A határozat elvi tartalma: Ha az ajándékozásra az adófizetési kötelezettség keletkezését követően kerül sor és az adós nem fizet, a megajándékozott az ajándékba kapott ingatlan erejéig felel az adó megfizetéséért. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.469/2013/5.szám A Kúria a dr. Meggyes Attila ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a Mateszné dr. Bachmayer Anita jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó-és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- április 24-én kelt 8.K.27.087/2013/
- sorszámú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi 8.K.27.087/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 825.300 (nyolcszázhuszonötezer-háromszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felperes fiánál - ... adózónál - áfa adónemben
- február 11-én indult adóvizsgálat eredményeképpen
- év több időszakát érintően adótartozást állapított meg a hatóság. Az erről szóló
- március 12-én kelt 1846410862 számú határozat első fokon jogerőre emelkedett. Az adózó azonban nem tett eleget fizetési kötelezettségének, ezért az adóhatóság végrehajtási eljárást indított, melynek során megállapította, hogy a végrehajtás alá vont - több tételből álló - összesen 8.368.262 Ft-ra a felperes vagyona fedezetet nem nyújt, maga is úgy nyilatkozott, hogy a tartozást egy összegben megfizetni nem tudja. Ugyanakkor a földhivatali információs rendszerből lekért adatok szerint az adós
- január 27-én kelt ajándékozási szerződéssel az édesanyjának - jelen per felperesének - ajándékozta a ... helyrajzi számú, ... szám alatti ingatlanát 1/1 tulajdoni arányban, mely ingatlan tiszta forgalmi értéke az illetéket megállapító fizetési meghagyás szerint 10.200.000 Ft volt. Ennek ismeretében az adóhivatal
- július 11-én kelt 6626255730 számú határozatával a felperest - mint az adótartozás megfizetésére kötelezhető személyt az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény (továbbiakban Art.)
- §
(2)bekezdés b) pontja jogcímén a tartozás megfizetésére kötelezte. Indokként megjelölte azt is, hogy a tartozást megállapító revíziós eljárás korábban indult, mint a tulajdonosváltozás földhivatali bejegyzése. A felperes fellebbezésében a fizetési kötelezése mellőzését kérte. Indoka szerint hiányos tényállásból jogszabálysértő következtetést vont le a hatóság. Azzal érvelt, hogy az első fokú hatóság által felhívott Art. 35. §
(2)bekezdés b) pontja a mögöttes felelősség megállapíthatóságához előírja, hogy az ajándék juttatása az adófizetési kötelezettség keletkezése után történjen. Márpedig jelen esetben az ajándékozási szerződés megkötésekor ilyen kötelezettséget megállapító határozat még nem volt. Ebből a szempontból a revíziós eljárás megindítása, annak időpontja nem releváns, a revíziós eljárás nem feltétlen végződik adókötelezettség megállapításával. Egyébként pedig a felperesnek erről tudomása sem volt. Az alperes az első fokú határozatot megváltoztatta, a fizetési kötelezettséget csökkentette 8.253.262 Ft-ra, ezt meghaladóan azonban a fellebbezést nem találta alaposnak. Kifejtette: nem vitatja, hogy a megbízólevél aláírásának az adótartozás esedékességére nincs kihatása, de ettől függetlenül az első fokú határozatnak a mögöttes felelősséget megállapító rendelkezése érdemben helyes. Az adókötelezettség gyűjtő fogalmát az Art. 14. §
(1)bekezdése határozza meg. Ezen belüli részkötelezettség az adófizetési kötelezettség, melynek esedékességét az Art.
- számú melléklet határozza meg, és amely áfa adónemben az adott tárgyidőszaki bevalláshoz kötődő befizetési kötelezettség. Az adós tartozása
- évről áll fenn, az utolsó legkésőbbi befizetési kötelezettsége
- január 21-én volt, tehát ez volt az adófizetési kötelezettség esedékessége, nem pedig a revíziós határozat jogerőre emelkedése. Ettől az időponttól számítandó a késedelmi pótlék is. Az ajándékozási szerződés pedig már ezen időpont után jött létre. Ugyanakkor az 5000 Ft végrehajtási költség megfizetésére a felperes nem kötelezhető, mert az a szerződés kelte utáni, valamint a személyi jövedelemadó adónemben fennálló tartozás összegét is csökkenteni kellett 110.000 Ft-tal, az ugyanis már a határozathozatalkor sem állt fenn. E módosításokkal együtt - az Art.
- §
(2)bekezdés b) pontja, 37. §
(1)bekezdése és a
- számú melléklet szerint - a fizetésre kötelezés jogszerű. A jogerős határozattal szembeni keresetében a felperes - hasonlóan a fellebbezésben foglaltakhoz - azzal érvelt, hogy az ajándékozási szerződés
- január 27-én kelt, és bár tény, hogy hiánypótlás miatt bejegyzésre csak később került, de ettől a tulajdonszerzés időpontja nem változott, márpedig ebben az időpontban az adóssal szemben még nem volt fizetési kötelezettséget keletkeztető határozat. A jogszabálysértést az Art.
- §
(4)bekezdésében, 35. §
(2)bekezdés b) pontjában jelölte meg. A bejegyzés megindult revíziós eljárás nem lehet hivatkozási alap. előtt A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.087/2013/
- számú ítéletével a kereset elutasította. Osztotta a másodfokú határozat indokolását, kiemelte, hogy az adófizetési kötelezettség keletkezése nem azonos a hivatalból indult revíziós eljárást lezáró közigazgatási határozat meghozatala időpontjával. A tényállás tisztázott, a kötelezés jogerős határozaton alapult, az Art.
- §
(2)bekezdés b) pontja minden feltétele teljesült. A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melynek indoka megegyezett a keresetlevélben foglaltakkal. Az Art. 35. §
(2)bekezdés b) pontja nem alkalmazható, mert az adós fizetési kötelezettségét kimondó határozat későbbi keltezésű, mint az ajándékozási szerződés. A tényállás feltáratlan maradt, miáltal sérült az Art. 97. §
(4)bekezdése is. Kérte ezért felperes a jogerős ítélet megváltoztatását, a keresetével azonos döntés hozatalát, és az alperes perköltségben marasztalását. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott. Az Art. 35. §
(2)bekezdés
- b)pontja értelmében: „Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető:
- b)a megajándékozott, az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően okirattal juttatott ajándék erejéig, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett." A 97. §
(4)bekezdése alapján: „Az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi." A Kúria a rögzített tényállás és az idézett jogszabályok alapján megállapította, hogy az első fokú jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben foglalt okból nem jogszabálysértő. A felperesi felülvizsgálati kérelem lényegi tartalmát tekintve teljesen megegyezik a keresetlevélben - illetőleg még az azt megelőző fellebbezésben - foglalt indokokkal, ahhoz képest többletet nem tartalmaz. Az első fokú ítélet a kereseti kérelem minden elemét megválaszolta, és helyesen a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével állapította meg, hogy nem volt jogszabálysértő az alperesi határozat. A mögöttes felelősség alkalmazása a törvényes rendelkezéseknek megfelelt, a valós tényállásból jogszerű következtetésre jutott az adóhatóság. Ezzel a - bírói gyakorlattal is összhangban lévő - jogi állásponttal a Kúria is egyetért. Az adót az esedékességkor az köteles megfizetni, akit erre jogszabály kötelez. Amennyiben - nem fizetés esetén - azt tőle behajtani nem lehet, akkor az a személy kötelezhető az adó megfizetésére, aki - az Art. 35.§
(2)bekezdés b) pontja szerint - az adó megfizetéséért helytállni tartozik. Így tehát, ha az ajándékozásra az adókötelezettség keletkezését követően kerül sor, a megajándékozott az ajándékba kapott ingatlan erejéig felel az adó megfizetéséért (Kfv.I.35.561/2009/5.). Ennél fogva a Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján az első fokú bíróság ítéletét helyes indokaira tekintettel hatályában fenntartotta. A Kúria a pervesztes felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes felperes a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles megfizetni. Budapest,
- március
- Dr. Darák Péter sk. tanácselnök, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Heinemann Csilla sk. bíró sk.