta, hogy

1. és
2. években jelentős összegű, 12 millió Ft megtakarításra tett szert. Hivatkozott

Art. 109. §

alperes figyelmen kívül hagyott,

általa folytatott önellenőrzésre és annak eredményeire. Hitelt érdemlően bizonyította, hogy kölcsönszerződéssel jutott

ingatlanvásárláshoz felhasznált 145.000 euróhoz. Csatolta

összeg beváltásáról a ... Kft-nél történő beváltását igazoló okiratot. Megélhetésében szülei támogatták, ami jelentős megtakarítást biztosított számára. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.28.103/2013/4. számú ítélete a felperes keresetét részben alaposnak találta,

alperes határozatát a személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemekben a felperes terhére megállapított adókülönbözetet és

ahhoz kapcsolódó adóbírságot és késedelmi pótlékot megállapító részében

első fokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, és

első fokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felperes 2012. szeptember 24-én keresetváltoztatásnak minősíthető beadványt terjesztett elő, amellyel

alperesnek a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos megállapításait vitatja.

első fokú bíróság a keresetváltoztatást elkésettnek minősítette, ezért

t ítélkezése köréből kizárta. A bíróság megállapította, hogy a felperes

adólevonási jog gyakorlásával kapcsolatos alperesi döntéssel szemben nem tudta a perben bizonyítani, hogy

adólevonási jog gyakorlása érdekében felhasznált számlák tartalmilag hitelesek, a szolgáltatás a számlákon szereplő felek által létrejött, ezért

ezzel kapcsolatos kereseti kérelmet elutasította.

Art. 87. §

Art. 109. §

onosíthatóan alátámasztottan kell lennie. Valóságtartalmának vitathatatlanul alá kell a kívánt tényeket támasztania.

első fokú bíróság a hitelt érdemlőség megállapítása során figyelembe vette a Legfelsőbb Bíróság és a Kúria e tárgykörben folytatott gyakorlatát. Nem vitatott ténynek minősítette

első fokú bíróság, hogy a felperes

1. augusztus
2. napján l.800.000 Ft ingatlanértékesítésből származó vagyonra tett szert. A felperes

onban nem bizonyította, hogy

összeg 2004. évben még rendelkezésére állt. A bíróság nem találta hitelt érdemlő adatokkal bizonyítottnak

t a tényt, hogy

1. január 1-jén a szülei támogatása mellett 12 millió forint megtakarítással rendelkezett. Elfogadta ugyanakkor a bíróság a
2. december 3-án történő ingó értékesítéssel kapcsolatos jövedelemszerzés igazolását

okirati és tanúbizonyítás alapján hiteles adatnak. A felperes által 2008. december 2-án előterjesztett önellenőrzést a bíróság

Art. 164. §

adóhatóság gyakorlata és útmutatása alapján elfogadta. Ezzel a döntéssel megdőlt

alperes által induló összeggel megállapított jövedelemkimutatás és ennek következtében a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség és

ahhoz kapcsolódó joghatások. A perben bizonyítási eljárás során vizsgálta a bíróság, hogy a felperes kölcsönszerződést kötött-e két osztrák állampolgárral 2005. április 11-én, amelynek eredményeként 145.000 euró összegű kölcsönnel rendelkezett-e, amely következtében annak átváltása során 35.525.000 Ft-hoz jutott-e.

átváltás tényéről a felperes okirattal rendelkezett, amely a szükséges adatokat tartalmazta.

alperes

okiratot bizonyító erejűnek nem minősítette, mivel

átváltást végző társaság törlésre került. Tagjai külföldiek voltak és nem voltak fellelhetők. Ezzel szemben a bíróság álláspontja

volt, hogy e tények a felperes terhére nem értékelhetők. Ezért a bíróság e vonatkozásban

alperesi határozatot hatályon kívül helyezte, és

első fokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte.

alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélet ellen. Álláspontja szerint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete a személyi jövedelemadó és

ahhoz kapcsolódó százalékos egészségügyi hozzájárulás tekintetében jogszabálysértő. Jogszabálysértőnek tartja a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét

alperes a 2008. december 2-án benyújtott önellenőrzésen feltüntetett jövedelem megszerzésének elfogadása tekintetében. Hivatkozott

alperes a Kúria több ítéletére, amelyben megállapításra került, hogy nem elegendő

önellenőrzéssel bizonyítani a jövedelem megszerzését, annak készpénzben rendelkezésre kell állnia.

alperes állítása szerint

ellenőrzés során a felperes

ingó vásárlással kapcsolatosan semmilyen bizonyítékot nem közölt. Olyan időpontban nyújtotta be

önellenőrzés tényét és

abban foglaltakat, amikor már annak figyelembe vételére nem kerülhetett sor.

alperes vitatta

ingó értékesítéssel kapcsolatos szerződés bizonyító erejét a Ptk. 196. §

zal, hogy a szerződés és

okirati tanú a szerződés lényeges tartalmáról nem tud bizonyító erejű nyilatkozatot tenni. A felperes által 2005. április 11-én kelt kölcsönszerződés alapján felvett kölcsön és annak átváltásával kapcsolatos bizonyítási eljárást

alperes lefolytatta annak ellenére, hogy

ezzel kapcsolatos bizonyítékait a felperes csak a fellebbezési eljárásban nyújtotta be és úgy ítélte meg, hogy

ok nem támasztják alá és nem bizonyítják hitelesen a felperes állításait. Ezzel szemben a bíróság

okiratok és a tanúvallomás alapján hiteles bizonyítékként értékelte a felperes előadását. A felperes ellenkérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletének hatályában fenntartását. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás során megállapította, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete törvényes és megalapozott.

alperes felülvizsgálati kérelmében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét

önellenőrzéssel kapcsolatos okfejtés a felperes

1. december 3-án történt ingó értékesítése, valamint a felperesnek a
2. április 11-én kötött kölcsönszerződés és

összeg forintra átváltásával kapcsolatos megállapítások körében vitatta.

első fokú bíróság e tényállás adójogi következményeit értékelte, a felperes által előterjesztett bizonyítékokat értékelte, bizonyítási eljárást folytatott le ennek következményeként mérlegelve a felhozott tényeket

alperes által megállapított tényállást módosította, illetőleg kiegészítette. A felperes a

1. december
2. napján évi személyi jövedelemadó bevallását
3. benyújtott önellenőrzéssel módosította.

adóhatóság

önellenőrzést befogadta, a felperes adófolyószámláján nyilvántartotta.

eljárt bíróság ezért okkal hivatkozott arra, hogy

alperesnek hivatalos tudomása volt

önellenőrzés benyújtásáról és annak adatairól.

alperes felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy

önellenőrzést a jelen vagyonosodási eljárásban a felperes 2010. szeptember 28-án a fellebbezési eljárásban közölte. Így nem volt annak eljárásjogi akadálya, hogy a felperes

t a fellebbezési eljárás során vizsgálat tárgyává tegye.

Art. 109. §

adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja.

adatok hitelt érdemlőségét a fellebbezési eljárásban

adóhatóságnak kell megállapítania. Ha

onban valamely,

adózó által közölt adatot nem tekinti hitelt érdemlőnek, ezzel kapcsolatosan felhívhatja

adózót további bizonyítékok előterjesztésére tekintettel arra, hogy a jóhiszemű eljárás elvének érvényesülése megköveteli, hogy a közigazgatási eljárásban eljáró fél tisztában legyen

általa előterjesztett bizonyítékok bizonyító erejével és kétség esetén

t további bizonyítékokkal támaszthassa alá. Amennyiben erre nem kerül sor, természetesen

eljáró szerv adatminősítése dönti el

adat hiteles jellegét vagy hiteltelenségét.

Art. 138. §

eljárás teljes körű megvizsgálására, és amennyiben szükségesnek látja,

első fokú határozat hatályon kívül helyezésére, és új eljárás elrendelésére is. Így a fellebbezésben előadott korábban nem ismert tények vizsgálatára is sor kerülhet. A közigazgatási per során a kereseti kérelem elbírálásának érdekében

első fokú bíróság bizonyítási eljárást folytatott le, tanúkat hallgatott meg, okiratokat tanulmányozott, és értékelt, ennek eredményeként hozta meg döntését, amelyet a Pp. 221. §

alperes érvelésére is.

alperes felülvizsgálati kérelme lényegét tekintve

első fokú bíróság mérlegelési jogkörben hozott ítéletét támadja, a tényállás meghatározott és joghatást kiváltó tényeinek mérlegelését vitatja, felülmérlegelésre irányul. A Pp. 275. §

esetben kerülhet sor, ha

első fokú bíróság ítélete téves tényálláson nyugszik,

ítélet indokolása iratellenes, életszerűtlen, okszerűtlen, logikai ellentmondásokat tartalmaz. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felülvizsgálati kérelemmel támadott ítélete és annak indokolása nem tartalmazza a fent felsorolt hibák egyikét sem,

megfelel a Pp. 206. §-ában előírtaknak, amely szerint a bíróság a tényeket összességében bírálja el, valamint

ítélettel kapcsolatos Pp.

1. §-ában előírt feltételeknek is. Részletesen ismertetett tényállást tartalmaz, jogi okfejtése felhívja a szükséges jogszabályokat (Art.
2. §

t a Pp. 275. §

alperest a felperes perköltségének viselésére kötelezte a Kúria a Pp. 72. §

állam viseli. Budapest,

1. március
2. Dr. Hajnal Péter sk. tanácselnök, előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró, Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró