A határozat elvi tartalma: Alappal utasítja el az adóhatóság az állami kezesség beváltása iránti kérelmet, ha a pénzintézet a szerződés fennállása alatt, az ún. "utógondozás" során nem a szakmai szabályok szerint jár el, és a kezes kötelezettsége terhesebbé válik, mint amilyen az elvállalásakor volt. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.523/2013/6.szám A Kúria a dr. Rézmovits Péter ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Hajós Attila jogi előadó által képviselt Nemzeti Adó-és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vám Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- június 19-én kelt 11.K.30.912/2013/
- sorszámú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 11.K.30.912/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 174.000 (százhetvennégyezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás B. G.
- április 4-én a ... Zrt-vel lakás-előtakarékossági szerződést és ugyanezen a napon a felperessel engedményezési szerződést kötött. Ez utóbbi szerződésben a felek rögzítették, hogy egymással kölcsönszerződést fognak kötni, melynek részbeni fedezetét képezi a - 850.000 Ft szerződéses összegű - lakás-előtakarékossági szerződés. A felek rögzítették, hogy az engedményező köteles a lakástakarék szerződésben foglalt havi befizetési kötelezettségét a szerződésnek megfelelően teljesíteni, ennek megszegése a kölcsön azonnali hatályú felmondását vonja maga után, valamint a ... Zrt. 3 havi betétbefizetés elmaradása esetén is jogosult az előtakarékossági szerződést felmondani. Ezt követően B. G. és L. Á., mint adósok
- április 5-én a ... Nyrt-vel és a felperessel devizában nyilvántartott lakáshitel szám kölcsönszerződést kötöttek a ... alatti lakóház megvásárlására. A kölcsön összege 4.500.000 Ft volt, ebből 1.740.000 Ft-ra - a szerződéskötés napján érvényes árfolyamon számolva - a Magyar Állam készfizető kezességet vállalt. A kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondására
- május 22-én került sor, mert az adósok a fizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget. A felperes
- július 31-én - hivatkozással a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/
- (I.12.) Kormányrendeletre (továbbiakban: Kormányrendelet) - az állami készfizető kezesség beváltását kezdeményezte. Az átutalandó összeget 3.277.525 Ft-ban, valamint annak
- június
- napjától kezdődő 744 Ft napi növekményében állapította meg. Az adóhivatal az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény (továbbiakban Art.)
- §
(4)bekezdése alapján lefolytatott ellenőrzés után határozatával a felperes kezességbeváltás iránti kérelmét elutasította. Megállapította, hogy a szóban forgó ingatlanra
- szeptember 18-án a felperest követő rangsorban jelzálogjogot jegyzett be a földhivatal 100.000 Ft támogatás és járulékai erejéig ... Város Önkormányzata javára. A felperes a jelzálogjog bejegyzéséhez hozzájárult, ezzel viszont az ingatlanból a kezest megillető megtérülési összeget csökkentette, márpedig a Polgári törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.)
- §
(2)bekezdése szerint a kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen az elvállaláskor volt. Azt is megállapította, hogy a lakás-előtakarékossági szerződéshez kapcsolódó megtakarítási idő kezdete csak
- január hónap, azaz a megtakarítási idő a szerződés megkötését követő 6 hónapon belül nem kezdődött el, ez pedig ellentétes a lakás-takarékpénztár általános szerződési feltételeiről szóló 47/
- (III.12.) Kormányrendelet
- §
(3)bekezdésében foglaltakkal. Erre az esetre a hitelezők a szerződés azonnali hatályú felmondási jogát kötötték ki. A kölcsönszerződés felmondására azonban nem ebből az okból került sor, hanem mert az adósok a kölcsönszerződés törlesztőrészleteit nem fizették. Az adóhatóság szerint a felperes magatartása sértette a kezes érdekeit, ami miatt a kezességbeváltásra irányuló igényérvényesítése nem megalapozott. A fellebbezés nyomán eljárt alperes 2196930659 számú határozatával az indokolás részbeni megváltoztatása mellett helybenhagyta az első fokú határozatot. Maga is hangsúlyozta, hogy a kölcsönszerződés szerint a Magyar Állam úgy vállalta el a készfizető kezességet, hogy az ingatlan csak a felperes jelzálogjogával terhelt, további jelzálogjoggal nem. A felperes eljárásával a kezest hátrányosabb helyzetbe hozta, mint amilyenbe a kezesség elvállalásakor volt, ugyanis a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) 170. §
(1)bekezdése alapján az önkormányzat követelése megelőzi a Magyar Állam jelzálogjoggal nem biztosított követelését. Az alperes álláspontja szerint a pénzintézetnek a hitel utógondozása során a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény (továbbiakban Hpt.)
- §-ában foglalt kellő szakmai gondosság követelményeire figyelemmel kellett volna lennie. Az alperes megállapította, hogy az önkormányzat olyan támogatást nyújtott, amely a pénzintézeti kölcsönnel finanszírozott saját tulajdonú ingatlan megvásárlására volt fordítható, az ügylet szempontjából tehát az önerő részét képezte, ezért ezt a felperesnek a vételárba utólag be kellett volna számítania, illetve az adósok tőketartozását kellett volna ezzel csökkenteni. A felperes mulasztása miatt tehát a kezesnek olyan követelés kielégítését kell tűrnie, amely nem kapcsolódott az ingatlan vásárlásához, ezáltal a kezes érdekeit figyelmen kívül hagyva fedezetet vont el. Mindezen túl a felperes az igénylőlapot helytelenül tüntette fel a kölcsön felmondásakor vissza nem fizetett garantált hitelrész összegét is. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.30.912/2013/
- számú jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Hivatkozott a Kormányrendelet
- §
(1)bekezdésére, 2. §
(1)bekezdésére, a Hpt. 78. §
(1)bekezdésére, a Ptk. 272. §
(1)bekezdése, 273. §
(1)-
(2)bekezdésére, 276. §
(1)-
(2)bekezdésére, az Art. 117. §
(1),
(3)bekezdésére. Rögzítette, hogy abban a felek között nem volt vita, hogy az ügylet állami készfizető kezességvállalás mellett jött létre, illetve abban sem, hogy a felperes hozzájárult az önkormányzati jelzálogjog bejegyzéséhez. Kifejtette, hogy a kezesség ezen típusa az az állam, mint kezes és a felperesi jogosult között közjogi aktus alapján jön létre. Ugyanakkor a kezesség alapvetően polgári jogi intézmény, ezért arra a Ptk. vonatkozó szabályait is alkalmazni kell. Az adóhatósági elutasító döntés alapja a Ptk. 276. §
(2)bekezdése volt, melynek alapján az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a felperes a hitelezési eljárás során nem járt el kellő gondossággal, mulasztott, illetőleg, hogy ezekkel okozati összefüggésbe hozható, hogy a jogosult a követelést biztosító olyan jogról mondott le, melynek alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna. Az alperes a tényállást tisztázta, az elutasító döntését kellő részletességgel indokolta, így sem az Art., sem a Ket. e körben felhívott rendelkezéseit nem sértette meg. Helytállóan állapította meg a Ptk. és a Vht. rendelkezései alapján, hogy a kezes az ingatlanból kielégítést kizárólag az ingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal biztosított követelések kielégítését követő rangsorban kereshet, azaz a felperes eljárásának következtében a kezes hátrányosabb helyzetbe került, mint amikor a kezességet elvállalta. Megállapítható, hogy a jelzálogjog bejegyzésével kapcsolatos eljárás során a felperes nem vette figyelembe a kezes érdekeit. A kezes ugyanis nemcsak akkor kerül hátrányosabb helyzetbe, ha a kötelezettsége összegszerűen emelkedik, hanem abban az esetben is, ha a változatlan összegszerűség mellett csökken vagy elenyészik a kielégítésül szolgáló fedezet. Az állam úgy vállalta a készfizető kezességet, hogy az ingatlan csak a felperes jelzálogjogával terhelt. A további jelzálogjogra tekintettel kedvezőtlenebb helyzet állt elő, így - figyelemmel a Ptk. hivatkozott rendelkezéseire - a felperes kezesség beváltási kérelmét jogszerűen utasította el az adóhatóság. Amint azt a Legfelsőbb Bíróság KGD 2007.
- számú eseti döntése is rögzíti, az állami kezességvállalás nyújtotta biztonság nem adhat okot arra, hogy a kölcsönt folyósító hitelintézet a körültekintő hitelezői magatartást, a szokásos és kötelező szakmai gondosság előírását mellőzze. Végezetül rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy az eljáró adóhatóságok nem a ... Zrt. mulasztását, azaz a lakáselőtakarékossági szerződés felmondásának a hiányát értékelték a felperes terhére, hanem azt, hogy a felperes a kölcsönszerződés részbeni fedezeteként szolgáló lakás-előtakarékossági szerződésben foglalt vállalások adósok általi teljesítését a hitel utógondozása során nem kísérte figyelemmel, a biztosítékokról nem tájékozódott. Tekintettel arra, hogy a perben a felperes akként nyilatkozott, hogy amennyiben a bíróság megalapozottnak találja a kezes helyzetének terhesebbé válására vonatkozó érvelést, akkor az igénylőlapon feltüntetett összegszerűség körében előadottakat nem tartja fenn, ezért a bíróság ezt a kereseti kérelmet már nem vizsgálta. A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben vagylagosan - a határozatok hatályon kívül helyezése mellett - a bíróság vagy az adóhatóság új eljárásra kötelezését kérte. Megsértett jogszabályként megjelölte a Hpt.
- §
(4)bekezdését, a Ptk. 273. §
(2)bekezdését. Álláspontja szerint akkor lehetne alappal hivatkozni a Hpt. 78. §
(4)bekezdés megsértésére, ha a felperes eljárása során mulasztást követett volna el. A felperes azáltal, hogy hozzájárult az önkormányzat jelzálogjogának bejegyzéséhez, mulasztást nem követett el, annál is inkább sem, mert a felperest hozzájárulási kötelezettség terhelte - meghatározott feltételek fennállása esetén - további jelzálogjog bejegyzéséhez. A felperesnek kizárólag azt kellett vizsgálnia, hogy a bejegyzendő jelzálogjog befolyásolja-e a fedezeti ingatlan értékét, illetve értékesíthetőségét. Nem osztotta a felperes a bíróság azon álláspontját, hogy a felperes az önkormányzati jelzálogjog bejegyzésénél nem vette figyelembe a kezes érdekeit. A Hpt.
- §-ában foglalt rendelkezés egy keretszabályozás, a szakmai gondosságnak megfelelő magatartás pedig egyenlő a jogszabályokban és ezen alapuló belső szabályzatokban, illetőleg a megkötött kölcsönszerződésekben foglaltak betartásával. A Hpt. rendelkezései nem értelmezhetők a kölcsönszerződés rendelkezései ellenében, amely egyébként nem vitatottan érvényes szerződés volt. Kifogásolta a felperes, hogy a bíróság a felperes terhére értékelte, hogy nem kísérte figyelemmel a lakáselőtakarékossági szerződésben foglaltak teljesítését a hitel utógondozása során. Ezzel kapcsolatban rögzítette, hogy a lakástakarék szerződésben foglaltakat a ... Zrt. köteles nyomon kísérni, ugyanis a szerződés vele hozott létre jogviszonyt. A felperes a lakástakarék megtakarítással kapcsolatos bármely problémára tekintettel csak azt követően élhetett felmondással, ha a ... Zrt. az engedményezési szerződésben foglaltaknak megfelelően erről értesíti, a vonatkozó információkat átadja. Vitatta a Ptk.
- §
(2)bekezdésének megsértését is, ugyanis álláspontja szerint sem az alperesi határozat, sem a bíróság nem támasztotta alá kellőképpen, hogy az önkormányzati jelzálogjog bejegyzése miért tette terhesebbé a kezes helyzetét. Nem bizonyított, hogy létezik-e ok-okozati összefüggés a kezes kötelezettségének terhesebbé válása és az önkormányzat jelzálogjogának bejegyzése között. A kezes a kezesség létrejöttekor számolhatott azzal, hogy megfelelő feltételek fennállása esetén a felperesnek szerződéses hozzájárulási kötelessége keletkezik egy újabb jelzálogjog bejegyzéséhez. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272. §
(2)bekezdése és 275. §
(2)bekezdése alapján, a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. A Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy perbeli esetben az állami kezesség beváltása iránti igényt az alperes két fő okból minősítette alaptalannak. Indokait az elsőfokú bíróság is osztotta, mivel álláspontja szerint is sérült a Hpt. 78. §
(4)bekezdésében foglalt azon kötelező előírás, hogy a pénzintézetnek a szerződés tartama alatt (az „utógondozás" során) figyelemmel kell kísérnie a szerződési feltételek teljesülését, az ügyfél gazdasági, pénzügyi helyzetének alakulását, valamint ugyancsak sérült a Ptk. 273. §
(2)bekezdése, amely kategorikusan rögzíti, hogy a kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen az elvállaláskor volt. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ez okból a kezességbeváltás elutasítása alapos volt, figyelemmel a Ptk. 276. §
(2)bekezdésére is. A Kúria egyetért az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében valamint az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kifejtett állásponttal illetőleg jogértelmezéssel, annak ismétlése nélkül csupán rámutat, hogy a kölcsönszerződés szerint a Magyar Állam úgy vállalta a készfizető kezességet, hogy az ingatlan csak a felperes jelzálogjogával terhelt. Ugyanakkor az ingatlanra bejegyzett további jelzálogjogra tekintettel a kezes számára a - kezesség beváltása iránti kérelem teljesítésével megnyíló - követelés behajthatósága hátrányt szenved. Kétségtelen tény, hogy az önkormányzat, mint jelzálogjogosult az őt megillető követelést privilegizált ranghelyen tudja érvényesíteni, ebből viszont az következik, hogy a kezes követelését szolgáló maradványértéket az önkormányzat követelése csökkenti. Az, hogy a felperes a kölcsönszerződésben kötelezettséget vállalt arra, hogy további jelzálogjog bejegyzéséhez a hozzájárulását megadja, nem jogszabályi előírásból fakadó kötelezettség, hanem a felek szerződéses rendelkezése. Ugyanakkor a jogszabályon alapuló kezesség jellegéből adódóan a felperestől elvárható, hogy a kezes helyzetére tekintettel legyen a hiteljogviszony időtartama alatt, ugyanis a kellő szakmai gondosság követelménye csak így teljesülhet. A Hpt. rendelkezései kogensek, annak tartalmát és értelmét nem lehet leredukálni a kölcsönszerződés rendelkezéseinek betartására. Az állami garancia beváltásával kapcsolatos ellenőrzésnek nem kizárólag a kölcsönszerződésben foglaltak betartására kell irányulnia. A Legfelsőbb Bíróság, illetve Kúria számos döntésében mutatott rá, hogy az adóhatóság az állami garanciabeváltásra irányuló kérelem elbírálása során a garanciabeváltás jogszabályban előírt feltételeinek teljesülését, a hitelintézet eljárását vizsgálhatja (BH 213/5/K.17., Kfv.VI.35.641/2012/9.). A jogszabályban biztosított állami készfizető kezesség a kölcsönszerződés megkötésekor az adós által felajánlott biztosítékok maradéktalan figyelembe vételével jön létre, így a kölcsönszerződés létrejöttét követően a feltételek bármilyen, a kezes helyzetét hátrányosan befolyásoló változása esetén a kezes jogosult a beváltási igényt elutasítani. Helyesen utalt az alperes a Ptk. 251. §
(1)bekezdésére, amely egyértelműen úgy fogalmaz, hogy a zálogjog valamilyen pénzben meghatározott vagy meghatározható kötelezettség kielégítésének biztosítéka. Az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog a vagyontárgyat terhelő passzívát testesíti meg és mint ilyen, értelemszerűen kihat az ingatlan értékére, értékesíthetőségére is. A felperesnek tehát a Hpt. 78. §
(1),
(4)bekezdése alapján az adós pénzügyi-gazdasági helyzetére, a fedezet értékére és érvényesíthetőségére is figyelemmel kell lennie. A lakás-előtakarékossági szerződés teljesítésének figyelemmel kísérése azért volt a felperes kötelessége is, mert a megtakarított összeg a kölcsöntartozás részbeni fedezetét szolgálta. E körben tehát nem lehet csak a ... Zrt. mulasztására hivatkozni. Az első fokú ítélet a felülvizsgálati kérelemben foglalt okból nem jogszabálysértő, az minden kereseti kérelemre megválaszolt, jogi okfejtése helyes, ezért a Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdés alapján az első fokú jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az alperest a felülvizsgálati eljárásban jogi előadó képviselte, ezért a Kúria mellőzte a perköltségről való rendelkezést. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes felperes a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles megfizetni. Budapest,
- április
- Dr. Hajnal Péter sk. tanácselnök, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró sk.